iPon Cikkek

Sétáló halak

Dátum | 2014. 08. 31.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Nagyjából 370 millió évvel ezelőtt valami nagyon különös történt elődeinkkel: vízben élő, kopoltyúkkal lélegző, uszonyokat használó gerinces őseink elkezdték meghódítani a szárazföldet. Röpke 20 millió év alatt lábakat növesztettek és a kialakult belőlük a tetrapodák, azaz a négylábúak rendszertani főosztálya. Erre az érdekes evolúciós lépésre a fosszilis leletek szolgáltatnak bizonyítékokat. Az elmúlt évszázad folyamán a paleontológusok sorra ásták elő azon fajok maradványait, amelyek igazolhatóan leszármazási vonalunkba tartoztak, azonban fejlődésük viszonylag korán különvált a többi négylábú evolúciójától. Ezen korai fajok alapján felvázolható, hogy mi is történt az átmenet időszakában. Vannak olyan halcsontvázaink, amelyek csak a tetrapodák néhány vonását mutatják, és akadnak olyanok is, amelyek már szinte teljes mértékben szárazföldi négylábúaknak tekinthetők. A 375 millió éve élt, izmosúszójú Tiktaalik maradványai például sokat elárulnak arról, hogyan alakulhatott ki a csontos halak főosztályának ezen alosztálya, majd hogyan formálódtak belőlük a négylábúak.
Tiktaalik
A szárazföldre való kilépés rengeteg genetikai változással járt. A halak ikrájában található genetikai állomány olyan molekulákat kódol, amelyek az úszók, a kopoltyúk és a test többi részének kialakításában is részt vesznek. Egy tetrapoda létrehozásához ehhez képest egészen másfajta génekre van szükség. Számos kutatócsoport foglalkozik a probléma egyik kulcsmomentumával, vagyis azzal a kérdéssel, hogy milyen mutációk eredményeként váltak az úszók fejlődését kódoló génekből lábakat létrehozó szekvenciák. A napokban megjelent egy új tanulmány a Nature oldalain, amely egy érdekes részlettel egészíti ki eredetünk eddig is igen színesnek mondható történetét. Ha a szerzők teóriája igaznak bizonyul, halként élő őseinkben már jóval korábban ott rejtőzött a lehetőség a négylábú test létrehozására, ahhoz azonban hogy ez ténylegesen kifejlődjön, némi szárazföldön – de legalábbis annak közelében − töltött időre volt szükség. A tanulmány szerzői, a montreali McGill Egyetem szakértői a sokúszós csukafélék (Polypteridae) családjának tagjait vizsgálták. A sugarasúszójú halak közé tartozó csoport egyik érdekessége, hogy fejlődésük 400 millió éve különvált a többi hal evolúciójától. A másik izgalmas tény velük kapcsolatban, hogy bár elsődlegesen tavakban és folyókban élnek, úszóik segítségével kúszva a szárazföldön is képesek megtenni rövidebb távokat. Ezeken az utakon ráadásul kezdetleges tüdőik révén lélegeznek.
