iPon Cikkek

Samsung Series 5 Ultra: Ultrabook helyett

Dátum | 2012. 09. 07.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Bár nyár eleje óta a piacon van, eddig mégsem futottunk össze a Samsung új, 5-ös sorozatba tartozó noteszgépével, amelyből már a frissített Ivy Bridge-es modell is piacra került. Tekintettel arra, hogy csupán a hardver változott, nem okozott problémát, hogy mi még a „régi” modellt kaptuk meg tesztelésre. A Series 5-tel a gyártó nem titkoltan azoknak próbál alternatívát kínálni, akik nem rajonganak az Ultrabookokért, de bizonyos értékeiket szívesen látnák más notebook családban.


Melyek ezek az értékek? Csökkentett tömeg, alacsony fogyasztású platform, vékony kialakítás, gyors működés és rendelkezésre állás. Mindent persze nem kapunk meg ezek közül, főleg a tömeg és a vékony kialakítás az, amely hiányzik a repertoárból, de panaszra így sem lehet okunk, hiszen egy átlagos 14”-os gépnél még így is érezhetően könnyebb az NP530U4B kódnév alatt futó masina. A felhasznált anyagokon sem spórolt a gyártó – a kelleténél többet –, már a képek alapján se tűnik lényegesen rosszabbnak az 5-ös széria a 7-esnél.


De lássuk, mit kapunk bő 200 ezer forintért. Bár a tesztpéldány utolsó kiskereskedelmi ára valahol 250 ezer forint körül mozog, a frissített változat 30 ezer forinttal olcsóbban is hazavihető, ráadásul teljesítmény tekintetében rosszabbnak semmiképpen nem nevezhető, sőt. A specifikáció egy része már ismerős lehet korábbi modellekből, foglalkozzunk inkább azzal, mitől lesz ez a készülék más, mint egy Ultrabook. Először is nehezebb, ugyanis merevlemezzel valamivel több, mint 1,8 kg (a 13,3”-os változat 1,5 kg), amely részben a vastagabb készülékháznak, részben a vékony optikai meghajtónak köszönhető, utóbbi ugyanis egyik ultrabookban sincs. Aztán ott van a dedikált videokártya, amely látatlanban is gyorsabb az Intel HD Graphics 3000-nél és szintén súlynövekedést hoz a jelenléte. A matt kijelzőt megszoktuk már a Samsungtól, de mindenképpen érdemes kiemelni, hiszen ettől függetlenül még mindig ritkaságnak számít nem csak ebben a kategóriában, hanem az üzleti gépek világán kívül általánosságban is. Az Intel SRT technológiájának köszönhetően találunk egy apró SSD-t is a masinában, amely a rendszerindításért, az alvó állapotból visszatérésért és a sűrűn használt alkalmazások puffereléséért felelős.


A termék mellé egy helyreállító lemezt és egy tápegységet kapunk, amely átlagos sebességgel (2,5 óra) tölti fel a 45 Wh-s akkumulátort.

A melegedés és a vele szorosan összefüggő zajszint szempontjából a Series 5-nek mindenképpen jobbnak kellene lennie a hasonló paraméterekkel rendelkező ultrabookoknál, hiszen a készülékháza vastagabb, így kevésbé reked meg benne a meleg levegő. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy zajszintben nem tud lényegesen jobb értékeket felmutatni náluk, bár kétség kívül nagyon le kell terhelni, hogy az alapjáraton csendes ventilátor felhangosodjon. A kezdeti 50-55 fokos processzor ilyenkor 80 fok környékén üzemel, a dedikált videokártya szenzorját viszont semmilyen programmal nem tudtuk leolvasni, így csak megtippelni tudjuk a láthatatlan értékeket. Egy biztos, maximális terhelés mellett a billentyűzet középtájtól balra egyaránt kifejezetten meleg, a gép alsó burkolata már-már a forró felé közelít. Ezt semmiképpen nem szabad elfelejtenünk, még mielőtt játék után hirtelen az ölünkbe kapjuk a masinát. Természetesen, mint minden Samsung notebookon, itt is megtalálható az ún. Silent Mode (Fn+F11), amely lényegesen alacsonyabb zajszintet eredményez terhelés alatt is, de ennek az a hátránya, hogy a processzor mindössze 800 MHz-en működik, valamit valamiért.


