iPon Cikkek

Szélsebes 802.11ac WiFi eszközök ASUS módra

Dátum | 2013. 05. 27.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | HÁLÓZAT

Bevezető Anno a 802.11g-s WiFi támogatást leváltó 802.11n szabványt kitörő örömmel fogadták a felhasználók, ugyanis az új szabvány - pontosabban eleinte szabványtervezet - jóvoltából a korábbi, 54 mbps-os sávszélességet biztosító vezeték nélküli kapcsolat 150 Mbps-os, illetve 300 Mbps-os tempóra gyorsult, sőt, később már a 450 Mbps-os elméleti maximális adatátviteli sávszélesség elérésére is lehetőség volt. Más kérdés, hogy a névleges adatátviteli sávszélességben rejlő lehetőségeket még kis hatótávolságon belül sem sikerült maradéktalanul kihasználni, ám ettől függetlenül mindenki örült az érezhető gyorsulásnak. Napjainkban egy újabb váltás küszöbéhez érkeztünk, ugyanis elkezdtek beszivárogni a piacra a 802.11ac szabványtervezetre épülő vezeték nélküli hálózati eszközök, amelyek között USB 2.0-s és USB 3.0-s WiFi adapterek éppúgy vannak, mint hozzáférési pontok (AP), PCI Express csatolófelületet használó WiFi kártyák, jelismétlők és hatótáv kiterjesztők (Repeater & Extender), illetve útválasztók (Router). Persze, ahogy az a friss technológiák indulásakor lenni szokott, most is elég szűkös a kínálat, ugyanis a 802.11ac még éppen csak bontogatja szárnyait, de a helyzet az elkövetkező hónapok folyamán egészen biztosan javulni fog - mind árszint, mind pedig választék tekintetében. Fontos kiemelni, hogy a 802.11ac egyelőre még csak szabványtervezetként él, a szabvány véglegesítésére pedig a korábbi ütemtervek szerint idén, valamikor az év vége felé lehet számítani. A 802.11ac szabvány idővel a noteszgépek piacán sem lesz kuriózum, sőt, a következő generációs, LGA-1150-es processzorfoglalattal szerelt, Haswell APU egységekhez készített Intel alaplapokon is találkozhatunk majd 802.11ac szabványú WiFi adapterrel - legalábbis a felsőkategóriás, jól felszerelt alaplapokon egészen biztosan. A 802.11ac támogatás terjedésének az első időkben leginkább a borsos ár szabhat gátat, de ahogy egyre zsúfoltabbá válik e szegmens, úgy egyre erősödik majd az árverseny is, amely végsősoron az árak mérséklődéséhez vezet. Ezáltal a felsőkategóriás termékek piacáról a felső-középkategóriába, majd idővel az alsó-középkategóriába is leszivároghat a 802.11ac támogatás, amit Gigabites WiFi néven is szokás emlegetni, bár ez az elnevezés nem teljesen helyes. Mindjárt el is meséljük miért. 802.11ac szabványtervezet (Draft) - Az alapok dióhéjban Mielőtt belevágnánk a tesztelésbe, mindenképpen érdemes tisztázni néhány dolgot az új, ötödik generációs WiFi technológiával kapcsolatban. A 802.11ac szabványtervezet elődjével, a 802.11n szabvánnyal ellentétben nem a 2,4 GHz-es, hanem az 5 GHz-es frekvenciatartományban üzemel. Ez a tartomány jelenleg még viszonylag tiszta, itt ugyanis sem a mikrohullámú sütők, sem a Bluetooth adapterek sem a különböző WiFi hálózatok nem rontják a jeltovábbítás minőségét, azaz ez a tartomány - most még - abszolút nem zsúfolt. Eddig a 802.11n szabvány esetében 20, illetve 40 MHz-es csatornákat lehetett használni, amelyek sorrendben 75 Mbps-os, illetve 150 Mbps-os sávszélességet biztosítottak egy-egy adatfolyam számára. A 802.11n WiFi szabvány esetében maximum három adatfolyam állhatott rendelkezésére, így elérhetővé vált a 450 Mbps-os elméleti maximális adatátviteli sávszélesség. Most, a 802.11ac érkezésével alaposan változott a helyzet. A mérnökök az egyetlen adatfolyammal elérhető sávszélesség minél hatékonyabb növelését tűzték ki célul, ennek eléréséhez pedig minden trükköt bevetettek. Persze mindezt úgy, hogy a korábbi, 2,4 GHz-es WiFi hálózatokkal való kompatibilitás megmaradt, de a 802.11ac támogatásban rejlő lehetőségek csak az 5 GHz-es frekvenciatartományban aknázhatóak ki.

