iPon Cikkek

Starhawk – Mindenki a harci gépekhez!

Dátum | 2012. 05. 29.
Szerző | dragon83
Csoport | JÁTÉK

Az 1995-ös évben sok kiváló PlayStationre megjelent játék születésének lehettünk szemtanúi, hiszen ekkor vehettünk kezeink közé a Twisted Metalt, az első Tekkent, de még a Doom PS-es verziója is ebben az esztendőben került kiadásra. Ezek a címek a mai napig jól csengenek a játékosok között, ám akadtak olyan ’95-ös alkotások is, amik minőségi játékmenetük ellenére is lassan a feledés homályába merültek. Ilyen volt a Warhawk nevű repülőgépes akciójáték is, amelyben egy speciális vadászgépet vezethettünk, ellenséges tankokra és repülőkre vadászva. Hiába volt pozitív a fogadtatás, a siker ellenére több mint 10 évet kellett várnunk arra, hogy újra halljunk a franchise-ról. 2007-ben aztán elkészült az újabb Warhawk, melyben bár ezúttal is szerepelt a címben olvasható repülőgép, a játékmenet alapos átalakuláson esett keresztül. A PS3 exkluzív cím egy többjátékos módra koncentráló TPS akciójáték volt, ami nagyon nagy hangsúlyt fektetett a földi és légi harcigépekkel vívott csatákra is, és nem panaszkodhattunk, minőségi alkotást tett le az asztalra a fejlesztő Incognito Entertainment. Voltak persze hibái a játéknak, egyjátékos módot például nem is tartalmazott, és a grafika is elég szegényes volt egy PS3-as programhoz képest, ám a gyors tempójú, járművekkel (is) vívott harcokra vágyó játékosok jól szórakozhattak. Most, öt év elteltével megérkezett a „folytatás”, mely bár címében nem a Warhawk nevet viseli, le sem tagadhatná, hogy az említett játék szelleme örököse. A fejlesztő ezúttal a LightBox Interactive volt, mely a korábbi Incognitós tagok új cége. Bízzunk benne, hogy ezúttal is hozni tudják a kívánt minőséget.

Hősünk épp a "disznóölővel" tesz el láb alól egy ellenséget
Bár a harmadik személyű akciójátékok piacán nincs akkora zsúfoltság, mint az FPS-ek között, igazán innovatív, kockázatos ötletet kevés stúdió mer meglépni, a Starhawk esetében is tartották magukat a fejlesztők a „bevált dolgon ne változtass” mottóhoz. Ennek megfelelően a játékmenet magja változatlan maradt, ugyanakkor azt túlzás lenne állítani, hogy egy sima Warhawk másolatot kaptunk volna. A legszembetűnőbb változás, hogy ezúttal helyet kapott a játékban egy egyjátékos mód is, melynek története bár nem szárnyal irodalmi magasságokban, lépésről lépésre bevezet minket a játékmenetbe. Egyfajta tanítómódként funkcionál ez a rész, ami például igencsak hiányzott az előd esetében. A sztori egy olyan világban játszódik, amiben az emberiség egy rift nevű energiaforrást használ szinte mindenhez. Bár ez az energia rendkívül fontos szerepet tölt be, megvan az a rossz tulajdonsága, hogy akárcsak egy drog, függővé teheti a körülötte dolgozó embereket. Ezt követően e szerencsétlenek számára már nincs menekvés, a rift energiától eltorzulnak, majd egyfajta mutánsként, bandákba tömörülve kénytelenek élni. Mivel szükség van számukra e különös energiára, gyakran megtámadják a védtelen kolóniákat, hogy elfoglalják a lelőhelyeket. Itt jövünk mi a képbe, ugyanis az általunk alakított karaktert (Emmett) és társát (Cutter) épp arra kérik fel, hogy védjenek meg egy ilyen telepet a számkivetett mutánsoktól. A történetnek van egy-két érdekesebb pillanata, például amikor hősünk elveszett testvéréről van szó, de azt hiszem az eddig elmondottakból is érezhető, hogy összességében nem túl összetett, és igencsak lapos sztorira futotta csak a fejlesztőknek. Ami különösképpen nem is meglepő, hiszen nagyrészt az egyjátékos mód azt a célt szolgálja, hogy megtanítsa a játékmenet csínját-bínját számunkra. Szerencsére ettől függetlenül azt nem mondanánk, hogy egyszerű és mindenféle kihívást nélkülözne a Starhawk single része, ugyanis a második felében már nem egy olyan csatában lesz részünk, ahol gyakran kell halálunk utáni töltőképernyőt bámulni.

