iPon Cikkek

Screamride - Végső állomás

Dátum | 2015. 03. 13.
Szerző | InGen
Csoport | JÁTÉK

Ugyan a Frontier stúdió mostanában leginkább az Elite: Dangerous kapcsán kerül szóba, hiszen messze ez a csapat legnagyobb projektje, de mellette azért dolgoznak még néhány kisebb-nagyobb játékon. A Rollercoaster Tycoon-sorozat miatt természetesen közel áll hozzájuk a hullámvasutas téma, vélhetően ennek is köze van ahhoz, hogy a Microsofttal közösen most megjelentették a Screamride névre keresztelt anyagot. Azt már az elején fontos leszögezni, hogy a Screamride-ban ugyan szintén építhetünk hullámvasutakat, a játéknak semmi köze a Tycoon-sorozathoz. De akkor mégis milyen? A Screamride valamikor a jövőben játszódik, amikor az emberiség már annyira jól él, és annyi különböző szórakozási forma tárul mindenki elé, hogy az egyszerű vidámparkok hullámvasutai már nem bizonyulnak elegendőknek. A nép nagyobb sebességre és veszélyesebb manőverekre éhezik, akkor érzi magát a legjobban, ha halálközeli állapotokon megy keresztül, de a végére azért túléli a mókát. Ebbe a képletbe érkezik meg a játékos, hogy különböző módokon szórakoztassa az úri közönséget a valaha látott legelmebetegebb hullámvasutakon. Nos, nem sok, de egy ilyen jellegű anyaghoz ennyi alapvetés talán elég is.
A Screamride gerincét a karrier mód adja, ahol három különböző szerepkörben kell helyt állnunk, így először is érdemes ezeket sorban megnézni. A legegyszerűbb és legegyértelműbb a screamrider, ami nagyon leegyszerűsítve egy on-rails versenyjáték. Itt magát a hullámvasúton futó vonatot irányítjuk, és ugyan kanyarodni nyilvánvaló okok miatt nem mi fogunk, azért így is lesz dolgunk. Egyrészt a pályán bizonyos időközönként kékre festett szakaszok jönnek, melyek végén jó ütemben kell megnyomnunk az X gombot, hogy ezzel feltöltsük a turbót. Ezt a turbót aztán kedvünk szerint használhatjuk el, de nyilván érdemesebb az emelkedős szakaszokra tartogatni, ahol amúgy túlságosan lelassulnánk. Ezen kívül adott esetben tudunk még fékezni is, hogy megakadályozzuk a vonat kisiklását a nagyon veszélyes részeken, továbbá szintén fontos, hogy befolyásolhatjuk a szerelvény dőlését. Ezzel egyrészt lehetőségünk adódik elemelni a vonatok egyik oldalát a pályáról, ami nyilván rendkívül veszélyes mutatvány (tehát jó, és extra pontokat ér), másrészt pedig a dőléssel rásegíthetünk a kanyarodásra is. Erre fontos ráérezni, hiszen így jóval nagyobb sebességgel mehetünk át bizonyos részeken, és kevesebbet kell fékeznünk a pályán maradáshoz. Alapvetően tehát ez az egész viszonylag egyszerű, ugyanakkor a sebességérzet nagyon jó, és a menetek között egymásnak átadva a kontrollert remekül működik családi játékként is - pont az egyszerűsége miatt.
Hasonlóan jól használható családi szórakozásra a játék második szelete, a demolition expert, ahol szimplán pusztítanunk kell. Egy nagydarab katapultszerű mechanizmus lövi ki a kabint, amiben az izgalmakra vágyó drága utasok foglalnak a helyet, a cél pedig annyi, hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk véghez az előttünk lévő épületeken. Az egész kicsit olyan, mint egy 3D-s Angry Birds, csak nem igényel különösebben sok gondolkodást. Sőt, még a klasszikus Burnout-játékok is eszembe jutottak, hiszen ott is hasonlóan egyszerű módon kellett minél nagyobb pusztítást okozni, miközben pörögtek fel a számok és a szorzók. Ami itt igen impresszív, az a pusztítást lebonyolító fizikai motor. Persze, maguk az épületek viszonylag egyszerű szerkezetű, külsőleg is letisztult objektumok különösebb extrák nélkül (valószínűleg nem véletlenül vagyunk a jövőben), de attól még sokszor elképesztő látni, ahogy a különböző darabok kiszakadnak, elindulnak a maguk útján, összeütköznek más épületekkel, és végül egy hatalmas, mindent elsöprő robbanásban végződő csodálatos káoszt kapunk. Először azt hittem, hogy ez a technológia egyfajta előfutára annak, amit a Microsoft az új Crackdownra ígért, ahol már az épületek részletes összeomlását a felhős szerverek számolják ki, de nem erről van szó. Már csak azért sem, mert Screamride megjelent Xbox 360-ra is, és ott is hasonlóan jól működik, tehát valószínűleg még csak azt sem lehet mondani, hogy valamiféle újgenerációs, GPGPU-számításra épülő szisztémát talált ki a Frontier.