Hardver tekintetében a Series 5 két helyen rendelkezik újdonsággal a szokásos Ultrabookokhoz képest. Az egyik a már említett dedikált grafikus kártya, melynek segítségével akár a legújabb DirectX 11-es játékok is könnyedén futtathatók, a másik a memória bővítésének lehetősége. Bár a 4 GB-ot ezúttal is az alaplapra forrasztva kapjuk meg, a gép rendelkezik egy plusz memória foglalattal, amelybe akár 8 GB-os modult is tehetünk, így az ultrabookoknál megszokott 4 GB-os plafonnal szemben a maximális RAM mennyiség 12 GB-ra nő. Jó hír, hogy a frissített modellbe már egy GeForce GT 620M került, így a most megvásárolható NP530U4C-k esetében az NVIDIA Optimus felel a két videokártya megfelelő kezeléséért.























A beépített merevlemez 5400-as percenkénti fordulatszáma ellenére meglepően gyors volt, viszont a 16 GB-os, a rendszer rugalmasságának növeléséért felelős SSD borzasztóan lassú. Az átlag 35-40 MB/s-os olvasási érték szimplán nevetséges és ennek fényében nem meglepő, hogy a készülék nem érződött lényegesen fürgébbnek, mint egy mezei merevlemezes megoldás, bár kétségtelen tény, hogy az alvó üzemmódból való felébresztés során tényleg kevesebbet kellett várnunk, mint általában (de az Instant On jellegű feature-től messze voltunk).

A hangszórók a készülék elejének alján foglalnak helyet és az igazat megvallva nem szólnak túl jól, még az átlaghoz mérve sem. Hangerejükkel nincs baj, de a sok állítgatás után is maradt némi hiányérzetünk. Ahhoz képest, hogy az Asus UX21A mennyivel vékonyabb készülék, összehasonlíthatatlanul szebben szól. Tény, ami tény, egy éjszakába nyúló sorozatnézéstől ez se fog megmenteni senkit, de a kategóriában biztos, hogy bőven találunk jobb minőségű hankeltőket.


A bevezetőben ejtettünk már pár szót az anyagminőségről, illetve a tényről, hogy a Samsung mindig is okosan mozgatta a határt a költséghatékonyság és a minőségérzet között. A Series 5-tel sincs komolyabb probléma, viszont a műanyag néhol elég flexibilis, amely megkérdőjelezi a hosszútávú strapabírást – főleg a gép jobb széle a problémás. A fedőlap közepe sem kerülte el a sorsát, bár ahhoz, hogy kellően benyomjuk, inkább két, mind egy ujjra van szükségünk. A zsanér kellően erős ahhoz képest, hogy fémet távolról sem látott, viszont a kijelzőt is tartalmazó felső burkolat nagyon flexibilis és könnyű, így egy ujjal nem fogjuk tudni felnyitni a gépet, hiszen a tömeg nagy része az alsó részre korlátozódik. Az illesztések pontosak, de nem túl erősek a felxibilitás miatt. Alul jól látható a kicsavarozható fedél, amely mögött a merevlemez és az üres memória hely lakozik. Az optikai megjató szintén egy csavar kitekerésével eltávolítható, kérdés, mit tehetünk a helyére, erre ugyanis a Samsung hivatalos oldala nem adja meg a választ (arra legalább jó, hogyha nincs rá szükségünk, megspórolhatunk pár dekát, igaz, cserébe telemegy porral a helye).