A szakértők érthető módon párhuzamokat véltek felfedezni a sokúszós csukafélék és a legkorábbi négylábúak között. Az előbbiek mellső úszóikra támaszkodva képesek eltávolítani fejüket és testük elülső részét a felszíntől, miközben hátsó testfelüket megtekerik és úszóik segítségével előre tolják, ahogy a mellékelt felvételen is látszik. A Tiktaalik valószínűsíthetően nagyon hasonlóan mozoghatott. A sokúszós csukák ugyanakkor természetes környezetükben összességében meglehetősen kevés időt töltenek a szárazföldön. A szakértők viszont kíváncsiak voltak, hogy mi történne, ha ez nem így lenne, vagyis ha a víztől távol kellene felnőniük. Ennek kiderítése érdekében egy kavicsos aljú terráriumban neveltek fel nyolc állatot, miközben folyamatosan párásan tartották a tároló levegőjét a halak kiszáradástól való megóvása érdekében. Az állatok nyolc hónap alatt nőttek fel, és ez idő alatt ide-oda kúsztak a terráriumban úszás helyett. A kutatók részletes vizsgálatoknak vetették alá a felnőtt példányokat, majd összehasonlították őket a vízben felnőtt egyedekkel is. Az eltérések jelentősnek bizonyultak. A legfeltűnőbb különbségnek talán az mutatkozott, hogy a szárazon felnőtt halak mozgása alapvetően átalakult: sokkal jobb hatásfokkal kezdtek járni, úszóik az egyes lépések során rövidebb ideig érték a talajt, és kisebb, de gyorsabb léptekkel haladtak előre. Úszóikat vízben felnőtt társaikkal ellentétben nem oldalra irányították járás közben, hanem testük alá fordították. Hátsó testfelüket sokkal kevésbé hajlították meg mozgás közben, mint elsősorban úszó rokonaik. Járásuk mindezek eredményeként szabályossá, kiszámíthatóvá vált, úszóikat testükhöz képest mindig ugyanarra a pontra helyezték le, szemben a természetes környezetben felnőtt sokúszós csukák esetleges, kaotikusnak ható szárazföldi mozgásával.
Szenegáli sokúszós csuka − a terráriumban nevelt, szárazföldi változat
A mozgás rendeződése vélhetően jelentős részben tanulás eredménye lehetett: a folyamatos szárazföldi lét lehetőséget adott az állatoknak arra, hogy kikísérletezzék, mely mozdulatok a legcélszerűbbek az adott környezetben. Nem agyuk és viselkedésük volt azonban az egyedüli, ami megváltozott: testük szintén jelentős átalakuláson ment keresztül. A kutatócsoport tagjai összehasonlították a szárazföldi és vízi környezetben felnőtt állatok csontvázát, és óriási eltéréseket tapasztaltak. A változások legerősebben a vállövi régiót érintették: az ízületek jóval lazábbá vált a vízi változatra jellemző, erősen kötött állapothoz képest, nagyobb szabadságot engedve a lábakként használt úszóknak. A kulcscsont halakban megtalálható megfelelője ezzel párhuzamosan vaskosabbá, erősebbé vált, így az állatok könnyebben meg tudtak küzdeni a gravitáció hatásaival, és magasabbra emelhették felsőtestüket. A gyakori járás tehát átformálta a halak csontozatát, a csontokra ható erők befolyásolták azok fejlődését, új, érdekfeszítő formákat eredményezve. Mindezen változásokat pedig a négylábúak evolúciójában is kulcsfontosságú lépéseknek tartják a paleontológusok. A tetrapodák kifejlődésének évmilliói alatt a vállízület mozgása jóval szabadabbá vált, szélesebb mozdulatokat engedve meg tulajdonosának. Ennek a folyamatnak az eredményeként kezdett különválni egymástól a fej és a nyak is. A kulcscsont megerősödése szintén fontos eleme volt a négylábúság kialakulásának, úgy tűnik tehát, mintha a sokúszós csukák a kísérlet során a négylábú evolúció legfontosabb lépéseit teljesítették volna szemkápráztató gyorsasággal. Nem ez az első alkalom, hogy a