iPon Cikkek

Száz év távlatában még furcsább Tabby csillaga

Dátum | 2016. 01. 28.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Néhány hónappal ezelőtt már írtunk a KIC 8462852 katalógusjelű csillagról, amely azért került a kutatók figyelmének kereszttüzébe, mert nagyon szokatlanul viselkedik. A jelenség felfedezője, Tabetha Boyajian után Tabby csillagaként is emlegetett, 1500 fényévnyire található égitest egyike volt a Kepler űrtávcső által 2009‒2013 között folyamatosan megfigyelt csillagoknak. A szakértők periodikus változások után kutattak a vizsgált égitestek fényességi adataiban, azt remélve, hogy ilyen módon csillaguk előtt átvonuló bolygókat azonosíthatnak. Számos esetben sikerrel is jártak, a KIC 8462852 kapcsán azonban valami másra figyeltek fel. Ez az égitest időnként szintén veszített fényességéből, de a halványodások látszólag véletlenszerűen követték egymást, és a vártnál jóval nagyobb mértékűek is voltak. Tabby csillaga a Kepler adatainak tanúsága szerint egyes esetekben 22 százalékkal tűnt halványabbnak, mint előtte, ami óriási változást jelent. Egy Jupiterhez hasonló méretű, csillaga előtt átvonuló óriásbolygó is csak kevesebb mint 1 százalékkal halványítja el központi égitestje látszólagos fényét, a szakértők tehát hamar kizárták annak lehetőségét, hogy egy vagy több exobolygóról lenne szó. Boyajian és kollégái első tanulmányukban meggyőzően igazolták, hogy a hirtelen fényességváltozások nem valamiféle mérési vagy elemzési hiba eredményei, hanem nagyon is valóságosak. A szakértők végül két elméletet vázoltak fel a jelenség megmagyarázására. Az egyik értelmében egy nagy csapat üstökös kering a csillag körül, amelyek időnként egymással is ütköznek, és a keletkező hatalmas törmelékfelhők okozzák a halványodásokat.
A másik, nagyon valószínűtlen, de elméletileg lehetséges magyarázatot egy idegen civilizáció jelentheti, állították a kutatók. Elképzelhető, hogy egy nagy energiaigényű faj tagjai gigantikus struktúrákkal vették körül saját csillagukat, hogy hatékonyabban kiaknázhassák annak kisugárzott energiáját. Ebben az esetben a halványodásokat ezen megastruktúrák, vagyis egy Dyson-gömb vagy Dyson-felhő napelemeinek a csillag előtt való átvonulásai okoznák. A tanulmány megjelenése óta eltelt hónapokban több különböző műszerrel is megvizsgálták a csillagot, egyelőre azonban nem sikerült kielégítő magyarázatot találni annak viselkedésére. A szakértők annak is utánanéztek, hogy az égitest irányából lehet-e fogni egy idegen civilizációra jellemző rádiójeleket, azonban nem találtak semmit. A csillagról ugyanakkor közben újabb információk kerültek napvilágra, amelyek még különösebbé teszik az égitestet. Bradley Schaefer, a Lousianai Állami Egyetem kutatója a csillagról hallva úgy döntött, hogy utánanéz, léteznek-e korábbi megfigyelések az égitesttel kapcsolatban, amelyek új megvilágításba helyezhetik annak viselkedését. A szakértő igazi kincsesbányára lelt rá, Tabby csillagát ugyanis 1890 és 1989 között különböző égboltfelmérési programok részeként összesen több mint 1200-szor fotózták le az előző csillagászgenerációk tagjai. Schaefer elemezte ezeket a felvételeket, és valami egészen különös dologra jött rá: a csillag fényessége a vizsgált időszak elejétől fogva folyamatosan halványulni látszik, és az égitest a nagyjából száz év alatt körülbelül 20 százalékkal vált halványabbá. Ez pedig azért nagyon meglepő, mert Tabby csillaga minden jel szerint egy mezei F színképtípusú égitest. A fősorozatbeli csillagok nagyjából 3 százaléka esik ebbe a kategóriába, amelynek tagjai forróbbak, és kicsit nagyobbak, valamint nehezebbek is a Napnál. Ezek a csillagok életük nagy részében nyugodtan üldögélnek a helyükön, miközben hidrogénből héliumot gyártanak. Ha megváltoznak, a változás évmilliók alatt, lassan zajlik le, vagyis semmiképpen nem lesz mérhető száz éves léptékben. Schaefer ennek igazolására két másik F típusú csillagot is megvizsgált a rendelkezésre álló felvételeken, és ezek fényessége valóban nem mutatott észlelhető változást egy évszázad alatt.
A hosszú távú halványodás ráadásul nem állandó sebességgel zajlik. Időnként meglódul, majd a csillag néhány évig ismét fényesedik, hogy aztán folytassa a halványodást. A rendelkezésre álló adatok alapján az égitest száz év alatt átlagosan 16 százalékkal lesz halványabb, de könnyen lehet, hogy ennek mértéke évszázadról évszázadra változik. A vizsgálatok tehát azt sugallják, hogy Tabby csillaga különböző időskálákon is változtatja fényességét: fényében órák, napok és hetek alatt is változások figyelhetők meg, ugyanakkor évtizedekben és évszázadokban mérhető tendenciák is kirajzolódnak. A szakértők eddig soha sehol nem találkoztak hasonló égitesttel, Schaefer eredményei ugyanakkor gyakorlatilag kizárják, hogy üstökösök állnak a halványodások hátterében. Ezek ugyanis legfeljebb a rövidtávú fényességingadozásokat magyaráznák meg, a száz év alatt megfigyelt halványodást viszont nagyon valószínűtlen, hogy ezek okoznák. Ehhez ugyanis rengeteg, óriási méretű üstökösre lenne szükség, amelyek pontosan akkor kezdtek összeüközni egymással, amikor a megfigyelések elkezdődtek, ami több mint valószínűtlen. Az idegen civilizációval kapcsolatos teória viszont elviekben összefér a folyamatos halványodással. Hiszen ha a hipotetikus faj tagjai elkezdtek napelemeket telepíteni csillaguk köré, ahogy egyre több megastruktúrát építettek fel, egyre kevesebb fény tudott távozni az égitestről távolabbi vidékek felé. Egy messziről vizsgálódó szemlélő tehát egy ilyen építkezési folyamatot állandó halványodásként tapasztalna meg. A Schaefer által észlelt ingadozásokra viszont ez az elmélet sem ad választ.
Ahogy a mellékelt görbén látszik, az 1910-es években jelentősen csökkent a csillag fényessége, aztán néhány év alatt gyakorlatilag visszaállt a korábbi szintre. Erre vajon mi lehet a magyarázat? Ráadásul ahhoz, hogy az idegen civilizáció tagjai száz év alatt ennyit kitakarjanak a csillagból, rengeteg napelemre lenne szükségük. A KIC 8462852 átmérője 1,6-szorosa a Napénak, így 20 százalékos halványításához több mint 750 milliárd négyzetkilométernyi napelem kellene, ami 1500-szorosa a Föld teljes felszínének. Ezek a számok ráadásul csak abban az esetben stimmelnek, ha az összes napelemet pontosan a Föld (illetve a Kepler) és a csillag közé helyezték el, ha viszont a struktúrák körbeveazik az égitestet, az még sokkal több napelemet (vagy azzal egyenértékű berendezést) jelent. Egy Dyson-gyűrűhöz több billió négyzetkilométernyi felületre lenne szükség, egy gömbhöz pedig még többre. Mindez száz év alatti összehozása számunkra elképzelhetetlen ipari hátteret igényelne. Továbbra sem állítja senki sem, hogy Tabby csillaga körül idegen lények élnek. Annyi azonban biztos, hogy hasonlóan viselkedő égitesttel még sosem találkoztak a szakértők. Vagy valami eddig ismeretlen jelenség áll a háttérben, vagy egy ismert folyamat, amely azonban olyan méretekben zajlik, hogy az emberi ésszel vizsgálva a megvalósíthatatlanság határait súrolja. Egy biztos: ezt a csillagot a jövőben is érdemes lesz vizsgálni, mert csak így lehet esélyünk a rejtély megfejtésére.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

