iPon Cikkek

SpaceX – Marsi álmok

Dátum | 2016. 10. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Érdekes, sok szempontból döbbenetes előadást tartott kedden a Mexikóban rendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson Elon Musk, a SpaceX alapító igazgatója. Az sosem volt különösebb titok, hogy a dél-afrikai születésű üzletember azért vágott bele az űrbizniszbe, mert el akar jutni (de legalábbis embert akar juttatni) a Marsra. A konferencián hallottak alapján ennek megvalósítására lehet is esélye, bár a dolog nem lesz egyszerű. A Musk által vázolt terv, vagyis az Interplanetary Transport System (Bolygóközi Szállítási Rendszer, ITS) keretében a SpaceX vezetője egymillió embert juttatna el a Marsra, ahol felépítené az első emberi várost is. Ehhez több tízezer űrhajóra és rengeteg időre lenne szükség, a megvalósítás azonban már ebben az évszázadban megkezdődhet. Ahhoz ugyanakkor, hogy bármi is legyen az elképzelésből, rengeteg mindennek össze kell jönnie, ahogy ezt maga Musk is leszögezte. A következőkben azt tekintjük át, hogy mit mutatott be kedden Musk, és hogy a tervből mi mennyire látszik megvalósíthatónak.
A SpaceX-alapító és munkatársai elképzelései szerint a marsi küldetésekre egy, a holdutazások során használt Saturn V-nél nagyobb rakétát fejlesztenének ki, amelynek tetején egy 100 ember befogadására és ellátásra alkalmas űrhajó kapna helyet. Egy-egy ilyen rakéta először Föld körüli pályára állítaná az űrhajót, visszaszállna a Földre, ráraknának egy üzemanyagtartályt, majd ezt is kilőnék vele. A tartály odafent összekapcsolódna a személyszállító hajóval, megtankolná azt, majd a szétválás után indulhatna is az utazás a Mars felé. A vörös bolygónál légköri fékezéssel lassítanák le az űrhajót, amely függőleges landolna. Annak érdekében, hogy mindez valósággá váljon, négy kritikus mérnöki kihívást kell megvalósítaniuk a SpaceX munkatársainak. A hordozórakétának teljesen újrafelhasználhatónak kell lennie, az űrhajót Föld körüli pályán kell üzemanyaggal és oxigénnel feltankolni, megfelelő üzemanyagot kell találni a célra és meg kell oldani ennek marsi előállítását is. Egyik lépés sem lesz könnyű, de elvi akadálya nincs teljesítésüknek. Ami a rakétát illeti, az egyelőre névtelen hordozó 122 méter magas és 12 méter széles lesz (a Saturn V 111 x 10 méteres volt). Méreteinél is döbbenetesebb azonban a jármű tolóereje, ami 130 kN lesz, vagyis 3,5-szöröse a holdrakétáénak. Az új hordozórakéta 500 tonna teher Föld körüli pályára állítására lesz alkalmas, ami példátlanul soknak tűnik. Az eddigi legsúlyosabb teher, amit eddig sikerült stabil pályára állítani, az Apollo–17 és a Saturn V harmadik, Holdig utazó fokozata volt, ezek együtt összesen nagyjából 140 tonnát tettek ki.
A nagy tolóerőre ugyanakkor szükség is lesz, hiszen az űrhajó is óriási. Az 50 méter hosszú, 19 méter átmérőjű űrjármű olyan nehéz lesz, hogy még ez a hatalmas rakéta sem elég pályára állításához. A stabil pálya eléréséhez az űrhajó saját hajtóműveit is be kell majd indítani, és a manőver fel fogja emészteni az űrjármű üzemanyag-készleteinek javát. Ezért kell a Marsra indulás előtt újratölteni az űrjárművet, mind üzemanyaggal, mind az ennek égéséhez szükséges oxigénnel. Mindehhez újrafelhasználható rakétákra is szükség van, amelyek fejlesztésével elég jól áll a SpaceX. A Falcon–9 első fokozata hat sikeres leszálláson van túl, így Musk mérnökei pillanatnyilag mindenki másnál jobban tudják, hogy mire lehet szükség egy ennél sokkal nagyobb hordozó függőleges landoltatásához. A cég alapítója előadásában azt is elmondta, hogy ami a Falcon–9-et illeti, minden leszállásból tanulnak valamit, és éppen ezért minden landolás egyre tökéletesebb lesz.