Nem tudom, hogy azért, mert a pusztítást teljes egészében a CPU számolja ki, vagy más okból, de az épületek összeomlása közben sokszor hajlamos eléggé beszaggatni a játék. Mivel ilyenkor nincs szükség interakcióra, ez a játszhatóságot közvetlenül nem befolyásolja ugyan, de szerintem az élményből elvesz egy kicsit. Akárhogy is, elég szórakoztató tud lenni ez a mód, hiszen nem csak egyszerűen pusztítanunk kell, de néha a megfelelő pontszám vagy másodlagos cél elérése érdekében olyanok is előfordulnak, hogy át kell dobnunk a kabint előre bekészített karikákon, vissza kell pattintanunk trambulinokról, vagy eleve okosan kell megterveznünk az útját az előttünk elhelyezett, elpusztíthatatlan akadályok miatt. Néha még hatalmas mágnesek is bejönnek a képbe, ahonnan új, kedvezőbb szögből indíthatjuk el a golyót. Összességében a demolition expert viszonylag jól ellátja a feladatát, és engem például rábírt arra, hogy egy-egy pályán újra és újra próbálkozzak a minél magasabb pontszámok eléréséért, de valahogy mégis kialakult egy hiányérzetem ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy a viszonylag kevés épület és a limitált hely miatt, vagy azért, mert egyszerűen túl steril az egész. Valószínűleg jobban működne a játék ezen része, ha olyan épületeket tudnánk porig rombolni, melyeknek valami köze van a valósághoz - például elhagyatott gyárépületeket.
Végül pedig a karrieren belül az utolsó állomás az engineer mód, ahol az építkezés kapja a főszerepet. Itt egy adott célnak megfelelően, előre megadott eszközökkel kell felépítenünk egy hullámvasutat. Jellemzően több szakaszt fixen megkapunk előre, és ezeket kell a lehető legjobb módon összekötnünk. Az építkezés kezelése jóval intuitívabb és könnyedebb, mint az előre gondoltam volna, amiben nem kevés szerepe van az okosan kitalált kezelőfelületnek, és az olyan kényelmi dolgoknak, mint hogy az egymáshoz közel eső végpontokat automatikusan össze tudja kapcsolni a játék, nem kell szerencsétlenkednünk vele. Az elkészítendő hullámvasút célja mindig más, így eltérő korlátok között kell dolgoznunk, de az általánosan elmondható, hogy a minél nagyobb sebesség elérése, és a minél elmeroggyantabb szakaszok kialakítása a cél, persze anélkül, hogy az utasok adott esetben rosszul lennének. Olyan is előfordul, hogy a megépített hullámvasúttal kell lerombolnunk épületeket, ami alapvetően nagyon látványos szórakozás lenne, csak éppen nekem úgy tűnt, hogy itt a játék fizikai motorja kicsit furcsán viselkedik, és két ugyanolyan próbálkozásra nem ugyanazt az eredményt (pusztítást) adja.
Amennyiben végeztünk a kampánnyal, úgy a Sandbox móddal szórakozhatunk, ameddig csak a kedvünk tartja, és tulajdonképpen ez fog majd (remélhetőleg) hosszú életet adni a játéknak. Itt arról van szó, hogy a nulláról felépíthetjük a saját pályánkat, annak minden részével és környezeti elemével. Persze van egy összesített elemszámunk, amin belül kell maradnunk a teljes pálya felépítésekor, ám ezen belül tényleg teljesen szabadon és meglepően részletesen nyúlhatunk bele mindenbe. Ha végeztünk, akkor elmenthetjük és megoszthatjuk a pályát a közösséggel. Itt tényleg teljesen szabad kezet kapunk, bármilyen jellegű pályát összehozhatunk. A legjobb, hogy még a pálya céljait és bónuszait is mi állíthatjuk be, így annyira könnyű vagy nehéz lesz, amennyire csak szeretnénk. Ha igazán igényesek vagyunk, még olyanokat is meghatározhatunk, mint például hogy honnan mutassák a kamerák a pusztítást. A közösség néhány jobb pályáját kipróbálva rá kellett jönnöm, hogy tényleg sok lehetőség van ebben az egészben, főleg mert néhányan olyan dolgokat készítettek, amik messze túlszárnyalják a kampányban látottakat. Összességében a Screamride egy korrekt kis játék. A pusztítós és versenyzős játékmódja egyszerűen kezelhető, mégis látványos és izgalmas, így tényleg használható családi játékként, vagy a barátokkal egy kis agyatlan szórakozásra. A kampány Engineer módja ugyan némileg lekorlátoz, de ezektől a keretektől megszabadulhatunk a Sandbox módban - így tehát a kampány felfogható egyfajta tutorialként is. A rossz hír azonban, hogy a Screamride ugyan nem teljes áron jelent meg, de még így is 12 ezer forintba kerül, annyit pedig egészen egyszerűen nem ér, így nem kaphat magasabb pontszámot sem. Értékelés: 6/10 Platformok: Xbox 360, Xbox One
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Shinjiii
2015.03.13. 17:34
Ez a játék egy órán át szórakoztató, aztán unalomba fullad. Lehetetlen szar a pályaszerkesztője...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. tomchee
2015.03.14. 01:15
Pontosan azt adja, amit vártunk tőle, nah de azért ennyi pénzért....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!