iPon Cikkek

Tejforradalom

Dátum | 2013. 08. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Amikor a hetvenes években Peter Bogucki egy kőkorszaki lelőhelyet tárt fel a mai Lengyelország középső részén, egy sor érdekes leletre talált rá. A hétezer évvel ezelőtt a területen élő emberek Közép-Európa első földművesei közé tartoztak, és többek közt apró lyukakkal ellátott cserépedényeket hagytak hátra. A korábbi régészeti eredményeket áttekintve Bogucki meggyőződhetett róla, hogy másutt is előfordultak ezek a különös, perforált edények. Ahogy a napjainkban a Princetonon dolgozó szakember elmondta, a leletek olyan szokatlannak tűntek, hogy szerencsére mindenki belefoglalta publikációjába, ha ilyet talált. A rejtély egy barátjánál tett látogatás során oldódott meg, annak lakásában ugyanis egy nagyon hasonló, sajtok érlelésére használatos edényre lett figyelmes. A kutató ebből arra következtetett, hogy a lyukacsos kerámiát szintén sajtkészítésre használhatták eleink, bizonyítani azonban nem tudta feltevését. A titokzatos edényeket végül 2011-ben vizsgálták meg újra: Mélanie Roffet-Salque, a Bristoli Egyetem geokémikusa vegyi elemzésnek vetette alá az agyagban megőrződött zsírmaradványokat. Az analízis nagy mennyiségben mutatott ki tejzsírokat, igazolva, hogy a földművesek valóban a tejsavó eltávolítására használták az edényeket, vagyis a lengyel leletek a sajtkészítés legkorábbi ismert relikviái a világon. Roffet-Salque vizsgálatára egy nagyszabású nemzetközi összefogás eredményeként került sor, amely 2009-ben kezdődött, és régészek, vegyészek, illetve genetikusok segítségével a tejfogyasztás európai múltját igyekezett felderíteni. A projekt eredményei alapján a tej és különféle származékai rendkívül fontos szerepet játszottak a kontinens benépesítésének folyamata során. A legutóbbi jégkorszak idején a felnőttek számára a tej gyakorlatilag méreg volt, mivel csak a gyermekek voltak képesek a laktáz nevű enzim termelésére, amely lebontja a tejcukrot, a laktózt. Ahogy azonban a vadászat és a gyűjtögetés szerepét egyre inkább átvette a mezőgazdaság, az állattenyésztéssel foglalkozók viszonylag hamar rájöttek, hogyan lehet a tej laktóztartalmát a felnőttek számára is elfogadható mértékűre csökkenteni: sajtot és joghurtot készítettek belőle. Néhány ezer évvel később aztán egy genetikai mutáció bukkant fel és terjedt el az európai lakosság körében: a mutációval rendelkezők szervezete egész életük során folytatta a laktáz termelését. A feldolgozatlan tej fogyasztásának képessége pedig olyan előnyt jelentett, ami a nehezebb időkben élet és halál közt döntött. A két lépésben lezajló tejforradalom valószínűsíthetően fontos szerepet játszott abban, hogy a földművesek és a pásztorok délről indulva lassan meghódították Európát, leváltva a korábban ott élő vadászó-gyűjtögető kultúrákat. Régészeti szempontból nézve az új népcsoportok és velük a mezőgazdaság észak-európai elterjedése villámgyorsan zajlott le, mondja Mark Thomas, a University College London populációgenetikusa. Ez a beáramlás máig érzékelhető nyomot hagyott a kontinens népességén, ugyanis a világ sok részével ellentétben az itt élők jelentős része képes megemészteni a tejet.
A laktózt felnőttként lebontani képes lakosság százalékos aránya régiónként
A csecsemők és kisgyermekek többsége rendelkezik laktázzal, így képes lebontani anyja tejét. Ahogy azonban növekednek, az enzim termelődéséért felelős gén az emberek többségében inaktívvá válik. A hét-nyolc évesnél idősebb emberi népesség mindössze 35 százaléka tudja lebontani a laktózt. Az emberiség jelentős része számára tehát nagyobb mennyiségű tej fogyasztása komoly bélrendszeri panaszokat okozhat, amelyek napjainkban ugyan nem halálosak, de nem is kellemesek. A „tejivó” felnőttek többsége európai ősökkel rendelkezik. Az európai eredetű laktóz-tolerancia egyébként egyetlen bázison múlik: egy, a laktázt kódoló gén közelében található szakaszon egy citozin timinre cserélődött. Nyugat-Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában genetikailag másfajta verziói is előfordulnak a laktáztermelés megőrzésének, amelyek a tej iránti tolerancia független kialakulását sugallják, ezek a változatok azonban az egész emberiség szintjén sokkal kevésbé elterjedtek, mint az európai verzió. Az európai felnőttek tejivását lehetővé tevő pontmutáció viszonylag újkeletű. Thomas és kollégái a modern populációt vizsgáló genetikai elemzések, illetve számítógépes szimulációk révén igyekezett rekonstruálni a nukleotidcsere elterjedésnek egykori útját. Eredményeik alapján az úgynevezett LP-allél (laktáz-perzisztecia) nagyjából 7500 évvel ezelőtt bukkant fel a Kárpát-medence területén. Az allél megjelenése jelentős szelekciós előnyt biztosított az azzal rendelkezőknek. Egy 2004-es tanulmány számításai szerint a mutációval bírók 19 százalékkal több termékeny utódot hoztak a világra, mint laktóz-intoleráns társaik. Persze mindez csakis abban az esetben működött, ha a populáció napi rendszerességgel hozzájutott a tejhez, egyébként nem lett volna haszna az allélnek. Ezt a fajta párhuzamos, genetikai-kulturális evolúciót akarta közelebbről megvizsgálni Thomas, ezért a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem paleogenetikusával, Matthew Collins-szal nagyszabású közös projektbe kezdtek. Az általuk létrehozott LeCHE nevű kollektíva a laktáz-perzisztencia és a korai európai kultúra összefüggéseit vizsgálja a különféle tudományok szemszögéből. A LeCHE kutatóinak molekuláris biológiai, régészeti és vegyi elemzései számos kulcskérdésre választ adhatnak a modern európai lakosság gyökereivel kapcsolatban is. Régóta megoszlanak például a vélemények arról, hogy a kontinens mai lakói a közel-keleti földművesek vagy a korábban érkező, a földművelést a beáramló népességtől később eltanuló vadászó-gyűjtögető népek leszármazottai. Az egyik döntő bizonyíték a lelőhelyeken található állati csontokban rejtőzhet. Ha ugyanis főként a tejükért tartották a marhákat, a borjakat első születésnapjuk előtt leölték, hogy anyjukat fejni lehessen. A húsukért tartott állatoknál viszont ezzel megvárták volna a felnőttkort, hogy több húshoz jussanak.
A csontok elemzése alapján Jean-Denis Vigne, a Francia Természettudományi Múzeum kutatója úgy véli, hogy az állatok egy részét már a földművelés és az állattenyésztés hajnalán, a több mint tízezer évvel ezelőtti Mezopotámiában is tejükért tartották. Ez pedig azt sugallja, hogy tejtermékeknek jelentős szerepük lehetett abban, hogy az emberiség állatokat kezdett tartani. A következő két évezred során a gazdálkodás és vele a tej kultúrája egyre nagyobb területeket hódított meg, elérve Észak-Európába is. A legtöbb európai neolit lelőhelyen talált marhacsontok szoros genetikai rokonságot mutatnak a közel-keleti maradványokkal, vagyis nem a helybéli vadmarhákat kezdték háziasítani az itt élők. Ez a tény alátámasztja azt a feltevést, miszerint őseink a Közel-Kelet korai földművesei lehettek, akik beáramlásuk során magukkal hozták saját állataikat is. Hasonló következtetésre jutottak a kutatók az emberi leletek genetikai elemzése alapján is, egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy a neolit kor mezőgazdasággal foglalkozó népessége nem a korábban Európában élő vadászó-gyűjtögető kultúrák leszármazottja volt. Tekintve, hogy a tejtermékeket már több ezer évvel az LP-allél megjelenése előtt is fogyasztották a Közel-Keleten, a korai állattenyésztők nyilvánvalóan rájöhettek, hogyan csökkenthetik a tej laktóztartalmát, minderre azonban mostanáig nem volt bizonyíték. Az elmélet tesztelése érdekében a LeCHE kutatói vegyi elemzésnek vetették alá az ásatásokon előkerült cserépedényeket. A főzés során az edény anyagában elnyelődött zsírmaradványokból ugyanis megállapítható, hogy az milyen típusú élelmiszert tartalmazott: a zsír húsból vagy tejből származik-e, illetve tejzsír esetén kérődző állat vagy más volt a forrás. A kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy a Közel-Keleten lakók már 8500 évvel ezelőtt is fogyasztottak különféle tejtermékeket, Roffet-Salque korábban emlegetett, lengyel agyagedényeken végzett elemzése pedig igazolta, hogy az Európában 6800−7500 évvel ezelőtt már szintén ettek sajtot. Erre az időre tehát a tejből készült élelmiszerek fogyasztása a táplálkozás szerves részét jelentette, bár még korántsem jutott nekik olyan domináns szerep, mint napjainkban. A következő lépés jóval lassabb ütemben zajlott, és úgy tűnik, szoros összefüggésben van a laktáz-perzisztencia elterjedésével. Az LP-allél csak lassacskán vált egyre általánosabbá a populációban: a régészeti leletekben csak 6500 évvel ezelőttig követhető vissza létezése, és ekkor is csak a mai Németország egy viszonylag szűk területén volt megtalálható. Pascal Gerbault, a LeCHE és a University College London populációgenetikusa szerint a következő történhetett: amikor a közel-keleti neolit kultúrák képviselői megérkeztek Európába, fejlett mezőgazdasági és állattenyésztési tudásuknak köszönhetően hamar a helyi vadászó-gyűjtögető népek fölé kerekedtek. Ahogy a migráció egyre északabbi vidékeket ért el, az LP-allél is vele haladt, a bevándorlási hullám élén.