60. Deszka
2016.01.28. 08:57
Hát ez nem semmi... Még a 90-es években néztem egy műsort, és szó esett benne arról, hogy 2025-ig nagy eséllyel bizonyítékot találnak idegen civilizáció létére. Ez akkor nagyon megragadt bennem, kíváncsi leszek rá, h vajon ez lehet-e az a bizonyíték. Újabb 20 év múlva már többet tudunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
59. Szefmester
2016.01.28. 09:20
Ha valóban Dyson gömb, akkor honnan szerzik be azt az alapanyag mennyiséget ami szükséges hozzá? Jóformán fel kell használniuk a naprendszerük összes aszteroidáját, és egy két bolygót is... Minimum...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
58. ChoSimba Szefm...
2016.01.28. 09:54
Ez is jó kérdés, de ezzel kapcsolatban inkább az merült fel bennem, hogy milyen technológiával közlekednek az űrben, hogy összegyűjtsék ezt a sok anyagot ?
Hagyományos propulziós megoldással számomra elég elképzelhetetlen.
Persze lehet hogy sehogy, hanem kvázi szétszedtek egy bolygót, vagyis egy bolygót kezdtek el szétnyújtani gömb formájú palacsintáva
De az is lehet, hogy egy halálcsillag kezdte elszívni a csillagból az anyagot, ezért csökken a fényessége
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
57. croix
2016.01.28. 10:28
Nekem valahogy egyből a FreeLancer beli Dyson-sphere küldetés jutott az eszembe. Régi szép idők...