biológusok megdöbbentő párhuzamokat fedeznek fel egyetlen egyed fejlődése és valamely hosszú evolúciós folyamat közt. A jelek szerint a környezet, amelyben az élőlény felnő, rendkívüli módon képes befolyásolni az egyes egyedek testének alakulását, az evolúció pedig jóval lassabb ütemben ugyan, de követi ugyanezen változásokat − amennyiben a megváltozott körülmények tartósan fennállnak. Egy 2008-as kísérlet során a kutatók tüskés pikókat neveltek két különböző étrenden. A halak egyik csoportja az akvárium alján tekergőző lárvákkal táplálkozott, a másik kísérleti csoport pedig a vízben úszkáló apró rákokat fogyasztotta. A féregevő halaknak az aljzatról kellett felenniük a lárvákat, míg a többieknek elég volt a rák mögé lopózniuk, és száját kitátva lenyelni a csemegét. Az eltérő táplálkozási mód alapvetően átformálta a tüskés pikók fejformáját: a féregevés mellett felnőtt példányok rövid, széles szájat növesztettek, a rákevők viszont hosszú, keskeny szájra tettek szert. A jelenség érdekessége, hogy természetes környezetben, evolúciós szinten is megfigyelhető. A tüskés pikók az óceánból kikerülve gyakran népesítenek be különböző állóvizeket. Az új környezethez alkalmazkodva a halpopuláció rendszerint két csoportra válik szét: egy részük a tó alján kutat táplálék után, a többiek pedig a nyílt vízben kapják el a finom falatokat. Az előbbiek szája széles és rövid, az utóbbiaké keskeny és hosszú. Míg a művi körülmények között lefolytatott kísérlet során szerzett jegyek nem átörökíthetők, a tavakban jóval lassabban lezajló átalakulás során genetikai szinten is elválik egymástól a két populáció.
A tüskés pikók két változatának feje
Az élőlények azon képességét, hogy eltérő környezetben eltérő módon, az aktuális körülményekhez igazodva képesek fejlődni, formálhatóságnak, plaszticitásnak nevezik a szakértők. Ez a képesség valószínűleg nagy szerepet játszik abban, hogy új utakat nyisson az evolúció számára. Ha egy organizmus újfajta környezetben találja magát, módot talál arra, hogy saját élettartamán belül alkalmazkodjon a körülményekhez. Utódai aztán olyan mutációkra tehetnek szert, amelyek a testi adaptálódás legfontosabb mozzanatait már a génekbe is belekódolják. Idővel az evolúció jóval távolabbra juttathatja őket, mint amire a plaszticitás egy egyed életén belül képes volt. Valami ilyesmi történhetett szárazföldre kilépő őseinkkel is. A tetrapodák halként élő elődei valamilyen okból egyre hosszabb időket voltak kénytelenek a szárazföldön tölteni, a ragadozók elől menekülve, párt keresve, vagy talán új élőhelyek után kutatva. Szerencsére már eredeti, „vízi” genomjuk is lehetővé tette, hogy az új körülményekhez alkalmazkodva tűrhető járóképességet fejlesszenek ki, ahogy a kísérletben látott sokúszós csukák esetében is megtörtént. Sok generáció elteltével aztán a különböző mutációk eredményeként átformálódó anatómiájuk egyre alkalmasabbá tette őket a járásra: immár nem kellett másképp nőniük, hogy menni tudjanak, hanem génjeiknek hála, eleve erre alkalmasan jöttek a világra.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