Az elmélet szerint ez lehet a magyarázata a dél-európai népesség körében gyakran előforduló laktóz-intoleranciára is: őseik még az allél megjelenése előtt letelepedtek. Időközben felbukkant a mutáció, és mivel a migrációs hullám élén mindig jelentős és gyors a népszaporulat, az előnyt jelentő génváltozat itt fokozott ütemben terjedt, mondja Gerbaud. Ennek a mintának a nyomai ma is észlelhetők: míg Görögországban és Törökországban a lakosság laktáz-perzisztenciája kevesebb mint 40 százalék, az Egyesült Királyságban és Skandináviában meghaladja a 90 százalékot. A neolitikum végére, illetve a bronzkor elejére (vagyis nagyjából ötezer évvel ezelőtt) az LP-allél elterjedté vált Észak- és Közép-Európában, és az állattenyésztés a kultúra domináns részévé lépett elő. Az ebből a korból az emberi települések közelében előkerült állati maradványok több mint kétharmada valamilyen háziasított, kérődző állatból származik. A kutatók továbbra is bizonytalanok abban, hogy miért jelentett akkora előnyt ezekben a régiókban a feldolgozatlan tej fogyasztására való alkalmasság. Thomas szerint lehetséges, hogy észak felé mozogva a tej egyre inkább az éhínség elleni fő fegyverré lépett elő. A tejtermékeket hosszú időre el lehetett tenni, és kalóriában gazdag élelmiszerforrást jelentettek, amely attól függetlenül rendelkezésre állt, hogy a növénytermesztés jó vagy rossz évet zárt-e. Egy másik elképzelés szerint tej magas D-vitamin tartalma állhat a háttérben, amely fontos, sok betegségtől megóvó tápanyag, a szervezet viszont csak ultraibolya sugárzás jelenlétében képes előállítani. A napfényben szegény északi tájakon tehát folyamatos utánpótlásra volt szükség, hogy elkerüljék a hideg teleken amúgy is gyakori betegségeket. Ezt az elméletet azonban némileg megkérdőjelezi, hogy a napsugaras Spanyolországban is igen magas a laktáz-perzisztens lakosság aránya. A LeCHE remek példája annak, hogyan segíthetnek a régészeti-történeti kérdésekben az interdiszciplináris kutatások, amelyek révén új szempontú és eszközrendszerű vizsgálatok vonhatók be a problémás területek felderítésébe. Rengeteg különféle kapaszkodó áll a rendelkezésre: a régészet, a paleoantropológia, a régi és a modern DNS, illetve a különféle vegyi elemzések – és mindezeket egy-egy kérdés megválaszolására lehet összpontosítani, mondja Ian Barnes, a Londoni Egyetem paleogenetikusa. Egy hasonló jellegű, több tudományterületet összefogó kezdeményezés alkalmas lehetne a keményítőt lebontó amiláz eredetének felderítésére is, amelynek megjelenése a kutatók szerint szorosan összekapcsolódik a földművelés kialakulásával és elterjedésével. De hasonlóan érdekes története lehet az alkohol-dehidrogenáznak is, amely révén az emberiség alkoholos italok iránti rajongását lehetne felgöngyölíteni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

