iPon Cikkek

Saw: The Videogame - Jigsaw újra akcióban

Dátum | 2009. 12. 08.
Szerző | Daks
Csoport | JÁTÉK

John Kramer átlagos ember volt, olyan mint te, én, vagy bármelyikünk. Magánéletében boldognak érezte magát, mérnökként pedig sikeres karriert futott be, és szentül hitte, hogy a sors nem gördíthet elé olyan akadályt, melyet ne lenne képes legyőzni. Egy napon azonban szörnyű hírt kapott. Gyors iramban növekvő agydaganata van, mely egy előrehaladott vastagbélrák hatására fejlődött ki, a betegség gyógyíthatatlan. Miután Kramer megtudta, hogy legjobb esetben is már csak hónapjai lehetnek hátra, beült az autójába, és a szakadéknak hajtott. Az öngyilkosság viszont nem sikerült, emberünk túlélte a karambolt, és egy teljesen új fejezet vette kezdetét. Megtanulta értékelni a világot, az események hatására pedig felszínre került a sötétebbik énje, aki hadjáratot indított mindazok ellen, akik tönkreteszik a saját, vagy a mások életét. John Kramer mint Jigsaw, vagyis mint a Kirakós Gyilkos vonult be a krimináltörténelembe, bár ő nem érezte magát bűnösnek, áldozatai ugyanis szörnyű szenvedések árán, de megmenekülhettek a bosszúja elől.

"I wanna play a game"
Jigsaw elsőként James Wan 2003-as, YouTube-on is megtalálható rövidfilmjében mutatkozott be, majd miután a rendezőt kitüntették a soron következő Sundance Filmfesztiválon, beindult a nagy hollywoodi gépezet, az újabbnál-újabb epizódok pedig azóta érkeznek töretlenül. Az eddigi hat filmben Jigsaw több tucat embert leckéztetett már meg, sőt a hűséges segítőinek, és a maga mögött hagyott csapdáinak köszönhetően még a halála után is szedi áldozatait. A filmek során megismerhettük kegyetlen módszereit, nagy képernyőn élhettük át a gyilkos kínpadok, fűrészelőgépek, koponyatörők, meg egyéb találmányok bosszúját, és mindvégig csak reménykedni tudtunk, hogy a valóságban nincs még egy ilyen elvetemült pszichopata, mint ő. A sorozat rajongói a gyilkos előéletének történetét már megismerhették a Saw: Rebirth című képregényben, most pedig itt van a Saw: The Videogame, melyben mi magunk válunk áldozattá!

Üdv a Whitehurst Asylumban
A Saw játék kronológiailag az első és a második film közé tehető, az általunk alakított főszereplő pedig nem más, mint David Tapp nyomozó, az első moziban megismert Steven Sing régi nagy barátja. Tapp anno szemtanúja volt, ahogy Sing áldozatul esik Jigsaw egyik csapdájának, a tudat pedig, hogy megmenthette volna, azóta gyötri őt. Tapp a játék története szerint egy napon súlyos lőtt sebet szerez, gyógyításáról viszont Jigsaw gondoskodik, hősünk pedig egy elhagyatott, koszos, évekkel ezelőtt bezárt elmegyógyintézet falai között ébred. Az épületben nincs egyedül, rajta kívül még legalább százan vannak bezárva, akik mind úgy hiszik, hogy Tapp miatt kerültek ide, és a kiszabadulásuk csak úgy biztosítható, ha kiveszik a hősünk hasába operált főbejárati kulcsot. Detektívünknek nincs könnyű dolga tehát, a Jigsaw-tól kapott feladat szerint pedig még meg kell mentenie hat idegen embert is, akik bár megérdemelnék a halált, de életük fontos a kijutáshoz.

A játék egy külső  nézetes túlélő horror lett, rengeteg gyilkos csapdával, trükkös fejtörővel, és persze izgalmas küldetésekkel. Ahogy minden áldozatával, úgy Jigsaw velünk is video-, és hangfelvételek útján kommunikál, bármerre is megyünk, mindenhol kapunk valami utasítást, hogy éppen mit kell megcsinálnunk a továbbjutáshoz. A játékmenet három elemre épül. Vannak a harcok, melyekben a ránk támadó többi áldozattal, vagyis a kegyeltekkel kell megküzdenünk, aztán a fejtörők, amik csak egy kis gondolkodással és trükközéssel oldhatóak meg, illetve a szabadítós részek, ahol a hat másik főszereplőt kell megmentenünk a haláltól. Az első maga az ex-drogos Amanda Young, aki már titkon Jigsaw segítőjévé vált, majd jön Jennings Foster, a korrupt helyszínelő, aki egy teljesen ártatlan embert juttatott börtönbe, csak hogy egy okozott baleset után mentse a saját bőrét. A soron következő Oswald McGullicuty, az újságíró, aki egy cikkében Tappre akarta kenni a Jigsaw-gyilkosságokat, a negyedik Steven Sing özvegy felesége, a férjének haláláért hősünket okoló Melissa Sing, míg az utolsó kettő Obi Tate és Jeff Thomas, akik mindketten megmenekültek már a gyilkostól, de egyikük sem változtatott az életén.
 
