iPon Cikkek

Rise of Venice – Tengeri kereskedelem

Dátum | 2013. 10. 09.
Szerző | Leon121
Csoport | JÁTÉK

A reneszánsz Velence a mediterrán térség központja, a pompa, fennhéjázás, intrikák és szépség városa volt. A Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi gócpontja, nyugat és kelet találkozási pontja. A korszak meghatározó szereplőjeként nagyhatalmú kereskedő családoknak adott otthont. Bár nyugatról a rivális Genova, keletről pedig az oszmán birodalom fenyegette, Velence sokáig virágzott, míg végül tűzvészek és pestisjárványok törték meg uralkodását. Mi azonban még felemelkedésének lehetünk tanúi, sőt mi több: építői. A Rise of Venice-ben egy kereskedő család tagjaként kell dinasztiánkat felemelni, híressé és hatalmassá tenni, melyhez elsősorban a kereskedelem, másrészt kisebb mértékben a politika és cselszövések állnak rendelkezésünkre. A három játékmód közül az első egy történetbe csomagolva tanítja meg a játék főbb vonásait, szabályait. A világ valószínűleg leghosszabb intrójával tálalják nekünk ezt a módót, átvezetőkkel, beszédekkel és küldetésekkel teletűzdelve. Jobbára irányított a játékmenet, még ha menet közben szabad kezet is kapunk legtöbb célunk eléréséhez. A kampánynál szabadabb mód a Scoreboard match, amikor megszabott indulási pozícióból egy előre meghatározott célt kell elérni a lehető legrövidebb idő alatt. Ilyen cél lehet például egy bizonyos pénzmennyiség összegyűjtése, vagy előírt számú termelő épület felhúzása, esetleg egy megfelelő szintű népszerűség elérése. Akár a kampányt, akár ez utóbbi játékmódot választjuk, annak végén a játék átalakul szabadjátékká, onnantól pedig azt csinálunk, amit akarunk – de választhatjuk akár rögtön is ezt a módot, ekkor a paraméterek beállításával indulhat a kötetlen móka.

A játékidő nagy részében a Földközi-tengert fogjuk felülnézetből nézni, miközben hajóflottáink városok között cikáznak, mi pedig ezeket igazgatva adunk, veszünk, építkezünk, termelünk. Automata útvonalakat is adhatunk meg, de ha igazán eredményesek akarunk lenni, akkor külön-külön is irányíthatjuk hajóinkat, megnézhetjük hol, mit termelnek, miből van éppen jó áron eladó, vagy épp ellenkezőleg, mire van szüksége az adott városnak. Az árak a kereslet-kínálat függvényében dinamikusan változnak, így minél kevesebb van valamiből, annál jobban felverik az árát, és fordítva. Ehhez kapcsolódik a népszerűségünk is az adott városban, ha ugyanis felvásároljuk (horror áron) az utolsó megmaradt gabonakészletet is, akkor azt nem szokták jó néven venni a lakosok. Míg ha hetek óta üresen kong a boros raktáruk, akkor kitörő lelkesedéssel fogadják, ha pár ládányival megszánjuk őket. A népszerűségünknek azért van jelentősége, mert ez szükséges ahhoz, hogy az adott városban épületeket vehessünk, vagy építhessünk.
Az első és legfontosabb épület a raktár. Ez szükséges ahhoz, hogy akár hajóink távollétében is vehessünk, vagy adhassunk el árukat, de ez kell ahhoz is, ha termelni szeretnénk a városban valamit – természetesen ehhez még a megfelelő termelőépületekre is szükség van. Raktár birtokában a raktárvezetőt akár azzal is megbízhatjuk, hogy egyes termékeket felvásároljon, majd megfelelő áron eladjon, automata módon. Ez bár jó sok pénzt hoz, a lakosok nem nézik túl jó szemmel, így hosszabb távon talán jobban járunk, ha helyette inkább hajóutakat automatizálunk városok között, amin keresztül a megtermelt javakat tudjuk más városban eladni, ahol arra nagyobb kereslet van. De persze lehet kombinálni is a dolgokat: városban másoktól megvásárolt árut elszállítva jobb áron lehet eladni egy szomszédos településen – az automatizálást elég szépen, aprólékosan be tudjuk állítani. A termelőlánc és a raktározás mellett a város fejlődését is tudjuk indirekt módon befolyásolni néhány épület felépítésével: építhetünk kórházakat, iskolákat, templomot vagy kikötőt. Ezekhez azonban maximum népszerűség kell, ami elég furán veszi ki magát: miért kell imádnia egy városnak ahhoz, hogy egyáltalán építhessek egy kórházat? Nekik lenne jó, kevesebben halnának meg járványban... Az építkezés mellett szociális kapcsolatokat is kell időnként ápolni a városokkal. Vállalhatunk küldetéseket, adományozhatunk a templomban, de a legfontosabb dolgokat Velencében tehetjük meg. Itt működik ugyanis a Szenátus, aminek egy fontos szerepe van: dönthet előrelépésünk ügyében. Ez azért kulcsfontosságú, mert „alacsony szinten” csak kevés termékkel kereskedhetünk, valamint a hajóink és a konvojaink is erősen korlátozva vannak. Az előrelépés érdekében bizonyos feltételeknek eleget kell tennünk (keresett pénz, összes raktér nagysága, matrózaink száma), majd a Szenátus elé kell járulnunk, jóváhagyásukat kérni. Ez szavazás formájában fog megtörténni, amihez nem árt, ha jóban vagyunk az egyes tagokkal: küldetéseket vállalhatunk el nekik, kedvükre tehetünk bizonyos cselekedetekkel, vagy a legegyszerűbb: le is fizethetjük őket. Velence kocsmájában emellett mindenféle árnyalakokkal köthetünk üzleteket, akik segíthetnek áskálódni a rivális famíliák ellen, kitúrni őket megfelelő pozíciókból. Ugyanakkor ez visszafelé is működik, szóval ne legyünk meglepődve, ha időnként nem engedik be a hajóinkat a kikötőbe, valaki bizonyára keresztbe tett nekünk.