33. LavX
2013.08.14. 08:56
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. YellowFlas...
2013.08.14. 10:47
Az mekkora már. Régen a bérgyilkosok nem valami über nyílméregbékával dolgoztak, hanem 2,8-as tejjel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. sarkozig
2013.08.14. 10:51
[Miért nem jó a tej?] (-:
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. sanyix
2013.08.14. 12:17
http://youtu.be/6umZic513wQ
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Talent15
2013.08.14. 12:17
Érdemes lenne összevetni a tehétejet más állatok (pl. kecske, juh) tejével.
Jellemzően a kecskesajttal semmilyen hurutosodási problémát nem tapasztaltunk, ellentétben bármilyen más, tehéntejből feldolgozott termékkel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. benczeb90
2013.08.14. 21:35
A szüleim és én is így vagyunk ezzel, ahogy Talent15-ék. De a nagyszüleimnél és a rokonság egyéb ágainál nem voltak és nincsenek ilyen problémák.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. sanyix
2013.08.14. 23:35
a kecsketej az más, sokkal egészségesebb mint a tehéné. Csakhát kva drága.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. kiskoller
2013.08.15. 13:12
A társadalom egyik legnagyobb hülyeségének tartom a tehén tejének fogyasztását:

Adott egy genetikailag szinte teljesen más állat, aminek azt a folyadékát isszuk, ami a 30 kilós borjúnak kell ahhoz, hogy megnőjön 200 kilósra. Teljesen más igénye van, teljesen más emésztése van, teljesen más mértékben növekedik mint egy ember, abszolút értelmetlen fogyasztani és nem meglepő módon egészségtelen is. Láttok bármilyen más fajt, amelyik felnőtt egyedei tejet fogyasztanak? (Ráadásul más faj egyedeinek tejét )

Háborúban meg szegénységben jó, mert viszonylag könnyen beszerezhető és nagy a tápértéke, ami egyensúlyozza az egészségügyi ártalmait.

De az, hogy a 21. században egy jóléti társadalom tagja napi rendszerességgel tejet és tejterméket fogyaszt, az nekem abszurd.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Asagrim kisko...
2013.08.15. 13:21
"Láttok bármilyen más fajt, amelyik felnőtt egyedei tejet fogyasztanak?"

Számos fajnál megfigyelték már. Vöröscsőrű nyűvágó, ragadozó macskák, sirályok, tokoscsőrű madár stb.

