iPon Cikkek

Szabadalmaztatható az élet?

Dátum | 2013. 04. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Amikor Jonas Salkot, az első valóban hatásos gyermekbénulás elleni védőoltás kifejlesztőjét 1955-ben egy tévéinterjúban megkérdezték, hogy kinek a tulajdonában vannak az új szer szabadalmi jogai, a kutató azt válaszolta, hogy senkiében, illetve inkább mindenkiében, mivel a hatóanyag egész emberiségé. „A Napot sem lehet szabadalmaztatni” – tette hozzá. Salk számára tehát egy pusztító betegség elleni oltóanyag szabadalmaztatásának gondolta is nevetségesnek tűnt. Azóta azonban több mint ötven év telt el, és a dolgok alaposan megváltoztak. Korunk legnagyobb egészségügyi üzlete, az emberi genom kutatása valóságos aranylázzá nőtte ki magát a 21. század elejére. A kutatók 1944-ben jöttek rá arra, hogy a DNS hordozza a genetikai információt, Watson és Crick 1953-ban írta le a molekula különleges szerkezetét, azóta pedig megállíthatatlanná vált a felfedezések sora. 2003-ra világossá vált, hogy az emberi genomot nagyjából 25 ezer gén építi fel, az azóta eltelt évtizedben pedig tovább növekedett az ezek alaposabb megismerését célzó kutatások száma. Napjaink genomikai kutatásait óriási érdeklődés övezi, hiszen napról napra újabb dolgokat tudunk meg a minket felépítő génekről, és arról, hogy ezek hogyan hozhatók kapcsolatba a különféle betegségekkel, illetve mit lehetne tenni a megelőzés, a gyógyítása érdekében. Az emberi genom első alkalommal történő szekvenálásán több ezer kutató és technikus több mint egy évtizedig dolgozott, és a Humán Genom Projekt teljes költségvetése meghaladta az egymilliárd dollárt. Napjainkban ugyanezt a feladatot egy megfelelő felszereléssel rendelkező laboratóriumban egy-két nap alatt meg lehet oldani mindössze ezer dollárért, és a költségek, illetve a szekvenáláshoz szükséges idő is folyamatosan csökken. Napról napra közelebb kerülünk a modern orvostudomány legfőbb céljához: a teljes mértékben személyre szabott gyógyítás megvalósulásához, amelynek eljövetelével az egyén genetikai jellemzőihez pontosan illeszkedő kezelési módok kerülhetnek alkalmazásra. Feltéve persze, hogy ezen mesebeli kor eljöttének idején még szabadon rendelkezhetünk saját génjeinkkel.