27. Bennie
2014.08.31. 14:20
Aha, röpke 20 millió év alatt csak úgy lábakat növesztett...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. spdrfx
2014.08.31. 16:19
Bennie

Latom nem tudod elkepzelni mennyi is az a 20millio ev..
Ez kb. felmillio generaciot jelent embereknel, a rovidebb eletciklusu fajoknal (10 ev) pedig 2 milliot. Az evolucio hajtomotorja a valtozas(ami ne legyen tul nagy az elozo generaciohoz kepest) ha valtozik a kornyezet, az adott faj egyedei alkalmazkodnak hozza, statisztikailag pedig aki egy kicsit is jobban alkalmazkodik hosszutavon az O genjei fognak tovabboroklodni.
Egy fiktiv pelda a konkret esetre: Van egy hatalmas to, de szep lassan elkezd apadni a vizszint, egyre sekelyebb lesz, a tapanyagok pedig fogynak. Egy ket egyed szerez egy mutaciot, az uszojuk egy kicsit maskepp fejlodik, alkalmassa teve az egyedet egyfejte szarazfoldi mozgasra. A szarazfold meghoditasa lehetett taplalekszerzes ill. tuleles motivalta dolog* ha a hullamzas a partra sodorja akkor vissza tud maszni stb.) innen gondold tovabb..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. mikej95
2014.08.31. 16:25
Nem semmi mennyit változtak egyetlen generáción belül, 20 millió évre felskálázva teljesen reálisnak tűnik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Atesz1987
2014.09.01. 08:55
Az evolúciót nem elhinni kell, tudományosan bizonyított tény.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. stephanvs Atesz...
2014.09.01. 10:51
Ez így nagyon meredek... Mivel nem egy matematikai egyenletről van szó, így axiómákra való visszavezetés ki van zárva. Az evolúciót még senkinek sem sikerült megfigyelnie, megismételnie, így a tudományos megfigyelés is ki van zárva. Az evolúció (az ősrobbanásról az emberig, bármely fázisa) a mai napig hipotézis, méghozzá rengeteg ellentmondással, senkinek sem sikerült bebizonyítania, pedig rengeteg tudós dolgozik rajta. A fenti cikkben leírt jelenség is sima adaptáció és nem evolúció.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Meteoreso
2014.09.01. 10:56
Galapagos-on sokkal rövidebb idő alatt alakultak ki olyan fajok amik máshol nincsenek ezt hívják evolúciós nyomásnak. Ha kiszorulsz egy közegből és keresned kell egy másikat vagy kipusztulsz vagy alkalmazkodsz.
Sziámi harcoshalat ismeri mindenki, simán kijön az akváriumból és tüdővel lélegzik. Mocsarakban is életképes és ha kiszárad egyik pocsolya tovább tud menni másikba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. chris-v
2014.09.01. 11:08
Mi lett a cikben szereplő halak tüdejével?
Mert ok, hogy a csontozatuk és egyéb mozgató részek, ami a megváltozott életkörülményhez kellett, másképpen fejlődött a vízben élő társaikhoz képest. Na de a tüdő nem erősödött, nem változott?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Adamsfamil... Benni...
2014.09.01. 11:09
6,5 millió évvel ezelőtt még az ember inkább hasonlított a majomra,mint a mostani emberre,szóval 20 millió év alatt teljesen reális,főleg ha azt nézzük,hogy régebben nem feltétlenül volt egy élőlény életciklusa olyan hosszú.
A Leakey család 3 generáció óta foglalkozik az evolúcióval és elég sok fosszíliát találtak már,amivel az evolúciós családfánk hézagait kitölthették.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. lobster steph...
2014.09.01. 11:24
Az evolúciót nem lehet és nem is "kell" megismételni, hiszen most is folyamatosan zajlik. Már ettől a ponttól látszik, hogy kevered a szezont a fazonnal.
De ha még hozzávesszük, hogy az ősrobbanással kezded, még nyilvánvalóbbá válik, hogy erősen mást értesz "evolúció" alatt mint amiről a cikk szól.
Ehhez már csak azt kell hozzátenni, hogy a "hipotézis" szó alkalmazása is hibás az "érvelésedben".
Összegezve: megkérdőjelezhetetlennek beállított, ámde bizonyíték nélküli állításokat teszel, miközben az általad használt fogalmak már önmagukban is megmutatják, hogy nem értesz ahhoz amiről beszélsz.

Egyébként meg a "tudományos megfigyelés kizárása" is vicces, főleg amikor tudósok akár 50 generáción keresztül is vizsgálják 1-1 életforma evolúcióját (pl muslicákkal kapcsolatos 20 éves kutatások). És elég konkrét adataik vannak arról, hogy mi merre változik és hogyan (genetikai szinten is).