Visszatért Jigsaw kedvence, Billy the Puppet is
A harcos részek nem lettek valami jók, sőt igazából ezek húzzák le igazán a Saw: The Videogame értékelését. A verekedés ugyanis nagyon frusztráló, emberünk rettentően lassan mozog, és sokszor már három pofont is bekap, mire egyet lendít a karján. Természetesen hozzá lehet szokni a dologhoz, és ki lehet tapasztalni, hogy melyek azok a pontok a bunyó során, amikor érdemes rányomni az ütésre, de bizony ez több százalékot is levon az amúgy szinte tökéletes játékélményből. A kalandok során amúgy mindenféle fegyvert is használhatunk, lehet baseball ütővel, vascsővel, olajlámpával, műkarral, mankóval, szikével és asztallábbal is verekedni, illetve nem egyszer még egy pisztolyra is rálelhetünk, mely nem meglepő módon a legütősebb eszközünk. A talált fegyvereket amúgy nem lehet eltenni, mindig csak egy lehet nálunk, hasonlóan fényforrásként használható tárgyakhoz. Az öngyújtó, az elemlámpa és a fényképező mind nagyon hasznos tud lenni, az elsővel például molotov koktél gyújtható, a második jó messzire elvilágít, míg a harmadik a vakujával képes elvakítani bárkit, akivel véletlenül szembe találkozunk a sötét folyosón. Gyilkolni amúgy nem csak puszta kézzel lehet, egy kifeszített kötélből és egy falra szerelt puskából például csinálhatunk csapdát is, de vigyázni kell, mert nem csak mi ismerjük a trükköt, így bármikor belesétálhatunk egy ilyenbe.
 
Az emlékek máig kísértenek
A gondolkozós részek több különböző fejtörőre épülnek. Van amikor egy zárt ajtót kell kinyitni mindenféle szimbólumok egymáshoz forgatásával, máskor fogaskerekeket kell megfelelő sorrendbe rendezni, vagy áramkört folytonossá tenni. Amikor nem ilyen mini játékokban kell bizonyítanunk, akkor különböző feliratokat kell megfejtenünk. Vannak üzenetek például, amiknek az egyik fele a tükörre van írva a másik fele pedig fordított betűkkel a falra, de ehhez hasonló, mikor a bomba hatástalanító kódja egy terem oszlopaira lett festve, és csak az egyik sarokból tudjuk azt leolvasni. Persze itt még nem ért véget a sor, a hat ember kiszabadításánál mindig új és új megpróbáltatások várnak ránk, és az is nagyon tetszett, amikor a halottas házban bombák voltak erősítve a hullatároló szekrény ajtajaihoz, a falon pedig rendes fényben nem látható UV festékkel volt megjelölve az egyetlen jó ajtó.

A grafika erős közepesnek mondható. Az összkép szép, az Unreal Engine 3.0 nem hazudtolta meg magát, a környezet sötét és félelmetes, a rendezői látványjáték pedig leginkább a Silent Hill vagy az Alone in the Dark új epizódjaihoz hasonlítható. Sajnos itt azonban kevesebb hangsúly jut a félelmetes árnyékoknak, villámlásoknak, hirtelen kialvó fényeknek, és egyéb megszokott ijesztgetős trükköknek. Persze így is ütős lett az egész, bár technikailag alulmarad a mai top játékoktól, a robbanások például rettenetesen csúnyák lettek, és a karakterek arca sincs valami részletesen kidolgozva, ami miatt nagyon szomorúak vagyunk, hiszen a félelmet, és a zavartságot remekül lehetett volna illusztrálni némi mimikával.
 
A sisak súlyosan károsítja az ön, és körmyezete egészségét
A hangok nagyon jók, az OST-t a fejlesztőcég saját zeneszerzője, Alex Guilbert komponálta, a játék alatt pedig folyton váltogatja egymást a már rémisztő nyugodtságot sugalló zongoraszóló, és a tempós, kapkodásra késztető gépi dobzene. A film rajongói felfedezhetnek még néhány számot Charlie Clousertől, a mozik betétdalainak szerzőjétől is, a legjobb pedig, hogy Jigsawt a játékban is maga Tobin Bell szólaltatta meg, így igazi Fűrész-élményben lehet részünk a videók és a hangszalagok lejátszásánál.
 
