iPon Cikkek

Spider-Man: Edge of Time - Időcsapda

Dátum | 2011. 10. 27.
Szerző | Lawrence_Benson
Csoport | JÁTÉK

Sorsunk és jövőnk a kezünkben van, egy apró tett, egy kimondott szó, s a világ, melyet eddig ismertünk, talán örökre megváltozik. Ha a történelem során bármi is máshogy alakul, ha a világháborút sikerül megakadályozni, vagy ha más eredménnyel zárul, vajon milyen országban élnénk most? A „mi lett volna, ha” gondolata évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, ha csak egy perccel korábban érek oda, ha szólok neki, még ma is élne, halljuk a gyászoló anyától, de tudja-e valaki, hogy mi lett volna a fiúból, ha felnő? Tudós? A rák ellenszerének feltalálója? Hadvezér? Véres kezű diktátor? Író? Vagy egy hétköznapi, családja eltartásáért dolgozó ember? Tán jelentéktelen senkik vagyunk ezen a Földön, tán mi magunk formáljuk a jövőt, a sors egy csoda, melynek létét sosem fogjuk megérteni, de képzeljünk csak el valamit.

A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében - Władysław S. Reymont
Ha ismernénk tetteink következményeit, vajon együtt tudnánk-e élni a felelősséggel? Ha látnánk egy szép, virágzó, gazdag jövőt, majd valamely cselekedetünk után az egy sötét, kegyetlen, szenvedéssel teli utópiává változna, mihez kezdenénk ott, abban a pillanatban? Nincs ember a világon, ki erre fel tudna készülni. Az Activision és a Beenox legújabb játéka a sorsfordítás filozofikus gondolatából táplálkozva vezet be minket a Spider-Man: Edge of Time eseményeibe, hősünk a kalandok elején Anti-Venommal néz farkasszemet, a harc azonban kiegyenlítetlen, a Pókember egy rossz mozdulat után holtan esik össze. A 2099-es Pókember, Miguel O'Hara eközben a jövőben Walker Sloan után nyomoz, az Alchemax nagyvállalat tudósa sötét terveket szövöget, vissza akar utazni a 70-es évekbe, így alapozván meg cége sikeres jövőjét. Miguel későn ér az időkapuhoz, s a világ a szeme láttára alakul át. Sloan sikerrel járt, mára egész New Yorkot uralja, nincs ember a keleti parton, ki ne a vállalat rabszolgája lenne.

Az idő nagy tanítómester, de sajnos minden tanítványát megöli - Temesi Ferenc
A történet az általunk ismert jelenben folytatódik, Peter Parker a Hírharsona helyett az Alchemax alkalmazottjainak sorát erősíti, Mary Jane-t hívja az irodából, mikor egy hang megszólal a fejében. Miguel próbálja felvenni vele a kapcsolatot, a cég DNS-raktárát használva sikerült rátalálnia hősünkre, s figyelmezteti. Anti-Venom az életére fog törni, ha nem vigyáz, az épület 66. szintjén leli halálát. A játék során párhuzamosan látjuk a jelen, és a jövő sötét eseményeit, hol Peter, hol Miguel bőrébe bújva a feladatunk nem kisebb, mint megállítani Sloant, és visszaalakítani a világot olyanná, amilyen eredetileg volt. Anti-Venom, Dr. Octopus, Rhino, Shocker, a Fekete Macska, és az Alchemax zsoldosai azonban folyamatosan a nyomunkban vannak, a két Pókembernek hatalmas csatákat kell vívnia a túlélésért. Bár egy évszázad választja el őket, egymás tetteinek hatását mégis bőrükön érzik, amit az egyik felépít, azt a másik lerombolja. 

A két idősík, a szuperhősök közötti kapcsolat, és a látszólagos, vagy tényleges paradoxonok által egyre szövevényesebbé váló cselekményszál izgalmas atmoszférát teremt a Spider-Man: Edge of Time kalandjainak. Kedvenc tini hősünk vállát tán még sosem nyomta ekkora felelősség, a jövőt építi, miközben saját életét se képes megmenteni, a csatatérről az időutazó Miguel viszi ki élettelen testét, vannak dolgok, melyek ellen nem harcolhatunk. Peter David, a Hihetetlen Hulk, a Young Justice, a Star Trek: New Frontier, az Aquaman és a Fallen Angel képregények legendás alkotója drámai történettel egészítette ki a Pókember világát, a Spider-Man: Edge of Time izgalmas, sosem látott kalandokra invitál minket, maga a játék azonban nem tudta levetkőzni platformer múltját, gyermekbetegségei megakadályozzák, hogy igazán sikeres cím legyen belőle.

Sosem aggódom a jövőért. Mindig túl korán eljön - Albert Einstein
Egyirányú folyosókon rohangálva kell átverekednünk magunkat a ránk támadó zsoldosok seregén, nyílik az ajtó, majd kezdhetünk minden elölről, a fárasztó mókuskerék elől nincs menekvés, ha el is tévednénk, a pókösztön egy gombnyomásra megmutatja nekünk a helyes utat, nem nagy kihívás ez így senkinek.  Az összes Marvel játék ugyanarra a sémára épül, ha egyet láttál, akkor láttad az összest, és az új Pókember se egy forradalmi alkotás. Vannak viszont részei, amiért mégis szeretni lehet, a különleges képességek, a fejleszthető tulajdonságok és a gyűjthető cuccok üde színt visznek a játékmenetbe. Mindkét Pókembernek van saját mutatványa, Peter egy gombnyomásra olyan gyors lesz, hogy az ellenfél másodpercekig azt sem tudja, honnan kapja az ütéseket, hősünk különleges mozgásával még a biztonsági rendszereket is ki tudja játszani, Miguel pedig képes egyszerre két helyen lenni.