Komoly változás, hogy a 802.11ac esetében 20 és 40 MHz-es helyett immár 80 és 160 MHz-es csatornák állnak rendelkezésre. Egyetlen 80 MHz-es csatorna segítségével 433 Mbps-os, míg egyetlen 160 MHz-es csatorna segítségével 867 Mbps-os adatátviteli sávszélesség érhető el.

Ez már önmagában is jól hangzik, de ha azt is megemlítjük, hogy három helyett immár nyolc adatfolyam együttes használatára is van lehetőség, akkor világosan láthatjuk, hogy a 802.11ac esetében 80 MHz-es csatornák alkalmazása mellett 3464 Mbps-os, míg 160 MHz-es csatornák esetén 6936 Mbps-os elméleti maximális adatátviteli sávszélesség elérésére van lehetőség. Utóbbi a 802.11ac szabványtervezet "plafonját" jelenti.

Annak érdekében, hogy a 802.11ac eszközök között minél hatékonyabban történjen a kommunikáció, a mérnökök a Beam Forming-ot (sugár formázás) is bevetették. A Beam Forming a 802.11n szabvány esetében is elérhető volt, de a kellő szabványosítás hiányában nem alakult ki egységes megoldás, így a gyártók nem erőltették az alkalmazását. A 802.11ac esetében már más a helyzet, itt ugyanis szabványosított keretek között működik a Beam Forming, amelynek lényege, hogy az eszközök adatátvitel közben úgy formálják a rádióhullámokat, hogy azok a lehető legoptimálisabb adatátvitelt biztosítsák két eszköz között, a fizikai helyzetüktől függően. Célkeresztben az ASUS 802.11ac-s termékei Mivel az új WiFi szabványtervezet köré épülő hálózati kiegészítők piacára egyre csak szivárognak befelé az újabbnál újabb termékek, így elérkezettnek láttuk az idejét annak, hogy magunk is kipróbáljunk néhány szupergyors vezeték nélküli hálózati kapcsolatot biztosító eszközt.

Az ASUS hazai képviseletének köszönhetően egy routert, egy USB 2.0-s WiFi adaptert, illetve egy PCI Express 2.0 x1-es csatolófelületet használó WiFi kártyát is kipróbálhattunk, amelyek mind-mind működnek az 5 GHz-es, illetve a 2,4 GHz-es frekvenciatartományban. Az új eszközök nem túl meglepő módon elég borsos árcédulát kaptak: az ASUS RT-AC66U router ~50 000 forintba, az USB-AC53-as WiFi adapter ~20 000 forintba, a PCE-AC66-os bővítőkártya pedig ~24 000 forintba kerül. Ezen persze kár is csodálkozni, hiszen friss, ropogós termékekről van szó, amelyek már a jövő WiFi technológiáját kínálják. Az újdonságok visszamenőlegesen kompatibilisek a korábbi WiFi szabványokat használó eszközökkel is, így meglévő WiFi eszközparkunkat akár apránként is lecserélhetjük 802.11ac támogatású eszközökre.
Tesztünk első, és egyben legfontosabb szereplője az ASUS 802.11ac támogatást kínáló útválasztója, az RT-AC66U. Az új, tetszetős dizájnnal büszkélkedő router egy igényes dobozban érkezett meg hozzánk, amelyben katonás rendben várták a tartozékok, hogy megismerkedjünk velük.
A doboz kellően informatív, így az első kézbevételkor kiderül, pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkező eszköz lapul benne. A csomag a dokumentáción kívül három WiFi antennát, egy tápadaptert, egy RJ-45-ös Ethernet kábelt, valamint a routerhez tartozó állványt tartalmazta.
A speciális, érdekes formavilággal érkező router mindent tud, amire csak szükség lehet. Előlapján a működéssel kapcsolatos visszajelző LED-eket találjuk, amelyek a GbE kapcsolatok állapotáról, az Internetelérésről, az USB 2.0-s adattárolók működéséről és a WiFi hálózat működéséről adnak tájékoztatást.
Az oldallapokon csak néhány szellőzőt láthatunk, csak úgy, mint a router alján. A hátoldal már sokkal érdekesebb, itt ugyanis négy darab sárga Gigabites Ethernet port, egy kék WAN port, három darab antenna csatlakozó, két USB 2.0-s port és a tápadapter csatlakozója sorakozik. Itt kapott helyet a WPS funkció mikrokapcsolója, valamint a RESET gomb is, amellyel gyári alaphelyzetbe állítható a termék.
Az új router igény esetén használható vízszintes pozícióban, állvány nélkül, de a mellékelt állvány segítségével függőleges pozícióba is állítható, sőt, akár falra, vagy asztal aljára is felszerelhetjük, ha a szükség úgy hozza.
A router lelke, azaz központi processzora egy Broadcom BCM4706-os egység. A Gigabites Ethernet Switch funkcióját egy BCM53115-ös SoC látja el, a 2,4 GHz-es, illetve az 5 GHz-es WiFi kapcsolat vezérlését pedig sorrendben egy BCM4331-es, valamint egy BCM4360-as chip végzi. Utóbbi a Broadcom jelenlegi legerősebb megoldása.
Maga a router fekete műanyagházzal rendelkezik, amelynek teteje látványos, speciális textúrát kapott, alsó része pedig matt, ujjlenyomatokra érzékeny műanyagból készült.