Cikkhez csak annyit, hogy túl sok lehetséges magyarázat van, de ha tényleg egy Dyson gömb épül, akkor is max távcsövekkel figyelhetjük ilyen módon. Odajutni még fénysebességgel is 150+ év...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
56. Szefmester ChoSi...
2016.01.28. 10:29
Vélhetőleg ha eljut egy civilizáció arra a szintre hogy elkezdjen Dyson gömböt építeni, addigra a propulzió a legkisebb problémájuk. Nem lennék meglepve ha ezen a fokon már belakták volna a teljes rendszerüket, és megtették volna az első nehézkes lépéseket egy másik csillag irányába.

Viszont ilyen szinten már -szerintem- rég nem rádióhullámokat használnak kommunikációra. Hacsak nem építettek ki kvantum összefonódásra épülő relé hálózatot a rendszerükben, amik fogadják a relatíve gyenge rádiójeleket hogy a másik állomás közvetítse azokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
55. fairi ChoSi...
2016.01.28. 10:42
Nyersanyagot a bolygókból szerezhetik, önmagukat replikáló robotokkal szét lehet szerelni az égitesteket. Probléma:aszteroidát,kisebb holdat könnyű szétszerelni (talán 200 éven belül már nekünk is menni fog,inkább pénz és szándék kérdése. ) de egy bolygót nem (évezredekig tartana mostani tudás szerint), gravitációs kötési energia itt erősebb,és sok napelemhez már nem elég aszteroidák (100 év túl gyors változás, lehet létezik valami technika amivel egy bolygó szétzuzható? talán Higgs tér manipuláció amit 100 éve fedeztek fel az ET-k).
Ha van napelem akkor antianyag gyártás sem oly nagy probléma, napenergiát antianyagként tárolva. gigantikus részecskegyorsítókban csinálják, vagyis hajók hajtása megoldott.Elvileg erre mi is képesek lehetünk 100 éven belül.Vagy ha energia nem probléma talán féregjáratokkal az anyagtranszport is gyorsítható.Közeli gyarmatokról nonstop küldik az aszteroidákat.

Miért szerelné szét valaki a lakóhelyét? talán legegyszerűbb magyarázat, már a Virtuális valóságban élnek és kell nekik a számítási teljesítmény.VR-hez kell aztán GFLOPS.(vagy inkább exaflops)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
54. Asagrim fairi
2016.01.28. 12:20
Ezt az okfejtegetést még Nemere is megirigyelné ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
53. Deszka fairi
2016.01.28. 12:44
király vagy! Szerintem igazad van! Nem létezhet ennél jobb magyarázat...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
52. fairi Asagr...
2016.01.28. 12:46
Ez nem az én találmányom, sokan megtették már előttem. Von Neumann gépek ötlete már évtizedes. Bolygók átalakítása okos anyaggá vagy napelemmé ősi ötlet. Dyson gömb nagyon futurisztikus,de egy Dyson swarm építését akár idén nekikezdhetne az emberiség,és 20-30 év múlva energia nem is lenne probléma.

Az a probléma jelenséggel hogy 100 év alatt következett hirtelen változás (mintha bolygók széthullottak volna, darabokra vágták volna vagy mintha hirtelen rengeteg üstökös jelent volna meg), így jelenlegi tudásunk szerint ez lehetetlen. Bármi az igazság, remélem még életembe kiderül..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
51. Parano1d
2016.01.28. 15:38
Bulvár jellegű a hír.
Először is, eddig úgy volt, hogy 2009-ben fedezték fel a csillagot, most meg jönnek, hogy már több mint 100 éve is voltak róla felvételek.
Aztán meg ha voltak is, nem volt olyan távcső, sem olyan technika, amivel meg lehetne mérni egy csillag fényességének pár százalékos változását. Az egész csak pár éve lehetséges, lényegében azóta amióta az első exobolygókat megtalálták.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
50. ChoSimba Paran...
2016.01.28. 16:26
Fotók vannak 100 évről, azokról meg összehasonlító elemzéssel kalkulálható fényesség. Nyilván nem kevés hibahatárral.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
49. Parano1d
2016.01.28. 16:42
Ez itt a lényeg, a hibahatár.
A földi távcsöveknél befolyásolja a fényességet a levegőréteg vastagsága, sűrűsége, hőmérséklete, és a páratartalma, és összetétele is. Gyakorlatilag két egymást követő napon nem lehet ugyanolyan minőségű képet készíteni ugyanazzal a távcsővel. Ez megmagyarázza, hogy a Hubble előtt miért nem tartott ott a csillagászat, ahol ma tart.
Te sem látsz egyformán verőfényes napsütésben, és párás időben. Régi képeknél meg meg még a kép minősége is befolyásol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
48. Renhoek
2016.01.28. 17:19
Ez jutott nekem is eszembe... a régi fotók vajon mekkora hibával rendelkeznek... eleve nem digitálisak. Bár lehet valamennyire következtetni, ha a többi csillagot összevetjük a régi fotókkal. 20% csökkenés akár ki is mutatható, ha igazolták a többi csillag fényét.

