iPon Cikkek

Száz kilométereset ugrott a Blue Origin rakétája

Dátum | 2015. 11. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Váratlan bejelentést tett a Blue Origin, Jeff Bezos, az Amazon alapítójának űripari cége: az általuk gyártott rakéta, az Alan Shepard űrhajósról elnevezett New Shepard hétfői tesztkilövése során elérte a világűr határát, majd az első fokozat néhány perccel később függőlegesen landolt a kilövőhelyen. A texasi bázisról induló rakéta nagyjából 4600 km/órás sebességre gyorsult fel, majd miután átlépte a Kármán-vonalat, vagyis a 100 kilométeres magasságot, elkezdett visszazuhanni. A New Shepard a cég emberszállító kapszulájának tesztváltozatát is magával vitte, ez az űr határán vált le az első fokozatról, majd hat kilométeres magasságban nyitotta ki ejtőernyőit, hogy visszaereszkedjen a felszínre. A Blue Origin munkatársai egy gyönyörű, bár a közepe táján egy kicsit megtévesztő videót tettek közzé sikerük bemutatására. A kilövés képei valódiak, és a függőleges landolást több kameraállásból bemutató felvételek is a tényleges földet érést mutatják be, a középső részben azonban beágyazva szerepel egy CGI-animáció, amely már a céges emberes űrrepülési céljait reklámozza, holott a mostani kilövés még legénység nélkül történt. A videó, különösen annak utolsó része egészen lenyűgöző, és inkább hasonlít egy hollywoodi filmre, mint egy napokban történt valós eseményre. Az ereszkedést nézve nagyon jól érzékelhető, hogy mennyire gyorsan zuhan a rakéta lefelé, majd amikor 1600 méterre a felszíntől bekapcsolja hajtóműveit, milyen gyorsan lassul, és hogyan imbolyog a levegőben. A tesztrepülés kitűnően sikerült, a rakéta első fokozata alig egy méterre ért földet a kilövőhely geometriai közepétől, ami önmagában is óriási eredmény.
A Blue Origin idén áprilisban is megpróbálkozott már egy hasonló tesztkilövéssel, akkor azonban a leszállás közben hiba lépett fel a hidraulikus rendszerben, és a rakéta a felszínhez csapódott. Ezt a hibát úgy tűnik, mostanra sikerült kijavítani, így a cég valóban óriási sikerként könyvelheti el az utolsó startot. Az események kapcsán azonban nem árt tisztázni néhány dolgot azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent a Blue Origin eredménye a jelenleg a SpaceX által dominált kereskedelmi űrverseny szempontjából Bezos a Twitteren adta hírül a sikeres kilövés tényét, és egyben oda is szúrt egy kicsit Elon Musknak, akinek cége szintén újrafelhasználható rakétákkal, és ennek érdekében függőleges landolásokkal kísérletezget. „Az irányított leszállás nem egyszerű, de ha jól csináljuk, nagyon könnyűnek látszik” ‒ írja Bezos, burkoltan célozva a SpaceX legutóbbi sikertelen kísérleteire, amelyek során az éles kilövések után egy óceánban lebegő platformra próbálták meg visszairányítani a Falcon‒9 rakéta első fokozatát, egyelőre sikertelenül. Ennek kapcsán azonban fontos megjegyezni, hogy a két rakéta egészen más célokkal készült, így eredményeiket sem lehet összemérni. A Blue Origin által fejlesztett New Shepard egy szuborbitális rakéta, amelyet arra tervezetek, hogy elérje a világűr határát, majd újra visszalépjen a légkörbe. A SpaceX Falcon‒9-es rendszere viszont arra épült, hogy Föld körüli pályára állítson különböző rakományokat, aminek eléréséhez sokkal nagyobb sebességre kell felgyorsulnia.
Musk egy rövid gratuláció után ezt észrevételezte is: „Azt ugyanakkor fontos tisztázni, hogy az űr és a Föld körüli pálya elérése nem ugyanazt jelenti, lásd https://what-if.xkcd.com/58/” ‒ írja a SpaceX tulajdonosa tweetjében. Musknak tökéletesen igaza van, az orbitális repülésre szánt űrjárművek hordozórakétái sokkal nagyobb sebességre gyorsulnak, mint a szuborbitális rakéták, így lelassításuk is jóval problémásabb, arról nem is beszélve, hogy egész más alakúak. Ahhoz hogy valamilyen objektum alacsony Föld körüli pályára álljon, el kell érnie az első kozmikus sebességet, ami a Föld esetében 28 ezer km/óra. Ez pedig jóval több, mint a New Shepard 4600 km/órás csúcssebessége. A SpaceX az utóbbi év során olyan első fokozatokat próbált épségben lehozni a felszínre, amelyek rakománya elérte ezt a sebességet. Egyelőre nem jártak sikerrel. A cég tesztjárműve, a mindössze egy Merlin-hajtóművel működő Grasshopper rekordja egy 744 méteres ugrás volt, ennek összetettebb utódjával, az F9R-rel pedig egy kilométerig jutottak a fejlesztők, mielőtt sikeresen visszaeresztették a felszínre a tesztrakétát. Amit tehát a Blue Origin végrehajtott, technikailag rendkívül nehéz mutatvány, és nagyon fontos mérföldkő az újrafelhasználható rakéták felé vezető úton, azonban más szintet jelképez, mint a SpaceX Falcon‒9-cel végzett erőfeszítései.
