iPon Cikkek

Tényleg jó a víz? Költséghatékony (LCLC) vízhűtések csatája

Dátum | 2013. 02. 11.
Szerző | gabi123
Csoport | FŐ EGYSÉG

E cikkünkben ezúttal olyan dologra vállalkozunk, amivel mostanában gyors körültekintésünk alapján senki nem foglalkozott. Megvizsgáljuk, mennyire lehet valós alternatíva egy olcsóbb vízhűtés egy gyári megoldással és egy komolyabb léghűtéssel szemben, és természetesen azt is összevetjük, hogy az egyes, vizet alkalmazó modellek egymáshoz képest hogyan teljesítenek. Ugyanakkor ennél is sokkal tovább mentünk, hiszen ahol rendelkezésre állt, természetesen gyári (a hűtéshez mellékelt) ventilátorral is mértünk, de kineveztünk két darab halk és viszonylag alacsony (de fix) fordulatszámú légkavarót referenciaalapnak, így mindent meg tudtunk vizsgálni gyakorlatilag azonos légszállítással is. Azt sem hagytuk ki a nagyító alól, számít-e (és ha igen, mennyire), ha a levegőt a házból kifelé, vagy inkább befelé fújatjuk a radiátoron keresztül, valamint azt a kérdést sem hagyjuk válaszolatlanul, hogy érdemes-e egy második ventilátort aggatni a hőleadó felületre. Izgalmas és tanulságos kirándulás lesz ez a mai, nem vitás, csapjunk is bele a témába!


Az, hogy jelenleg „olcsó vízhűtésről” tudunk írni, egy hosszabb folyamat eredménye. Régebben elképzelhetetlen lett volna, hogy akár tízezer forint alatt vizes rendszerről beszélhessünk. Egy ilyen szett megépítése általában sok tízezres beruházást jelentett, hiszen szükség volt egy vagy több blokkra (ha a CPU mellett GPU-t és chipsetet is akartunk hűteni), csövekre, bilincsekre, szivattyúra, tartályra, lefogatókra, stb. Ráadásul ezeket a komponenseket össze is kellett szerelni, ami egy hétköznapi felhasználó számára elég nagy kihívásnak tűnhetett, és az is volt.


Természetesen ezek a komoly, nagy teljesítményű és a drágább megoldások ma is léteznek, elérhetőek, és jellemzően olyan hőelvezetési képességekkel rendelkeznek, amit még a legjobb léghűtésekkel sem lehet elérni. Ugyanakkor megfogalmazódott egy célkitűzés, hogy legyenek olyan kompakt, mindent tartalmazó, leegyszerűsített megoldások, melyek munkára fogása gyakorlatilag percek alatt megvan, nem igényel különösebb tudást a témát illetően, és árukkal, valamint ár/teljesítmény mutatójukkal képesek versenyre kelni a léghűtésekkel szemben is. Nem tudni, ez a gondolat melyik gyártó elméjében fogalmazódott meg elsőként, de az biztos, hogy az Asetek neve ott van a tűz közelében.


Életre keltek az úgynevezett LCLC termékek, melyek Low Cost Liquid Cooling, azaz alacsony árú vizes hűtést jelentenek. Ezek a nagy átlagot tekintve egyetlen CPU blokkból, rajta egy integrált pumpából, egy radiátorból, a blokkot és a hőleadó felületet összekötő csövekből és egy vagy több ventilátorból állnak, melyek elvezetik a hőt a radiátor felületéről. Az ilyen szettek általában mindent tartalmaznak, amik a használathoz szükségesek (néha a ventilátor nem része a csomagoknak, ezért olyat szerzünk be, amilyet szeretnénk), adott a paszta, a lefogató, a hűtést csak fel kell szerelni az alaplapra, illetve a processzora, valamint helyet kell találni a radiátornak, és már indulhat is a móka. Az LCLC-k többsége úgy van kialakítva, hogy a radiátor egy 12 cm-es ventilátor segítségével felfogatható legyen az ATX házak hátsó, 12 cm-es légkavarónak kialakított szellőzőrácsához, illetve az ott kialakított furatokhoz.


Látható, hogy a komolyabb rendszerekhez képest az LCLC modellek jelentősen le vannak egyszerűsítve, kevesebb komponenst tartalmaznak, kompaktságuk révén pedig alkalmazásuk is egyszerűbb. Ennek természetesen ára is van, jó és rossz értelemben egyaránt. Egyrészt a vételár jóval kevesebb, mint akár egy komolyabb szett, akár egy egyedileg összeállított rendszer esetében, másrészt a hűtési teljesítmény is jóval szerényebb. Ugyanakkor nem kérdés, hogy az LCLC megoldásoknak van piaca, hála az egyszerűségnek, a kedvező árnak, és nem mellesleg az Asetek közreműködésének, akinek termékeit számos más gyártó értékesíti saját címke alatt, elég, ha például a Bulldozerek AMD vízhűtésére vagy a komolyabb LGA2011 Intel CPU-kon látott Inteles megoldásra gondolunk.
 

 

Mivel egyre több gyártó kínál egyre több féle terméket, van árverseny, van kínálat, így manapság 20 000 Ft alatt is hozzájuthatunk teljesen új, komplett szetthez hivatalos kereskedésből. Mai tesztünkben négy modellt vonultatunk fel, melyek között akad olyan is, amely hivatalos kereskedelmi forgalomban hazánkban nem elérhető, ugyanakkor a különféle hardverpiacokon nagyon népszerű és  kedvező áron beszerezhető, így szeretnénk segítséget nyújtani a vásárláshoz, emellett pedig rendkívül tanulságos, hogy mire képes egy olyan vízhűtés, amit speciel 4500 Ft-ért szereztünk be, teljesen új állapotban.

Kezdjük is meg az ismerkedést!

 


Az Asetek 510LC a gyártó egy régebbi, de elég elterjedt modellje (a többség csak Asetek LCLC néven ismeri), a blokk létezik alumíniumtalpas és réztalpas változatban is, utóbbi az elterjedtebb, hozzánk is ő érkezett. Ez a példány tesztünk egyetlen darabja, amely nem új, hanem használt termék volt (ugyanakkor mindössze párnapnyi üzemóráról volt szó). A Corsair egyébként ugyanezt a modellt kínálja saját neve alatt Hydro H50-ként, csak más a pumpát elfedő műanyag.


Az Asetek 510LC gyakorlatilag egy belépőszintű terméknek tekinthető. Negyedik generációs integrált pumpát tartalmaz a blokk, a radiátor egy hagyományos, ~120 × 120 × 27 mm-es, alumíniumból készült példány. A hűtés elsősorban egy ventilátoros üzemeléshez lett tervezve, de nyilván nem veszi zokon egy második szellőztető érkezését sem, ezt majd a későbbiek során prezentáljuk.