Az ITS hordozórakétája elvileg 20 perccel az első kilövés után már vissza is térhet a kilövőhelyre. Ott átvizsgálják és feltankolják, majd egy „tankhajót” illesztenek a tetejére. A tanker lényegileg ugyanúgy épül fel, mint az eddigre pályára állt űrhajó, amivel szintén pénzt lehet spórolni, hiszen a két jármű az utolsó simításoktól eltekintve egy gyártósoron készülhet. Az üzemanyag-szállító ezt követően szintén Föld körüli pályára áll, majd rákapcsolódik a személyszállító hajóra. A hajtóanyagot és az oxigént áttöltik a Marsra induló űrhajó tartályaiba, majd a teljes manővert annyiszor ismétlik meg, amíg elég üzemanyaga lesz a marsi hajónak az út megtételéhez. Ha mindez megvan, a személyszállító hajó elhagyja a Föld körüli pályát, bolygóközi sebességre kapcsol, majd néhány hónap alatt eléri a Marsot. Itt az űrsiklókhoz hasonló módszerrel, légköri fékezéssel fog lelassulni, majd hajtóműveit begyújtva függőlegesen landol. Ezen a ponton azonban nincs vége a történetnek, ami a szállítást illeti. Ahhoz ugyanis, hogy megfizethetővé és kétirányúvá váljon a marsutazás (és ne legyen tele a bolygó készleteikből kifogyott űrhajókkal), haza is kell juttatni az űrjárművet, mégpedig olyan üzemanyaggal, ami helyben, a Marson kerül legyártásra.
Pillanatnyilag a terv ezen része tűnik a technikailag legnehezebben megvalósíthatónak. A rakéta és az űrhajó Raptor hajtóművekkel lesz felszerelve, amelynek első prototípusa már elkészült, és a napokban tesztelték is. A Raptor sokkal erősebb lesz a SpaceX által jelenleg használt Merlin hajtóműveknél, és rendkívül hideg, folyékony metánnal fog üzemelni. A folyékony metánnak számos előnye van a jelenleg használt rakéta-hajtóanyagokkal szemben, hiszen ezt alkalmazva nagyobb tolóerejű és méretű rakéták építhetők, ráadásul a marsi vízből és szén-dioxidból elvileg helyben is legyártható lehet az anyag. A metánt használó hajtóművek megépítése ugyanakkor nem lesz egyszerű feladat, ahogy az sem teljesen világos, hogy pontosan hogyan fognak az első marsutazók a vörös bolygón metánt előállítani. A folyamat kémiája persze ismert, de a gyakorlati megvalósításhoz tetemes mennyiségű jeget kell bányászni, ezt meg kell tisztítani a szennyeződésektől, és csak ezt követően kezdődhet meg a tényleges üzemanyaggyártás. Mindehhez nagy méretű gépekre lesz szükség, amelyek marsi körülmények közt sem romlanak el, hiszen javításuk és pótlásuk az első földi látogatók megérkezését követően még hosszú ideig problémás lesz.
A Raptor rendszerének első tesztje
A gondok sora ezzel nem ér véget. Egyrészt még soha, senki nem próbálkozott egy ekkora méretű újrafelhasználható rakéta megépítésével. Másrészt meg kell oldani az autonóm űrbéli dokkolást. (Ennek rendszerét egyébként már jövőre tesztelik a Dragon űrhajó és a Nemzetközi Űrállomás között.) Harmadrészt rövid időn belül többször ki kell lőni ugyanazt a rakétát. Végül pedig arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a SpaceX eddig még nem küldött embert az űrbe. Ezek persze kellő idő és pénz ráfordításával mind megoldható problémáknak tűnnek, de az is látszik belőlük, hogy még hosszú időbe telhet, mire a Musk által bemutatott látványos animáció megvalósul. A marsi metángyártás mellett továbbá felmerül még egy gond, amelyre jelenleg még nem nagyon van kiforrott megoldás. Az ITS-szel egy marsi utazás 80–140 napot vesz igénybe, ami alatt az űrhajósok sugárzásvédelméről is gondoskodni kell. Ez a holdutazások idején a küldetések rövidsége miatt kevésbé volt probléma (illetve nem is nagyon foglalkoztak vele), az űrállomást pedig megvédi a Föld magnetoszférája, de a nyílt űrben komoly gondot jelenthet a sugárzás. Bár a bolygóközi térben az ionizáló sugárzás rendszerint nem túlságosan veszélyes, egy-egy napkitörés során gyakran indulnak útnak halálos részecskefelhők. Annak az esélye persze nagyon kicsi, hogy egy ilyen eltalálja az űrhajót, de a valószínűség minden űrben töltött nappal, és minden újabb űrhajóval növekszik. Musk pedig űrhajók tízezreiről beszél, ennyi utazás esetén pedig már ezt a veszélyt sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A víz persze remek sugárvédelmi eszköz, így az űrhajó tervezésekor érdemes lenne ennek szállítását úgy megoldani, hogy a készletek a sugárzás ellen is bevethetők legyenek. Ezzel elérkeztünk egy egész csokor újabb problémához. Az űrhajókon meg kell oldani a levegő és a víz újrafelhasználását, ellátmányról és elfoglaltságról kell gondoskodni az utasoknak, és azt is meg kell oldani, hogy ezek kibírják a több hónapos összezártságot a viszonylag kis helyen. Az sem világos