Ha ezt a figurát látod, akkor bajban vagy
A szavatosság nagyjából egy szinten van a játékélménnyel, ebbe is csúnyán belerondít a béna harcrendszer, de nem csak ezzel nem vagyunk kibékülve. Többnyire ugyanis csak a szabadítós részeknél kapunk új fejtörőt, amúgy mindig csak ugyanazok az elemek ismétlődnek, emiatt pedig bizony könnyen előfordulhat, hogy már félidőnél véget vetünk szerencsétlen Tapp nyomozó megpróbáltatásainak. Nem nagy hiba, viszont ide sorolható még hősünk kissé béna mozgása is, nem tud se ugrani, se felmászni, pedig sok gondot meg tudtunk volna úszni a legalapvetőbb akrobatikus képességekkel. A film rajongóinak azonban mindenképpen érdemes végigvinnie a teljes sztori módot, rengeteg részlet kerül ugyanis napvilágra, melyek a teljes sorozat már rendesen megbonyolított szálainak megértéséhez is hozzájárulnak, és persze nem utolsó sorban kihagyhatatlan a két alternatív finálé is, amik mint mindig, ezúttal is hatalmas fordulatot hoznak a történetbe.

Az apró hibák és tökéletlenségek ellenére azért örülünk, hogy elkészült a Saw játék, pedig nemrég még úgy volt, hogy nem is lesz az egészből semmi. A projektet eredetileg a filmfeldolgozásokra alapított, de csak Alvin and the Chipmunks, Space Chimps és hasonló rettenetes címeket készítő, alig egy évig üzemelő Brash Entertainment kezdte el készíteni még a Fűrész 3 idején, de nem sokkal később átadták egy külsős csapatnak, a Zombie Studios-nak. A Brash bezárása után sokáig úgy tűnt, hogy a játék is megy a süllyesztőbe, ám a jogokat birtokló Lions Gate végül felkarolta a támogató nélkül maradt fejlesztőket, és a Konamival karöltve elvállalták a kiadást. A japán társ rengeteget változtatott a játékmeneten, minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a pszichológiai nyomásra, ennek köszönhetően pedig egy jól sikerült, hangulatos termék került a boltok polcaira.
 
Igazi iparosmunka
Kellemes órákban lehet része annak a horror fanatikusnak, aki megvásárolja a Saw: The Videogame-et. Nem kaptunk tökéletes játékot, itt-ott vérzik a megvalósítás, de az biztos, hogy az élmény maradandó, és Jigsaw is büszke lehet, ennyi vér, szenvedés, gyilkosság és kínzás után mi, tévé előtt ülő játékosok is szembesülünk halandóságunkkal, sőt netán még át is értékeljük az életünket, ahogy a Mester elvárja tőlünk. Jó játék volt. Messze jobb, mint bármelyik mozifeldolgozás.


Platformok: PC, Playstation 3, Xbox 360
Tesztelt platform: Xbox 360

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. OrvAjn69
2009.12.08. 14:18
Nekem átjött a Fűrész feeling a játék közben. Jó game!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Daks
2009.12.08. 14:40
Nah, örülök, hogy vannak még rajtam kívül rajongók itt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. danikollar
2009.12.08. 14:52
Szerintem sem volt rossz. Én a játék végigjátszása után láttam a film 6. részét és tök hasonló a hangulata a kettőnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Daks
2009.12.08. 17:06
A hatot még nem láttam, de hamarosan sort kerítek arra is. Remélem nem bonyolítják megint túl a szálakat, az előzőekben sok részlet még utánaolvasással sem érhető.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. danikollar
2009.12.08. 19:10
Daks, szerintem jó lett a 6. rész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. =JV=
2009.12.08. 21:37
sztem nagyon gázvolt az uccsó rész meg ugy álltalában mikor mondják h "hú elkapott az izé váá most gáz van "! meg a végén is az 5-nek aztmár megse néztem mert qva undorító volt majdnem behánytam szal nemaz én filmem ez... a játék meghát biztos nagy sz@r azis (sorry)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Daks
2009.12.09. 01:50
"biztos"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. nedcoleman
2009.12.11. 15:01
Én az elsô részét láttam a movienak aztán a második már kezdett untatni, de azt nem tudtam, hogy lassan Dallas szinten lesz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. sarosib
2009.12.27. 12:31
hali!
Az a problémám lenne hogy a fűrész játékban pirosan jelenik meg nekem a tv, illetve a karakter teljesen feketén, de amellett minden normális.. mit csináljak ilyenkor? legujabb driver fenn van, régebbit megprobáltam feltenni, ujratelepítettem. Mi lehet a baj? Elöre is köszönöm a segítséget
(128 megás videokártyám van shader 2.0-ás)

Üdv: sarosib
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!