iPon Cikkek

Sentinel ‒ az első alapítványi mélyűri küldetés

Dátum | 2012. 06. 30.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy egykori űrhajósokból, NASA alkalmazottakból, űrkutatókból és más „aggódó állampolgárokból” álló csoportosulás a héten egy mindeddig példa nélkül álló kezdeményezést jelentett be: a B612 Alapítvány egy olyan mélyűri távcsövet szándékozik Nap körüli pályára juttatni, amely számba veszi a Naprendszer aszteroidáit és feltérképezi a következő száz évben esedékes pályájukat. Ennek érdekében pedig a történelem első magánpénzből finanszírozott mélyűri küldetését kívánják megvalósítani.

A Sentinel-küldetés néven futó projekt kétségkívül roppant ambiciózusnak tűnik, de a B612 Alapítvány vezérigazgatója, Ed Lu, egykori asztronauta szerint inkább az a meglepő, hogy mindeddig senki nem állt elő hasonló ötlettel. (Már az alapítvány neve is beszédes, Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című klasszikusából vették kölcsön a főszereplő otthonának, a B612-es jelű kisbolygónak a nevét.)

Számos műszer kémleli az eget aszteroidák után kutatva, közülük talán a legjelentősebb a NASA Near-Earth Object Program nevű kezdeményezése, amelynek keretében már közel 10 ezer kisbolygót és egyéb objektumot azonosítottak. A becslések szerint az egy kilométernél nagyobb átmérőjű égitestek kilencven százalékát már kategorizálták, de a B612 szakértőinek elmondása alapján még legalább félmillió olyan aszteroida van odakint, amely kisebb ugyan az egy kilométeres határnál, de nagyobb, mint a tunguzkai esemény feltételezett okozója (annak átmérőjét negyven méterre becsülik), és ezeknek mindössze egy százalékát ismerjük.


A Sentinel célja a többi ilyen, lehetséges veszélyeket rejtő aszteroida és kisebb égitest megtalálása. Az infravörös tartományban vizsgálódó távcsövet heliocentrikus, azaz Nap körüli pályára akarják juttatni még ebben az évtizedben. A teleszkóp a tervek szerint a Vénuszhoz közeli pályán fog keringeni, hogy a Nappal ellentétes irányba nézve folyamatosan szemmel tudja tartani a Föld pályáját és az annak irányába tartó égitesteket. A távcső bolygónktól mért távolsága 48‒272 millió kilométer között fog változni, ami jelentős technikai kihívást jelenthet a küldetés végrehajtása során. Összehasonlításképpen a Hubble űrtávcső mindössze 570 kilométerre kering a Föld felszínétől.

A Sentinel hét földi hónap alatt kerüli majd meg a Napot, és közben az állócsillagokból álló háttérhez képest elmozduló objektumok után kutatva pásztázza az eget. Az adatokat visszasugározza a Földre, ahol a kutatók kiszámítják az észlelt objektumok következő száz év során várható pályáját. A távcső az ütemterv szerint 5 és fél év alatt végzi el küldetését, vagyis többek közt nyomára akad a 140 méteresnél nagyobb aszteroidák több mint kilencven százalékának, illetve az ezeknél kisebbek jelentős részének is.

A B612 Alapítvány eredetileg nem kifejezetten ebből a célból jött létre. A csoport egy egynapos NASA-rendezvény után alakult meg, amely a Földre potenciális veszélyt jelentő aszteroidákkal kapcsolatos kérdések témájával foglalkozott. Az újdonsült alapítvány elsődleges célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a földközeli objektumokból adódó veszélyekre, és megoldást keressen arra az esetre, ha egy ilyen égitest becsapódása fenyeget. Hamar világossá vált ugyanakkor az is, hogy nehéz olyasmi ellen védekezni, amit nem látunk, így lassacskán belekerült a programba a Naprendszer belső vidékein áthaladó kisbolygók felderítése is.