egyelőre, hogy mi lesz, ha az első hajó megérkezik a Marsra. Az utasoknak ugyanis a bolygó felszínén is szükségük lesz valamilyen védett helyre, amely a sugárzástól és a portól is megóvja őket, és élhető körülményeket biztosít számukra. Végül néhány szó az anyagiakról. Musk elmondása szerint jelenleg teljes egészében a SpaceX állja a fejlesztési költségeket, évente néhány tízmillió dollárt fordítva a marsmissziók megvalósításához szükséges kutatásokra. (A Raptort is saját zsebből fejlesztik, bár az amerikai légierő nemrégiben már beszállt valamennyivel a projektbe.) Mielőtt teljes lendülettel nekieshetnének ennek a projektnek, be kell fejezniük a Falcon Heavy fejlesztését, amire remélhetőleg a jövő évben sor kerül.
Az már most világos, hogy az ITS megvalósítását a SpaceX nem tudja egyedül fedezni. Egyetlen rakéta, űrhajó és tanker legyártása több mint 500 millió dollárba kerül majd, ami még akkor is rengeteg pénz, ha mindezen elemeket újra és újra felhasználják. Musk pedig több ezer ilyen együttest akar megépíteni. A SpaceX-es csapat azt reméli, hogy idővel a NASA és a többi magáncég is beszáll a projektbe. Ennek a másik oldalról is lenne haszna, hiszen a többiek megspórolhatják a kutatási és fejlesztési fázist, és egyszerűen lemásolhatják a SpaceX-es terveket. Ha pedig beindul az ITS, egy idő után profitot is fog termelni, hasonlóan a cég jelenlegi műholdszállító szolgáltatásához. A SpaceX malmára hajthatja a vizet, hogy az ITS jelen állás szerint jóval olcsóbb lesz, mint a NASA által fejlesztett Space Launch System (SLS), amely repülésenként több mint egymilliárd dollárba fog kerülni és nem újrafelhasználható elemekből áll. A SLS még messze nincs kész, így a következő években kiderülhet, hogyan vethető össze az ITS-szel. Musk reményei szerint 2020-ra elkészül az első ITS-rakéta prototípusával, és tíz éven belül embert küld a Marsra. Ez – ismét csak elvileg – megvalósíthatónak tűnik. A SpaceX 2018-ban tervezi a vörös bolygóra küldeni első, még legénység nélküli űrhajóját. Ha a projekt egy kicsit is késik, ki kell várniuk a 2020-as indítási ablakot, amikor a Mars és a Föld pozíciója kedvező. 2024-ben pedig elindulhat az első emberszállító hajó is. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson legalább 10 milliárd dollár befektetésére lesz szükség, mielőtt bármiféle profitot hozna a projekt. Musk előadásában arról beszélt, hogy a végső cél az lenne, hogy 100–200 ezer dolláros jegyeket árulva is hasznot hozzon a vállalkozás. Ezt minden bizonnyal lesz, aki hajlandó kifizetni, egy kényelmes marsi útért cserébe, kérdéses azonban, hogy ki fogja állni a cechet, amíg felépül odaát egy élhető komplexum, és alacsony kockázatúvá válik az utazás.
A kész ITS-szel a Marson kívül a Naprendszer más égitestjei is felfedezhetők lehetnek...
A Musk által vázolt grandiózus projekt tehát kétségkívül lehetséges, ám hogy mikorra és hogyan lesz megvalósítható, az más kérdés. A SpaceX alapítója ugyanakkor jeleskedik a lehetetlennek tűnő helyzetek megoldásában. A magáncég kis híján csődbe ment, mire a Falcon–1-et feljuttatták az űrbe, de végül sikerült a mutatvány, és azóta is műveltek néhány csodaszámba illő dolgot. Ki gondolta volna például akár két évvel ezelőtt is, az éles tesztek megkezdése idején, hogy össze lehet hozni a függőleges landolást, ráadásul egy tengeren hánykolódó drónhajón? A tavalyi és a legutóbbi baleset persze enyhe megtorpanásokat okozott, de a SpaceX még mindig 90 százalék fölötti sikeraránnyal működik. Arról, hogy egyáltalán miért akarna bárki is a Marsra menni, Musk a következőket mondta: „Hihetetlen kaland lenne. Azt hiszem ez a leginspirálóbb dolog, amit el tudok képzelni. Az életnek többnek kell lennie a mindennapi problémák megoldásánál. Ideje felébredni és izgatottnak lenni a jövő miatt.” Ha összejön a dolog, az valóban lenyűgöző és hihetetlen teljesítmény lesz. Hogy ebben egyelőre Musk is csak reménykedni mer, azt mi sem jelzi jobban, minthogy a SpaceX alapítója első Marsra induló személyszállító űrhajóját Arany Szívnek tervezi elkeresztelni a terv valószínűtlensége miatt.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