Aki teljesen feladja a múltért a jelenét, talán a jövőt is elveszíti - Szepes Mária
Míg az alteregó eltereli az őrök figyelmét, ő a hátuk mögé kerül, s onnan kezdi őket sorozni, hasznos a képesség a célkövetős rakétával támadó ellenségek ellen, de arra is jó, hogy az őrtornyokat összezavarja. Életük, páncéljuk és állóképességük a speciális feladatok teljesítéséért járó, aranyszínű pók ikonért cserébe külön-külön fejleszthető, az ellenségek megöléséért bezsebelt kék ikonok pedig a támadóképességeket erősítik. Vannak egyéni, és közös trükkök, az időmegállítás, a gyilkos felütés, a fonákvihar, a fonáklövés, a fonákkényszerzubbony, a fonákból szőtt kalapács, a dupla ugrás, a tárgydobálás, a tornádóütés, a földrengés, a seprőrúgás és az energiasugár folyamatosan sajátítható el, néhánynak több szintje is van, kedvenc mozdulatunk erősségét, vagy technikáját a fejlesztés részleget felkeresve bármikor tökéletesíthetjük, csak bírjuk kifizetni.

Minden nagyobb arénában, vagy fontosabb helyszínen vannak speciális kihívások is, melyek a tökéletességre törekvőket különböző feladatok elé állítják. Végezzünk mindenkivel megadott időn belül, vagy úgy győzzük le ellenségeinket, hogy közben nem sérülünk meg, teljesítményünkért cserébe arany, ezüst, vagy bronz medált, illetve jutalmat kapunk. Ha nem sikerül egy kihívás, vagy nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, a web of challenges menüből ismét megpróbálkozhatunk a teljesítéssel, nem kell újrakezdeni a fejezetet, vagy megszakítani a játékot, teljesen független ez mindentől, a jutalmainkat pedig az extras gomb rejti. Alternatív ruhák, forgatható figuramodellek, tervrajzok, újságcikkek és naplójegyzetek lelhetőek fel ide látogatva, igazi aranybánya ez a sorozat rajongóinak, milyen kár, hogy nem foghatjuk őket kézbe, nem érezhetjük az illatukat.

Senki sem lehet olyan gazdag, hogy visszavásárolhassa a múltját - Oscar Wilde
A színek, a fények és a speciális effektek rendben vannak, a Pókember széttépett, koszos ruhája, és a történet elején elénk táruló városkép fantasztikusan jól néz ki, az átvezetők nagyon igényesek, a sötét, kiszámíthatatlan, veszéllyel teli atmoszféra pedig magával ragadó hangulatot kölcsönöz a játéknak. Rendkívül hangulatos az is, ahogyan a két világ összemosódik, mikor a másik Pókemberrel beszélünk, látjuk őt a képernyő sarkában, mondja, hogy mit csináljunk, tetteink eredményét ő a jövőben azonnal érzékeli, néha apró részletek változnak csak meg, néha viszont komolyabb dolgok is történnek. Egész épületek alakulnak át, vagy tűnnek el a szemünk elől, a változás egyszer hasznos, másszor pedig halálos, nem lehet kiszámítani, hogy az Alchemax hogyan reagál támadásainkra.

Mikor egyedül vagy, az idő metszeni tud, mint a penge - Stephen King
A grafika mindezek ellenére sem mondható többnek egy erős közepesnél, az egymásba nyíló terek sokasága olyannyira szürke, üres és kidolgozatlan, hogy hamar feledteti az előző dicsszavakat, folyton ugyanazokat a formákat és textúrákat látjuk, néhány számítógépen kívül általában nincs is más berendezés körülöttünk. Hangok terén a játéknak azonban már nincs szégyenkeznivalója. A szinkron nagyon jó lett, Peter Parkert a The Spectacular Spider-Man, a Marvel Super Hero Squad, a Fate of Two Worlds és a Shattered Dimensions veteránja, Josh Keaton szólaltatja meg, Miguelnek a Spider-Man: The Animated Series-ben egyszer már bizonyított Christopher Daniel Barnes kölcsönzi a hangját, a stáblistán pedig ott van még Katee Sackhoff, Laura Vandervoort, és Val Kilmer is, utóbbi Walker Sloan professzor szerepében.

A Spider-Man: Edge of Time története lenyűgöző lett, a kalandok izgalmasak és cselekményesek, a gyenge játékmenet, és a platformer stílus azonban olyannyira monotonná és élvezhetetlenné tudja tenni a csatákat, hogy aki nem megszállott rajongója a világnak, az a játékot befejezni biztosan nem fogja, a felénél kikapcsolja, s visszaviszi a lemezt a boltba, játsszanak vele a gyerekek, az ő ideje értékesebb ennél. A Pókember a legújabb játékkal elindult a felnőtté válás útján, de nem több mint egy önmagát kereső kamasznál, a Batman és az X-Men által képviselt minőséghez sokat kell dolgoznia.


Platformok: Playstation 3, Xbox 360, Wii, DS, 3DS
Tesztelt platform: Xbox 360
Idézetek: Citatum.hu

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!