Az alapok elsajátítása biztos gyorsan fog menni mindenki számára, ugyanis a játék TPS része szinte semmi újdonságot nem nyújt a már ezerszer látott formulához képest. A fegyverek között is a már unalomig ismert típusokat láthatjuk, így legtöbbször pisztolyt, gépfegyvert, rakétavetőt és mesterlövész puskát fogunk használni, sajnos semmilyen szaftosabb, az átlagostól eltérő csúzli nem került be a Starhawkba. Érdekes módon nincs fedezékrendszer sem, ami a mai akciójátékokat tekintve eléggé meglepő, viszont épp emiatt sokkal pergősebbek a harcok, nincs idő egy falhoz lapulva várni az ellenfeleket, itt bizony fel kell vállalni a szemtől szembeni konfrontációt. Ahhoz, hogy ezek a gyors tempójú összecsapások élvezetesek legyenek, jól kidolgozott irányításra van szükség, és szerencsére ezt tudták a fejlesztők is. A játék ebből a szempontból nagyon jól sikerült, a célzás és a mozgás nagyon problémamentesen és folyékonyan működik. A készítők olyannyira odafigyeltek erre, hogy a menüben elhelyeztek két, nem szokványos opciót is, amivel az analóg karok mozgásának belső és külső tartományát lehet finomítani, hogy még inkább testre szabhassuk az irányítást. Ez a kidolgozottság megfigyelhető a járműves részeknél is, így sosem érezhetjük azt, hogy nem vagyunk urai a karakterünknek.

Partnerünkkel az oldalunkon mindig egyszerűbb az élet
Ami a járműveket illeti, e játékelem megér egy külön misét, ugyanis ez az, ami kiemeli a Starhawkot a shooterek tömegéből. A PS3-as Warhawk esetében is ez volt a játék legfontosabb része, és ez nincs másként a folytatásban sem. Ahhoz, hogy igénybe vehessünk egy tankot, vagy repülőgépet, meg kell építenünk a megfelelő gyártó épületet. Ez elsőre furcsának hangozhat egy TPS-ben, pedig nagyon egyszerűen és intuitívan működik a dolog. Akár a sztorimódot, akár a multit indítjuk el, a képernyő jobb felső sarkán meg fog jelenni egy kis kijelző, ami azt mutatja, hogy mennyi rift energiával rendelkezünk. Ezt használhatjuk fel arra, hogy különféle épületeket építsünk fel a pályán. Bár az igazat megvallva túlzás azt mondani, hogy mi építjük fel, sokkal inkább az történik, hogy az űrből dobják le a tornyokat, falakat, gyárakat. Nem semmi látvány, amikor egy multis meccs kezdetén mindenki egyszerre hívja le ezeket a magasból, amik aztán egymás után csapódnak be körülöttünk a földbe. Az építéshez nem kell mást tennünk, mint lenyomni a háromszög gombot, ami felhoz egy kör alakú menüt, telis-tele épületekkel. Körülbelül egy tucat szerepel ezekből a játékban, és mindegyik nagyon hasznos szerepet tölthet be az összecsapások során. Ha egy szorost kell lezárni az ellenfelek elől, akkor ajánlott felhúzni egy falat (ami továbbfejleszthető kapuvá is), a gyalogosok ellen lehet gépágyút telepíteni, a repülőgépek ellen légvédelmi üteget, utánpótlást biztosító bunkert és a többit. Ha kiválasztottuk, hogy mit akarunk gyártani, akkor már csak el kell helyeznünk azt a pályán (ilyenkor feljebb emelkedik a kamera, hogy jobban láthassuk a környezetünket), majd várni az űrből ledobott „csomagot”. Így tudunk természetesen olyan épületeket is létrehozni, ami a tankok, repülőgépek, homoksiklók, autók gyártásához is kell. A járművekkel történő harcokról általánosságban elmondható, hogy az összecsapások többségében ezek vesznek részt és viszonylag kevesen vannak azok, gyalogosan támadnak, hiszen úgy elég kevés esélyük van a gépszörnyek ellen. 