A csövek hossza körülbelül 25-27 cm, melyek elég merev műanyag borítást kaptak, némileg képesek egy felvett formát megőrizni, de csak korlátozott mértékben hajlítgathatóak (például egy csomót ne akarjunk kötni rájuk). A rendszer gyárilag, speciális folyadékkal van feltöltve, teljesen zárt és gondozásmentes, azaz ha nem csinálunk semmilyen butaságot, karbantartással nem kell vesződni. A pumpa PWM csatlakozón keresztül csatlakozik az alaplaphoz, teljesítménye 2,1 watt.


A motor a réz blokkon csücsül, a külvilág elől teljesen el van dobozolva, ami azon túl, hogy megvédi, hangszigetelő szerepet is ellát. A blokk szélén, körbe kis kapcsok vannak kialakítva, a lefogatókeret karmai ezekbe ülnek bele, és így szorítják le a hűtést a CPU felületére. Ha valaki már látta az Intel vagy az AMD-féle vízhűtés lefogatási módszerét, annak ismerős lesz a dolog.


Ha rendelkezésre állnak a szükséges lefogatók, a keret és a csavarok, akkor az Asetek 510LC néhány perc alatt felszerelhető, de azt vegyük számításba, hogy mivel a szereléshez egy hátlapi keret elhelyezése is szükséges az alaplap hátoldalán, azt ki kell szerelnünk a helyéről, berakni a panelt a furatokhoz, és aztán visszacsavarozni. Normál esetben ezt a vásárlónak egyszer kell megtennie, azaz nem akkora probléma. Az Asetek 510LC ránézésre egy korrektül összerakott darab, van bizalma az embernek az irányába, így kíváncsian vártuk, mit mutat a tesztek alatt. Ugyanakkor két dolgot meg kell jegyeznünk vele kapcsolatban: a hozzánk érkezett példány amellett, hogy nem volt 100 %-ig új, OEM darab volt, azaz dobozt és kiegészítőket nem tartalmazott (felszereléséhez a teljesen kompatibilis Corsair H70 LGA1155 lefogatóját használtuk).


A másik dolog, hogy az Asetek 510LC hazánkban a saját márkanév alatt a boltokban nem igazán elérhető. Ha újonnan, és mindenképpen boltból szeretnénk, akkor keressük a Corsair H50-et, amely ugyanaz a hűtés, és a dobozban mindent megtalálunk, ami a használathoz kell. Ugyanakkor a „bolhapiacokról” és egyéb internetes oldalakról maga az Asetek 510LC is beszerezhető, de általában csak LGA1366 lefogatóval, doboz és ventilátor nélkül, viszont jellemzően 10 000 Ft alatt.


Spefikációs táblázat:


A Corsair Hydro Series H70 Core a H50, azaz gyakorlatilag az Asetek 510LC nagyobb testvérének tekinthető. Egy öszvér példány, mert az egyben már nem kapható H70 pumpáját és csöveit kapta meg, de a H80-as bordájával dolgozik, ami az előd H70 50 mm-es radiátora helyett egy 38 mm vastag alumínium alapú egység.


Természetesen neki is megvan az Asetek megfelelője, hiszen itt is egy „átbrandelésről” van szó, a H70 valójában az Asetek 570LC. A Core esetén a radiátor változott. Belőle már teljesen új példány érkezett, dobozában, a különféle lefogatókkal, csavarokkal, a szett csak egyetlen dolgot nem tartalmazott, a meleg levegő elűzéséhez szükséges ventilátort, de erről majd később még értekezünk.


A termék egy méretes, kellemes dizájnnal megspékelt és kellően informatív kartondobozban érkezett, amely szinte minden lényegi infót elárul a belsőről. A dobozon több helyen is szerepel, hogy ez a „Core” verzió, és ventilátort nem tartalmaz, így a légkavaró hiánya nem képezi reklamáció tárgyát. Kapunk egy kis füzetecskét a Corsair termékeivel megtöltve, valamint egy részletes üzembehelyezési útmutatót több nyelven, de magyar nélkül (a rajzok miatt ez nem kritikus probléma). Van egy zacskó, ami a felszereléshez szükséges csavarokat, alátéteket, kereteket és lefogatókat tartalmazza, ami nagyon nagy kincs, ugyanis a Corsair H70 Core minden ma használatos foglalatra felszerelhető, legyen az LGA1366, LGA2011, LGA1155/1156, vagy AMD AM2, AM3/+, FM1, és ezáltal FM2 is. Talán egyedül az LGA775-öt hiányolhatjuk, de tény, ezek a rendszerek már eléggé kikopóban vannak.


Természetesen itt is egy blokk + radiátor párosról van szó, de azért vannak fejlesztések. A csövek (legalábbis a borításuk) ugyanabból  a flexibilis, de viszonylag merev műanyagból készültek, mint amit az LCLC-nél láttunk, hosszuk körülbelül 20-21 cm. A blokk ez esetben is réz talpat tartalmaz, és a rögzítőkapcsok is megtalálhatóak rajta az integrált pumpával egyetemben, de a borítás itt jóval alacsonyabb, mint az Aseteknél. A szivattyút hagyományos 3-tűs ventilátorcsatlakozón keresztül csatlakoztathatjuk az alaplapra, de a blokkból kapunk két darab kivezetést két darab ventilátor számára is.


Ezek kialakításban lehetnek akár PWM csatlakozójúak is, de mivel a pumpa vezérlése nem PWM-es, ezért ezekben a csatlakozókban is csak két ér aktív, azaz a ventilátorok fordulatszáma fix. Ha már két kivezetést kapunk, természetesen a radiátor mindkét oldalára rögzíthetünk egy-egy 12 cm-es ventilátort. Mivel a Corsair úgy gondolja, ebben a kategóriában a felhasználók már jobban szeretnek saját kezűleg kiválasztott légkavarókat alkalmazni, meghagyta a szabadságot, és ezért nem került venti a dobozba.


Ezt a típust úgy álmodták meg a mérnökök, hogy a radiátorra két darab, alacsony (fix) fordulatszámú, nagyon halk ventilátor kerüljön, a légforgatók felhelyezésénél pedig a logikának némileg ellentmondó, a házba befelé történő légterelési irányt javasolnak. Ez elméletileg a kintről beszívott hideg levegőnek köszönhetően hatékonyabban hűti a radiátort, ugyanakkor hátránya, hogy a meleg levegő a házon belül reked és továbbmegy a többi komponensre. Gyógyszer lehet a problémára, ha a ház elejébe egy halk ventit pakolunk, ami a szokásossal ellentétében kifelé fújja e levegőt.


A rögzítés ugyanúgy és ugyanolyan egyszerűen zajlik, mint az Asetek 510LC-nél, nem csoda, hogy a lefogató is teljesen kompatibilis. Természetesen a H70 Core is gyárilag fel van töltve a hővezető folyadékkal, teljesen gondozásmentes, csak használni kell. Hazánkban hivatalosan is elérhető, ugyanakkor elképzelhető, hogy ára néhány ezressel 20 000 Ft fölé csúszik, és azt ne felejtsük el, hogy még ventilátorokat is vásárolnunk kell ha nem rendelkezünk velük, de a termék mellé jár az 5 éves garancia, ami nyújt némi vigaszt.
 


