iPon Cikkek

Tavaszi áradást csinálnak a Coloradón

Dátum | 2014. 03. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A levegőből leginkább egy ronda sebhelyre emlékeztet a Colorado medre, ahogy a megművelt földek szűk sávjai közt tekereg az Egyesült Államok és Mexikó határán. A folyó felsőbb részein folytatott intenzív öntözés eredményeként az alsó szakasz szinte teljesen kiszáradt, és utoljára évtizedekkel ezelőtt érte el a tengert. Ez azonban rövidesen megváltozhat. Március 23-án ugyanis érdekes ökológiai kísérlet veszi kezdetét: hét amerikai állam és Mexikó közreműködésével egy hatalmas víztömeg indul meg útján, hogy feltámassza halottaiból a Colorado egykor virágzó deltáját. Gyakorlatilag egy tavaszi áradást igyekszünk mesterséges eszközökkel létrehozni, magyarázza Karl Flessa, az Arizonai Egyetem kutatója, a deltavidéket tanulmányozó tudóscsoport vezetője. „Ez a folyórendszer hajdanán minden tavasszal hatalmas áradásokat produkált. Ezt próbáljuk rekonstruálni.” Az Egyesült Államok délnyugati területeinek 20. századi intenzív benépesülése és a gátak, illetve a vízerőművek megépülése előtt a folyódelta egy 7800 négyzetkilométerre kiterjedő, óriási oázis volt a sivatag szomszédságában. Flessa és csapata ebből igyekszik visszahozni valamit 130 milliárd liter víz segítségével.
Az árhullámhoz szükséges vizet jelenleg lassú ütemben gyűjtik össze a Hoover-, a Davis- és a Parker-gát mögött felduzzasztott víztömegből. A víz a legdélibb duzzasztó, az amerikai-mexikói határon található Morelos-gát mögött gyűlik fel. Amikor ezt a gátat március 23-án megnyitják, a következő nyolc hétben elegendő víz robog át rajta, hogy feltöltse a száraz medret, és a Colorado végre újra elérje a tengert. A megegyezés szerint az árhullám levonulása után jóval mérsékeltebb, de folyamatos vízutánpótlást biztosítanak majd, ami a következő három év során ellátja a delta vidékét. Ez a mennyiség persze eltörpül a régiót egykor elérő vízmennyiség mellett, a kutatók reményei szerint azonban elég lehet arra, hogy pát hét alatt életre keltsen egy nagyjából 10 négyzetkilométernyi területet, és hosszabb távon is életben tartsa azt. A kísérlet sok szempontból egyedülálló a maga nemében. Ez az első alkalom például, hogy a környezetvédelmi okokból engednek át vizet az amerikai-mexikói határon. Az egyezmény több mint húsz év tárgyalásainak eredményeként született meg, mondja Michael Cohen, a Pacific Institute munkatársa.
Három kilométerre a Morelos-gáttól délre
A megegyezés értelmében az Egyesült Államok 21 millió dollárral támogatja a mexikói víztakarékossági próbálkozások fejlesztését, Mexikó pedig cserébe ideiglenesen lemond egyes vízhez köthető jogairól, hogy biztosítsa az árhullámhoz szükséges vízmennyiséget. Az egyezmény a felek reményei szerint jogi keretet szolgáltat a következő évek vízügyi problémáihoz is, hiszen az éghajlati modellek előrejelzései szerint az eljövendő időszakban egyre lényegesebb lehet, hogy az Egyesült Államok mennyi vizet enged át Mexikóba, amelynek területét évről évre súlyosabb aszályok sújtják. Az árhullám megérkezésétől a Colorado deltájának drámai átalakulását várják a szakértők. Reményeik nem alaptalanok, hiszen a nyolcvanas és a kilencvenes években néhányszor előfordult, hogy óriási mennyiségű csapadék esett a régióban, napok alatt átformálva a vidék képét. Ed Glenn, az Arizonai Egyetem kutatója például olyan mértékű fanövekedést figyelt meg ezen időszakokban, ami ép ésszel felfoghatatlannak tűnik. „A kizöldülés mértéke azonnal észlelhető a műholdfelvételeken” – mondja a szakértő. Teljes növénygenerációk indulnak rohamos fejlődésnek, köztük az őshonos fák is, amelyek kulcsszerepet játszanak a madárpopuláció túlélésében. A szakértők szerint az árhullámot követő mérsékelt vízutánpótlás talán elég lehet ahhoz, hogy a változások részben legalábbis megőrződjenek, és az élet újra állandósuljon a deltában. A kísérlet egyik fontos célja a nyár- és fűzfák újbóli elterjesztése a vidéken, jelenleg ezek helyét ugyanis egy invazív faj, a tamariszkusz foglalja el.