Az emberi genom közel húsz százaléka, több mint négyezer gén már jelenleg is szabadalmi jogvédelem alá esik, ebbe a csoportba tartozik többek közt az Alzheimer-kór, a vastagbélrák, az asztma és két, mellrák kialakulásával kapcsolatba hozható gén. Ez utóbbi gének (BRCA1, BRCA2) szabadalmi jogait a Myriad Genetics nevű molekuláris diagnosztikával foglalkozó cég és a Utahi Egyetem kutatási alapítványa közösen birtokolja, ami annyit jelent, hogy ők döntik el milyen kutatások kezdeményezhetők ezen génekkel kapcsolatban, kik végezhetik el ezeket, és azt is, hogy mennyibe kerül majd az ezen kutatások során esetlegesen kidolgozott terápia vagy szűrővizsgálat. És mindez persze több más génre is igaz, amennyiben ezek szabadalmi jogai egy-egy gyógyszercég, kutató vagy egyetem tulajdonában vannak. 2009-ben két civil szervezet, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) és a Közszabadalmi Alapítvány (PUBPAT) 150 ezer panaszos ügyét képviselve pert indított az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyügyi Hivatala, illetve a Myriad Genetics ellen, megkérdőjelezve a cég szabadalmi igényeinek jogosságát, illetve azt is, hogy bármilyen szervezet bírhat-e ilyen szintű befolyással az emberi genom egy-egy szakaszának kutatása felett. A hosszan elhúzódó per idén április 15-én került a Legfelsőbb Bíróság elé, és bár a közeljövőben ott sem várható döntés, az ügy végső kimenetele rendkívül fontos lépést jelenthet az emberi gének jövőbeli jogi megítélésének alakulásában. Európai ésszel furcsának tűnhet az egész jogi huzavona, de a szabadalmi rendszer különbözőségei ellenére ugyanúgy érintettek vagyunk az ügy kimenetelében, mint az Egyesült Államok lakói. Szabadalmaztatni hagyományosan (és jelenleg Magyarországon is) kizárólag műszaki eljárásokat, megoldásokat lehet, csakis olyan dolgokat tehát, amelyek feltalálás, nem pedig felfedezés eredményei. Elviekben nem lehet tehát szabadalmi védettséget kérni egy természeti törvényre vagy egy élőlény génkészletére, hiszen azok a felfedezés ténye előtt is léteztek. Amerikában azonban kicsit más a helyzet.
A történet 1980-ig nyúlik vissza, amikor a Legfelsőbb Bíróság szabadalmaztatni engedett egy baktériumfajt. Az ügy különlegessége, hogy Ananda Mohan Chakrabarty, a General Electric kutatója genetikailag módosította a mikrobát, hogy az képessé váljon a nyersolaj lebontására, és így az olajszennyeződések feltakarítására. A szabadalmi hivatal első körben visszautasította Chakrabarty kérelmét, mondván hogy a baktérium a természet „terméke”, ezért nem szabadalmaztatható. A kutató viszont azt állította – szintén jogosan −, hogy az organizmust génállományának módosítása tette értékessé, ami viszont emberi beavatkozás eredményeként jött létre. A legfelsőbb szintig eljutó ügy végül a kutató javára dőlt el, és ezzel Chakrabarty baktériuma az első szabadalmaztatott élőlénnyé vált. A Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint az a tény, hogy az ügyben szereplő mikroorganizmusok élő szervezetek, szabadalmi jogi szempontból lényegtelennek minősül. A precedenst teremtő ügy óta a természetes állapotukból kiszakított, izolált gének szabadalmaztathatóvá váltak. A korai időszakban ez elsősorban olyan DNS-szakaszokat érintett, amelyeket úgy módosítottak, hogy specifikus fehérjéket, például inzulint termeljenek, amit manapság cukorbetegek milliói használnak. Az ilyen jellegű kutatások „találmányi” jellegét nehéz lenne megkérdőjelezni. Az évek során azonban másfajta gének is szabadalmi védelem alá kerültek. Olyan génekről van szó, amelyek egyes mutálódott formáinak előfordulása fokozza bizonyos betegségek kialakulásának esélyét. Ha valaki ezeket a géneket akarja tanulmányozni, engedélyt kell kérnie a jogtulajdonostól, és jó eséllyel fizetnie is kell neki. Ez a gyakorlat sajnálatos módon az elmúlt években több betegség kutatásának lelassulásához vezetett. Egy nőnek körülbelül 13 százalékos esélye van arra, hogy élete során mellrákja lesz. Ha azonban a BRCA1 vagy a BRCA2 gének adott mutációját hordozza, akkor esetében mellrák kialakulásának esélye elérheti 85 százalékot. A szűréskor használatos tesztek ezeket a mutációkat használják a mellrák kockázatának megállapítására, és ezek a génváltozatok esnek szabadalmi védelem alá. A diagnosztikai eljárás kidolgozásának fegyverténye tehát kétségtelen, ugyanakkor az adott mutációkat az emberi faj 0,5 százaléka hordozza, tehát maga a gén nem valamiféle módosított, természettől idegen kreáció. Ettől függetlenül azok a nők, akik szeretnék megtudni, hogy a veszélyeztetett csoportba tartoznak-e, egyetlen dolgot tehetnek: alávetik magukat a Myriad Genetics által kidolgozott, háromezer dollárba kerülő szűrővizsgálatnak.
„Akarod-e ezt a férfit − akinek egyes részei a Genescope Company szabadalmi tulajdonában vannak − törvényes hitvesedül?”
Más lehetőség vagy másodvélemény ez esetben nem létezhet, ugyanis a cég a szabadalmi jog által biztosított védelembe burkolózva mindeddig megakadályozta, hogy bármelyik másik laboratórium alternatív szűrőmódszereket kísérletezzen ki. A fejlett országok egyik leggyilkosabb daganatos megbetegedésének korai genetikai szűrését tehát egyetlen cég monopolizálta, ami sem etikai, sem tudományos szempontból nem nevezhető előnyösnek. A Myriad képviselői egyébként azzal érvelnek, hogy ahogy a földmélyben rejtőző kőzet is haszontalan, amíg felszínre nem hozzák, az általuk szabadalmaztatott géneknek sem láttuk semmiféle hasznát mindaddig, amíg azok funkcióját a cég kutatói meg nem fejtették. Hasonlóan elgondolkodtató lehet a 2002 novembere és 2003 júliusa között csaknem világméretűvé fajuló SARS-járvány este. A 774 halálos áldozattal járó, 9,6 százalékos halálozási arányt produkáló kór elleni védekezés kidolgozásába számos kutatóintézet azért nem kapcsolódott bele, mert jogi bonyodalmaktól tartottak. A génszabadalmak ügyének kérdése egyelőre eldöntetlen, de az valószínűnek tűnik, hogy a mellrák genetikai szűrésének kutatásában a következő évek sok változást hozhatnak, egyrészt a bírósági ügy előbb-utóbb való lezárulása miatt, másrészt azért is, mert 2015-ban lejárnak a Myriad Genetics húsz évre biztosított szabadalmi jogai. Hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága milyen álláspont mellett teszi le a voksát, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint végre a sarkukra állnak, és a köz javára döntenek, mások attól tartanak, hogy valamiféle kompromisszumos megoldás fog születni, vagyis végső soron semmi sem változik. Egy biztos: nagyon ideje lenne már valamiféle változásnak, mert ha ezen az úton haladnak tovább dolgok, tényleg eljuthatunk oda, hogy elérünk ugyan személyre szabott gyógyítás korába, de orvosaink semmit sem kezdhetnek a genomunk alapján szerzett információkkal, ha nem akarnak jogsértési ügyekbe keveredni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. rtagore
2013.04.24. 09:12
Ez egyszerűen agyrém. Hogyan akadályozhatják meg, hogy másik laboratórium alternatív megoldásokkal egyéb szűrőmódszereket fejlesszen ki?! Az a hibás aki ezeket szabadalmakként elfogadta. Ezek a gének az ember részei, nem az ő tulajdonuk. Még azt is meggátolják, hogy esetleg mások is felfedezhessék újra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Simba rtago...
2013.04.24. 09:39
Így van ez egyenesen nevetséges és felháborító.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Sytyx
2013.04.24. 09:46
Ahogy ezt olvasom ez csak az USA-ra érvényes. Ergo azon kívül feltalálhatod a spanyol viaszt, ameddig nem akarod az USA-ban forgalmazni, használni, egyáltalán bevinni.
Bár ez alapján elég röhejes lenne, ha vki kifejlesztene egy gyógymódot vmi halálos betegség ellen és az USA-ba jogvédelem miatt nem vinné be senki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. AgeOfVampi...
2013.04.24. 10:05
Attól még gáz, hogy egy rakat amcsi kutatócsoport/egyetem/stb. esik ki, pedig az emberiség érdeke lenne, hogy aki tud és akarna ilyesmit kutatni, az kutathasson, hogy minél előbb találjanak megoldást az egyes betegségekre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. gargantu
2013.04.24. 10:20
Ha a homo sapiens túl gyorsan tűnik el a Földön élő fajok közül, akkor abban az ilyen szemléletmód hatásainak is valószínű jelentős szerepe lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. daneeeeee
2013.04.24. 10:30
Itt elsősorban az USA szabadalmi szabályzásának elavultsága a legfőb probléma, amíg azt nem rakják rendbe, nem "korszerűsítik" még lesz pár ilyen eset.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. tokyofej
2013.04.24. 10:51
Mire ezek dűlőre jutnak, addigra a világ többi része már kínai gyógyszerekkel lesz elárasztva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. mtrx220
2013.04.24. 10:54
hát ez jó
tényleg monopoly-n nőttek fel ezek a gyökerek..
hosszú távon ezzel pont azt érik el, hogy még nagyobb elhatárolódás lesz az usa és a többi ország között - csak azért mert valaki ebből is pénzt remél látni.
pedig egy ilyen kérdésből szerintem egyáltalán nem kéne üzletet csinálni. nevetséges, szánalmas
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. benczeb90
2013.04.24. 11:32
Ez is Amerikából jön, úgy mint a Monsanto-ügy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. zodiac83
2013.04.24. 14:20
Egyetértek. Totál agyrém. Bár én manapság (a profitorientált kapitalizmusban) nem vagyok mérvadó, mert nekem a szabadalmi rendszer úgy önmagában is az.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Ronan
2013.04.24. 15:21
Ez méh hagynám de a kutyacsiphez hasonló beültetést is terveznek..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. mikej95
2013.04.24. 16:50
Ebből csak az lesz, mint az Aplle ügyekben, Amerikán kívül senkit sem fognak érdekelni az ott hozott szabadalmak. Egyszerűen nem fog vele törődni a bíróság. Pénzesek nyomására FBI-t és a CIA-t pedig nem vethetik be éjjel nappal, mint Dotcom ellen. Gondolom a Kínában tervezett szülés előtti génvizsgálatnál lévő 'defekt'(rák, cukorbetegség, vérzékenység, mindenfajta gyógyíthatatlan agyrém) vizsgálatoknál sem fognak fizetni egy fillér jogdíjat sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Asagrim
2013.04.24. 21:03
Már előre látom!
Gattaca ... vért vesznek az újszülöttől, aztán egy gyors elemzés után odaadják a számlát a kedves szülőknek, hogy mennyi jogdíjat kell befizetni a gyerek után!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. hans648
2013.04.24. 21:28
USA szabadalmi rendszere egy vicc. Ott mindent lehet szabadalmaztatni. Az élősködők szabadalmi rendszere. Szabadalmazhatsz, hogy utána perelhess és meggazdagodj. Vagy legalábbis valami ilyesmi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Humbuk
2013.04.24. 22:27
Asagrim
A legnagyobb poén, hogy nekem is ez ugrott be, sőt pár napja meg is néztem újra a filmet.