„A kezdetek kezdetén még úgy gondoltuk, hogy valaki majd elvégzi a kisbolygók felfedezésével és pályaszámítási munkálataival járó feladatokat” ‒ mondta el Lu. „Így rögtön a második fázison kezdtünk dolgozni, vagyis az eltérítés különböző kivitelezési módjaiban gondolkodtunk. Rövidesen azonban számunkra is kiderült, hogy senki sem fogja végrehajtani az első fázist. Washington folyamatosan költségvetési gondokkal küzdött, Európában pedig még rosszabb volt a helyzet, Ráébredtünk, hogy ha megoldást akarunk a problémára, akkor magunknak kell elvégezni a feladatot az elejétől a végéig.” 

A B612 valami egészen újat hoz a magánűrhajózás nemrég megkezdődött történetébe, ugyanis nem haszonszerzési céllal jött létre. 2001-ben teljesen elképzelhetetlennek tűnt egy magánpénzből finanszírozott mélyűri misszió. Nem léteztek privát hordozórakéták, a teleszkóp pályára állítása, a beérkező adatok kezelése, a számításokhoz elvégzéséhez szükséges háttér biztosítása gyakorlatilag megoldhatatlan feladat lett volna. És akkor még nem is beszéltünk a horribilis költségekről, amelyek várhatóan semmiféle hasznot nem fialnak ‒ természetesen a bolygó esetleges megmentésén kívül. Amikor pár évvel ezelőtt Ed Lu előadást tartott a Google kampuszán, a hallgatóság egyik tagja kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy magánintézmény képes lenne többszáz millió dollárt összeszedni ‒ ennyire saccolták akkoriban egy hasonló űrbéli küldetés költségeit ‒ pusztán adományok útján.



 

A világ azonban nagyot fordult 2001 óta: a nagy érzékenységű infravörös szenzorok ára jelentősen csökkent, a SpaceX működőképes magánrakétát épített, és a küldetéshez szükséges fedélzeti számítástechnikai műszerek ára is nagyot zuhant. És 2011-ben arra is ráébredtek a B612 vezetői, hogy ha filantrópok, önkormányzatok és egyetemek különösebb problémák nélkül képesek 200 millió dollárt felhajtani olyan célokra, mint egy művészeti múzeum, egyetemi épület vagy egy új stadion megépítése, akkor egy olyan alapítvány sem indulhat rossz esélyekkel a porondon, amelynek az a célja, hogy megmentse az emberiséget a dinoszauruszok sorsától.

Tevékenykedésüket pedig siker koronázta, hiszen az elmúlt hét csütörtökén végre bekövetkezett a várva várt pillanat: a B612 Alapítvány képviselői bejelentették, hogy elegendő adomány gyűlt össze a Sentinel megépítésére és 2017-es elindítására. A Föld pályájának megfelelő figyelemmel tartásához a Vénusz pályájának környékét jelölték ki az űrtávcső számára, amely így 0,6‒0,8 csillagászati egységnyire fog keringeni a Naptól. A tervek szerint a SpaceX Falcon 9 nevű hordozórakétája indítja majd útjára a Sentinelt, amely egy Vénusz körüli parittya-manővert követően áll rá végleges pályájára.


Az űreszközt magát a Ball Aerospace gyártja le, és Lu elmondása szerint a szintén ezen cég által épített Spitzer és Kepler űrtávcsövek keresztezéseként kell elképzelnünk a végeredményt. A Sentinel nem túlságosan nagy méretű, teljes hossza 7 és fél méter, de 50 centiméter átmérőjű infravörös távcsöve elől nem sok dolog rejtőzhet el az űrben. A széles látószögű, 24 millió pixeles felbontásra képes műszer a várakozások szerint a 30‒40 méteres alsó mérettartományig lesz képes azonosítani az aszteroidákat és ezek ötven méter alatti verzióit, a meteoroidokat. Az ilyen kisebbfajta sziklák ugyan nem feltétlenül okoznának becsapódásukkal tömeges kihalásokat, de még mindig jelentős károkra lehetnek képesek. Egy 30 méter átmérőjű objektum lökéshullámai például minden gond nélkül letarolhatnak egy kisebb várost.