A fűzfák kiválóan adaptálódtak ahhoz, hogy kihasználják a nagyobb áradásokat. A növekedési időszakban naponta akár egy centiméterrel is képesek megnyújtani gyökereiket, így a vízben gazdag hetek alatt olyan mélyre nyúlnak a talajban, hogy később, a szárazabb időkben is képesek elérni az abban megmaradt nedvességet. Flessa és csapata maximálisan felkészült a gigantikus kísérlet minél több szempontból való megfigyelésére. Hő- és nedvességszenzorokat temettek el a delta minden részén, hogy pontosan rögzíteni tudják, mikor érkezik meg az árhullám. Néhány 10 méter mélyre ásott érzékelő azt méri majd, hogy a víz milyen ütemben szivárog be a talajba. Időközben pedig folyamatosan monitorozzák majd a vidéket a levegőből is, lézerszkennerekkel, illetve műholdak segítségével is, hogy rögzítsék, hogyan reagál a vegetáció az eseményekre. A projekt kimenetelétől függ, hogy három év elteltével mi lesz a megállapodás további sorsa. Ha jól alakulnak a dolgok, a vízutánpótlás álladóvá válhat, sőt fokozódhat is, bár ennek mértéke az éghajlati változásoktól is erősen függ.
Ahogy Osvel Hinojosa, a vízügyekkel foglalkozó mexikói Pronatura Noroeste alapítvány részéről elmondta, a mostani kísérlet természetesen csak a deltavidék aprócska töredékének felélesztésére lesz elég. A teljes terület, a 7800 négyzetkilométeres virágzó vegetáció ellátására jelenleg remény sincs, ugyanakkor nagyon lényeges első lépésről van szó, ami a jövőt illeti. „Még soha senki nem próbálkozott hasonlóval a Coloradón” – mondja a szakértő, aki szerint mindez csak a kezdet a megoldás felé vezető úton. Ugyanakkor a delta még ilyen aprócska részének felélesztése is számos előnnyel járhat. 380 őshonos növény- és állatfaj élőhelye növekedhet meg tetemes mértékben, ezen túl az a 30 vándormadárfaj is nagyobb területhez jut, amelyek időről időre megpihennek a vidéken. Az környék fellendülése sokat javíthatna két veszélyeztetett madár, a yumai kelepelő guvat, illetve a délnyugati légykapó túlélési esélyein is. Az egészséges ökoszisztéma pedig jelentős gazdasági fellendülést vonhat maga után, hiszen megnövekedhet a turizmus, a vadászat és a halászat mértéke, magyarázza Hinojosa. „Lenyűgöző dolog egy ilyen földrajzi mérteket öltő kísérlet részesévé válni” – teszi hozzá Flessa, akinek régi álma válhat valóra a következő hónapok, és remélhetőleg évek során.
A Colorado nem az egyetlen folyó a világon, amely napjainkban már nem éri el egykori torkolatvidékét. Az Indus pakisztáni deltáját egy természeti katasztrófa mentette meg a pusztulástól 2010-ben. A monszunesők nyomán jelentkező áradások több ezer embert öltek meg, a deltavidéket elérő víztömeg ugyanakkor kifejezetten pozitív hatással volt a környék élővilágára és gazdaságára is. A deltákon való sikeres gazdálkodás egyik lényeges feltétele, hogy időről időre friss vízkészletek mossák át a vidéket, ezekből pedig az Induson jelentős hiány mutatkozott a gátak és erőművek megépülésének kezdetei, tehát a negyvenes évek óta. Az Indus-deltában található a világ legnagyobb mangrove erdeje is, amely szintén folyamatos édesvíz-utánpótlást igényel, különben lassan elpusztítja a tenger vizének sótartalma. A deltát megmentő áradások következtében jelentősen javult a veszélyeztetett indusi folyami delfinek helyzete is. Ami a világ más hasonló helyzetben levő folyóit illeti, a kínai Sárga-folyó csak jelentős mérnöki bravúrok eredményeként tudott kapcsolatban maradni a tengerrel, Ausztrália legnagyobb folyama, a Murray pedig az év 40 százalékában nem jut el saját torkolatáig. Michael Cohen, a kaliforniai Pacific Institute munkatársa szerint a Colorado folyó deltájának felélesztése tehát olyan szempontból is rendkívül fontos lehet, hogy példaként szolgálhat a hasonló gondokkal küzdő vidékek számára.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. balazs630
2014.03.16. 14:29
Érdekes, köszi a cikket!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. benczeb90
2014.03.16. 14:48
Jaja, én is köszi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Pandion
2014.03.17. 16:01
Jó kis cikk! Remélem sikerrel járnak!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. mataczadri...
2014.03.22. 13:15
Ha odaépítenek 1000 gátat, akkor nem tudom mit vártak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kutya_8
2014.03.22. 20:13
még több ilyen jellegű cikket az ipon-ra (is).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. InterPici
2014.03.24. 10:13
Lehet már tudni, hogy mi lett a vége? Készült róla videó?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Jools
2014.04.01. 22:16
Eddig főleg amatőr felvételek vannak, abból se sok, annyit tudni, hogy szépen halad. Itt van két, a napokban készült videó:

http://www.youtube.com/watch?v=-ORLoD3e5WQ

http://www.youtube.com/watch?v=BPGmIhwFsuo

A hölgyet egyébként itt lehet követni, elviekben folyamatosan hírt ad a fejleményekről:

http://newswatch.nationalgeographic.com/author/jpitt/
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!