Specfikációs táblázat
:


Ha valamilyen számítógépes hűtésről van szó, akkor a Cooler Master neve sem szokott kimaradni a felsorolásból, mely elsősorban minőségi processzorhűtőiről ismert (lég), de számos más jellegű termék mellett napjainkra már jelen van az LCLC jellegű vízhűtések piacán is. A Cooler Master Seidon 120M végre nem egy klón, legalábbis annyi biztosnak tűnik, hogy nem egy Asetek termék átcímkézése.


A CPU blokk hőátadó felülete egyetlen réz tömbből van kialakítva (ráadásul egy hangzatos Micro-channel technológiával van megtámogatva, ami a gyártó szerint hatékonyabb hőátadást biztosít), a talp megmunkálása talán ennél a hűtésnél volt a legszebb. Természetesen ezen is egy integrált pumpa csücsül melynek borítása átlátszó, működés közben szolid kék fényt áraszt, és magassága még a H70 blokkjánál is alacsonyabb, nem mintha ennek különösebb jelentősége lenne.


A csövek hossza ennél volt a legnagyobb, közel 30 cm, ami egy kis házban hátrány, egy nagy házban áldás. Anyaga a szokásos, kissé merev, bordázott műanyag. A blokkból egyetlen kábel jön ki, mely igényesen, szövettel szigetelt, a csatlakozó 3-tűs, azaz nem PWM-es.  A radiátor teljes mérete 150,3 x 118 x 27 mm, azaz teljesen átlagos, a rögzítés esetében is a házunk hátsó 12 cm-es ventilátor helyére történik egy légkavaró közbeiktatásával. A gyári adatok szerint a pumpa 17 dB(A) zajt termel, élettartama körülbelül 70 000 üzemóra, teljesítménye 1,8 watt.


A Cooler Master Seidon 120M érkezett a legnagyobb dobozban, mely hasonlóan minőségi volt, mint amit a Corsairnél láttunk, és az információkat sem nélkülözi. Azt máris megtudhattuk, hogy a támogatással nem lesz gond, ugyanis a Seidon 120M is multiplatformos, azaz LGA755, LGA1366, LGA2011, LGA1155/1156, vagy AMD AM2, AM3/+, FM1, FM2 foglalatokra egyaránt felszerelhető, ez a felhozatal pedig csillagos ötöst érdemel. Ha kibontjuk a dobozt, elénk tárul annak bőséges tartalma.

 


Van itt részletes, többnyelvű (magyar nincs), rajzokkal illusztrált használati és beszerelési útmutató, egy hatalmas zacskó csavarokkal, alátétekkel, lefogatókkal, keretekkel, pasztával, maga a blokk és a radiátor, illetve ebben a csomagban találunk egy gyári 12 cm-es Cooler Master ventilátort is. Ez PWM csatlakozós, így az alaplap képes a fordulatszám szabályozására a szükséges szintnek megfelelően. Az RPM érték 600-tól 2400-ig terjedhet, miközben a keletkező zaj 19-40 dB(A),  a légszállítás pedig 19-68 CFM, a várható élettartam 40 000 óra. A venti kábele is harisnyázott, igényes, azaz teljesen méltó a szetthez.


A beszerelés itt is úgy történik, ahogyan az összes többi modellnél. A 12 cm-es ventilátort elhelyezzük a házunk hátsó bővítőhelyére, majd összefogva a radiátorral rögzítjük a szerkezetet. A Cooler Master a Corsairhez hasonlóan itt is belső légáramlatot javasol, azaz a gyári leírás szerint úgy kell elhelyeznünk a légkavarót, hogy az kintről a ház belsejébe fújja a levegőt. Majd meglátjuk a gyakorlatban melyik irány lesz a nyerőbb.

 

Ha már van gyári venti, természetesen ezzel is lemértük a Seidont, de megvizsgáltuk azokkal a darabokkal is, amelyeket a többi hűtéseknél alkalmaztunk. Ez a szett is gyárilag feltöltött, automata légtelenítős, teljesen gondozásmentes, legalábbis évekig nem kell hozzányúlni. A felfogatás teljesen más rendszerű, mint az Asetek forrású példányoknál, de semmivel sem bonyolultabb.
 

Az alaplap alján itt is el kell helyezni egy keretet, majd erre fel kell helyezni négy bakot, amibe a blokk rögzítőcsavarjai beleülnek, aztán egyszerűen csak fixálni kell az alkalmatosságot. A Cooler Master Seidon 120M Magyarországon is széles körben elérhető, jellemzően 17 000 Ft körüli végfelhasználói áron, amibe már egy gyári ventilátor is bele tartozik.


Specifikációs táblázat:

A teljes szett, ami itthon sajnos nem elérhető
Ez a hűtés a teszt legrejtélyesebb, legolcsóbb és egyben "legproblémásabb" darabja. Információink szerint az AVC Hercules (AVC Aquacool sorozat) eredetileg gyári Alienware konfigurációkba szánt OEM vízhűtő-szett, LGA1366 foglalatú gépekbe került, ezért is kaptunk hozzá csak ilyen lefogatót. Az LGA1366 korszaka leáldozott, a hűtésből a jelek szerint viszont túl sokat gyártottak, és a leselejtezést követően a termék megjelent a különféle piacokon. Így jutottunk mi is hozzá, teljesen új állapotban, 4500 Ft-os összegért. A termék a megfelelő helyeken továbbra is elérhető, természetesen a készletek végesek.


Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy ez a modell közben önállóan is kikerült a kereskedelmi forgalomba IbuyPower márkanév alatt, IBP-Z001 típusszámmal, azaz a megfelelő helyeken önálló termékként, dobozos változatban, több tartozékkal is megvásárolható, de sajnos hivatalos hazai forgalmazóról nem tudunk, külföldön 50-70 dollárért vesztegetik. Hozzánk csak maga a hűtő érkezett egy LGA1366 lefogatóval és egy hátlapi kerettel, így ahhoz, hogy fel tudjuk szerelni LGA1155 vagy más foglalatra, egyéb műveletekre szorulunk. Vagy magunk készítjük el a szükséges furatokat a lefogatón, azaz moddoljuk az eredeti darabot, vagy szétnézünk a netes bolhapiacokon, ahol több felhasználó is hirdet direkt ehhez a hűtéshez gyártott Inteles és AMD-s lefogatókat.


Mi is így tettünk, és beszereztünk egy LGA1155-höz való darabot, ami további 2200 Ft-os többletköltséget eredményezett, de még így is volt egy vadiúj vízhűtésünk 7000 Ft alatt (viszont csavarjaink még nem voltak a radiátor és a ventilátor felhelyezéséhez, mi az egyszerűség kedvéért a H70 csavarjait használtuk fel, de saját vásárlás esetén a csavarok beszerzésével még számolni kell). Azt természetesen nem szabad elfelejteni, hogy ez nem egy hivatalos csatornán beszerzett termék, így az árat és az elérhetőséget egy pillanatig sem tudjuk garantálni, ugyanakkor úgy voltunk vele, mindenképpen érdekes lehet az, ha megnézzük, mire képes egy ilyen szemtelenül olcsó, szinte „noname” termék a nevesebb gyártók modelljeivel szemben.