A klaviatúra hozza a megszokott Samsung minőséget, bár talán a leggyengébb azok közül, amelyeket eddig próbáltunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a holtjátékuk nagyobb az általunk elvártnál, viszont a nyomáspont legalább jó helyre került, bár a gép méreteit figyelembe véve lehetett volna nyugodtan lejjebb is. Sajnos billentyűzet világítást felárért sem kapunk se a tesztben szereplő, se a legújabb változathoz, nagy kár érte, úgy látszik, ez marad a 7-es, illetve 9-es sorozat kiváltsága.


A touchpad a gép erősségei közé tartozik és ez főleg gombjairól mondható el, amelyek határozott, holtjátéktól abszolút mentes működéssel kápráztatják el a gép tulajdonosát. Bár a gombok nagyon rövid úton járnak, a kattintásérzet gyakorlatilag hibátlan. Kár, hogy az érintésérzékeny rész nem tudott felnőni minőségben mindehhez és néhol bizonytalan mozgással bosszantja gazdáját. A hiba határon belüli, de néha érzékelhető.


Ahhoz képest, hogy összességében egy viszonylag vékony gépről beszélünk, megkapjuk a szokásos és elvárható csatlakozókat. USB 3.0-ból például rögtön kettőt is (az új változaton már minden csatlakozó USB3-as), de nem maradt le a LAN, a HDMI és a kártyaolvasó sem. A BIOS-ban lehetőségünk nyílik engedélyezni a Sleep-and-charge funkciót, melynek segítségével akkor is tölthetjük USB-s eszközeinket, amikor a gép alvó üzemmódban van.

A 14”-os kijelző legnagyobb pozitívuma, hogy nem kapott tükröződő bevonatot, mondhatni matt felülettel bír. Sajnos a függőleges látószög nagyon gyenge, kár szépíteni és oldalról nézve hiába teljesít többnyire átlagon felül a vélhetően házon belüli panel, ez kevés a dicsőséghez. A színek alapjában véve nagyon messze állnak a tökéleteshez közelitől, túl sok a piros és a kék, érdemes a kézi kalibrálásnál ezekkel kezdeni a javítást, így egész jó színvilágot tudunk majd kialakítani. A fényerő tartomány kellően tág, kevés lépcsővel is jól szabályozható. A kávában lévő 1,3 Mpixeles webkamera abszolút megfelel az átlagnak, mesterséges fény mellett összeszed némi zajt és az optika képfeldolgozási sebessége minimálisan belassul, nappali fény mellett ugyanakkor teljesen rendben van a produkciója.


A második generációs alacsony fogyasztású Core i5-ös processzorral már több ízben is találkoztunk, ami meglepő, hogy az állítólag kétcsatornás memóriahasználattal bíró Acer Aspire M3 semmivel nem volt gyorsabb, mint az alap kiszerelésében csak egy csatornás Samsung NP530. A PCMark eredményeken jól látható, hogy bár az SSD-nek köszönhetően valóban rugalmasabban viselkedik a rendszer, a kizárólag SSD-vel rendelkező noteszgépeket meg sem közelíti – akárcsak az előbb említett M3-as Aspire, amely szintén az Intel Express Cache megoldását használja.


Az Intel HD Graphics 3000 tesztelését már olyan sokszor elvégeztük, hogy akit érdekelnek a képességei, azok bátran lapozzák fel bármelyik cikket az elmúlt másfél évből. Sokkal érdekesebb a Radeon HD7550M, amely először járt nálunk. Sebessége a legerősebb integrált Radeonéval egyenlő, amely azt jelenti, hogy a legújabb generációba kerülő GeForce GT 620M vélhetően egy kicsivel nagyobb tempóra lesz képes.


Üzemidőt tekintve nem teljesít rosszul az NP350, valószínűleg ennél többre az új generációs sem igen képes, egy erős közepest mindenképpen bevéshetünk a neve mellé. Általános használat mellett jellemzően 3-4 órát bír ki a gép egy feltöltéssel.