Utóbbi persze mindegy, hiszen egy routert jó eséllyel csak beüzemeléskor kell fogdosni, utána optimális esetben akár hoszzú évekig is üzemelhet anélkül, hogy hozzá kéne nyúlni. A szoftver

Az ASUS 802.11ac támogatással ellátott routere egyszerűen és gyorsan beüzemelhető. A webes felhasználói kezelőfelület jóvoltából minden beállításhoz hozzáférhetünk, méghozzá egy felhasználóbarát, letisztult dizájnnal ellátott menürendszer segítségével. Apró probléma, hogy a főbb menüpontok kiválasztásakor a jobb oldali ablakban megjelenő tartalomnál első körben elkerülheti a figyelmünket, hogy az adott tartalomhoz az éppen láthatón kívül további fülek is tartoznak, ugyanis a fülek nagyon beleolvadnak a kezelőfelületbe, így kell némi idő, mire kiszúrja őket egy gyakorlatlanabb felhasználó.

Az 5 GHz-es 802.11ac és a 2,4 GHz-es 802.11n WiFi kapcsolat esetében egyaránt lehetőségünk van úgynevezett vendéghálózatok létrehozására, amelyeknél szabályozható, hogy a kliensek meddig jussanak internetkapcsolathoz, valamint az is, hogy hozzáférjenek-e a belső hálózathoz, vagy sem. A WiFi kapcsolatok természetesen a szokásos adattitkosítás technológiákkal védhetőek, így a vezeték nélküli hálózat biztonságosan üzemelhet. Hab a tortán, hogy a WiFi adásteljesítményt igényeinknek megfelelően könnyedén és hatékonyan szabályozhatjuk.

Az új router IPv4 és IPv6 támogatást egyaránt kínál és természetesen fix, illetve dinamikus IP cím használatban egyaránt partner. A repertoárban természetesen DDNS támogatás is jelen van, és az UPnP támogatás sem minősül hiánycikknek. Az USB 2.0-s portok jóvoltából több hasznos funkciót is igénybe lehet venni. Egyrészt kapunk nyomtatószervert, de akár USB-s adattárolók is csatlakozhatnak a termékhez, ezek tartalmát pedig mind helyi hálózaton, mind pedig interneten keresztül meg lehet osztani. A router még 3G/4G adapterek kezelésére is képes.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy fájlszerver funkciót is kapunk, azaz Samba, FTP és iTunes támogatás is rendelkezésre áll. A router egy okos kis letöltőklienssel is rendelkezik, ami nem csek eMule és NZB, hanem torrent támogatást is kínál.