A rádiókommunikáció pedig lehet csak párszáz évig zajlik egy civilizáció esetében. Ha technikailag lehetséges a kvantumösszefonódásos valósidejű kommunikáci, akkor hamar átállnának rá. És akkor volt párszáz évünk elcsípni az adásukat.

Szerintem lesz erre valami csillagfizikai magyarázat... az idegen élet pedig elképzelhetetlenül ritka, talán az egész galaxisban egyedül vagyunk. Ha ki is alakul egy civilizáció, az idő miatt nehéz ősszefutni velük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
47. Szefmester Renho...
2016.01.28. 18:04
Ennek a ritka élet dolognak fuss neki újra.
http://www.pbs.org/wgbh/nova/space/drake-equation.html

És akkor ez még egy elég tágan értelmezhető statisztikai becslésekkel dolgozó valami.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
46. Renhoek Szefm...
2016.01.28. 18:24
Ez csak egy hipotézis. Amíg nincs bizonyíték... már abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy maga a mikrobiális élet milyen gyakori. Van még egy-két fekete folt az önmásoló szekvenciák körül. Vagy nagyon általános, vagy eszméletlenül ritka véletlen összekapcsolódás volt. Amíg ezt nem tudjuk felesleges becsülni. Lehet ettől még rengeteg úszkáló szerves anyag mindenhol, de önmásoló szekvencia lehet csak 1 milliárd évente alakul ki valahol a galaxisban. Ettől függetlenül én is bízok benne, hogy általános folyamat ha engedi a bolygó.

Viszont van most egy 2016-os átfogó tanulmány, ami szerint nagyon törékeny maga az élet a kezdetekben bolygó szinten. Ugyanis ha nem terjed el eléggé, akkor nem tudja stabilizálni a bolygó klímáját. A Föld is egy halott kőbolygó lenne a baktériumok nélkül, ahogy a Mars, Vénusz is.

Civilizáció szempontjából pedig kicsit aggasztó, hogy semmi adást nem fogtunk még. Az elektromágneses kommunikáció kihagyhatatlan lépés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
45. fofoka Renho...
2016.01.28. 20:05
Emiatt nem aggódnék. Eleve olyan nagy távolságokról beszélünk, hogy mire ideér a jel, addigra annyira legyengül, hogy lehet, hogy a háttérzajtól sem tudod megkülönböztetni. Ha mégis megvan, nem biztos, hogy felismered a mintát (mármint hogy van-e egyáltalán valami minta), stb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
44. Renhoek fofok...
2016.01.28. 20:32
Nem gyengül az le annyira. 70 fényévre lazán néznék a Mónika sót az UFO-k.

Mondjuk lehet ezért nem jönnek ide

A háttérzajtól szerintem lazán el tudja különíteni egy SETI teleszkóp... sok ezer fényévről is. Aztán lehet rossz helyen kerestük, rossz frekin.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
43. CyberPunk6... croix
2016.01.28. 20:49
Fénysebességgel odajutni az utazó számára nulla idő.
Maximum mi öregszünk bele a kíváncsiságba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
42. ChoSimba Renho...
2016.01.29. 08:34
Ez így van. Egyetlen előfordulás alapján megmondani, hogy valami milyen gyakori, hát nem túl tudományos.
Főleg úgy, hogy az egyenletben szereplő ismeretlenek közül egy pár szó szerint ismeretlen
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
41. eriol Renho...
2016.01.29. 09:53
Az elektromágneses kommunikáció miért kihagyhatatlan, és vajon meddig tart a technológia aktív felhasználása egy átlagos intelligens fajnál?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. Renhoek ChoSi...
2016.01.29. 12:20
Főleg tényleg mert nem tudjuk az az egy is hogyan alakult ki.
Itt van egy tyúk v. tojás probléma. Ugyanis az egész élet jelenleg egy bonyolult másolómechanizmuson alapul (DNS,RNS,fehérje). Maga a fehérjék a másológépek... és ahhoz, hogy az evolúció virágozzon a mutációknak hála, ahhoz meg genetikai kód kell. Az RNS instabil és sérülékeny, de lehetséges, mivel kémiailag vonzzák egymást az elemek csak úgy magától összeállt... de akkor is, egy önmásoló óriás enzim, hogy összeálljon kb nulla az esély. mert annyira bonyolult. Ennek evolválnia kellett valami kódból. Lehet úszkáltak RNS , DNS darabok az őslevesben, meg nagy molekulák, aztán megtörtént valahol az első replikáció. Kód volt előbb, vagy a replikátor? Ezt se tudjuk.