19. ferenczga
2016.10.03. 11:33
Feltehetően az első néhány kontingenst embermentesre és nem visszatérőre kell tervezni, és az kell alkossa a helyben kiépülő kolónia alapjait, illetve tartalmazza a felhasználandó gépek, épületek nagy részét. Akár az is lehet, hogy a kolónia alapja 5-6 ilyen összekapcsolt hajótest lenne, melyeknek az utazáshoz szükséges egységeit mint vésztartalék le kell szerelni, és ott helyben el kell raktározni a Marson, ha esetleg valamelyik későbbi hajó nem lenne elég megbízhatónak tekinthető a hazaútra... Mire oda ember megy, addigra szerintem jónéhány évet ki kell ott húzni valami automatizált rendszernek, ami megteremti a minimál feltételeket hosszú távon, és legalább 2 vagy 3 vészforgatőkönyvet is ki kell dolgozni. Akár még az is benne lehet, hogy különböző sugarú pályákon kell keringetni tartalék cuccokat a Föld és a Mars között.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. ChoSimba feren...
2016.10.03. 12:08
Szerintem csak vigyék magukkal Mark Watney-t és nem lesz gond...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Pendra37
2016.10.03. 19:00
Ez az egesz csak parasztvakitas es marketing. Egy ilyen Mars utazasra a fold osszes penze sem lenne eleg.
Inkabb az urbanyaszatot kellene felprogetni elotte. Be kellene fogni par jeg aszteroidat meg valami vasmagosat es hold koruli palyara tenni. Ott a jegbol lehetne raketa uzemanyagot, levegot meg vizet csinalni. Amit mar nem kell felvinni.
A vasmagos aszterodiat meg ki kellene vajni. Az lenne az urhajo. A sok fem jol vedene sugarzas ellen. A kinyert anyagbol meg a kulsejere lehetne erositeni a foldrol kuldott hajtomuveket es egy VASIMR-t.
Ezutan volna egy nagy hajo eros hajtomuvekkel. Ezt az egeszet elkuldeni eloszor Mars koruli palyara ember nelkul, csak rakomannyal. A rakomanyt kidobja, aztan vissza is ter, nem all palyara. Ha minden rendben a kovetkezo kortol kezdve mehetnek az emberek.

