iPon Cikkek

Saints Row: Gat out of Hell - Pokoli szórakozás

Dátum | 2015. 02. 03.
Szerző | InGen
Csoport | JÁTÉK

Érdekes megfigyelni a sokszor lesajnált (pedig alapvetően amúgy egész jó) GTA-klónként induló Saints Row-játékok történelmét. A sorozat részről-részre találta meg a saját hangját, míg végül a harmadik epizódra jutott el odáig, hogy már a világ kidolgozottságát és a játékrendszerek kifinomultságát tekintve is ténylegesen a nagyfiúk között léphessen pályára, ugyanakkor megkülönböztesse magát a legtöbbször egészen beteg humorával és hangulatával. A készítők agya aztán az eredetileg DLC-nek indult, de végül külön játékként megjelentetett negyedik résznél dobta le végleg az ékszíjat, és borult el teljesen. A Saints-csapat vezetőjéből az Egyesült Államok elnöke lett, vezető pozíciókba a barátai kerültek, a Fehér Ház pedig kőkemény piázós-csajozós bulik központjává vált. Nem sokkal ez után azonban idegenek támadták meg a Földet, főhősünket pedig bezárták egy virtuális világba, ahonnan valamilyen módon ki kellett törnie. A negyedik rész végül nem zárult éppen vidáman az emberiségre nézve, de ez nem akadályozta meg elnökünket és csapatát abban, hogy továbbra is felszabadultan partizzon a Gat out of Hell elején. A születésnapi buli viszont hamar megszakad, amikor egy váratlan pillanatban egy démoni portál nyílik, és elragadja a Saints-csapat vezérét a pokolba.
Két legmegbízhatóbb embere, Johnny Gat és Kinzie Kensington azonban nem olyan fából lett faragva, hogy ezt csak úgy hagyják, ezért úgy döntenek, hogy gyorsan a főnök nyomába erednek. Főhőseinket nem túlzottan hatja meg a tény, hogy a poklot kell felforgatniuk, Johnny egyébként sem az a fajta, aki különösebben tervezgetni szokott, hiába Kinzie folyamatos aggodalmaskodása. A főnök kiszabadítását rendkívül egyszerű folyamatként vezeti fel: meg kell keresni a Sátánt, és arcba lőni egy nagyobb kaliberű fegyverrel. Hamarosan kiderül azonban, hogy a helyzet némileg bonyolultabb, ugyanis a Sátán nem véletlenül rabolta el a főnököt: hozzá akarja adni Jezebelt, egyke lányát, az ördögi nász beteljesedése pedig nyilvánvalóan azt jelentené, hogy a korábbi részek főszereplője soha nem térhetne vissza a kicsit sem kellemes kiruccanásból. A pokolba történő sikeres megérkezésünk után a játék viszonylag hamar felvázolja előttünk a helyi erőviszonyokat. Találkozunk a Saints-csapat régi rosszakarójával, Dane-nel, aki Ultor néven sikeres nagyvállalatot épített ki a pokolban. Miután tisztázódott, hogy nem, tényleg nem ő rabolta el a Főnököt, hanem a Sátán, főhőseink gyorsan lepacsiznak vele, és követik a tanácsait arra vonatkozóan, hogyan lehetne a pokol urát előcsalogatni búvóhelyéről, és végrehajtani Johnny tervét az arccal és a fegyverrel, és a kettő kapcsolatával. Rövidesen arra jutnak, hogy mindenkinek az lesz a legjobb, ha Johnny és Kinzie egész egyszerűen minél nagyobb pusztítást és káoszt okoz a pokolban, arra majd biztosan felfigyel az öreg vörös.
Mindez nem csak mese, hanem ténylegesen játékmechanikai elemként van jelen. A Gat out of Hell felépítése ugyanis alapvetően különbözik a korábbi részekétől. A játék célja, hogy egy csíkot töltsünk fel, melynek a végén megjelenik majd a Sátán. Jól olvastátok, a csíkot a pokol hétköznapi működésének "megzavarásával" tölthetjük. Miként tudjuk ezt abszolválni? Nos, úgy, hogy a nyitott világban elszórt sandbox-tevékenységeket végezzük. Ezek tulajdonképpen az előző részekben az "egyéb tevékenységek" kategóriába kerültek volna a főtörténet mellett, a Gat out of Hellben azonban nincsen a szó szoros értelmében vett fő történeti szál, sem pedig főküldetések. Dane-nel való megismerkedésünk után három további karakterrel kell találkoznunk. Ők a dögös DeWynter-ikrek a harmadik részből, Blackbeard a kalóz, a Drakula karkaterére épülő Vlad, valamint William Shakespeare, akiről kiderül, hogy az alvilág legnagyobb DJ-je. Mindegyiküknél többé-kevésbé ugyanazt a négy-öt tevékenységeket, vagy "mellékküldetést" kell megcsinálnunk, és ha nagyjából 3 óra játékidő után végeztünk velük, akkor járulhatunk a főellenség színe elé. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezzel kivégeztünk minden tartalmat a játékban, elvégre ugyanezeket a melléktevékenységeket még a világ több pontján megcsinálhatjuk ahhoz, hogy az előrehaladásunkat jelző mutató elérje a 100%-ot, de mire megütközünk a Sátánnal, már láttunk mindent, amit a játék mutatni képes.