Információink szerint az IbuyPower márkanév alatt árusított önálló darabok LGA775 és AM2 lefogatót tartalmaznak, egy 2500 maximális fordulatszámú PWM-es ventilátorral kiegészítve. A miénk nem tartalmazott ventilátort, így a két darab referencia légkavarót használtuk fel nála is. A 80 × 79 × 79 mm-es réz talp kimunkálása ugyan nem olyan szép, mint például a Seidon 120M-nél látott, de azért robosztus, masszív, látszik, hogy van benne anyag.


Rajta csücsül a motor, mely átlátszó, kicsit füstszínű műanyag borítást kapott, viszont a „kupak” nem teljesen zárt, így több zaj távozhat a pumpától. A szivattyú csatlakozása PWM-es, működés közben a burkolat alól egy kék LED adja a hangulatvilágítást. A pumpa a gyári adatok szerint 20 dB(A) zajszinttel operál. Ennél a hűtésnél teljesen másféle csövekkel találkoztunk, mint a másik három modellnél.


Az AVC Hercules Norprene (neoprén) csövezést kapott, melyek hosszúsága körülbelül 20-22 cm, viszont jóval rugalmasabb és hajlékonyabb, mint az a műanyag, amit a többi modellnél láttunk, ráadásul jóval vastagabb is, bő másfél centi. A specifikáció szerint ez a rendszer is teljesen gondozásmentes és biztonságos, szivárgástól egyáltalán nem kell tartani, a csatlakozási pontok a radiátornál és a blokknál bilincsekkel is meg vannak erősítve. Nekünk külsőre és a jellemzőket tekintve szimpatikusnak tűnt ez a csövezés.


A radiátor anyaga itt is alumínium, átlagos méretű, 27 mm vastag, 12 cm-es ventilátorral rögzíthető a már begyakorolt figura alapján. Olcsósága ellenére az első szemrevételezés során az AVC Hercules kellemes kis LCLC vízhűtés benyomását keltette, egyedül a csavarok és a lefogatás beszerzése okozhat kellemetlenséget, illetve a nem teljesen zárt pumpa-borítás miatt volt csak némi aggodalmunk, de hamarosan meglátjuk, hogyan vizsgázott a tesztekben, és mennyire volt képes felvenni a kesztyűt drágább ellenfeleivel szemben.


Specifikációs táblázat:


Mivel szerettünk volna minél gazdagabb információcsomagot szolgáltatni a témát illetően, munkára fogtunk két léghűtést is, a merítést a két végletből végeztük el. Az egyik referencia a Sandy Bridge processzorokhoz mellékelt, felezett magasságú, alumíniumbordás gyári Intel hűtés lett, míg a másik egy igazi monstrum a Cooler Master műhelyéből, egy prémium léghűtés, a CM TPC 812.


A gyári Intel hűtésről sok szót nem érdemes ejteni, a TPC 812-ről viszont érdemes beszélni. A hűtő hatalmas, 134 x 74 x 158 mm bordával operál, sűrű, alumínium lamellákkal, melyeket hat darab, nikkelezett réz hőcső sző át, amik a talpnál egyesülnek. Ez sem hagyományos talp, hanem a hőcsövekkel ötvözve két darab vertikális Vapor Chamber „kamrát” tartalmaz, azaz a mérnökök mindent felhasználtak ehhez a felsőkategóriás modellhez, ami a tarsolyukban van.


A csomag része egy darab 12 cm-es ventilátor, amely PWM vezérlésű, fordulatszáma 600-2400-ig terjedhet, légszállítása ennek függvényében 19-86 CFM, míg a zajszint 19-40 dB(A) közötti, a légkavaró élettartama 40 000 óra. A borda másik oldalára akár még egy 12 cm-es ventilátor felszerelhető, az ehhez szükséges rögzítőt megtaláljuk a csomagban. A borda tömege 826 gramm, a gyári adatok szerint a TPC 812 akár egy 300 wattos TDP-vel rendelkező központi egységgel is megbirkózna, azaz tényleg nem egy kispályás labdarúgóval van dolgunk. Ára ennek megfelelő, 18-19 ezer Ft.

Cooler Master TPC 812 specifikáció:

Mivel processzorhűtésekről beszélünk, nyilván kulcsfontosságú, hogy milyen központi egység lehűtéséről van szó. A teszt idejére egy Core i5-2500K ES processzort tudtunk beszerezni, amely egy szorzózár-mentes, Sandy Bridge mérnöki példány, 3,3 GHz-es alap- és 3,7 GHz-es turbó órajellel, négy natív maggal, HT nélkül. 32 nanométeres gyártástechnológiával készült, maximális fogyasztása 95 watt, emellett integrált grafikus magot is tartalmaz. Mivel a mérésekhez nem volt szükség 3D-s teljesítményre, így a rendszerbe nem is építettünk be diszkrét grafikát, hanem az Intel megoldását használtuk, melyhez egy ASUS P8Z77-V PRO alaplap volt a segítségünkre.


A rendszerbe 2 × 4 GB, 1866 MHz-es MHz-es Kingston HyperX DDR3 memóriákat ültettünk, bár ennek a mérések szempontjából nem volt jelentősége. Sokkal inkább a tápegységnek, mely egy Chieftec GPS-400AA-101A modell volt. Nem egy friss darab, nem is egy ultracsendes PSU (így hangja esetleg belezavarhatott a hűtések zajszintjének megítélésébe teljes terhelés alatt), de egy átlagos konfigurációba tökéletesen megfelelő. Háttértárként egy 500 GB-os WD Black merevlemezt alkalmaztunk.


Ami szintén lényeges, hogy az összes hűtést ATX számítógépházban, felszerelt oldallapokkal mértük, így szimulálva az otthoni, átlagos felhasználási körülményeket. Ehhez egy AeroCool AeroEngine II állt rendelkezésre, mely tökéletesen eleget tett a feladatnak.


A tesztrendszer tehát összefoglalva:


További fontos részletek


Mint már említettük, felszerelt oldallapokkal mértünk, és kiegészítő ventilátorokat nem építettünk be  a számítógépházba, hogy ne bonyolítsuk újabb légkavarókkal és azok jellemzőivel, zajszintjeikkel a dolgokat. Mivel a négy vízhűtésből három teljesen új volt, gyári pasztaréteget is tartalmaztak a blokkok, melyeket az egyenlő feltételek miatt eltávolítottunk, helyettük egységes, hagyományos és olcsó „fehér” hővezető pasztát alkalmaztunk az összes hűtéshez. Egyes gyártó megemlíti, hogy az új pumpák az üzembe helyezéskor még eltávolíthatnak némi levegőt a rendszerből, és amíg be nem járatódnak, kicsit „kluttyogósabb” lehet a hanguk, ezért minden új hűtésen eszközöltünk 1-2 órás bejáratási fázist. Az alaplap Q-Fan vezérlési képességét minden esetben kikapcsoltuk, kivéve az Intel gyári hűtést, a Cooler Master Seidon 120M gyári ventilátoros és a TPC 812 gyári ventilátoros mérését, hiszen itt a szabályozás nélküli fordulatszám minden esetben mindennapi használatra alkalmatlan zajszinteket eredményezett volna.