Érdekes és a nemében egyedi vállalkozásnak vagyunk tehát szerencsés kortársai. A Sentinel űrtávcsőről beáramló adatokat a NASA Mélyűri Hálózata fogja fogadni, de az eredmények térítésmentesen hozzáférhetők lesznek bárki számára. A világ űrügynökségei és az olyan kereskedelmi vállalatok, mint például a Planetary Resources, az adatok alapján kiválaszthatják az számukra valamiért (tudomány, bányászat stb.) érdekesnek tűnő célpontokat eljövendő űrbéli küldetéseik számára. És természetesen a száz évre előre ismert pályaadatoknak köszönhetően mindenki egy kicsit nyugodtabban alhat.

A potenciálisan „gyilkos” aszteroidák kapcsán Lu azon a véleményen van, hogy a dolog kulcsa a veszély idejekorán történő felismerésében rejlik. „Az emberek hinni fognak abban, hogy találunk valami megoldást a veszélyre, ha évtizedekkel előbb értesülünk a bajról. Ehhez viszont egy olyan rendszerre van szükség, amely időben figyelmeztet, ha baj van.” 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. uristen
2012.06.30. 15:17
Ha errol video felkerul Youtube -ra, Amerika szerzoi jogok miatt letiltja a videot a sajat orszagaban a Sentinel miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. gamerke
2012.07.01. 08:41
Ez nagyon jó kezdeményezés.
Másik oldalról nagyon jól mutatja az emberiség fejlődésének legnagyobb visszatartó erővel rendelkező tényezőjét a pénzt. Amíg nem tudunk olyan rendszert kiépíteni legalább az űrkutatással, bolygóvédelemmel kapcsolatban amiben a pénz nem létezne, addig sehová nem fogunk jutni. Beszélhetnek itt ilyen meg olyan fejlesztésekről, amíg fontosabb az emberiségnek hogy olyan vékony telefonokat fejlesszenek ki dollármilliókból amelyeket a se...be is dughatnak vagy a körmükön is elférnek, addig sehová nem fogunk jutni, vagy legalábbis csak nagyon lassan haladunk. Mert ugye a pénz uralkodik mindenek felett. De ha elkezdene potyogni az áldás az égből, akkor lehúzhatjuk a WC-n a pénzünket. Ezt kellene már felfogni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Humbuk
2012.07.02. 12:46
gamerke: a gond ott van a meglátásodban, hogy azok miatt az okostelefonok miatt létezhetnek ma bizonyos technikák, melyek olcsóbbá, elérhetőbbé tesznek bizonyos dolgokat.
A kereskedelem és a haditechnika a húzóágazatai a fejlődésünknek.
Belátható, ha nem lenne pl 28nm-es gyártási technológia a mikrocsipeknél sokkal-sokkal drágább lenne ugyan az a teljesítmény pl 65nm-en. Ebből az űrkutatás is profitál, hiszen ma nem 486osokat kell használni, hanem 4-128+magos processzorok is léteznek, amelyekkel nem évtizedek kellenek az adatok elemzésére, hanem akár órák alatt is képesek elvégezni a szükséges számításokat.

Szóval innen nézve ez a kezdeményezés mostanra érett meg, amikor pár 100 millió dollárból ki lehet hozni egy ilyen projektet a több 1000 millió dollár helyett.
Nem baj az, hogy vannak okostelefonok, a baj inkább a divattal és az emberekkel van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. balintdavi...
2012.07.09. 13:29
A jó öreg 486-os CPU-t ne tessék fikázni, a NASA egy csomó helyen azt használja, pl a Hubble űrteleszkópban is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!