A jo ebben az, hogy az igy kialakult infrastruktura altalanos. Az uzemanyag/viz/levego eloallito allomas barmilyen kuldeteshez hasznalhato. A banyasz/kitermelo allomas ugyszinten. Ha nem urhajot epit, akkor banyaszhat egyeb, ertekes anyagokat, amit visszakuld a Foldre.

Egy urbe telepitett linearis gyorsitoval pedig hajtomu nelkul, olcson lehetne nyersanyagokat kuldeni a Marsra. Fekezes nelkul nyilvan darabokra fog szakadni becsapodaskor, de nem is porcelan etkeszletet fog vinni. Jeget, femeket, muanyagot stb. Az urhajosoknak a darabolassal sem kell veszodni, csak osszegyujtik azokat a felszinrol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. grrrgo
2016.10.03. 20:33
Elon Musk legnagyobb utópiája az lenne, hogy hogyan kellene egy céget nyereségessé tenni, mert ez idáig neki ez nem sikerült. Hyperloop, elektomos autó, mars-túra, ezek nagyszerű álmok főleg hogyma más fizeti ki a cehhet.
(Azaz hitelből én is nagy legény tudok ám lenni! Nyereséges vállalkozásokkal álmodni ekkorákat, na az ám a nagy dolog.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Radon Pendr...
2016.10.03. 21:21
Ezt azért még gondold át egyszer kétszer, és ha lehet ne a Star Trek-ből szerzett "tudományos" ismereteiddel. Gondold át az űrbe telepített lineáris gyorsító és a hatás ellenhatás törvényének kombinációját. A Space Engineers mintájára kivájt aszteroida 1000-10000 tonnás tömegét kontra biztonságosra épített állomás/űrhajó 100-200 tonnás tömegét(üzemanyag nélkül), meg hogy ez mit jelent egy VASIMR vagy egy ion hajtóműnek. Tudod, tolóerő és tömeg hányadosa, ami a... Na mi is az? Gondolom nem akarod, hogy ősz apókák és anyókák kezdjék el a Mars gyarmatosítását.

Amúgy tök jó, hogy több ezer tonnás aszteroidákat akarsz a LLO pályára cipelni. Tanítsd a NASA-t, azok az elmaradottak egy pár tonnás befogására is dollár milliárdokat költenek.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Pendra37 Radon
2016.10.03. 22:29
Osszehasonlitaskepp
A Saturn 5 egy 30 tonnas egyseget tudott a Holdig kuldeni meg vissza. 3 ember, 1-2 het, spartai korulmenyek kozott

Az ISS 420 tonna. Ez 3-6 embernek tud hosszabb tavu lakhatast biztositani jo korulmenyek kozott. De nem is nagyon megy sehova. A sugarvedelem nagy reszet is megoldja a Fold magneses tere. Egeszsegugyi komplexum sem kell bele.

Musk 100 emberes, hajtomuves, sugarvedett, evekre mindennel ellatott urhajoja minimum 10.000 tonnas lesz. Uzemanyaggal lehet 20.000 tonna is.
Izlelgessuk egy kicsit 10.000 tonna, 2 fellovessel Marsi palyara. Raadasul csak kemiai hajtomuvekkel. Ha ez nem Star Trek akkor semmi.

Arakat tekintve, 10.000 tonnat LEO-ba felloni 30 milliard dollar volna. Ez a NASA 2 eves teljes koltsegvetese. Es ebben meg nincs benne az urhajo epitese. Ha meg mondjuk egy masik urhajot akarnak kuldeni, annak a kilovese megint ennyi volna.

A legujabb becslesek szerint egy allando, kb onfenntarto holdbazis letrehozasa kb 10-20 milliard dollar volna tokkal vonoval. A fennmarado 1x milliardbol meg meg lehet alapozni az urbe telepitett ipart. Amit pedig az urben gyartanak le az urben befogott dolgokbol, azt mar nem horror aron felloni a Foldrol.

Senki nem mondta, hogy az urben aszteroidakat befogni konnyu vagy kimondottan olcso. De ez nem tantoritja el az evek ota ezen dolgozo cegeket.

A linearis gyorsitonak nem kotelezo 100 tonnas pakkokat kuldeni. Miutan gyakran lehet hasznalni, ezert egyenkent kis toltetek is jok. Persze ezek is meg fogjak valtoztatni a palyajat. Ezert egy Marsra celzott loves utan ki kell igazitani a palyat egy ellentetes hatasu lovessel. Sima fizika.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Pendra37
2016.10.03. 22:56
Ha a Curiosity szamait vesszuk alapul, akkor egy 10.000 tonnas urhajo Marsra valo eljuttatasanak az ara kb 500 milliard dollar. Ez megegyezik Norvegia teljes eves GDP-jevel. Ez tovabbra is csak a kiloves, nem az urhajo megepitese.