on:
Az egész USA egy vicc... Most komolyan! Ez kb olyan, mintha a rohadt alma szabadalmaztatni akarná a téglalap formát. Egyszerűen ép ésszel felfoghatatlan ez az idiotizmus ami ma a világban történik. Lassan szégyellem magam, hogy ember vagyok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. freyr
2013.04.25. 06:12
Lassan észrevehetné magát néhány EU ország, hogy milyen kivételes helyzetben vannak most az USA korrupt szabadalmi rendszere miatt. Simán ide lehetne csábítani az összes kutatót, akik olyasmivel akarnak foglalkozni, amit ott nem lehet, mert valaki levédette, miközben globálisan mindenki többet profitálna belőle, ha a kutatások megosztott információkra alapulnának, nem bezárt laborokban lennének lassan már fegyveres őrizet alatt.
Az USA meg majd átgondolná a dolgait, ha emberek milliói tüntetnének, ha Európában olyan gyógyszerek, kezelések és megelőző eljárások jelennének meg, amiket az USA-ba a szabadalomrendszerük miatt nem lehet bevinni, holott hatékonyabbak, mint amikhez hozzáférnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Sytyx
2013.04.25. 10:49
freyr: Az után az USA demokráciát akarnak Európában is és kapnánk pár golyót a seggünkbe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. zodiac83 Sytyx
2013.04.25. 14:48
Na ja, USA-nál ez már csak így megy sajnos. Bár azért Európa picit nagyobb falat, mint Irak, vagy Afganisztán. Bár ez még nem jelenti azt, hogy túl nagy (ennek megítéléséhez már én vagyok kicsi).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Humbuk
2013.04.25. 14:58
zodiac83:
A véleményem az: az USA soha nem kezdene háborút az Eu-val, mert csak totális támadással nyerhetne (Atom mindenhova és letarolni a földig mindent vagy biológiai fegyverrel(egyiket sem lehet elszigetelni tőlük))