Természetesen kapunk tűzfal funkciót, illetve lehetőség van a különböző tartalmak szűrésére is, méghozzá webcím és kulcsszó alapon, de akár a hálózati szolgáltatások szűrésére is van mód. Ide kapcsolódik, hogy úgynevezett szülői felügyelet is rendelkezésre áll, azaz egy-egy adott számítógépnél megszabhatjuk, hogy mely napokon mettől meddig legyen rajta internet. Ezzel a módszerrel a csemetét rákényszeríthetjük a tanulásra - vagy arra, hogy elkezdje törni a fejét azon, miként lehetne kijátszani a szülői szigort. Persze ez a funkció nem csak gyerekek esetén jön jól, hanem például egy kisebb irodában is.

Az ASUS routeréhez exkluzív szolgáltatások is tartoznak - ilyen például az AiDisk. Korábban említettük, hogy a routerhez kapcsolt USB-s adattárolóink tartalmát könnyedén megoszthatjuk a helyi hálózaton, illetve az interneten - ehhez pont az AiDisk alkalmazására van szükség. Persze nem csak számítógépek, hanem táblák, illetve okostelefonok is hozzáférhetnek a különböző tartalmakhoz akár Androidot, akár iOS-t futtatnak. Letöltőkliens
Router menü
A felsoroltakon kívül egyéb beállítások is jelen vannak a menüben, ezekről a fenti galériák adnak részletesebb képet.
ASUS USB-AC53 - Kétsávos WiFi adapter 867 Mbps-os és 300 Mbps-os maximális sávszélességgel
Az ASUS USB 2.0-s csatolófelülettel érkező 802.11ac WiFi adaptere egy rendkívül kompakt eszköz, ami alig vaskosabb egy pendrive-nál. A termék tetszetős, informatív dobozban érkezett meg hozzánk, amelyben minden szükséges kellék jelen volt.


Kaptunk némi dokumentációt hozzá, plusz pár tartozékot is. Utóbbiak között egy USB 2.0-s asztali dokkoló, egy USB 2.0-s kábel és egy speciális műanyag tartókeret lapult. Az USB 2.0-s kábel és a speciális műanyag tartókeret akkor jön jól, ha noteszgéppel szeretnénk komfortosan, hatékonyan kiaknázni a 802.11ac támogatásban rejlő lehetőségeket, ekkor ugyanis a tartó segítségével a noteszgép kijelzőjének tetején helyezhetjük el az USB 2.0-s 802.11ac WiFi adaptert.


Maga az USB 2.0-s WiFi adapter fekete műanyagházzal rendelkezik. A termék előlapján az előző oldalon bemutatott router fedlapjának speciális mintázatú felülete köszön vissza, ami igazán elegáns, figyelemfelkeltő dizájnt kölcsönöz neki. Az USB 2.0-s csatolófelületet egy kupak védi.


A 9,6 x 2,6 x 1,24 centiméteres mérettel rendelkező, mindössze 20 gramm tömegű 802.11ac WiFi adapter két darab beépített PIFA antennával érkezik. A termék a 2,4 GHz-es frekvenciatartományon belül gond nélkül képes kommunikálni a régebbi WiFi szabványok köré épülő eszközökkel, méghozzá 300 Mbps-os elméleti maximális sávszélesség, azaz két adatfolyam biztosítása mellett (802.11n). A lényeg persze az 5 GHz-es frekvenciatartomány nála is, ahol már 867 Mbps-os elméleti maximális adatátviteli sávszélességet kínál, ugyancsak két adatfolyam biztosításával (802.11ac). A két frekvenciatartomány között a mellékelt segédprogram segítségével válthatunk, egyidejűleg a kettő nem lehet aktív. A segédprogram segítségével a WiFi adóteljesítmény módosítására is van lehetőség.