A szuborbitális repülések jövője szempontjából viszont rendkívül fontos lehet a mostani siker. Ezek az akciók ugyanis jóval többek drága turistautaknál, hiszen a súlytalanság perceiben nagyon fontos tudományos kísérleteket lehet végrehajtani. Ha pedig tényleg újrafelhasználhatóvá válnak az ezt lehetővé tevő a rakéták, ezek a kísérletek hirtelen sokkal megfizethetőbbek lehetnek. A Blue Origin sikerét tehát nem a SpaceX-éhez kell mérni, hanem ahhoz, hogy a cég minden eddiginél elterjedtebbé tehet egy mostanáig különlegesnek és rendkívül drágának bizonyuló kísérletezési módot. Néhány évvel ezelőtt, a kereskedelmi űrrepülés kezdeti időszakában úgy tűnt, hogy rövidesen gyakorivá válhatnak az olyan utazások, amelyek során a legkülönbözőbb mikrogravitációs kísérleteket végezhetik el a kutatók. Ennek természetesen előfeltétele volt az újrafelhasználható rakéták kifejlesztése, annak idején azonban minden adottnak tűnt ehhez, így a biológusoktól kezdve, az áramlástant kutatókon keresztül, a bolygókutatókig sokan kezdtek álmodozni rövidke, ám annál tartalmasabb űrutazásokról. A kezdeti lelkesedést azonban nem követte a várt gyors fejlődés. A járművek lassan, több éves csúszásokkal készültek, mivel komoly technológiai és anyagi problémák merültek fel. Ezek betetőzéseként tavaly októberben egy tesztrepülés során darabjaira esett szét a Virgin Galactic szuborbitális űrrepülője, a SpaceShipTwo, az egyik pilóta halálát okozva. A késések és a tragédia megrendítette a legtöbb kutató bizalmát ezekben a járművekben, és nagyon bizonytalanná vált, hogy egyáltalán érdemes-e folytatni az ilyen jellegű fejlesztést.
Ezen változtathat a Blue Origin, amely a tervek szerint már a jövő nyártól vállalna kutatási célú szuborbitális fuvarokat, egyelőre persze még emberi személyzet nélkül. A cég az egyébként meglehetősen extrovertált szereplőket felvonultató magánűripari piacon kifejezetten titoktartó politikát folytat: általában nem jelentik be előre a tesztkilövéseket (ezt most sem tették meg), és csak akkor számolnak be az eredményekről, ha van mit felmutatni. Az áprilisi startot is csak annak megtörténte után jelentették be, és akkor is egy professzionális módon összerakott videóval demonstrálták az eredményeket. A mostani kilövésről sem lehetett előre tudni, november első felében Erika Wagner, a cég munkatársa még csak annyit árult el, hogy az idei évben szeretnének végrehajtani még egy kilövést, arról azonban szó sem esett, hogy erre ilyen hamar sor kerül majd. Ami a majdani felhasználókat illeti, a beavatott kutatók szerint a Blue Origin lenyűgözően fel van készülve a tudósok reptetésére. A kapszulák úgy lesznek kialakítva, hogy azokban a legkülönbözőbb kísérletekre kerülhet sor, és rengeteg eltérő mód nyílik a mérési adatok rögzítésére is. Nem is beszélve a hatalmas ablakokról, amelyeknek köszönhetően az űreszköz sokkal jobban hasonlít a Nemzetközi Űrállomás kupolájára, mint egy utasszállító repülőre, mondja Wagner.
Így néz ki egy használt rakéta
Az első szuborbitális kísérletezők egyike a Purdue Egyetem áramlástan professzora, Steven Collicott lehet, akit a fejlesztésben való részvételért cserébe egy ingyenes úttal jutalmaznak a Blue Origin munkatársai. Collicott mikrogravitációs kísérlete 95 százalékban repülésre készen áll, vagyis amint elindul az első éles rakéta, az ő konténere rajta lehet. Arra, hogy a tudósok maguk is elkísérjék kísérleteiket az űr határára, valószínűleg még egy pár évet várni kell, hiszen ehhez komoly elvárásoknak kell megfelelni. A kapszula azonban addig is készen áll a kutatók számára, és mivel embereket egyelőre nem szállít, akár a teljes űrjármű lecserélhető egy nagy kísérletre. „Ha van valamije, ami három és fél tonnát nyom, és valamiért fel szeretné küldeni 100 kilométer magasra, keressen meg minket” ‒ mondja Wagner. A Blue Origin egyik fontos célja tehát az lenne, hogy megfizethető szuborbitális laborokat üzemeltessen, mert bár ezek a kilövések szintén nem olcsók, még mindig sokkal kevesebbe kerülnek, mint hogyha a mikrogravitációs kísérletet a korlátozott befogadóképességű Nemzetközi Űrállomásra próbálnák feljuttatni a szakértők. Ez a cél pedig hirtelen sokkal közelebb került a megvalósuláshoz azzal, hogy Jeff Bezos mérnökei 100 kilométeres magasságból épségben irányítottak vissza leszállóhelyére egy hordozórakétát.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. lorddiablo
2015.11.26. 11:07
Köszi a cikket, jól leírtad a lényeget, miszerint a SpaceX-et ezzel a kísérlettel nem szabad összemérni. De valahol mégis hasonló a kettő, ugyanis a nagy sebességről való visszalassulást és a célterület megközelítését megvalósította mindkettő. Innentől kezdve a feladat már főként a széltől és egyéb feltételektől függ, amit persze a videókon nem lát az ember. A megközelítés pillanatában a feladat átmegy lengéstani példába: ki tudja megoldani jól azt az egyszerű feladatot, hogy egy partvist kell egyensúlyoznunk a végénél, fejjel felfelé állítva.