És akkor ott vannak azok a fajok, amelyeknek eszükbe se jutna, de ha van rá lehetőségük (rendszerint emberi etetés által), akkor simán élnek a lehetőséggel, mert nagyon tápláló.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Zabalint
2013.08.15. 13:44
kiskoller:
Attól, hogy a Blikk megírta, hogy a tej mától egészségtelen, a valóságban ezt máig vitatják. Persze tudom, hogy vannak ilyen Szendi Gáborok meg hasonlók, akik mindenről tudni vélik az igazságot...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Zabalint
2013.08.15. 13:46
Másrészt meg pont hogy háborúban, szegénységben van nagy tejhiány...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. nemlehet
2013.08.15. 16:24
Jajj de szeretem ezeket a dolgot, hogy valaki kategórikusan kijelenti, hogy nem jó a tej.... Akkor ilyen alapon krumplit és gombát se együnk hiszen a keményítőt is csak részben a kitint meg egyáltalán nem tudjuk megemészteni. Igen, lehet, hogy a tehéntej zsír, laktóz és fehérjetartalma a kistehén számára van belőve, de emellett még van benne egy csomó aminosav, nyomelem és vitamin. Úgy beszélnek az emberek a tejről, mintha CSAK tejet vagy CSAK nem tejet lehetne fogyasztani. Nem ezzel fogod kiváltani a húst, zöldséget, tojást stb, de jól kiegészíti az étrendet. Én egészen kis korom óta iszok tejet minden héten 3-4 alkalommal, néha rámjön a cornflakes mánia, akkor mindig reggelire legalább 3-4 deci tejet fogyasztok hetekig, minden nap. Semmi bajom nincs tőle, nem változok borjúvá, nem hízok meg, nem lesznek hiánybetegségeim, nem vagyok allergiás (legalábbis nem jobban mint amikor orvosi utasításra leálltam a tejjel pont az allergia miatt) és démonok sem tépik ki a dobogó szivem.
Ha olyan rossz lenne a szervezetnek, akkor nem terjedt volna el a laktóz tolerancia. Minden genetikai változás előnyhöz juttatja a fajt, tehát a tejivás az előnyt jelentett akkor és valószínűleg a mai napig több haszna van mint hátránya. Arról nem is szólva, hogy finom, ahogy a belőle készült tejtermékek is azok. (bár ez ugye szubjektív)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. ThePoweR kisko...
2013.08.15. 16:32
Egyetértek.

"Háborúban meg szegénységben jó, mert viszonylag könnyen beszerezhető és nagy a tápértéke, ami egyensúlyozza az egészségügyi ártalmait."

Pontosan.

És igen a tej nem jó semmire. Több benne a rossz mint a jó. Vitamin tartalma kb egyenlő a nullával. Jó van benne kalcium meg magnézium, de az sok minden másban is van. A lényeg a fehérje és a szénhidrát lenne benne. Nos mivel a benne lévő szénhidrát szar a fehérjét nem tudjuk hasznosítani így sok értelme nincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. kiskoller
2013.08.15. 16:43
Igen, az nyilvánvaló, hogy a tejben vannak tápláló dolgok, vitaminok, nyomelemek, stb. Ez nem vitás. De szerintem akkor sem kellene fogyasztanunk, mert ez egy speciális kaja amit egy faj számára "fejlesztett" ki az anyatermészet, és az a faj nem mi vagyunk.

Elméleti kérdés: Ha adott egy kaja, aminek alkotóelemeinek 99%a jó, egészséges, maradék 1%a viszont mérgező, te megennéd? (függetlenül a tejes vitától kérdezem, mert az alábbi kijelentést mindkét oldalról lehet támadni)

"
Semmi bajom nincs tőle, nem változok borjúvá, nem hízok meg, nem lesznek hiánybetegségeim, nem vagyok allergiás (legalábbis nem jobban mint amikor orvosi utasításra leálltam a tejjel pont az allergia miatt) és démonok sem tépik ki a dobogó szívem.
"

Cigitől sincs semmi baja az egyik haveromnak, szépek a fogai (átlaghoz képest), nincs tüdőrákja, jó az állóképessége, és démonok sem tépték ki a dobogó szívét. Ettől még ajánlanád másoknak?