Az apróság természetesen támogatja a szokásos adattitkosítási eljárásokat, így a 64-bites WEP, illetve a 128-bites WEP, WPA-PSK és a WPA2-PSK technológiában rejlő lehetőségek egyaránt kiaknázhatóak vele. Hab a tortán, hogy a repertoárban még WPS támogatás is helyet kapott, ami az egyszerű, gombnyomásra történő konfigurálás miatt lehet fontos. Az USB-AC53-as 802.11ac WiFi adapter 32- és 64-bites Windows XP, Windows Vista, Windows 7, illetve Windows 8 operációs rendszerek alatt használható.Az ASUS USB-AC53-as WiFi adaptere a Broadcom BCM43526-os vezérlőjére alapoz.
ASUS PCE-AC66
A tesztben szereplő újdonságok sorát egy PCI Express 2.0 x1-es csatolófelülettel ellátott megoldás zárja. A 802.11ac támogatással rendelkező WiFi kártya ugyanolyan dizájnra épülő dobozban érkezett, mint a korábban bemutatott két eszköz.
A doboz belsejében szembetaláljuk magunkat némi dokumentációval, valamint magukkal a tartozékokkal is. A PCI Express 2.0 x1-es csatolófelületet használó bővítőkártyához jár három darab antenna, valamint egy antennatartó talpazat is, amely három antennakábellel kapcsolódik a kártya hátulján lévő SMA antennacsatlakozókhoz. A talp mágneses, így a számítógépház oldalára könnyedén feltapasztható (már ha fémből van persze).

A tetszetős újdonsághoz kapunk egy normál magasságú, illetve egy alacsony profilú hátlapot is, így a termék akár kompakt számítógépházakba is gond nélkül beszerelhető. Az alacsony profilú bővítőkártya formájában érkező újdonság 103,3 x 68,9 x 21 milliméteres mérettel bír, tömege pedig nagyjából 125 gramm.

A 2,4 GHz-es frekvenciatartományon belül maximum 450 Mbps-os elméleti maximális adatátviteli sávszélesség áll rendelkezésre (802.11n), míg 5 GHz-es frekvenciatartományon belül már 1300 Mbps-os elméleti maximális adatátviteli sávszélességre számíthatunk, hála a három adatfolyamnak (802.11ac). A különböző WiFi hálózatokhoz természetesen most is elérhetőek a szokásos adattitkosítási technológiák (64-bit WEP, 128-bit WEP, WPA2-PSK, WPA-PSK).

A bővítőkártyán látható piros alumínium hűtőborda a keletkező hő hatékony, gyors elvezetéséről gondoskodik, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vezeték nélküli hálózati kapcsolat mindig stabilan, megbízhatóan üzemelhessen. A PCE-AC66 alapját egyébként a Broadcom BCM4360-as vezérlője adja, ami a már bemutatott routerben is felel az 5GHz-es frekvencia kezeléséért.

Ahogy a korábban bemutatott router webes felhasználói kezelőfelületén, illetve az USB 2.0-s WiFi adapter segédprogramjában, úgy a PCI Express 2.0 x1-es WiFi adapterhez biztosított alkalmazásban is állítható a WiFi adóteljesítmény.
Az ASUS előző oldalakon bemutatott 802.11ac támogatással ellátott eszközeit természetesen ki is próbáltuk, hogy kiderüljön, milyen adatátviteli sebességekre számíthatunk az első generációs 802.11ac eszközöktől. A próba alkalmával az egyik konfigurációt Gigabites Ethernet kapcsolaton keresztül kötöttük össze a routerrel, míg a másik vezeték nélkül, 802.11ac, illetve 8021.11n kapcsolaton keresztül kommunikált az egyes számú tesztgéppel. A routerhez a teszt alkalmával a két tesztrendszeren kívül egyéb eszköz nem kapcsolódott, sőt, saját 802.11n hálózatunkat is leállítottuk, míg tartott a mérés. Gigabites Ethernet kábelként jó minőségű, Cat6-os típusú kábelt használtunk. Mielőtt kitárgyalnánk a különböző körülmények között készített tesztek eredményeit, előbb megmutatjuk, milyen tesztrendszereket használtunk. Íme: Első tesztgép (Gigabit Ethernet): Második tesztgép (802.11ac USB 2.0 és PCI Expres 2.0 x1 - külön-külön): A tesztek A konfigurációk összeállítása, illetve a router összeszerelése és beüzemelése után első körben megvizsgáltuk, hogy akkor, ha a routertől 1 méterre helyezzük el a különböző WiFi adapterekkel ellátott tesztgépet, pontosan hogyan alakulnak az adatátviteli sebességek. A mérést azonos légtérben, de a távolságot 3,5 méterre növelve ugyancsak elvégeztük. Ezek után az egyik teszgép egy átlagos téglafal mögé, három méteres légvonalbeli távolságba került a routertől, majd a második körben már hatméteres légvonalbeli távolság és két téglafal esetén is megismételtük a tesztet. Extrém tesztként egy olyan mérést is végeztünk, amelynél a router és a tesztgép között nagyjából 13 méteres légvonalbeli távolság, illetve három téglafal volt. Extraként ezeket a teszteket nem csak 5 GHz-es 802.11ac, hanem 2,4 GHz-es 802.11n kapcsolat alkalmazása mellett is elvégeztük. A méréseket minden esetben háromszor ismételtük meg, majd az eredményekből átlagot vontunk - így születtek a lenti diagramok eredményei.