... na ez az amire tényleg csak hipotézisek vannak, és lehetséges, hogy olyan ritka, hogy az egész galaxisban 1 milliárd évente történik valahol. És még utána is a replikálódásnak fent kell maradni, de akkor már a kód fejlődhet. Addig nincs igazi evolúció, csak vízben(metántavakban) úszkáló legódarabkák... és akkor még nem beszéltünk az enzimekről, aminek a létük szükséges az energiafolyamatok hatékony működéséhez. (Anélkül csak nagyon alap dolgok működhetnek, másolás tuti nem) Az enzimek viszont evolúció által fejlődtek főleg, tehát a kód által.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. Renhoek eriol
2016.01.29. 12:29
Nem kihagyhatatlan, de egyszerűen adja magát. Bármilyen faj is jutna el erre a szintre, az elektromágneses hatásokat nagyon korán felfedezik. Ez a fizikai törvények megismeréséből adódik.

Elméletben jelenleg talán a neutrínó kommunikáció létezhet, de megvalósítása nagyon nagy fejlettséget igényelhet, ami alatt muszáj rádiózni. Másik talán a kvantumkommunikáció, ez egyesek szerint nem is lehetséges. Amúgy én is erősen szkeptikus vagyok, mivel ez egy fogyó kommunikációs csatorna.
Két összefonódott részecskét kell úgy eltávolítani egymástól, hogy semmivel nem zavarjuk meg, kísérleti körülmények között még oké is, de minden más esetben borzasztó nehéz fenntartani, hogy ne omoljon össze a hullámfüggvény. Ha meg már megmérted, onnantól kezdve új összefonódott pár kellene... nem egy hatékony kommunikáció lenne.
Minden más csak sci-fi ... de mivel az emag kommunikáció annyira nyilvánvaló és egyszerű... legalább pár évszázadig kell használni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. ChoSimba Renho...
2016.01.29. 12:34
A tyúk vagy a tojás az egyáltalán nem probléma, totál világos hogy a tojás előbb volt.
Ugyanis a madárfélék a dinók leszármazottai, akik viszont már tojással szaporodtak.
Tehát tojás jóval előbb volt, mint a tyúk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. eriol Renho...
2016.01.29. 12:42
Tegyük fel, hogy így volt. De honnan tudjuk, hogy az a pár száz év, amikor épp emag kommunikációt használnak, az pont most lenne (most érne ide a hullám)? Mert ha már ilyen dolgokat építenek, akkor lehet nem pár száz éve foglalkoznak fejlettebb technológiákkal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. ChoSimba eriol
2016.01.29. 12:56
Bennem is ez merült fel. Ha egy civilizáció 1000 évig emag formában kommunikál, akkor mennyi az esélye, hogy két ilyen civilizáció észleli egymást egy 5 milliárd éves skálán ? Kb. nulla
De aztán az is felmerül, hogy ha már nem használ ilyet, mert túllépett rajta, akkor is képes detektálni az emag jeleket. Főleg ha másik civilizációt keres szándékosan.
Szóval már csak az a kérdés, hogy átlagosan mennyi ideig élnek a civilizációk ? Mert mondjuk a sajátunknak nem jósolok nagy jövőt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. eriol ChoSi...
2016.01.29. 13:12
Hát ha éppen figyeli. Régen a mobiltelefonok infrán kommunikáltak egymással meg pl számítógéppel. Ma már senki nem használja, és szinte senki nem figyeli, milyen infrajelek szaladgálnak egy telefon körül. Meg honnan vesszük, hogy egyáltalán érdekli őket szerény kis bolygónk és népünk?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. ChoSimba eriol
2016.01.29. 13:27
Mert kíváncsiak
Ha nem lenne seti, attól még van egy pár lelkes rádióamatőr emberke, akik képesek lennének detektálni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. Renhoek eriol
2016.01.29. 13:28
Igen pont ezt mondom én is. Azt a pár száz évet kéne elcsípni, ha pár száz év.

Egyelőre más nem részecskealapú kommunikáció fantázia csak. Ez olyan, hogy vagy lehetséges, vagy nem. Az emag biztos és korlátlan. Ahogy az FTL űrutazás is. Elméletben ok, de kitudja lehet egy milliárd év alatt sem sikerül megcsinálni.

Szóval lehet párszáz év a rádió, de lehet százezer év múlva is rádiózunk.

Azért én bízok benne, hogy elcsípünk valahonnan egy százezer éves rádióadást. Brutálisan sok lakható bolygó és hold van, ez tény.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. ChoSimba Renho...
2016.01.29. 14:46
Aztán egyszer csak kiderül, hogy a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nem is az ősrobbanás maradványa, hanem az az univerzumban fellelhető civilizációk egymásba olvadt emag jele
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. mitvegyek
2016.01.29. 15:44
1500 fényévre
kb alig lehet mérni bármit is, furcsa fényváltozásokat....
ennyi, nem több, az emberi képzelőerő meg határtalan
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. Renhoek mitve...
2016.01.29. 16:16
Aha, alig lehet mérni bármit... Ember, a Keplerrel 1% alatti fényerőcsökkenést lehet mérni, több száz lakható zónás bolygót megfigyeltek már...

Ha jól tudom a legtávolabbi ismert galaxis fényét 13 milliárd fényévről vették. Nem ám nevetséges 1500... innen még ET alsógatyájának gombját is látni
Épp ez a durva az egészben, hogy 20x-os fényintenzitás változás van!