"Én egészen kis korom óta iszok tejet minden héten 3-4 alkalommal, néha rámjön a cornflakes mánia, akkor mindig reggelire legalább 3-4 deci tejet fogyasztok hetekig, minden nap. "

"legalábbis nem jobban mint amikor orvosi utasításra leálltam a tejjel pont az allergia miatt"

Ezzel nem érvelni akarok, csak megjegyzem, hogy én is rendszeresen fogyasztottam tejet kiskoromban, aztán amikor az évenkénti allergiás tesztekben kezdett előjönni a tej allergiám eleinte elhesegették (az orvosok !) mondván, hogy hisz annyi tejet iszok bisztos félremérték, aztán amikor felhagytam a tejivással akkor meglepő módon elmúlt a 20 éven át egyre erősödő allergiám... Csak egy kis megjegyzés, kis élettapasztalat, tudom, ez nem jelent semmit.



"Számos fajnál megfigyelték már. Vöröscsőrű nyűvágó, ragadozó macskák, sirályok, tokoscsőrű madár stb."

Nah ezt nem tudtam, meg is lepődtem. Köszönöm a felvilágosítást



Mi a véleményetek arról az álláspontról, miszerint a kazein (tejben lévő fehérje) karcinogén? Anno olvastam pár helyen hogy a rákkeltő anyagokkal telipumpált egereknek növényi fehérjés étrend mellett jóval kevesebb része lett rákos, készült erről pár kísérlet (szerintem nem elég), de ez még nincs benne a köztudatban. Vélemények erről?


"Attól, hogy a Blikk megírta, hogy a tej mától egészségtelen, a valóságban ezt máig vitatják. Persze tudom, hogy vannak ilyen Szendi Gáborok meg hasonlók, akik mindenről tudni vélik az igazságot..."

Nem olvasok Blikket. Szendi Gábort sem ismerem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. kiskoller nemle...
2013.08.15. 16:45
"akkor nem terjedt volna el a laktóz tolerancia"

Ezt alá tudnád támasztani? Mert szerintem nem a laktóz tolerancia terjedt el, hanem az enzimekkel dúsított tejek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Asagrim kisko...
2013.08.15. 16:54
"[...] aztán amikor felhagytam a tejivással akkor meglepő módon elmúlt a 20 éven át egyre erősödő allergiám... Csak egy kis megjegyzés, kis élettapasztalat, tudom, ez nem jelent semmit."

Mintha ugyanezzel indokoltad volna is a húsevés elhagyását.

"Mi a véleményetek arról az álláspontról, miszerint a kazein (tejben lévő fehérje) karcinogén?"

Az hogy álljon be a sorba, kilométeres a lista, hogy a brittudósok szerint mi karcinogén, közben kazein az anyatejben is van, igaz csak feleannyi mint a tehéntejben.

Majd akkor szóljanak, ha olyan tápanyagot találtak ami nem ezredannyira, hanem legalább annyira ártalmas mint egy szál cigi, amiből félmillió elfogy egy láncdohányosnak míg elpatkol tőle.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. kiskoller Asagr...
2013.08.15. 17:09
"Mintha ugyanezzel indokoltad volna is a húsevés elhagyását"

Pontosan. Vegán lettem (= elhagytam a húst, tojást, tejet) és megszűnt az allergiám. Most újra eszek húst (apró adagban, és csak húst), és eddig nem érzem magam sokkal rosszabban (mostanában néha van asztmás rohamom, de még a tűrhető kategória, lehet hogy csak pollenszezon van). Mint mondtam, ahhoz hogy az ember kikísérletezzen egy neki megfelelő diétát türelmesnek kell lennie.

"Majd akkor szóljanak, ha olyan tápanyagot találtak ami nem ezredannyira, hanem legalább annyira ártalmas mint egy szál cigi, amiből félmillió elfogy egy láncdohányosnak míg elpatkol tőle."