Összességében egy kellemes kialakítású, viszonylag könnyű és jól használható notebookot ismerhettünk meg a Samsung Series 5 Ultra személyében, amelynek új generációja 220 ezer forint körül vihető haza és amellett, hogy valamivel nehezebb egy átlagos ultrabooknál, jóval olcsóbb és összességében gyorsabb is, bár a mindennapos használat során elképzelhető, hogy a merevlemez-SSD kombináció miatt ennek ellentettjét fogjuk érezni. A csinos külső, a kellően jó ergonómia és a 2 év garancia mindenképpen elegendő indok arra, hogy megfontoljuk a kérdést: ultrabookot vagy majdnem-ultrabookot érdemes inkább vennünk? A választ az idő fogja eldönteni, kétségtelen, hogy kevésbé divatos az 5-ös, mint például 9-es sorozat (vagy más ultrabookok), viszont a többség számára a dedikált videokártya kulcsfontosságú tényezőnek bizonyulhat majd. Ha beesik az ára 200 ezer forint alá, semmiképpen nem ússza meg az ajánlott plecsnit.


A Samsung Series 5 Ultra típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:
+ csinos külső
+ matt kijelző
+ átlagosnál valamivel jobb ergonómia (billentyűzet, illetve touchpad)
+ USB 3.0
+ 2 év garancia

Kontra:

- a beépített SSD nem cserélhető és lassú
- billentyűzet világítás még opcionálisan sem kérhető
- jó, de csupán átlagos üzemidő
- gyenge betekintési szögek
- flexibilis műanyagok

Hivatalos honlap: Samsung
Vásárlás: iPon webáruház

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. nyerek01
2012.09.07. 15:45
Az SSD tényleg ront a teljesítményen, kár hogy így csinálták. Jöhetne majd i3-as (3. gen) Ivy Bridge modell is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. DogTheDog
2012.09.08. 10:13
A kepek alapjan nehez eldonteni,hogy egy Sony Vaio vagy egy Macbook Pro van e rajtuk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. mythbuster
2012.09.08. 16:53
Qrva anyjukat, ezek mindent szétlopnak baxki!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. maláj
2012.09.09. 09:08
rinya off kislányok ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Frisch
2012.09.09. 17:29
kedves maláj, igazuk van az elötted íroknak.
Tényleg minden formatervezést lop a Szarsung, elsőre nem tudnám, hogy egy mac vagy egy Szarsung szaries 5 van az asztalon. Köszönöm apple, hogy perelitek őket, mert megérdemlik. Egyépként ezzel nem azt mondom hogy a Szarsung szar, hanem, hogy a Szarsung tényleg mindent copy-paste-el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. hunmyke
2012.09.09. 19:45
Frisch, azért sok a különbség. Nyilván látszik, hogy mi mindent másoltak le, de azért az erősen szembetűnő, hogy ez egy Samsung. Valahogy a mac air-t vonásait próbálták másolgatni mac pro méretbe. Ha a márkajelzéseket letakarnák, még akkor is egyből észrevehető, hogy ez nem Apple. Persze amcsik rá sem néznek a logóra és veszik is az általuk Apple-nek hitt terméket...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. stefiboy
2012.09.10. 09:02
viszont matt kijelző!!! matt kijelző!!!..........hát ezt is megéltük......végre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mikej95
2012.09.10. 15:36
A Samu megteheti, hogy lop. Amerikában lehet gondolkozás nélkül ellenük dönt a bíróság, de Amerikán kívül már más a helyzet, nem lehet mindenhol szabadalmaztatni a kétujjas zoomolást. Mindenesetre tehettek volna bele egy nagyobb, jobb SSD-t.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. pdx06
2012.09.17. 16:37
Olyanok vagytok mint a birkák, csak gyapjú helyett haj nő a fejetek búbján. Egy magyar pedig ne szidja a Samsungot mert rengeteg embernek adnak munkát itthon is, ezzel növelve a gazdasági teljesítményt. Ellentétben az almával. Különbenis mi közünk hozzá hogy ki lop kitől? Adják elérhető áron oszt kész. Samsungtól is loptak legalább annyit ha nem többet. Különbenis majdnem minden gyártó telefonja ugyanúgy néz már ki. Samu csak azért lett ennyire felkapva mert első az eladási listákon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!