Englide n.zero 12 cm
Ezeknél az eredmények ismertetésénél közzé teszünk majd plusz információkat, hogy a fordulatszámok hogyan alakultak a terhelés függvényében. Referenciaventilátornak két darab 12 cm- es Englide n.zero-ra esett a választásunk (az egyik classic, a másik sima, csak annyi a különbség kettőjük között, hogy az egyik hagyományos fekete festést, míg a másik átlátszó, füstszínű műanyag alapanyagot kapott).  A 120 x 120 x 25 mm légkavarók 17 dB(A) zajszintet produkálnak, a motorok percenkénti fordulatszáma 980, a légszállítás a méretes lapátoknak köszönhetően 36 CFM. A légkavarók hagyományos 3-tűs csatlakozóval rendelkeznek, végig fix fordulatszámon használtuk őket. A ventilátorok új ára körülbelül 2000 Ft darabonként. Az összes vízhűtésen négyféle mérést végeztünk el (kivéve a Seidon 120M-et, ahol a gyári ventilátorral is megnéztük, hogy változik a teljesítmény akkor, ha befelé, vagy ha a házból kifelé fújatjuk a levegőt). Először egy darab Englide került a radiátorra, a ház és a borda közé, mellyel első lépésben a levegőt elszívtuk a felületről, és kifelé küldtük a szabad térbe, azaz a meleg kikerült a számítógépházból. A második mérésben a radiátor másik oldalára felhelyeztük a második légkavarót, és természetesen az elsővel megegyező irányba, kifelé küldtük a levegőt. Így az első gyakorlatilag szívott, míg a második a lamellák teljes felületén átfújta a levegőt.

Englide n-zero classic 12 cm
Ezek végeztével megfordítottuk a légkavarók pozícióját, és először egy ventilátorral (a ház a és a borda között) fújtuk át a kinti hűvösebb levegőt a lamellákon keresztül, így viszont a meleg a ház belseje felé áramlott. Utána ezt megfejeltük a második ventivel, és ez játszott szívó szerepet. A szoba hőmérséklete a mérések ideje alatt körülbelül 21-22 Celsius fok volt. A ház oldallapjai végig fel voltak szerelve, csupán a fényképezéskor és a videók elkészítésekor szereltük le az egyiket. A hűtésekről készült videók nem feltétlen a zajszint nagyságát hivatottak jelezni, hiszen maximális hangerőre felvett Microsoft LifeCam Cinemával készítettük őket, hanem inkább csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogyan festenek az egyes rendszerek munka közben, és hogy milyen jellegű az a hang, amit működés közben a pumpa ad ki magából. Ezek minden esetben csupán tájékoztató jellegűek, és nem pontos, laboratóriumi körülmények között készített dokumentációk, már csak azért sem, mert a méréseket nem volt lehetőségünk süket szobában elvégezni, egy átlagos családi ház emeleti szobájában készültek a felvételek.
 
Hogyan mértünk?


Elsőként egy alapórajeles mérést végeztünk el a hűtésekkel. Ehhez a Core i5-2500K alapfeszültségét manuálisan 1,2 voltra állítottuk be, a Turbo Boostot kikapcsoltuk, de az EIST-et bekapcsolva hagytuk. Így a CPU terhelés alatt minden esetben 3,3 GHz-en, megközelítőleg állandó 1,2 volton üzemelt. Ennél a beállításnál a teljes rendszer "load" fogyasztása 118 watt volt. A második profilnál a Turbo Boost-ot engedélyeztük, és a szorzót 42-re, míg az alapfeszültséget 1,36 V-ra állítottuk be, azaz a 4,2 GHz-es órajelhez jelentősen megemelt feszültséget társítottunk. Ennek köszönhetően terhelés alatt a teljes rendszer fogyasztása egészen 179 wattig kúszott fel.


A terheléshez minden esetben Prime 95-öt használtunk, abból is az első modult, amely a második legnagyobb terhelést rója a központi egységre (a RAM-okat viszont nem használja). A terhelés minden esetben 25 percig tartott, majd egy 5 perces visszahűlési fázis következett. Az egész procedúrát az AIDA64 rendszer stabilitást teszt modullal monitoroztuk. Az összesített minimum, maximum és átlag CPU hőfokok mellett átlagot képeztünk a négy mag egyenkénti adataiból, és ezekből is külön diagramot készítettünk.


Minden hűtéshez közzétesszük az elkészült képernyőmentéseket is, melyek tartalmazzák a hőmérsékleti monitorozás grafikonját, a CPU terheltség grafikonját, illetve az eredmények statisztikáját is (ahol PWM-es ventilátorvezérlés engedélyezve volt, ott a ventilátor fordulatszámának grafikonját is). Természetesen egy agresszív Prime95 terhelés nem felel meg a mindennapi használat során jelentkező terhelésnek, de így egységes képet kaphatunk a hűtések teljesítményéről, ugyanakkor ha a Prime95-ben az adott modell bizonyított, biztosak lehetünk abban, hogy a mindennapi használat során sem fog csalódást okozni, és adott esetben még halkabban (ventilátortól függően) képes lesz ellátni a feladatát.


Mostanra minden lényegi információról említést tettünk, lássuk hát az eredményeket!

Első lépésben a korábban leírtaknak megfelelően alapórajelen, fix 3,3 GHz-en mértük a CPU-t, most ezeket az eredményeket ismertetjük. A magyarázatoknál az "1 venti - be", "2 venti - ki" arról informál, hogy az adott méréshez egy vagy két darab ventilátort alkalmaztunk-e, és hogy a légszállítás iránya a házba befelé, vagy abból kifelé mutatott. A "gy. venti" gyári ventilátort jelent, olyankor a csomagban lévő PWM-es venilátorokat használtuk, standard Q-FAN vezérléssel.

Az első három grafikon a processzor azon szenzorának értékei tartalmazza, amely egy összesített hőfokot jelenít meg a központi egység hőmérsékletével kapcsolatban.


Mint látható, a minimum értékek között nincs túl nagy szórás, IDLE állapotban egyetlen modellnek sem gond elbánni a 2500K-val, de ebben nincs is semmi meglepő. Egy darab - a házból kifelé fújó - ventilátorral az AVC Hercules nem volt a leghatékonyabb, ellenben a mezőny leghűvősebb darabja messze a CM TPC 812 volt a fix fordulatszámú Engline légkavaróval.
 


Az átlag értékek már egy hasznosabb és pontosabb képet rajzolnak ki a mezőnyről. Az adatok között itt sincsenek nagy differenciák, de a második ventilátor felszerelésének jogossága már itt bizonyítást nyer. Már az is kezd körvonalazódni, hogy a hasonló árú, hasonló radiátorméretű LCLC szettek között azonos légszállíttással nincs számottevő differencia, hasonlóan hatékonyan tartják kordában a processzort.