A gondolat az volt, hogy míg a legtöbb karcinogén anyag a rákos sejt kialakulását segíti elő, addig a kazein ezen sejtek osztódását segíti (ez táplálja). Így nyomhatod magadba a rákkeltő anyagokat, de nem leszel rákos, mert a sejtek nem kezdenek el osztódni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Asagrim kisko...
2013.08.15. 17:18
"[...] míg a legtöbb karcinogén anyag a rákos sejt kialakulását segíti elő, addig a kazein ezen sejtek osztódását segíti (ez táplálja). Így nyomhatod magadba a rákkeltő anyagokat, de nem leszel rákos, mert a sejtek nem kezdenek el osztódni."

Lehet bunkóság, de erre csak a természetes szelekció mint fogalom jut eszembe, ami ellen nincs kivetnivalóm.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. kiskoller Asagr...
2013.08.15. 17:46
Mi köze ennek a természetes szelekcióhoz? Nem úgy értettem hogy "hurrá, nyomjuk magunkba a rákkeltő anyagokat", hanem hogy "lehet nem a rákos sejt kialakulásánál kéne kutakodnunk, hanem a daganat növekedését kéne megakadályozni"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Asagrim kisko...
2013.08.15. 17:52
Annyi a köze, hogy aki hajlamos rákot kapni, annál előbb kibukik kazeinnel, ami elősegíti az ilyen sejtek szaporodását!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Gpety
2013.08.15. 18:59
Nagyon rég ittam már tejet, inkább csak feldolgozva, bújtatva, sajtként. Szerintem is inkább a gyerekbocik tápláléka, felnőtteknek sör való
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Gruzill
2013.08.15. 20:59
Gpety ezzel egyet kell hogy értsek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. bszoke88
2013.08.15. 23:15
úristen, ami a borjúnak van tej, azt a borjú issza, mert az más, akkor nem adnak neked tejet szvsz
egyébként nehogymár beegyétek azt, ami most megy, h az összes természetes táplálék rákot okoz, vegyetek inkább táplálék kiegészítőt, most akciósan, csak 50k per hó
azért ennyire befolyásolhatónak nem kéne lenni, de ti tudjátok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ThePoweR
2013.08.16. 16:18
Egyébként itt szerintem mindenki elfelejti, hogy amit a boltban vesztek "tejet" az nem tej, hanem tej ízű ital... Szal abban kb semmi hasznos nincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. nemlehet
2013.08.17. 01:52
"Ezt alá tudnád támasztani? Mert szerintem nem a laktóz tolerancia terjedt el, hanem az enzimekkel dúsított tejek..."

Olvasd el a cikket. Pont erről szól. Európában ugye a lakosság kb 75%-a képes megemészteni a tejet, kvázi tudja hasznosítani. Ez pedig még jóval az előtt alakult ki, hogy enzimmekkel kezdték volna dúsítani a tejet.

"Cigitől sincs semmi baja az egyik haveromnak, szépek a fogai (átlaghoz képest), nincs tüdőrákja, jó az állóképessége, és démonok sem tépték ki a dobogó szívét. Ettől még ajánlanád másoknak?"

Magával a dohányzással nincs bajom. Nem maga a dohány káros (lsd pipások, minőségi szivarosok, vizipipások nem mutatnak hasonló tüneteket mint a cigisek), hanem maga a papír amibe bele van tekerve. Kérdés mennyit dohányzik. Nézzük úgy, hogyha napi 1-2 szálat elszív azt párhuzamba állíthatjuk napi 1 pohár tejjel. Ha 2 dobozzal akkor azt meg a testépítős cikkben linkelt napi 4 liter tejjel. Mind a kettő ártalmas. De ha belegondolsz napi 1 doboz C vitamint bevenni is káros. Barom módjára csinálsz valamit persze, hogy ártani fog. Mértékkel igazából nem számít mit fogyasztasz, nem lesz komoly hatása rád.