A Curiosity kuldetes teljes ara 2.5 milliard es 0.9 tonnat juttatott a Marsra.. Ha Musk felaron megoldja, akkor a teljes 11 milliard dollaros vagyona kb egy Soyuz meretu urhajot tudna eljuttatni a Mars-ig, majd ott leszallni vele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. grrrgo
2016.10.05. 01:17
Jé kijött a Civ6?
(Ez a videó tisztára mint ha Sid Meier mester keze munkája lenne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. BiroAndras grrrg...
2016.10.05. 12:12
A Tesla és a SpaceX is masszívan nyereséges. Csak éppen a kitermelt pénzt nem zsebre vágják a vezetők, hanem visszaforgatják a cégbe. A Tesla például a Model S és X eladásokból fedezte a Model 3 fejlesztését, az új gyár építését, és a Gigafactory építését.
Befektetők persze vannak, de őket se fegyverrel kényszerítették, hanem önszántukból szálltak be, és egyelőre nem tűnnek csalódottnak.
A SpaceX pedig jól el van látva fizető ügyfelekkel, és mivel jóval olcsóbbak, mint a piaci átlag, elég szép nyereséggel dolgoznak.
A kezdetekben pedig NASA pályázatokat nyertek, az onnan kapott pénz se hitel, nem kell visszafizetni.
Ja, és az első cége a PayPal volt, amit gyakorlatilag nulla pénzzel kezdett, és pár száz millió dollárral szállt ki. Ebből alapította a többi cégét.
A Hyperloop meg nem az ő cége, csak ötletet, amit egy újságírónak említett egyszer.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. BiroAndras Pendr...
2016.10.05. 12:26
Az a baj, hogy a régi rendszerben gondolkodtok. Azért drága bármit fellőni, mert a rakétákat csak egyszer lehet használni. Ha viszont többször használható rakétád van, akkor a költségek a töredékére csökkennek. Egy Falcon 9 ára 60M dollár, teletankolni viszont csak 200K. És nem kell 10000 tonnás űrhajó. 500 tonna körülire tervezik. Az ISS rossz alap, mivel az nem szállodának van tervezve, hanem laboratóriumnak. A holdraszállásnál meg külön leszálló egység volt, és a hazajutáshoz szükséges üzemanyagot is vinni kellett, és a 60-as évek technológiájával készült.
Egyébként meg szerintem az a cég, ami a világ legfejlettebb hajtóműveit tervezi és gyártja, és egyedül képes földkörüli pályáról visszahozni egy rakétát, és leszállni vele 1-2 méteres pontossággal, lehet, hogy egy kicsit jobban meg tudja ítélni, hogy mennyire kivitelezhető a projekt, mint pár random forumozó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. ChoSimba BiroA...
2016.10.05. 13:11
Látod pont ez a baj. Mi értünk hozzá a leginkább, de se a NASA se a SpaceX nem kérdezett meg minket, hogy mi legyen. Ebből is látszik, hogy humbug.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Pendra37 BiroA...
2016.10.05. 17:32
Itt a 100 ember keveri meg nagyon a dolgokat. Ha egy 500 napos kuldetessel szamolok es nagyon takarekosan, akkor fejenkent legalabb 2.3 tonna ellatmany kell (o2, etel, viz). Adjunk hozza meg 200 kilot az emberre a szemelyes cuccaira meg az urruhara. 100 emberrel ez 250 tonna.
A fenti vazlat azt mondja, hogy 300 tonnat tud LEO-ba kuldeni ha ujrahasznositjak a raketat. 250 tonna rakomannyal az marad, hogy maga az urhajo 50 tonna.
Letfenntartassal, elektromos rendszerekkel, sugar es hovedelemmel, leszallasra kepes hajtomuvekkel, illetve epitoanyaggal, amivel el lehet inditani a marsi koloniat.
Osszehasonlitas keppen, a 4 szemelyes Harmony modul magaban 15 tonna es a terulete megfelel egy 30m2-es lakasnak.Meg ha ennek a 10x-eset szamolom (amire a Bigelow B330 sem kepes) akkor is problemasnak erzek 100 embert meg 220 tonna ellatmanyt beramolni 300 m2-re.
A tervezett raketa hajtomu pedig olyan hatekony, hogy 300 tonna uzemanyaggal elvisznek egy kezdetben 600 tonnas egyseget a marsig 1 ev alatt es ott meg marad benne kraft, hogy a kb 100 tonnas egyseget egeszet finoman 0-ra lassitsa bolygokozi sebessegrol a Mars gravitacioja elleneben.