Ahogy az a fenti eredményekből is látszik, a PCI Express 2.0 x1-es csatolófelületet használó 802.11ac WiFi kártya nagyon komoly adatátviteli sebességeket kínál, amelyek jelentős előrelépést mutatnak a 802.11n szabvány által nyújtott adatátviteli sebességekhez képest. Persze azt is észre kell venni, hogy a távolság növekedésével és a zavaró tényezők megjelenésével csökken a 802.11ac előnye a 802.11n-hez képest, de azért még így is látványos előnyről kell, hogy beszéljünk. Az USB 2.0-s kapcsolatot használó WiFi adapter esetében előfordulhat, hogy az USB port sebessége is lassító tényező volt (de csak az 1 méteres tesztben), mert bár az elméleti maximum 60MB/s lenne, gyakorlatilag mi még nem találkoztunk olyan eszközzel, ami ezt biztosította volna, az átlag kifullad 30-35MB/s környékén. Az utolsó tesztnél a 2,4 GHz-es WiFi kapcsolat elvérzett: 0,8 MB/s-ról induló, egyre csökkenő tempó után a segédprogram automatikusan átváltott 5 GHz-es frekvenciatartományra, azaz 802.11ac WiFi-re. USB 2.0-s kapcsolat ide vagy oda, az eredmények nagyon szépek egy USB-s eszköztől. A PCI Express 2.0 x1 alapú 802.11ac WiFi kártya esetében várakozáson felüli adatátviteli sebességeket mértünk, így kifejezetten elégedetten dőltünk hátra.
Az ASUS 802.11ac támogatással ellátott eszközei jelesre vizsgáztak. Az RT-AC66U típusjelzéssel ellátott router rendkívül sokoldalú, remekül testre szabható és minden olyan funkciót biztosít, amelyre csak szükség lehet. Az extra szolgáltatásoknak külön örültünk, viszont az általunk tesztelt szoftver még nem tudott magyarul, ami egyes felhasználók számára problémát jelenthet.

Ugyanígy probléma lehet az is, hogy nincs részletes, mindenre kiterjedő sugórendszer, ami elmagyarázná a felhasználóknak, hogy egy-egy beállítás pontosan mit jelent és mire jó. Ezek persze csak apró hibák, a router tökéletesen használható volt velük is, funkciói pedig remekül üzemelnek, így megérdemel egy ajánlott plecsnit az ára ellenére is, mert ahogy körbenéztünk, a hasonló képességekkel rendelkező gépek mostanában még ezen az árszinten mozognak.

A PCI Express 2.0 x1-es slotba illeszkedő PCE-AC66-os WiFi kártya esetében kellemes meglepetés volt, hogy a gyártó alacsony profilú hátlapi takarólemezt is mellékelt a termékhez, így az kompakt számítógépházakban is tökéletesen alkalmazható - ez akár vezeték nélküli kapcsolatra alapozó kompakt fájlszerver építésekor is jól jöhet. A termék rettenetesen gyors és stabil vezeték nélküli hálózati kapcsolatot kínált, akár a 2,4 GHz-es 802.11n, akár az 5 GHz-es 802.11ac támogatást próbáltuk. A PCE-AC66 akkor sem jött zavarba, mikor falak álltak a rádióhullámok útjába: a vezeték nélküli hálózati kapcsolat ekkor is betonstabil és nagyon gyors volt.