Ha lehet mellőzzük az olyan önmagában is vicces kijelentéseket, hogy az "evolúciót nem sikerült megfigyelni, ezért ki van zárva hogy megfigyeljük" főleg akkor ha ennek ellenkezője a valóság
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. stephanvs lobst...
2014.09.01. 13:40
Akkor tisztázzuk: az evolúció feltétele a makromutáció, amit még senki sem figyelt meg. Amit mindenki képes tapasztalni az a mikromutáció (adaptáció), nem is kell messzire menni, elég csak összehasonlítani azokat akik edzőterembe járnak, és azokat, akik nem. (halak, amik a szárazon nőttek fel, és halak akik nem...).

Az hogy genetikai változásokat észleltek néhány muslicánál, nem tette őket legyekké, és ha ez a hasonlat nagyon meredek akkor a következő a kérdésem: tudományosan mi a bizonyíték arra, hogy a mutálódott egyedeknek egyáltalán voltak utódai, és ha igen, akkor azokban megmaradt a makromutáció?

Megválaszolva tehát az eredeti kérdést, amíg tudományosan bizonyított nem lesz az evolúció (igen, hipotézis), addig bizony csak vallás, és hinni kell benne...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. NimKorko
2014.09.01. 14:20
ocsabi... ez most nagyot ütött
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. stephanvs
2014.09.01. 14:31
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Atesz1987 steph...
2014.09.01. 14:45
Az evolúció lényege, hogy egy faj egyedeinek nagyon széles a génválasztéka. Ezért ha az életkörülmények megváltoznak, a faj bizonyos egyedei sikeresebbé válnak, mások kihalnak, vagy csak egyszerűen nem változnak. Azok az egyedek, amelyek sikeresebbek, tovább örökítik azt a gént, ami sikeresebbé tette őket, míg végül önálló fajjá nem válnak. Nem úgy kell elképzelni, hogy született egy mutáns egyed, akinek egyszer csak szeme nőtt, és attól kezdve lett szeme az élőlényeknek. Ez egy folyamat.

Amúgy te milyen professzor vagy, hogy eldöntsd, mi az evolúció feltétele? Ki vagy te, a tótumfaktum? Te hasból löksz minden kutatást, hogy ki mered jelenteni, hogy senki nem bizonyított semmit?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.01. 14:58
Te egyszerűen összekevered az evolúciót, mint jelenséget, az arra magyarázatot adó elmélettel, a természetes szelekcióval. a kettő nem ugyanaz, az evolúció léte tény! (ebből is látszik, hogy nem értesz a témához)

Lehetne magyarázni azzal is, hogy Isten, mikor jónak látja, változtat egy kicsit a fajokon. Meg lehet magyarázni a természetes szelekció elméletével is....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. stephanvs Atesz...
2014.09.01. 15:12
A második kérdéscsomagodra csak annyit mondok, hogy utánanéztem. Sokáig én is hittem benne, és nagyon bíztam is benne hogy igaz, ám amikor elkezdtem vele foglalkozni, egyszerűen nem tudott meggyőzni. Így mélyére néztem a dolgoknak, hogy (amennyire csak lehet objektív) véleményt is alkossak róla. Ajánlom neked is, hogy tégy úgy.

Az evolúció nagyon sok mindennek mond ellent, többek között önmagának is. Egyetlen dolgot próbál bizonyítani, és közben nagyon sok minden marad megmagyarázatlanul. A kérdés egyáltalán nem csak biológiai szinten kérdés, és nem csak én és te foglalkozunk vele, hatalmas táborok vannak pro és kontra. A tudománynak nem csak ebben az ágában történik meg, hogy sokkal több kérdés merül fel minden egyes alkalommal, amikor valamire bizonyítékot vélnek találni. Én ebből a szemszögből megközelítve találom kijelentésedet: "Az evolúciót nem elhinni kell, tudományosan bizonyított tény." fölöttébb felszínesnek, ugyanis ha ugyanarról a tudományról beszélünk, akkor én is halottam volna róla.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.01. 15:16
Simán nem mondasz igazat, ha egy kicsit is foglalkoztál volna a témával, akkor ismernéd a téma alapfogalmait. Nem kevernéd az evolúciót a természetes szelekcióval.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Atesz1987 steph...
2014.09.01. 15:18
Na így kell leírni 15 mondatot egyetlen árva tény nélkül. Közben próbálod elhitetni, hogy te maga vagy az evolúció kutatás minden tudója. Ne haragudj, de nevetséges az érvelésed. " ám amikor elkezdtem vele foglalkozni, egyszerűen nem tudott meggyőzni" Ilyen magasröptű kijelentéseket egyetemi professzorok szoktak tenni 20 év kutatás után...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. fairi steph...
2014.09.01. 16:16
" Sokáig én is hittem benne, és nagyon bíztam is benne hogy igaz, ám amikor elkezdtem vele foglalkozni, egyszerűen nem tudott meggyőzni."
ahogy olvaslak erősen kételkedek ebben a mondatodban. Szinte süt hogy nem érted mit is akarsz cáfolni vagy valójában mit is akarsz állítani.