Az, hogy a szamok mar feluletesen sem jonnek ki, eleg fura. Ez a cucc igy akkor visz el 100 embert a Marsra, ha halottak, hibernaltak, vagy valami terhajlito hajtomuvet hasznal.

Egy tengeralattjaro tobb szempontbol hasonlo foldi eszkoz. A legmodernebb, atom meghajtasu vadasz tengeralattjarok 8-9e tonna korul vannak. Ezek kepesek 100-120 emberrel 90 napig viz alatt haladni.
Ezek sokkal robosztusabb jarmuvek, mivel nagyobb nyomast ki kell birniuk.
Egy bolygokozi urhajot meg komoly sugar es hovedelemmel kell ellatni amihez anyag kell.
A masik oldalon viszont se vizet, se levegot nem visznek magukka es viz alatt sem kell maradniuk 1.5 evig. Meg ha a fegyvereket ki is szedjuk, akkor is necces annyi ellatmanyt beramolni.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. BiroAndras Pendr...
2016.10.06. 11:39
Elfelejted a tankolás részt. Az űrhajó teletankolva 500 tonna körüli lesz. Majdnem üres tankkal lövik fel, hogy a határon belül legyen a tömege, és ha jól emlékszem 5-6 körben tankolják tele. Saccra kb. 250 tonna üzemanyag elég lehet az odaútra. Tehát egész jól kijönnek a számok.
A tengeralattjárók nem csak a nyomás miatt nehezek, hanem főleg azért, mert a sűrűségük meg kell egyezzen a vízével, különben nem tudnának lebegni. A repülögépek jobb összehasonlítási alapok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.10.06. 13:59
Érdekes gondolat, de sokkal nehezebb kivitelezni a gyakorlatban. Be kell fogni egy óriási aszteroidát, ki kellene vájni iszonyatos mennyiségű anyagot belőle, majd egy krix-krax krumpliból valahogyan stabil, megbízható, nagy precizitással irányítható űrhajót kell készíteni.

Kicsit úgy hangzik nekem, mintha felajánlanád ahelyett, hogy menjünk el Kínába tyúklépésben azt, hogy fúrjunk egy barlangot a Földön keresztül, ami elvezet Hong Kongig.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Pendra37 BiroA...
2016.10.06. 17:41
Kozben utana olvastam egy kicsit. A terv szerint az urhajo 150 tonna volna uresen. 300 tonnas LEO teherbirassal 150 tonna ember, ellatmany es felszereles fer bele a egy fellovesbe. Ez 500 napos kuldetes eseten fejenkent 0.8kg kajat, 0.8 kg O2-t es 1.2 kg vizet enged meg (ujrahasznositast beleszamitva). Es akkor nem vittek semmit, amibol a Marson epitkezni tudnanak. Ezek a szamok nekem egy inkabb 5-10 fos kuldetest vazolnak.

2000 tonna uzemanyagot teveznek felvinni a 300 tonnas urhajohoz. Ez realisztikus is, ha a Raptor hajtomu tenyleg azt es ugy tudja, ahogy irjak. Ennek a 2000 tonnanak a felhordasahoz +7 felloves kell.

Ez mereteit tekintve mar megegyezik a teljes hold programmal. Csak a felloves koltsege SpaceX arfolyamon 6 milliard dollar. Ebben nincs benne az urhajo es a raketa epitesi koltsege.