Ezek a melléktevékenységek egyébként önmagukban szórakoztatók és rendkívül elmebetegek. Az egyikben például ragdollként viselkedő elkárhozott lelket kell irányítanunk, és a célunk pusztán annyi, hogy belevessük magunkat minden érkező járműbe, ezzel minél nagyobb pusztítást okozva. Ezt a pusztítást aztán még magasabbra szintre emelhetjük a Mayhemben, ahol minden esetben egy-egy különleges fegyvert vagy járművet kapunk, amikkel szét kell lőnünk mindent, amit érünk. Ezeken kívül akad még kétféle pontfoglalós tevékenység is, valamint egy horda mód, ahol túl kell élnünk a rohamozó ellenfelek hullámait. Két további tevékenység a játék egyik legnagyobb újdonságára, a repülésre épül. Főhőseink ugyanis a pokolba megérkezve szárnyakat kapnak, így most már nem csak szuper sebességgel sprintelhetünk át a városon, de repülhetünk is. Maga a repülés folyamata egyébként nem teljesen triviális, és egy kis tanulást igényel - oda kell például figyelnünk a staminánkra és a sebességünkre, különben hamar beleállunk a földbe. Viszont miután sikerült belejönnünk, remek élményt nyújt az a mellékküldetés, ahol zuhanó hullákat kell elkapnunk, és ilyen módon megmentenünk őket a kárhozattól, meg az is, ahol egyszerűen csak előre kijelölt pályán kell végigszállnunk, minél jobb időeredményt elérve.
Tulajdonképpen a Gat out of Hell játékmenete ennyiben ki is merül, hiszen ahogy mondtam, nincsenek benne fő sztoriküldetések, csak open-world melléktevékenységek. Ezek tetemes része is kimerül annyiban, hogy a szupersprinttel vagy a repüléssel megérkezünk a helyszínre, szétlőjük a démonokat, majd jöhet a következő. Ez a felépítés persze lehetőséget ad az új kooperatív módra, ami ugyan rendkívül szórakoztató - hiszen ketten kétszer annyi pusztítást tudunk véghezvinni egységnyi idő alatt -, de alapjaiban nem változtatja meg a játékot. Menet közben minden tevékenységünkért tapasztalati pontokat kapunk és szinteket lépünk, illetve külön pontokat kapunk a különleges képességeink és a repülés meg a sprintelés további fejlesztésére. Emellett az alapvető tulajdonságainkat és a különböző fegyverkategóriákban való jártasságunkat is fejleszthetjük pénzből, de ez az egész tulajdonképpen szinte teljesen megegyezik az előző részben látottakkal. Maga a pokol egyébként egy város, persze rendkívül sötét és komor hangulattal, és egy rakás lávával meg tűzzel megspékelve. Nem tudom bizonyítani, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy az előző epizód Steelportjából hasznosították újra a fejlesztők annak egy jelentős részét, de az általánosan lepusztult állapot, és a sok pokoli szikla meg láva miatt nem lehet ráismerni. Ugyanezek teszik lehetővé azt is, hogy ne kelljen olyan részletesen kidolgozni a város utcáit és területeit, mint korábban, elvégre itt minden csak egy nagy romhalmaz, illetve a bejárható terület mérete is jóval kisebb, mint korábban. A pokol tehát inkább emlékeztet egy posztapokaliptikus városra, mint mondjuk az olyan pokolreprezentációkra, mint amilyeneket például a Dante's Infernoban vagy a God of Warban láthattunk. Ettől függetlenül azért hangulatos, és tulajdonképpen ahhoz bőven elég teret ad, hogy kiélhessük magunkat a nem túl széleskörű tevékenységek felhozatalában, de azért bedobhattak volna valami fantáziadúsabbat is.