Egy aprócska észrevétel: fluid mechanics ~= fluid dynamics = áramlástan magyarul.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. dzsuz87
2015.11.26. 11:51
Vannak egyéb, nem annyira drága módjai a mikrogravitációs kísérletek végrehajtásának.

- a finneknek van egy csomó elhasználnivaló orosz rakétájuk, ami 5db 17cm magas, 23cm átmérőjű hengert tud felvinni, a fejben pedig az ezeket tápláló akksikat raknak, ezek durván 110 másodperces mikrogravitációt tudnak

- több országnak vannak ejtőtornyai (drop towers), ahol egy 80-150m magas torony aljából lőnek fel akár 1m x 1m x 1m-es kísérleteket, itt pár másodperces lebegésről beszélhetünk, napi 1-2 kilövéssel

- szintén több ország csinál repülőn ilyen kísérleteket (parabolic flights), ahol még ennél is nagyobb összeállításokat is fel tudnak vinni, 30-40mp lebegés után 2 perc visszaemelkedés, és ez kb 15 alkalommal megismételve repülésenként

Ezekkel is érdemes majd összehasonlítani, hogy mit is tud egy ilyen fellövés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. gombabacsi
2015.11.26. 12:59
azt nem értem, hogy ha ilyen pontosan célra tudnak leszállni akkor miért nincs valami háló vagy rács, vagy karok, amik megfognák a rakétát hogy ne dőljön el?
mert pl az a space-x is majdnem jó volt, csak a végén dőlt el

videó vége tényleg brutál amúgy
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Zedas
2015.11.26. 13:11
Szerintem elírás:
"Ez pedig jóval kevesebb" helyett: "Ez pedig jóval több"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Jools
2015.11.26. 14:10
Köszi, javítottam a hibákat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek gomba...
2015.11.27. 00:18
Jah, logikusnak tűnik... de valamiért mégsem csinálják, és biztosan nekik is megfordult a fejükben

biztos veszélyes.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Szefmester gomba...
2015.11.27. 04:02
Lehet akkor a pár méteres landolási pont helyett centis pontosság kellene nekik, az meg húzós.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. gombabacsi Szefm...
2015.11.27. 09:20
hát pár métert mozoghatnak azok a rácsok/karok, igazodva a rakéta pozíciójához
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Meteoreso
2015.11.27. 14:58
nagyon tetszik a dolog
olcsobb lesz az urrepulés
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Szefmester gomba...
2015.11.27. 18:57
Azért egy akkora szerkezet ami elbír egy komolyabb teherhordó rakéta fokozatot nem apróság, és a mozgatása statikai sérülés kockázata nélkül nem épp könnyen megoldható.

Már a rakéták kilövőállása is max 5kmh-val halad ha jól emlékszem. Szélcsendben...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ThePoweR Szefm...
2015.11.29. 01:35
Szerintem sokat mondtál. Gyalog lehagyod.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Szefmester ThePo...
2015.11.29. 10:20
Valóban!

Rosszul emlékeztem a számokra. 5,6km a táv amit megtesz, üresben 3,2/kmh-val, megrakva 1,6kmh.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!