En nem varok nagy olcsosodast az ujrahasznosithato raketaktol. Az ursiklot is igy marketingeltek anno. Szuper olcso lesz. Feltankoljak es mar mehet is vissza az urbe. A valosag ezzel szemben az volt, hogy irgalmatlan penzbe kerult a visszatert hajtomuvek ellenorzese, javitasa es ujra urkepesse tetele. A hajtomu rendszerre hatalmas terheles nehezedik. Rettenetes ho aztan -270 fok, nagy nyomas, aztan urvakum, sok G-s rezges, korroziv uzemanyag stb. Es ahogy korabban lathattuk, egy elfagyott tomites vagy egy meggyengult vasrud is fel tudja robbantani az egeszet. Nem olyan, mint egy auto, hogy megtankoljuk aztan mehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Pendra37 asdsa
2016.10.06. 18:06
Nem sajat gondolatok sajnos. Innen lopom oket:
https://www.nasa.gov/mission_pages/asteroids/initiative/index.html
http://www.popularmechanics.com/space/a7942/how-to-mine-an-asteroid-11644811/
https://deepspaceindustries.com/mining/

Engem valahol az Apollo programra emlekeztet ez a kezdemenyezes. Annak is nagyobb volt a fustje mint a langja. Mivel gyorsan kellett csinalni, egy nagyon ertek csokkentett kuldetes sorozatot lett a vege egy csak erre hasznalhato rendszerrel. Megneztuk milyen, ertekes tapasztalatokat gyujtottunk de 47 eve nem tudtuk megismetelni.

Az analogia menten, elgyalogoltak Kinaba meg vissza es elmondtak, milyen volt. Tok jo, de ha valaki mas is el akar menni, neki majdnem ugyanannyi energiaba fog kerulni a seta.
Ha viszont kozben epitunk egy utat is, akkor az utanunk jovo mar gyorsabban, egyszerubben es olcsobban tud elerni kinaba. Ha meg epitunk egy vasutat, akkor mar ipari meretekben tudunk mozgatni dolgokat.
A Marsa nem azert megyunk, hogy megnezzuk milyen, hanem, hogy egy fenntarthato koloniat es bazist hozzunk letre. Utana pedig beinditsuk a kereskedelmet. A hatter infrastruktura nelkul ez egy kirandulas nem pedig hoditas.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. BiroAndras asdsa
2016.10.06. 19:02
Építkezni nem visznek semmit. Az másik hajóval megy majd. Nyílván mielőtt ember megy, legalább a visszaútra való üzemanyagot meg kell termelnie valami automata gyárnak.
Szerintem az első kör ember még nem fog véglegesen ott maradni, csak egy rakás kísérlet végeznek majd.

Az űrsikló egy teljesen más dolog. sok évtizedel ezelőtt tervezték, hidegháborús költségvetéssel, és technológiákkal, kezdetleges számítógépekkel, és sok bürokráciával. Ez egy alapvetően más koncepció. Már bizonyították, hogy le tudnak szállni. 6 sikeres leszálláason vannak túl, lassan rutinszerűnek lehet nevezni. Azt is bizonyították, hogy a leszállt rakéták teljesen üzemképesek különösebb karbantartás nélkül. Egyelőre a földön próbálták ki az egyik rakétát, de leszinmuláltak egy teljes küldetést. Hamarosan ténylegesen fel is használják az egyiket, már van rá megrendelő.
Az űrsiklónál három fő probléma volt. Az egyik, hogy a hajtóművet gyakorlatilag újra kell építeni minden repülés után. A Merlin és Raptor hajtóműveket nem kell. Gondolom a modern anyagok, és a legfejlettebb számítógépes szimuláció sokat segít.
A következő probléma a hőpajzs. Azt is át kell nézni, és javítani. A SpaceX-nek nem kell hőpajzs, mert lelassítanak a légkörbe lépés előtt. Végül a gyorsítórakéták a tengerbe esnek, ahol a sós víz sok kárt tesz bennük. A SpaceX viszont szilárd felületre száll le, így ez se gond.
A legnagyobb különbség a gondolkodásmódban van. A lényeg, hogy ha eleve újrahasznosíthatóra tervezed a rakétát, akkor nem kell annyira a súly minimalizálására törekedni, így masszívabb, megbízhatóbb rendszer építhető. És az is segít persze, hogy a Merlin és a Rator hajtóművek is nagyon jók minden szempontból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csdani84
2016.10.13. 16:05
130000 kN. A Saturn V tudott 35100-at.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. pdx06
2016.10.27. 13:13
Ugyan mit akarnának a Marson, se víz se élelem csak kietlenség. 2 hónap alatt megbolondulnának ott, ha egyáltalán elélnének addig. Ennyi erővel költözzenek le egy szénbányába vagy a sivatagba. Mégis mihez tudnának ott kezdeni? Ki hordaná nekik a vizet és a kaját?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!