A karcinogén meg rákkeltő dolgokat inkább hagyjuk. Erősen sötétben tapogatóznak még az orvosok ezzel kapcsolatban. Mindenre ráfogják, hogy rákkeltő, mert legalább 1-2 hétig cikkeznek az adott orvosról....
Az, hogy nem igazi tejet veszel szintén nem igaz. Igen van tej ízű reggeli ital és hasonló termékek amik direkt ugyan úgy vannak csomagolva, de ez rá is van írva. Igen szigorú az ezzel kapcsolatos szabályozás. Nyílván nincs ugyan olyan íze mint a frissen fejtnek, mert hőkezelve van, csökkentik a zsírtartalmát, szállítják, áll a raktárban stb. Persze elképzelhető stikli mint mindennel, mindenhol, de alapvetően ha az van ráírva, hogy tej akkor az tej. Népszerű összeesküvés elmélet ez a tej dolog, de mondjuk úgy 96%-ban tévednek az emberek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. asdsa
2013.08.17. 03:20
A társadalom legnagyobb hülyeségének tartom, hogy genetikailag teljesen különböző élőlények húsát, tojását esszük.

Egyétek inkább a szójabablevet, meg a hidrogénezett növényi olajat a tejtermékek helyett, zöldséget meg a hús meg a tojás helyett, mert máskülönben rákos lesz az agyatok!!!4
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. csiki2
2013.08.17. 13:53
Érdekes logika: ne igyál tejet, mert a tehén nem neked termelte.
A húst se azért növesztette, hogy te megegyed.
A növény se azért növeszti a gyökerét, levelét, virágát, gyümölcsét, hogy megedd (najó, gyümölcsöt lehet).
Továbbá nagy tételben még a sima víz is halálos (fogyasztásra gondolok, nem a levegő tökéletes hiányára )...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Simba asdsa
2013.08.18. 09:57
Remélem csak ironikus akarsz lenni. De igazából nem tudom eldönteni most. Ha komolyan gondolod, akkor neked már most baj van az agyaddal! Orvos látott e már? Vissza olvasva már sejtem mi volt a szándékod vele. Nem rossz!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.08.18. 10:08
Ez a dohány nem káros, ez butaság! Füstöt szívsz le a tüdődbe, szerinted az egészséges? Vannak abban olyan anyagok, amik nem tesznek jót neked hidd el, a pipázás is elég káros, nem csak a papírba tekert cigi.

A mértékletességgel egyetértek, tej nem egészségtelen! Nagy mennyiségben fogyasztva biztos nem tesz jót, mint ahogy más sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Peter1987
2013.08.28. 11:23
A dohányzás még passzívan is káros. Kb. 6 éve tartó asztmám szűnt meg szinte teljesen miután betiltották a buszmegállókban a dohányzást.
Ellenben tejet még talán többet is fogyasztok manapság, mint régen. Gabonapelyheken kívül, többet iszok kávéval is, vagy akár magában. Szerintem is annyi a lényeg, hogy ne vigyük túlzásba. Aki meg tejcukorérzékeny, az ne fogyasszon tejet, vagy tegye azt saját felelősségére.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. sandor555
2013.08.31. 11:25
"A dohányzás még passzívan is káros. Kb. 6 éve tartó asztmám szűnt meg szinte teljesen miután betiltották a buszmegállókban a dohányzást. "
Ajh...kiváltott komoly asztmát nálad az, hogy ráfújtak néha 1-2 füstöt? ne nevettess.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Peter1987
2013.08.31. 19:24
Az, hogy minden nap szívhattam a füstöt amivel tele volt a buszmegálló, az épp elég volt ahhoz, hogy annyival rosszabb állapotban legyek, hogy minden este használnom kelljen gyógyszert. Nem volt nagyon komoly akkor sem, csak este fulladtam, de a fulladás az fulladás. Manapság szinte sosincs szükségem gyógyszerre. Ellenben ha elmegyek egy olyan helyre ahol dohányoznak, utána napokig kell használnom... Persze lehet ezt így félvállról venni... végülis nem te fulladsz tőle.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Ronan
2013.09.16. 22:10
A lényeg a zacskos tej még mindig jobb mint a tobozos szupermaketes teszkos szar.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!