Erre az is jó példa, hogy a maximum értékek már alig kúsztak feljebb. Míg az átlagok a vízhűtések és a TPC 812 esetén nem mentek 50 fok fölé, addig a maximum hőfok is 55 fok közelében tetőzött. A második ventilátor életbe léptetése 5-7 fokot is hoz a konyhára, ami nem elhanyagolható. A ventilátor légszállításának iránya a bordára nézve talán a ház belseje felé hatékonyabb, de ha van is külöbség, jellemzően 1, maxium 2 fok körül, ennyiért pedig nem biztos, hogy érdemes benyomni a forró levegőt a ház belsejébe.

A következő három grafikon a CPU egyes magjainak hőfokadatait mutatja meg olyan formában, hogy a négy mag értékéből átlagot számítottunk, így a négyből egy adatot formáltunk az egyszerűbb ábrázolás érdekében.


A magok átlagolt minimum értékei nem szorulnak különösebb magyarázatra, szinte alig mentek a szobahőmérséklet fölé, a CM TPC 812 a referenciaventilátorral ott is tartotta. Egy légkavaróval az AVC Hercules egy picit gyengébb a többieknél, de két ventilátorral már beéri a mezőnyt.


Az átlag értékek itt is többet mondanak. A leggyengébb az AVC Hercules, de a lemaradása egyáltalán nem jelentős. A legkiegyensúlyozottabb vízhűtés a CM Seidon 120M, az Asetek és a Corsair nagyjából egy szinten mozog.


A magok összesített számait tekintve a maximumokkal sem volt probléma, egyedül az Intel gyári hűtés volt az, ami már bajba került, a többiek szépen megálltak 70 Celsius fok alatt (ha valaki netán sokkalná ezeket, ne felejtse el, hogy Prime 95-tel terheltünk, ami átlag feletti munkát jelent a CPU-ra nézve). Itt talán AVC-Asetek-Corsair-Seidon a hatékonyság sorrendje, de komoly differenciákat itt sem tapasztaltunk, a második ventilátor viszont ezúttal sem volt haszontalan.
 

AIDA64 rendszer stabilitásteszt képernyőmentések:


Intel gyári hűtés
Asetek 510LC (LCLC) - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Asetek 510LC (LCLC) - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
Asetek 510LC (LCLC) - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Asetek 510LC (LCLC) - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt AVC Hercules - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
AVC Hercules - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
AVC Hercules - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
AVC Hercules - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt Corsair H70 Core - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Corsair H70 Core - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
Corsair H70 Core - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Corsair H70 Core - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
CM Seidon 120M - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
CM Seidon 120M - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
CM Seidon 120M - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - gyári ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - gyári ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - gyári ventilátor fordulatszámai PWM vezérléssel Cooler Master TPC 812 - gyári ventilátorral Cooler Master TPC 812 - egy darab Englide ventilátorral Cooler Master TPC 812 - gyári ventilátor fordulatszámai PWM vezérléssel

 

Az alapórajeles mérések után jött a tuning, mely órajelben nem hatalmas mértékű, hiszen 4200 MHz-ig húztuk fel a Core i5-2500K-t, de emellé elég magas, 1,35 V-os üzemfeszültséget társítottunk, ami érezhetően megmutatkozott a fogyasztásban, és ezáltal a hőtermelésben is. Éppen ezért az OC-s méréseknél az Intel gyári hűtőt már nem használtuk, a neve mellett mindenhol 0 fog szerepelni.

Először most is az összesített értéket szolgálató CPU szenzor értékeit mutatjuk meg:

A minimum értékek nem növekedtek meg jelentősen a többletfeszültség és a tuning hatására, mindössze néhány fok eltérés van, és a vízhűtések azonos légszállítási iránnyal és ventilátorszámmal itt is hasonlóan teljesítenek. A CM Seidon 120M mutatkozott a legjobbnak.


Az átag értékekre már érdemesebb nagyobb hangsúlyt fektetni, elvégre itt már jelentősen közrejátszik a terhelés is az adatok kialakulásában. A hűtések derekasan helytálltak, egyik egység sem kúszott 64 fök fölé. Az AVC Hercules is dicséretet érdemel, szépen ment a Corsair H70 Core-ral és az Asetek LCLC-vel, a legjobbnak itt is a CM Seidon 120M bizonyult. Azonos ventilátorokkal a vizes mezőny elejére ugrott, de a gyári ventilátor a PWM vezérlésnek köszönhetően nagyobb fordulatszámmal még többet hozott a konyhára (persze a zajszint is megugrott). Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a CM TPC 812 sem viccel, jobb teljesítményt nyújt, mint vizet tartalmazó márkatársa, ennek következtében pedig a mezőny élén tanyázik.


A maximális hőmérsékletek tekintetében már közelítettünk a 80 fok felé. Itt az AVC Hercules képes volt lenyomni az Asetek 510LC-t, náluk némileg hatékonyabbnak bizonyult a Corsair H70 Core. A vizet alkalmazó rendszerek közül újfent a Cooler Master Seidon 120M állhatott fel a dobogóra felső fokára, a gyári ventiátor magasabb fordulaton egészen 60 fokig le tudta nyomni. A CM TPC 812 jelezte, a prémium léghűtések gond nélkül partiban tudnak lenni, sőt.

Ezután jöjjönek a négy mag átlagából képezett maghőmérsékletek, melyek bizony egyes esetekben már a túlmelegés szintjére is eljutottak!


Lássuk, hogy festett a magok átlaga tuning során! A minimum értékek szívet melengetőek, csak kifelé fújó egy darab ventilátorral csúszott ki az AVC Hercules 30 fok fölé, de ennek sincs túl nagy jelentősége.


Az átlag értékek mindenhol 80 fok alatt maradtak, ami szintén jó dolog, és az AVC Hercules egy ventilátorral majdnem olyan hatékony tudott lenni, mint a legjobb, CM Seidon 120M. Mögöttük a Cooler Master H70 Core, utána pedig a korosodó Asetek LCLC. A CM TPC 812 előtt is meg kell hajolni, alig maradt el a Seidon 120M kétventilátoros teljesítményétől.


A tuningolt fázisban a maximális hőfokoknál két hűtés kapcsán került a CPU "veszélyes" zónába. A házból kifelé irányuló légáramlattal, egy darab ventilátorral az AVC Hercules és az Asetek 510 LC (LCLC) bizony a kemény Prime terhelés alatt, azzal a légszállítással, amit az Englide n.zero tudott biztosítani, elvérzett. Néhány percet követően a hőfokok 97-98 Celsius fok magasságába értek, aminek következtében a CPU túlmelegedés közeli állapotba került, és "leszabályozott". A befelé irányuló légáramlat egy ventilátornál itt pont annyit számított, hogy ez az állapot ne következzen be, ugyanakkor a második ventilátor beiktatásával már kikerültek a veszélyzónából. A teljes vízhűtéses mezőny tekintetében elmondható, hogy valahol itt van a határ egy darab, alacsony (fix) fordulatszámú ventilátorral. A vizes modellek közül itt is a Cooler Master Seidon 120M került ki győztesen, amely egy ventilátorral is 90 fok alatt tudott maradni, de két légkavaróval 80 fok alatt teljesített, és ezúttal a CM TPC 812-t is el tudta verni.
 