"Az evolúció nagyon sok mindennek mond ellent, többek között önmagának is."
ez simán hülyeség,ez a mondat 100%-ig baromság.

Mivel látod mikor foglalkoztál vele semmire se jutottál akkor elmondom mi is az evolució.

evolúció= populációk genetikai összetételének időbeli változása

Ennyit jelent,és ez az állítás többszörösen bizonyított!

"hatalmas táborok vannak pro és kontra."
kontratábor jó részét különböző vallási sérültek, másik részük valami UFO hívő csoport,harmadrészük csak azért cáfolgat mert ez lett a divatos(postmodern mánia)

"fölöttébb felszínesnek, ugyanis ha ugyanarról a tudományról beszélünk, akkor én is halottam volna róla."

mivel már elmondtam mi is valójában az evolúció szó jelentése fuss neki még egyszer ennek a mondatnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.01. 16:31
Félreértések elkerülése végett:
faj szót érdemes elfelejteni,természetben populációk vannak. Populáció:egyedek összessége akik egy szaporodási közösséget alkotnak. ha két vagy több populáció valami miatt elkülönül akkor véletlen és maga a természetes szelekció miatt akkora különbség alakulhat ki közöttük hogy izoláció történik. Egy idő múlva lehet újra találkoznak,de utódok nem lesznek vagy meddők. (ló és szamár) Innentől mondjuk hogy fajszétválás történt. Most új faj vagy sem nagyon önkényes!!

ha emberek elfelejtenének fajokról beszélni onnantól kb. az evolúcióval kapcsolatos félreértések fele el is tűnne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. lobster steph...
2014.09.01. 16:46
Amint megmagyarázod, hogy "Az evolúció (az ősrobbanásról az emberig, bármely fázisa) a mai napig hipotézis" melyik hipotézis szerint van köze az evolúciónak az ősrobbanáshoz, talán megértjük, hogy milyen tudományág eredményeire alapozod az állításaid, és nagyobb eséllyel tudunk érdemi vitát folytatni.