A kikötőben hajókat vehetünk, vagy gyárthatunk, melyeket aztán fegyverekkel, legénységgel és lőszerekkel kell feltöltenünk, ha az esetleges kalóztámadások ellen védeni szeretnénk rakományunkat. Bár a Rise of Venice nem fektet akkora hangsúlyt a tengeri küzdelmekre, mint pár másik társa, azért itt is csatába keveredhetünk időnként, amikor is egy hajót közvetlenül, a többit pedig közvetve irányíthatjuk, különböző lőszereket vethetünk be, vagy akár megcsáklyázhatjuk az áldozatunkat. A tengeri csata nekem nagyon átláthatatlannak, kezelhetetlennek tűnt, köröznek a hajók fel-alá, időnként lőnek párat, de nehéz látni, hogy hová is tartunk, vagy pontosan mi is történik. A nehézkes kezelés időnként a nagytérképen is problémát okoz, némelyik küldetés ugyanis megköveteli, hogy megtaláljunk a térképen egy-egy miniatűr csillaggal jelölt, még bezoomolva is alig észrevehető üveget/hajót. Mozgó ellenséges hajóra kattintani pedig kész rémálom, nem egyszer buktam küldetést amiatt, hogy azt a nyamvadt kis pontot nem tudtam eltalálni, és a hajóm elment a célpont mellett – mintha muslicára vadásznék golyóstollal.
Lehetne még említeni pár apróságot, mint például a családfát, az engedélyek szerepét, a bankokat, a kincses térképeket, vagy a fejleszthető kapitányokat, ezek azonban inkább csak színesítő elemek. Talán ennyiből is látszik, hogy a Rise of Venice elég szépen szimulálja azt, amit akart: a kereskedelmet, az áruk adás-vételét, termelését a reneszánsz időkben.

Teszi mindezt egész szép keretek között. A városok és a környező vidék korrekt kinézetet kaptak, a kevés időjárási elem (szivárvány, tűzvészek, stb.) hangulatos, a tenger pedig igen szép. A kezelőfelület azonban lehetne jobb, jó lenne néhány informatívabb oldal, ahol áttekinthetnénk birodalmunkat, mert jelenleg eléggé szét van szórva minden. A hangok sok szót nem érdemelnek, az egyes menürészek alatt más-más hangeffekt szól, amik időnként kicsit erőszakosan váltanak, de ezt leszámítva kellemesen szólnak a háttérben. A Rise of Venice nem váltja meg a kereskedős játékok világát. Túl sok újat nem tud adni a Patrician és a Port Royale sorozatok rajongóinak, csak egy korrekt, átgondolt kereskedő-szimulátort, aminek van egy egészen hosszú oktató-módja. Akit nem vonz a sok mikro-menedzselés és az adás-vétel procedúrája, a megfelelő árak keresése, és mindenféle csúszkák sokszor egyhangúságba hajló tologatása, az messzire kerülje el a játékot, mert túl sok izgalmat nem fog találni ebben a tipikusan német stratégiában. Az említett sorozatok rajongói viszont nyugodtan tegyenek vele egy próbát, ők talán nem bánják meg.

Platform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. patrik2991
2013.10.09. 08:07
Jól csinálja a kalypso, kiadja a Patrician 4-et, rak hozzú új mapot, egy kis plusz design, kiadja Port Royale 3 néven, most megint ugyan ez, és kiadja megint külön játékként.
(Mondjuk nekem ez az egyik kedvenc műfajom, szóval jól elleszek vele feltehetőleg, de a rókabőrtől azért szokott rossz szájízem lenni.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. wishformor...
2013.10.09. 10:40
Az ertekeles azon reszevel hogy miert kontra a retegjatek nem ertek egyet.
Minden jatek retegjatek, valamelyik vastagabb, valamelyik vekonyabb reteget fed le. Nem teljesen ertem hogy miert negativ az hogyha egy szukebb reteget celoznak meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. patrik2991
2013.10.09. 12:31
wishformore: egyetértek, még jó, hogy nem fps játékosoknak tervezték.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. otherl
2013.10.09. 18:31
patrik2991: Az a baj, hogy egyes részeiben (pl. tengeri ütközetek) csak visszafelé fejlődött a régiekhez képest. Vannak a Kalypso-nak egyáltalán jó, kreatív címei?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. patrik2991
2013.10.09. 21:05
otherl: még nem volt alkalmam kipróbálni, de egyelőre inkább megvárom, hogy kiadjanak hozzá minden updatet meg dlc-t (mert megeszem a kalapom ha nem lesz...), a port royale-on is sokat segített, de a játékosok nyűgét ott sem vették figyelembe (nagy felbontáson, ne kelljen scrollozni a pici piac fülön...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. dragon83
2013.10.09. 22:29
Other! - bár a Kalypso nem találja fel a spanyol viaszt a játékaival, vele együtt talán három olyan kiadó van, akik folyamatosan foglalkoznak az olyan rétegjátékokkal, mint ez. Nem tökéletesek, de működnek, és többnyire élvezetesek is. Szóval én inkább hálás vagyok a Kalypsonak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!