Egyébként szerintem valami csillagfizikai magyarázata van a dolognak, amit még nem ismerünk. Bár baromi érdekes lenne egy idegen civilizáció, talán valami újfajta csillagról lehet szó. Mondjuk ezzel azért ott a probléma, hogy eléggé jól ismerjük már a csillagok összetételét és életciklusát. Persze sok kozmológiai dolgot nem ismerünk még. Ebben tehát egyetértünk, eléggé élénk az emberek fantáziája.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. fofoka Renho...
2016.01.29. 20:29
A távolság négyzetével arányosan csökken az elektromágneses sugárzás intenzitása. Arra gondolj, hogy egy akármilyen FM rádió hatósugara mennyire korlátozott. Kimész a városból, meg egy kicsit tovább, oszt ott a vége.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Renhoek fofok...
2016.01.29. 20:56
Na épp ezért kell a rádióteleszkóp és nem SOKOL zsebrádió... Kínában most egy brutálnagyot építenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. fofoka Renho...
2016.01.29. 22:10
Eddig pulzárokat tudtak a rádióteleszkópokkal észlelni, azok meg nem Kossuth Rádió teljesítményével adnak. Azt gondolom tudod, hogy ezekkel a teleszkópokkal nem ET-re vadásznak, hanem egyéb kozmikus rádióforrások (csillag, vagy akár galaxis méretűek) után kutatnak. Nyilván a kínaiak is keresni fogják bennük az idegen civilizációk nyomait, de elég esélytelen, hogy ilyesmibe belefussanak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. dongo84
2016.01.29. 22:47
Ha valami feketelyuk, vagy féreglyuk lenne a csillag közvetlen közelében azt már kiszűrték volna ugye?
Vagy ha a vizsgált csillag és a távcsöveink között valamely távolságban, állandó porfelhő/csillagköd vagy egyéb gomolyog, az nem tud bezavarni a méresekbe?

Az idegen civilizációk ilyen mértékű "beruházásait", én már nem tudom biológiai alapokra helyezni. Ellenben egy mesterséges organizmusról, (melynek nincs szüksége szerves táplálékokra) el tudom képzelni, hogy ilyen ütemben növekszik.
Valahogy meg kellene vizsgálni, hogy az adott rendszerben, a csillagtól távolabb eső zónákban mekkora a hő kibocsájtás mértéke/eloszlása.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Renhoek fofok...
2016.01.29. 23:44
Amúgy erre tudsz valami forrást linkelni?

Persze, hogy tudom, hogy nem a Mónika sót fogjuk nézni élő adásban...hanem mondjuk a Földet hogyan észlelnék 1500 fényévről, ha 1500-nál régebb óta sugárzunk TV adásokat pl?

Tehát nem konkrét jelekre gondolok, hanem nagyon minimálisan emelkedett, vagy más sugárzási mintázatot a csillag megmagyarázható sugárzásához képest... ami így intelligens létformára utal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Renhoek dongo...
2016.01.29. 23:49
Két gondolatom van ezzel kapcsolatban... ha a fúziós energia szinte korlátlanul elérhető magán a bolygón, akkor mi értelme lenne ennyi energiát felhasználni?

Lehetséges ez az energiamennyiség kell egy féregjárat létrehozásához, vagy egy térgörbítéshez. (Számítások szerint a warp hajtómű is egy Jupiter méretű tömeg energiáját igényelné az űrhajó körüli tér meghajlításához)

Másképp egy bolygófelszíni fúziós reaktor sokkal hatékonyabb lehet, mint napelemekkel körberakni a csillagot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. CyberPunk6... Renho...
2016.01.30. 12:40
Miért? Hogy a fenében tudnál, akkora fúziós reaktort építeni, mint egy nap?
Közben pedig ne hevítsd fel az egész bolygót.

A csillag maga egy fúziós reaktor, amibe nem kell energiát visszatáplálni (nem kevés energiába kerül a fúzió fenntartása egyébként), és olyan teljesítményt nem bírna el a bolygó, amit ezzel lehet nyerni.


Szerinted a csillag energiájának hanyadrészét lehetne mondjuk itt a földön felszabadítani úgy, hogy ne forrjanak fel az óceánok és olvadjon le a bolygón minden?

Érdemes lenne kiszámolni, hogy amekkora a föld és amilyen távol vagyunk a Naptól, ide mekkora része esik a nap energiájának, illetve mekkora napelemhálózattal kellene körbevenni, hogy ennyit essen a fényessége.

De így látatlanul meg merem tippelni, hogy akkora teljesítményt amennyit egy ilyen rendszer be tud fogni, a bolygón nem lehetne előállítani, ráadásul a napelemes megoldás esetében a felület sem elhanyagolható, hiszen hűteni kell őket, így a méret maga egy amolyan fizikai korlátnak is tekinthető.
Sokkal nagyobb felületen oszlik el az a hő, és egy ilyen burok egy bolygónál jóval nagyobb kellene, hogy legyen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Renhoek Cyber...
2016.01.30. 13:03
Félreértetted. Én arra gondolok, hogy az emberiség energiaigényét simán lehetne fedezni fejlett fúziós reaktorokból itt a bolygón. Önfenntartó fúzióval, nagyon minimális üzemanyaggal, amit meg be lehet gyűjteni pl a Hold felszínéről.