Tehát, pontosan hogyan is fér bele az ősrobbanás az evolúció "hipotézisébe?"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.02. 10:52
kedves stephanvs, mi a véleményed a sok fajta kitenyésztett háziállatról és haszonnövényről, amelyek előtte nem is léteztek ? az ember ezeket röpke 2-5 ezer év alatt hozta létre a vadon élőket válogatva "tudományos megfigyeléssel" saját érdekből :-)
na, ha pár ezer év erre elég akkor 20 millió mire elég szerinted ? Csak nem az ember válogatta hanem a sors.
Nincs evolúció mondják sokan közben pedig ezerrel válogatnak amikor párválasztásról van szó. nem veszik észre, hogy ők maguk és a létező összes élőlény ezzel a válogatással pontosan a következő generációt befolyásolja de nagyon. Na, ha ezt csinálod ezer éveken keresztül bizony fura dolgok jönnek elő. Teremtésnek tűnik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. gabiology7...
2014.09.02. 20:30
az evolúciós algoritmus:
I., tökéletlen másolás - változás
II., változatok megengedő szelekciója (természetes, mesterséges, isteni stb...)
III. (feltétel) a szelektált változatok örökítsék tulajdonságaikat.
(földi) Élőlényekre szűkítve ez a genetikai információba való rögzülést jelenti.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. gabiology7... MJA
2014.09.02. 20:48
Húú! Biztos így gondolod? A természetes szelekció elég egyértelmű, sz.tem soha senkinek nem volt vele semmi baja, annyira banális. Az evolúció (sebessége, üteme, klf. mutációk fajtájának szerepe) az inkább "elméleti".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. gabiology7... steph...
2014.09.02. 21:14
A "makromutáció"-ról hol olvastál? Gondolom a ~pontozott egyensúly kontextusában. Ez azonban az evolúciót tanulmányozók dilemmája.
Az evolúció mindig is csak hipotézis marad, ahogy az űrben keringő teáskanna vagy a szabadesés hipotézise is az.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Atesz1987
2014.09.03. 06:13
Tulajdonképpen az a kérdés, hogy mikortól tekintjük bizonyítottnak az evolúció létét. Nekem, és még sok más embernek bőven elég, ha látja, hogy milyen változásokat érhet el a természetes, és a mesterséges szelekció. Nem nehéz tovább gondolni, hogy ha egy fajon belül szelekcióval olyan fajták jöhetnek létre, akik aztán megtartják fajta jellegeiket, akkor ez nagyobb időtávlatban eljuthat odáig, hogy teljesen új fajok jöjjenek létre, amik már nem nemző képesek a kiinduló fajjal. Persze kérdés, hogy hol húzódik ez a határ. Szerintem erre azért nehéz választ találni, mert nincs egyértelmű határ. Olyan ez, mint a tyúk, vagy a tojás dilemmája. Amúgy meg is lehet fordítani a kérdést. Ha nem létezik az evolúció, akkor mi van helyette?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.09.03. 07:31
Biztosan!

Az evolúció egy megfigyelt tény, jelenség, hogy a múltban másfajta fajok éltek, és a maiak nem léteztek, vagyis a fajok kihalnak és új fajok jönnek helyettük, a fajok változnak. (felfedeztek átmeneti formák sokaságát)

Az evolúció "mozgatórúgója" a természetes szelekció, vagy az isteni beavatkozás, stb, az elmélet, ami miatt az evolúció létezik. (az hogy mi működteti, és pontosan hogyan, az az elmélet)

Ugyebár pár száz éve egyáltalán nem volt egyértelmű a természetes szelekció, sőt még Darwin idejében is sokan gúnyolták, mint képtelenséget.

...és még mindig sokan keverik az evolúciót a természetes szelekcióval...

fairi-t idézve:
"evolúció= populációk genetikai összetételének időbeli változása" Ez a tény, a megfigyelés.

amiről itt meg mindenki beszél, az a természetes szelekció (vagy ennek ellenzői szerint valami más hipotézis), ami hajtja az evolúciót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. gabiology7... MJA
2014.09.04. 07:30
Hát a majom-ember gúnyolódás nem a természetes szelekciónak szólt. Lord Kelvinnek sem ezzel volt baja, mikor kijelentette a nap nem éghet elég ideig az evo.-változások lejátszódásához. A természetes (vagy akármilyen) szelekció gyorsan hat, könnyen elképzelhető, elfogadható példákat könnyű volt hozni reá. Pl. darwin pintyek csőrének alakja a klf. táplálékot adó szigeteken, szürke pettyesaraszoló színváltozása a bekormozott fákon, kutyatenyésztés.
A wikipédiás evo-definícióval nincs bajom, de a kényes, laikusok által vitatott pontot nem ragadja meg eléggé: azaz, hogy egy "fajból" egy látszólag teljesen más, jól adaptálódott faj fejlődhet ki hosszú idő alatt -nemcsak változgatnak egy kicsit erre-arra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!