AIDA64 rendszer stabilitásteszt képernyőmentések:


Asetek 510LC (LCLC) - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Asetek 510LC (LCLC) - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
Asetek 510LC (LCLC) - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Asetek 510LC (LCLC) - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt AVC Hercules - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
AVC Hercules - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
AVC Hercules - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
AVC Hercules - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt Corsair H70 Core - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Corsair H70 Core - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
Corsair H70 Core - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
Corsair H70 Core - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - egy ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
CM Seidon 120M - egy ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt
CM Seidon 120M - két ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt
CM Seidon 120M - két ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - gyári ventilátorral, a házba befelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - gyári ventilátorral, a házból kifelé fújva a levegőt CM Seidon 120M - gyári ventilátor fordulatszámai PWM vezérléssel Cooler Master TPC 812 - gyári ventilátorral Cooler Master TPC 812 - egy darab Englide ventilátorral Cooler Master TPC 812 - gyári ventilátor fordulatszámai PWM vezérléssel

 

Az előző oldalakon csak a teljesítménnyel foglalkoztunk, a zajszintről nem tettünk említést, ezt ugyanis az összegzésbe szőve szeretnénk megtenni. Mivel sajnos süketszobával és zajszintmérővel nem rendelkeztünk, ezért a hangerősség megítélése némileg szubjektív. Adott volt ugyebár két darab, teljesen azonos típusú (és ezáltal fordulatszámú) ventilátor, melyek 980 körül forognak percenként, miközben 17 dB(A) zajt keltenek. Ez nem nevezhető túl soknak, bármilyen környezeti zaj mellett szinte észrevehetetlen, csak teljesen csendben, közelről lehet őket hallani.


Adott volt a Cooler Master Seidon 120M és a Cooler Master TPC 812 (a gyári Intel hűtésről most nem ejtünk szót, hiszen tudjuk, hogy hangos), amelyeknek gyári ventilátoruk PWM vezérléssel rendelkezett, ezek alacsony terhelésnél kisebb, nagy terhelésnél magasabb fordulatszámon pörögtek, mint az Englide-ok, ennek megfelelően utóbbi esetben hangosabbak is voltak. Pláne tuningnál pörögtek fel, ahol már egyértelműen hallható volt a hangjuk, ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy ilyen magas és ilyen hosszan tartó terhelést átlagos felhasználás során ritkán szenved el a központi egység, így PWM-es légkavaró esetén sem kell gyakori magas fordulatszámokra számítani.


Amire jobban próbáltunk figyelni, az a pumpák működéséből fakadó moraj. Ezek a gyári adatok alapján 25 dB(A) alatt maradnak, a jobbaknál inkább 20 alatt. Ennek megfelelően erősebb külső zajforrás esetén őket sem lehetett hallani (például TV), de teljes csöndben azért kivehető a zúgás. Ennek milyenségét nehéz meghatározni. Talán a leghalkabb a Cooler Master Seidon 120M volt, és nála tapasztaltuk a legegyenletesebb, folyamatos morajt. A második helyen érzésünk szerint a Corsair H70 Core van e tekintetben, csendes volt, ugyanakkor az új hűtésekre jellemző időszakos „szürcsölgetést”, egyenetlenséget nála tapasztaltuk a legtöbbször, amely nem kizárt, hogy a munkaórák számának növekedésével egyre jobban csökkenni fog. Az Asetek 510LC-t (LCLC) némileg hangosabbnak éreztük a Corsairnél, de nála ismét egyenletes, folyamatos volt zúgás, kevésbé volt feltűnő.


A legnagyobb zajt az AVC Hercules keltette (nála dolgozott a legmagasabb fordulatszámon a pumpa, így ez nem nagy meglepetés), és nála is időként előjött az egyenetlen, kicsit szürcsölős hang, de egyáltalán nem volt vészes. Bár a hang megítélése eléggé szubjektív dolog (az emberek hallása sem egyforma), úgy gondoljuk, megfelelő légkavarókkal társítva az LCLC vízhűtésekből építhetőek olyan halk rendszerek, amelyek az olcsóbb léghűtéseknél lényegesen kevesebb zajt termelnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy felsőkategóriás léghűtés teljesítmény és zajszint tekintetében simán képes velük felvenni a versenyt, a komolyabb, nem LCLC jellegű rendszerek pedig még halkabbak tudnak lenni, persze jóval többért. Amit a tesztben már nem volt időnk vizsgálni, az a pumpák PWM vezérlése, ugyanis az Asetek 510LC (LCLC) és az AVC Hercules motorja ilyen vezérléssel bír. Ha az alaplapon ezt leszabályozzuk (páldául ASUS Q-FAN Silent mode), akkor a pumpa alacsonyabb fordulaton fog dolgozni, ezáltal csendesebb működést, de kisebb teljesítményt kínálva. Azért jó dolog, hogy van egy kis mozgásterünk.


Az LCLC rendszerek megítélése nem túl egyszerű, és jelentősen függ a vételártól. Az mindenképp örömteli, hogy mára bővült a paletta, és van lehetőségünk ilyen termékek közül választani. Az is tény, hogy vízhűtésekről lévén szó az emberen eluralkodik valamiféle izgalom, lelkesedés. Szerelést tekintve az LCLC vízhűtések semmiképp sem bonyolultabbak, mint egy komolyabb léghűtés (a Cooler Master TPC 812-t szinte ugyanúgy kell felszerelni, mint a Seidon 120M-et), ami pozitívumnak tekinthető.


Jó dolog, hogy évekig teljesen gondozásmentesek, csak felszereljük őket, és dolgoznak. Ugyanakkor eredményeinkből kiindulva elmondható, hogy nem tudnak (jelentősen biztosan nem) jobbak lenni, mint a piac komolyabb, velük hasonló áron kapható léghűtései, ami egy kicsit csalódás. Zajszintben is hasonló a helyzet, egy jól megtervezett, hatalmas léghűtés halkabb lehet, mint egy pumpa + ventilátor páros. Ami az LCLC előnye egy brutális bordával szemben, az véleményünk szerint két dolog: a hely és a meleg. Ha egy zsúfolt házzal, vagy kisméretű alaplappal rendelkezünk, egy akkora bordát, mint például a TPC 812-é, szinte esélytelen, hogy fel tudunk szerelni, ugyanakkor egy vízhűtés blokkja mindenhova elfér, a radiátornak kell "csak" helyet találunk.