Itt az a kérdés, hogy hová kell ekkora mennyiségű energia? A városok energiaszükséglete nem feltétlen lineárisan növekszik, hiszen egyre gazdaságosabb technológiák jelennek meg. Tehát egy fejlett nagyon városias civilizáció energiája (mint pl a Star Trekben) szerintem lazán fedezhető földi erőművekkel.

Szerintem a Dyson gömb feltételez valami sokkal magasabb szintű (és energiaigényű) célt, mint a civilizáció önfenntartása.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Asagrim
2016.01.30. 15:12
Hogy adjam a színvonalat:

Szerintem csak kellene fogni öt-tízmillió abszurd felbontású mobiltelefonkamerát, aztán egyszerre lefényképezni vele a csillagot. Mindjárt látnánk pontosan mi van ott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Meteoreso
2016.01.30. 17:12
OMG
dájszon gomb meg fénysebességgel utazás
egy hétig nem olvastam ipont és ennyi minden tortént a világban
Szerintem a Vogonok azok mert ki más
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Szefmester Renho...
2016.01.30. 19:28
Hát, ha készítettek anyag energia (és vissza) átalakítókat, oda valószínűleg kell a kakaó rendesen. Lehet a bányászat és mezőgazdaság már meg is szűnt, mert azzá alakítják az energiát amivé szeretnék, csak sok energia kell... nagyon sok. Ha már nincsen beépíthető terület akkor csak ez a megoldás maradhat.

Meg ott van az a dolog, hogy egy csillag energiájának töredéke is több mint amit egy bolygó elő tud állítani, ha pedig (hasrapacsi jön) csináltak valami mesterséges féregjáratot, vagy amolyan Mass relay-t akkor oda kellhet az energia hogy fénysebesség közelébe (vagy azon túl) gyorsítsanak valamit. Hiszen már egy ember fénysebességre gyorsításához is közel végtelen energiabevitel kell az ismereteink szerint.

Az hogy véleményem szerint ezek már nem neonreklámokat, meg 150wattot zabáló procikat hajtanak meg éjjel nappal az más kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. CyberPunk6... Szefm...
2016.01.30. 20:05
Lehet náluk mindenkinek amd procija van, és azért kell ez a rengeteg energia. [vicc, kéretik nem ráugrani]

Egyébként egy ilyet egyszer kell megépíteni és utána évmilliárdokig elképzelhetetlen mennyiségű energiát ad. A magfúzió gyakorlatilag ingyen létrejön, miközben ezt kicsiben létrehozni szinte annyi energia, mint amennyit nyerhetsz belőle. Pár évvel ezelőttig még deficitesek voltak sikeresen beindított fúziós reaktorok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Szefmester Cyber...
2016.01.30. 22:09
Igen, ahogy Michio Kaku könyvében le volt vezetve (ő is csak idézett valakitől) a civilizációk több szintre oszthatóak.
Mi 0. szinten járunk.
Az 1. szintűek képesek kihasználni a bolygójuk teljes energiáját (és naprendszeren belül utazgatnak).
A 2. szinten már a csillaguk teljes energiáját is képesek teljesen kihasználni (vélhetőleg a Dyson gömb ide tartozik), és már nekiálltak a szomszéd rendszerek kolonizálásához.
A 3. szintűek pedig már a galaxisok szintjén ügyeskednek. Potenciálisan az ilyenek már le se tojnának minket, de még a 2. is csak hangyabolynak tekintene...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. mitvegyek
2016.01.31. 11:43
Kell is a hírverés szegény csillágászoknak, mert akkor kapnak manit, időt. A jó nép meg fantáziálhat mindeféle super-hiper idegen lényekről
Egy magyar asztrofizikus véleményére azért kíváncsi volnék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Szefmester mitve...
2016.01.31. 12:40
Hiszen a magyar asztrofizikusoknak nem kell a fizetés...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Renhoek Cyber...
2016.01.31. 18:24
"Egyébként egy ilyet egyszer kell megépíteni és utána évmilliárdokig elképzelhetetlen mennyiségű energiát ad. "

Mivel elképzelhetetlen felületű építményről van szó (kb emberi ésszel fel sem fogható akkora)
biztosan óriási karbantartási igénye van.
Tegyük fel csináltak 90% hatásfokú tartós napelemet (+hőenergia stb), és azzal rakták körbe a csillagot. Akkor is hatalmas infrastruktúra kell a karbantartáshoz pont a mérete miatt. Meg ugye az energiát is össze kell gyűjteni, továbbítani. Látható egy egyszerű földi naperőműnél is, hogy nem egyszerű a dolog. Itt meg óriási hőről, mikroaszteroidákról, napkitörésekről van szó, ami azért rendesen pusztítja még a legfejlettebb anyagokat is. Csak az a kérdés, hogy négyzetméterenként beleszámolva a karbantartási költségeket, vajon mennyi energiát ad egy fúziós reaktorhoz képest.