A különböző elmebeteg járművek és a főbb bűnökre épülő fegyverek persze látványosak és szórakoztatók lettek, de szerintem a készítők kihagyták az igazán nagy lehetőségeket. Shakespeare-en kívül semmilyen nevesebb viszonylag modernkori személy nem tűnik fel, pedig hatalmas poénokat lehetett volna ellőni, és valahogy az egész pokol olyan üres, egyedi ötletektől és különleges dolgoktól mentes, steril. A rajzolt átvezető videók persze nagyon viccesek, mint ahogy a szövegek is, a Disney-rajzfilmeket koppintó dalbetéten pedig nagyon jól szórakoztam. A játék humora még mindig a helyén van - persze nem túl kifinomult, de ezt a keménykedős, belemenő stílust nagyon jól és lazán képviseli. Ami a technológiai oldalt illeti, a Gat out of Hell rendkívül elmaradott, egyértelműen az előző generáció színvonalán rekedt alkotás. Még a PC-s maximum grafikát beállítva sem lehet felmenteni, mert egész egyszerűen nem néz ki jól. Cserébe viszont legalább jól fut, egyszer sem mozdult meg az fps-mérő a 60-ról - mondjuk egy GTX780-nal azért csodálkoztam is volna. Emellett viszont kicsit szomorú, hogy konzolokon az 1080p-s felbontás mellett nem sikerült elérni a stabil 60fps-t, és nem is zárták 30-ra, hanem a kettő között ingázik, erősen hektikus frametime-okkal. A tesztelt PC-s verzió ettől függetlenül stabil volt, és remekül támogatja a kontrollereket, ami abszolút illeszkedik ehhez a játékhoz. Igazából már a Saints Row IV-re is azt mondtuk, hogy valószínűleg egy nagyobb DLC-nek kellett volna lennie, de a Gat out of Hell esetében már lehetetlen meghazudtolni ezt. Amit ebben látunk, az egészen konkrétan egy DLC-t kitevő tartalom. És a legjobb, hogy ezt a készítők is látták, ezért DLC árában is adják, 20 euróért, ami viszonylag korrekt. Ha pedig így nézzük, akkor a játék tulajdonképpen megéri a pénzét azok számára, akik élvezték a negyedik részt, mert játékmenet terén egyértelműen azt a vonalat viszi tovább, és összesen 4-5 óra szórakozást biztosan kinyerhetünk belőle. Az újoncok számára viszont továbbra is a Saints Row III marad az ideális belépési pont a sorozatba.
Platformok: PC, Xbox 360, Xbox One, PS3, PS4 Tesztplatform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. KatonaKM
2015.02.03. 10:38
Jó írás, de sajnos kimaradt belőle a bikinis Jezebel fotója! Jó nő?
Ilyesmi?
http://fc09.deviantart.net/fs71/f/2013/041/c/3/jezebel_pinup_by_saul_morales_by_dany_morales-d5uk2ft.jpg
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Terror
2015.02.03. 11:45
Nem mondom, hogy nem jó, mert Saints Row-val játszani mindig élvezet. Nyitottabb motorral viszont ennél ezerszer jobb dolgok születnének ingyen, fanoktól. Ebben a játékban konkrétan van öt küldetés, amit tartalomnak lehet nevezni, a többi meg egy semmi. Ez a tartalom 20 euróért is kevés.A grafika nem szokott különösebben érdekelni, de még az is el lett szúrva, a két előző rész jobban néz ki ennél. Szóval kb. mindenben egyetértek InGennel, kicsit keserű a szájíz.

Ettől függetlenül tűkön ülve várom az ötödiket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. maxpapa
2015.02.03. 12:45
Jobb lett volna 5€ - 10€ kiegészítésként kiadni.Ezzel így csak a Saint Row címet járatják le.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Phantomstr...
2015.02.03. 14:14
A 3-at nagyon élveztem, a 4-re már azt mondtam volna, megbántam, ha nem egy alapos steam leárazáson jutottam volna hozzá, ez pedig ki fog maradni. A leírtak alapján nekem 2€-t nem ér.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mikej95
2015.02.03. 19:13
4-nek és ennek is lehúzás szaga van, de ha egy Metal Gear Solid DEMÓ elmegy 40$-ért (idehaza Steam matematikával 40€), minden játékhoz 100-200$-nyi "Season Pass" lehúzás társul, akkor ez nem is annyira vészes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. i2k010
2015.02.15. 11:04
Aki csak végigrohan rajta, az persze, hogy 4 óra alatt végez.
A Gat out of Hell nem akart GTA 5 lenni.
Szórakoztató és ez a lényeg.
34 órám van eddig benne, és nem értem el a 100%-ot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!