Külön ki szeretnénk emelni a vadászgépet a jármű felhozatalból, ugyanis ennek használata az egyik legélvezetesebb része a programnak. A repkedés talán még egy önálló játéknak is elmenne, olyan jól kidolgozták a fejlesztők. Persze ez talán nem is annyira meglepő, tekintve, hogy az eredeti Warhawk kizárólag a légiharcra koncentrált. A Starhawkra keresztelt gép használható két lábon járó mechként és repülőgépként is, és számos egyedi fegyvert vehetünk fel hozzá. A győzelem kiharcolásáért legtöbbször igencsak meg kell szenvedni, hiszen a különféle kitérőmanővereknek köszönhetően nem olyan egyszerű leszedni az ellenséget az égről. Aki nagyon odavan az ilyesfajta csatákért, az a többjátékos módban beállíthatja, hogy csak olyan összecsapások legyenek, amelyekben kizárólag ez a jármű használható. Így kis túlzással olyan érzésünk lehet, mintha nem is egy TPS-sel, hanem egy űrharc szimulátorral játszanánk.

Íme a játék címadó járműve, a Starhawk, most épp mech formában
Ezzel el is érkeztünk a multis szekcióhoz, ami kétségkívül a Starhawk központi eleme. Ennek megfelelően számos játékmód szerepel a programban, ami között biztos mindenki megtalálja a kedvére valót. Még azok is, akik csak egy kooperatív összecsapásra vágynak, ugyanis még ez sem maradt ki a programból. Az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy a koop kimerül egy „horde módban”, amelyben csak annyi a feladatunk, hogy a társainkkal minél tovább megvédjünk egy épületet a támadó ellenfelek hullámaitól. Persze a legtöbb játékos valószínűleg a kompetitív lehetőségeket fogja előnyben részesíteni, amiből 4 szerepel a Starhawkban. Sajnos ezek a legáltalánosabb, ezerszer látott darabok, nem lett volna rossz néhány érdekesebb változat is. Így viszont csak a deathmatch, team deathmatch, capture the flag és a zones (itt pontok elfoglalása és megtartása a cél) választható. A kissé fantáziátlan felhozatal természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének élvezetesek, hiszen a járművekkel megspékelve mindegyik játszma izgalmas összecsapást ígér. Hogy kicsit a számokkal is dobálózzunk, a multiban összesen 32 fő vehet részt, akik 5 pályatípuson összesen 10 hatalmas térképen harcolhatnak. Szerencsére a Starhawk motorja nagyon stabil, így nem jelent problémát ennyi játékos kezelése, még akkor sem, ha mindenfelé épületek potyognak az égből és tankok robbantgatnak a közelünkben. Egy gondolat erejéig visszatérve még a játékmódokra, arra is van lehetőségünk, hogy gyakorlás gyanánt bejárjuk a pályákat és felfedezzük azok minden zugát. Ez akkor jön jól, ha meg akarjuk ismerni a helyszíneket, hogy aztán az éles csatákban már ismerjük azok apró részleteit is. Elvégre a győzelem kiharcolásához sosem árt otthonosan mozogni a csatatéren.

És hogy mi a győzelem jutalma? Ahogy manapság minden TPS-ben és FPS-ben, természetesen egy rakás tapasztalati pont. A Starhawkból sem maradhatott ki ugyanis a fejlődési rendszer, bár ez nem olyan összetett, mint más címekben. Nem lehet például fejleszteni sem a járműveinket, sem a fegyvereinket, nem lehet újabbnál újabb kiegészítőket, netán karakterosztályokat megnyitni. Testre tudjuk szabni viszont a karakterünk és a harci gépek kinézetét is. Ha jól teljesítünk a csatákban, elfoglalunk pontokat, lelőjük az ellenséget, akkor szép lassan elérhetővé válnak a különféle ruhadarabok, festések, amiket aztán beállíthatunk magunknak. Ez persze csak kozmetikai dolog, semmiféle előnyhöz nem jutunk vele. Nem úgy, mint a képességekkel, amik már sokkal fontosabb szerepet töltenek be. Ha lépünk egy szintet a játékban, akkor kapunk egy képességpontot, amit különféle speciális tulajdonságokra költhetünk el. Választhatunk például gyorsabb újraéledést, több tapasztalati pontot, vagy például olyan lehetőséget, hogy a mi pozíciónkra tudjanak teleportálni a társaink. Ami kissé nehezebbé teszi a fejlődést, hogy nem elég, ha van elég skillpontunk, ugyanis először meg kell nyitnunk magát a képességet is, és csak utána vásárolhatjuk azt meg. Ehhez teljesítenünk kell egy bizonyos feladatot a multis harcok során. Ezek között akad olyan, amikor X darab ellenfelet kell lelőnünk egy adott fegyverrel, vagy épp nekünk kell összegyűjtenünk a legtöbb rift energiát egy meccsen. Gyakran elég nehéz teljesíteni ezeket a feladatokat, ami azt eredményezheti, hogy hiába van elég képességpontunk, nem tudjuk elkölteni arra, amire szeretnénk.