Mondjuk amelyik civilizáció képes megépíteni egy ilyet... lehet csak korlátolt a fantáziám erre vonatkozóan.

Egyébként másik reális lehetőség a mikrotükör elmélet. Egyszerűen a bolygójukon globális felmelegedés zajlott, ezért kiszórtak a világűrbe 20x akkora tükörcsoportot mint a Jupiter átmérője. Semmi felhasználás nincs, egyszerűen csak elárnyékolták a napjukat. Ezt még a mi eszközeinkkel is meg lehet csinálni, csak sokba kerül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. tofalvip Renho...
2016.02.01. 02:25
Ne okoskodj!
Ha egy ilyen beruházásba kezd valaki nem sérülékeny szart csinál, hanem öngyógyító nanómanót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Renhoek tofal...
2016.02.01. 15:53
Nanómanó Pfff
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. tofalvip Szefm...
2016.02.01. 23:36
Ez a Kardashián-skála, ha jól emlékszem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ChoSimba tofal...
2016.02.01. 23:44
Az nem a fenék méretre van ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. tofalvip ChoSi...
2016.02.01. 23:51
Neki mintha kicsit más neve lenne. :-) De annyira nem vagyok benne.

Más:
A kínaiak elkezdtek HD-képeket flúdolni a Hold-missziójukról.
Erre a NASA emelte a tétet:
http://www.businessinsider.com/curiosity-mars-rover-sand-dune-selfies-2016-2
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek tofal...
2016.02.02. 00:01
Kardashev-scale amúgy de jót nevettem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Inhaler ChoSi...
2016.02.02. 15:40
A nagyon korai civilizációk nem alakulhattak ki elvileg.

Nem állt rendelkezésre elég nehéz elem, ami a csillagok halálnál keletkezik.

Pár csillag gerenációnak be kellett "poroznia" a Világegyetemet. Az is lehet, hogy az első civilizációk közé tartozunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba Inhal...
2016.02.02. 16:10
Ezért írtam, hogy az elmúlt 5mrd év és nem 13mrd
De a miénkénél jóval korábban is kialakulhatott, az első csillagok már valószínűleg 2-3mrd évvel az ősrobbanás után "szétszóródtak". Akkor jóval nagyobb volt az átlag csillagméret, mint most, azok meg szerencsére hamar elpukkannak.Í
Nyilván arról csak egy darab statisztikai adat van, hogy mennyi idő kell az élet kialakulásához, abból meg nem lehet leszűrni az élethez szükséges átlagos keletkezési időt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Inhaler ChoSi...
2016.02.03. 14:56
Az tény, hogy belefér pár 10 és 100 millió év szórás.

Végül is ilyen intervallumban ezer vagy 10 ezer év előny egy szempillantás

Igen ebben igazad van, hogy a nehézelemgyártó óriás csillagok nagyon hamar elpukkadnak.

Viszont kedetekben sokkal intenzívebb is lehetett a csillagképződés (minden nagyságrendekkel közelebb is volt). Lehet egy esti égbolt is ragyogó lehetett, legalábbis nem ilyen sötét.

A sok óriás csillag meg nem elég biztonságos, az a rengeteg gamma kitörés is ropogósra süthette az élet kezdetét. Persze jó időben jó helyen végül is nagy mákkal megtörténhetett az élet kialakulása.

Szerintem most kedvezőbbek az élet kialakulásának feltételei mire az univerzum lenyugodott, kevesebb a kaotikus tényező, stabilabbak a gravitációs pályák stb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ChoSimba Inhal...
2016.02.03. 15:09
Ugyan már, mindenki tudja, hogy az értelmes élet azért nem alakult ki olyan korán, mert a sok csillag miatt nem volt éjjeli sötétség és hát a kialvatlanság végzetes
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Inhaler ChoSi...
2016.02.03. 15:21
És ha a korai életben minden élőlény vak volt?

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba Inhal...
2016.02.03. 18:30
Egy vak élőlény fejlődhet intelligensé, űrutazóvá ?
Félreértések elkerülése végett, ez most nem a vak emberek "lenézése", hanem tényleg kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek ChoSi...
2016.02.05. 00:05
Pont ezen gondolkoztam én is.

Mivel vak, ezért nem láthatja a csillagokat sem... így a világ leszűkül számára.

Annyira nyilvánvalóan gazdag a fény, és szolgálja a táplálkozást, energiaegyensúlyt... és a fényérzékeny fehérjék nagyon hamar kifejlődtek... szóval ha nem is látható fény, de infra, vagy egyéb érzék kialakulhatott.

...de elgondolkoztató kérdés
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!