1, azért ha összefogna az Eu az Usa ellen lenne esélyünk bőven.
2, a golbális gazdasági vagy katonai helyzetekben az USA inkább az EU-t preferálja csatlósául, mint az Oroszokat,Kínát vagy Indiát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. mikej95
2013.04.25. 18:20
Humbuk: Csak azt nem tudom, hogy hol termelne egy nagyobb háborúban az USA. Termelésük jó része ferde-szemű bérgyártóknál zajlik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. rolics
2013.04.25. 20:04
Szerintetek ha elég pénzem lenne az U.S.A-ban akkor szabadalmaztathatnám a szabadalmat is?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Humbuk
2013.04.25. 20:40
mikej95
Mire gondolsz pontosan termelés alatt?

Mert ugye a növénytermesztés a Mississippi folyó mentén történik (Usa középső része)
Étellel bőven elvannak.
Az iparuk is elég nagy. Van hely bőven az új üzemeknek.(nagy iparvárosokban)

Biztosan sok dolgot gyártatnak Ázsiában, de nem hiszem, hogy kínai lőszert használnának, vagy fegyvereket
Igaz, hogy nagy léptékben fejlődik a kínai haditechnika, de az az idő még jóóóval odébb van, hogy beérjék Amerikát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ml
2013.04.29. 15:11
látom mindenkinek habzik a szája a szabadalom miatt, hogy az nem kellene létezzen... stb stb. mert ha nem lenne szabadalom akkor ingyen lehetne.
ez igaz, csak pont tizede annyi kutató foglalkozna egy egy témával, mert nem lenne profit benne és évtizedekkel később jönne a megoldás
pl AIDS úgy lett megoldva, hogy profit reményében sok millió dollár értékben tolták a kutatást ezerrel. a disznó kapitalisták akkor hány ember életet mentettek meg így ?
és lejár a szabadalom aztán majdnem ingyen lesz utána.
Ami mindenkinek jó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. sientech
2013.05.03. 16:58
ml - 2013-04-29 15:11:10:
azt ugye érted, hogy nem a szabadalom mint fogalom az ellenség, hanem az, hogy szabadalmaztatták a testedben lévő gének egy részét, és az engedélyük nélkül nem kutathatják. segítek megérteni. mondjuk egy cég szabadalmaztatja a dobhártyádat (ez a füledben van), és csak azoknak engedi hallókészülékek fejlesztését, akik ezért neki perkálnak.

az AIDS "megoldásáról" én még nem hallottam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!