Az USB 2.0-s csatolófelülettel rendelkező USB-AC53 szintén jól szerepelt, igaz, beépített antennája és szerényebb maximális elméleti adatátviteli sávszélessége miatt kevésbé volt gyors, mint PCI Express alapú társa, de egy USB-s kiegészítőhöz képest nagyon jó volt a sebessége. Bár ac-s viszonyítási alapunk még nincs, az n-es WiFi-k után eléggé érezhető volt a sebességugrás még a mindennapi használatban is, úgyhogy remélhetőleg az elemzőknek igaza lesz, és jövőre már az eladott eszközök fele ezt a szabványt használja majd.
ASUS RT-AC66U
ASUS RT-AC66U
Az ASUS 802.11ac támogatással ellátott vezeték nélküli hálózati eszközeit a vállalat hazai képviseletétől kaptuk kölcsön tesztelésre. Ezúton is köszönet értük!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. otyec
2013.05.27. 09:44
A PCI Express 2.0 x1-es slotba illeszkedő PCE-AC66-os WiFi kártya csak akkor működik, ha be van kapcsolva a gép, v. akkor is ha hibernálva van? Ha csak áram alatt alatt van az kevés ugyebár, pedig úgy lenne értelme.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Enno
2013.05.27. 10:53
nekem is van egy ilyesféle 5ghz-es asus-om , hatótáv az elég szerény finoman szólva ( 2 max 3 jelerősség ), ha azt nézem hogy majd 9k-t fizettem érte, a 2k forintos TP-link meg a szomszédból is 4es jellel vesz, kertes házról van szó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. lajcsi1975
2013.05.27. 10:56
Szép átviteli értékek, valóban jelentős előrelépés az n-es szabvány után.

És jó a teszt is , bár tudjuk hogy 2 féle fal van , az egyik csak tégla de a másik meg beton némi betonvassal behálózva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. jadam92
2013.05.27. 12:55
Az 5Ghz-nek fontos hogy legyen 'rálátás' az eszköz és a router között. Legalább is itthon ez a gond, 2 falon át(8 méter táv) 1 csíknyi erősségű a jel a négyből míg 2,4 en 4/4.(telefon)

Vagy tévednék?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. lajcsi1975
2013.05.27. 15:00
Ezen kép alapján azt kell mondjam hogy valószínűleg tévedsz.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. I.Jozsef83
2013.05.27. 17:35
otyec - 2013-05-27 09:44:44
WiFi kártya csak akkor működik, ha be van kapcsolva a gép, v. akkor is ha hibernálva van?
Mi értelme lenne ha NEM használod a gépet ? mi értelme van hibernálni egyátalán ? egészségedre ...
-----------------------
Páran lassan úgy akarják használni a gépet, hogy besekéne kapcsolva lennie - csak ne fogyasszon , de működjön majdnem minden ...


 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. lajcsi1975
2013.05.27. 18:22
Talán az ébresztés miatt lehet jelentősége, mint pld. wake up opció.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. westlake
2013.05.27. 20:00
Két gigabit-es kártya közé miért is "kell" Cat6-os kábel?
Ne fejlődést mutasson a "n"-es szabványhoz képest, hanem legalább a gigabit-es sávszélességet hozza. Az 52MB/s közel sem 1300mbit/s
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Kajafun
2013.06.02. 08:22
Érdekes, bárcsak eljutnának már odáig hogy egy egész házban teljes lefedettséget biztosit egyetlen router...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. peti198706...
2013.06.02. 10:56
nono. nem speciális, hanem cakkos textúrát kapott! Ez az általános textúra már szerepert az Asus korábbi termékein is mint pl. 2Terrás wifis NAS-án is ez a bevonat díszelgett illetve szerepel pl.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ghorinka
2013.06.05. 10:01
Hali

3 antennán hogy szór egyszerre 2,4 és 5 GHz-es jelet? 1 ilyen 2 olyan?
Mert TP-Link úgy oldotta meg, hogy 3 külső 5ghz antenna, és 3 belső 2,4ghz antenna. Akkor most melyik a jobb?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!