Ez aztán a tűzerő!
Végül beszéljünk a technikai megvalósításról is. Bár a textúrák minősége és a poligonok száma nem verdesi az eget, a látványvilág egészen kellemes a szemnek. Az egyetlen negatívum számunkra, hogy túl sok az olyan pálya, ami egy kopár, sivatagos helyszínen terül el, amelyeken a monotonitást csak a barna hegyek és a változó égbolt törik meg. Az űrben lebegő platform viszont nagyon tetszett nekünk, szívesen vettünk volna még hasonlóan változatos térképeket. A szinkronhangokban nem találtunk kivetnivalót, viszont ami igazán tetszett nekünk, az a westernes stílussal kevert zenei anyag. A számok ráadásul mindig ahhoz igazodnak, ami éppen történik a pályán, így más-más zene indul be, ha repülőgépet vezettünk, ha egy tank volánja mögé pattantunk be, de akkor is, ha például megszerezzük az ellenség zászlaját egy csatában. Ez nagyban hozzájárul a nagyszerű hangulathoz.

A teljes csomagot nézve elmondhatjuk, hogy néhány kisebb hibája ellenére a Starhawk egy rendkívül polírozott, jól összerakott játék lett. Szerencsére tartalmaz olyan elemeket (járműves harc, pályán történő építkezés), amik kiemelik az unalmas TPS-ek tengeréből, így remélhetőleg sokan lesznek azok, akik adnak egy esélyt a LightBox Interactive munkájának. Bízzunk benne, hogy a fejlesztők a megjelenés után is támogatni fogják a játékot, és DLC formájában új térképeket és játékmódokat adnak a vásárlóknak, ugyanis hosszabb távon ezekre van a leginkább szüksége a Starhawk-nak, hogy élvezetes maradjon.


Platformok: PlayStation 3
Tesztelt platform: PlayStation 3
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. gezu1025
2012.05.29. 10:27
Vannak játékok amiket sajnálok, hogy nem jönnek PC-re, de ez nem az. Nem tudom, valahogy az egész látványvilága nem az én stílusom, de egy próbát azért megérne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Heroes27
2012.05.29. 11:58
mennyi játékot teszteltek ti édes istenem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. dragon83
2012.05.29. 12:38
Hát nyáron nem lesz ilyen gondunk, Heroes. Nemsokára indul a nyári uborkaszezon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. YellowFlas...
2012.05.29. 14:28
Többet kapott mint a Diablo 3...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. dragon83
2012.05.29. 15:21
YellowFlash, ez teljesen más műfaj, szerintem felesleges Diablóval összehasonlítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Heroes27
2012.05.29. 15:47
dragon jajja tudom Hát de nyáron nem is a gép előtt kell ülni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. YellowFlas...
2012.05.29. 15:54
Dragon ki mondta neked, hogy én összehasonlítom a Diabloval? Csak egy ártatlan megjegyzést hintettem el...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dragon83
2012.05.29. 16:28
Jóvanna. Harapós kedvemben vagyok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. HUFEUR
2012.05.29. 16:52
Kb. reális szerintem a pontozás, nem egy legendás 10/10-es játék, de azért átlagnál jobb, ha valakinek bejön a műfaj.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. rastawicc
2012.05.29. 18:46
" "disznóölővel" "
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. shaddam
2012.05.29. 20:44
A renegade óta nem láttam építkezős fps/tps-t. A multi béta alapján egészen korrekt lett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Zelbacsi
2012.05.30. 12:16
rastawicc: írta volna inkább, hogy "buzi nagy késsel"?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!