Ez háztól függően lehet belül vagy akár kívül is, de LCLC esetén a belső, hátsó 12 cm-es ventilátorhelyre való felrögzítés a jellemző. Itt lép be a második dolog, a meleg levegő. A víz előnye, hogy elszállítja a CPU közeléből a blokkon és a csöveken keresztül a keletkező hőt, és a radiátorhoz továbbítja. A gyártók egyes esetekben azt javasolják, hogy a ventilátorral  a radiátort átfújva befelé keringessük a levegőt, ugyanakkor szerintünk ez nem túl jó ötlet. Teljesítményt tekintve valóban hatékonyabb lehet, de nem hoz annyit, amennyiért a meleget érdemes lenne visszafújni a házba, hiszen így épp arról az előnyről mondunk le, hogy a hőt a csövek segítésével szinte kiszivattyúzhatjuk a rendszerből. Ennek a fordítottja csak akkor javasolt, ha feltétlen kell az a néhány fok, amit nyerünk vele, és a házunk megfelelő irányú és nagyságú légáramlattal rendelkezik, azaz a betörő hőt a ház elején legalább egy rendszerhűtő ventilátor beiktatásával igyekszünk kikergetni. A teszt arra is rávilágított, hogy egy második ventilátornak minden esetben van értelme, hiszen adott esetben akár 10 Celsius fokot is képes csökkenti a CPU-n. Igaz, hogy a rendszer így több zajt termel, de inkább válasszunk két darab, alacsony fordulatszámú, akár fix légkavarót, mint egy darab hangosat, hiszen így a radiátor átszellőztetése jóval optimálisabb, és nem utolsó sorban halkabb is lesz.

Megéri tehát LCLC jellegű, kompakt vízhűtésbe invesztálni?

Mint oly sokszor, a válasz megadásához ezúttal is sorra kell venni igényeinket. Ha anyagi szempontból nézzük, nem feltétlen, mert teljesen hivatalosan, boltból vásárolva nem nagyon tudunk egy komplett új szettet itthon 16 000 forint alatt megcsípni, ennyiért pedig már vehetünk olyan léghűtést, amit ha van helyünk beépíteni, tudja hozni azt a zajszintet és teljesítményt, amit az adott LCLC vízhűtés tudna. Ha nem félünk a víztől, és szimpatizálunk a rendszerrel, valamint szeretnénk kijuttatni a processzor melegét a házból, esetleg nincs elég helyünk, akkor máris megfontolandó alternatíva lehet egy LCLC termék. A másik lehetőség, - amire ugyan senkit nem bíztatunk -, hogy alternatív forrásból, vagy használtan szerzi be a vízhűtést (annak veszélyeivel, például garancia és egyéb kiegészítők hiánya, használt termék esetén bizonytalan üzemóra) jóval olcsóbban. Ekkor kisebb pénzből tehetünk szert olyan hűtési megoldásra, amely hozza a 17-20 000 forint körüli lég- és vízhűtések szintjét, de ehhez nagyobb rizikót, esetleg külföldi beszerzést kell vállalunk. Az LCLC kompakt vízhűtés tehát nem egy csodaszer, csupán egy megfontolandó lehetőség.

Ami a tesztben szereplő négy vízhűtést illeti, győztesnek egyértelműen a Cooler Master Seidon 120M-et tudjuk kihozni. Gazdag felszereltséget, nagyfokú kompatibilitást, gyári ventilátort és megannyi mást kapunk a csomagban, ráadásul a blokkot a 0 km ellenére is a legcsendesebbnek ítéltük meg, mindezt újonnan, boltból, 17 000 Ft-ért. Ennek fényében a CM Seidon 120M nem csak tesztgyőztes a vízhűtések között, hanem kiérdemli az ajánlást is. A Corsair H70 Core sem ment rosszul, a pumpája még vélhetően bejáratást igényel. A dobozban mindent megkapunk, ami kellhet, kivéve a ventilátort, ventilátorokat. Az rendben van, hogy a Corsair meghagyta a szabadságot a légkavarók kiválasztásához, de az ehhez társuló 23 000 forint körüli vételár szerintünk nem igazán éri meg, hiszen teljesítményben nem tudott jobb lenni a Seidon 120M-nél, inkább az Asetek 510LC-vel (LCLC) versenyzett.


Az Asetek modellje nem egy mai darab, és itthon nem is lehet kapni. A Corsair H70 Core és az Asetek LCLC helyett az utóbbival teljesen megegyező Corsair H50-et tudnánk ajánlani alternatívaként. Az AVC Hercules egy kicsit kakukktojás. Értékelésébe nyilván bele kell vennünk, hogy új mivolta ellenére 7000 Ft alatt a zsebünkben volt, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez nem hivatalos végfelhasználói ár. Mindenesetre az nem kérdés, hogyha valaki ilyesmi összegért be tudja szerezni, akkor „best-buy”, mert habár ő volt talán a leghangosabb és legkisebb teljesítményű LCLC, lemaradása koránt sem volt jelentős, és kis pénzből nála jóval drágább hűtések teljesítményét tudja biztosítani.

Cooler Master Seidon 120M és AVC Hercules

A teszthez használt ASUS alaplapot az ASUS magyarországi képviseletétől, a Corsair vízhűtést a Cédrus Számítástechnikai Kft.-től, a Cooler Master termékeket pedig a Cooler Master magyarországi képviseletétől kaptuk a tesztre, ezúton is köszönet értük!

A bónusz oldalon a beígért videókat találjátok, valamint néhány további képpel prezentáljuk, hogyan is mutattak a komplett rendszerek a házba szerelve. Jó csemegézést!
 

 

 

 

 

 

 


További képek:




Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

50. Terror
2013.02.11. 12:17
Hááát ha az amúgy nem túl acélos teljesítményű CoolerMaster léghűtéshez képest nem tudtak szignifikáns előnyt felmutatni, akkor ez a teszt a bizonyíték arra, hogy a budget vízhűtés csak mutogatni való.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
49. tibi27
2013.02.11. 12:25
Ezerszer átrágott téma a vízhűtéses topikokba a kompakt kis rendszerek kerülése,és inkább léghűtés ajánlása.itt jön a D14,vagy valami hasonlóan jó Silverstone,Thermalright,.....

Most persze nem az a téma hogy összeválogatott minőségi cuccokból összerakott egyedi vízhűtéses rendszert építünk,de egy ilyen "csak" a processzor hűtése EK anyagokból 80-e Ft-ba kerül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
48. Supra
2013.02.11. 12:30
És persze hogy nincs nagy különbség, ha ugyanakkora felületet használunk hűtésre, mint egy jobb fajta csöves hűtőnél - pláne, ha a házból szívja a melegebb levegőt...

Ráadásul akkora pumpák vannak, amelyek képtelenek rendes áramlást biztosítani, tehát ezt is megette a fene.

A vízhűtésnek az lenne a lényege, hogy akkora hőleadót is használhatunk, mint maga a PC ház! Illetve hogy ezután maga a ház lezárható légmentesen, és nem hallatszik ki a hdd meg a pumpa a szivacs módja lukacsos házból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
47. ejcy
2013.02.11. 12:44
örültem volna ha lett volna benne egy H100(neadjisten 1 rendes vízhűtőrendszer),a nagyobb hőleadó felület végett, de így se rossz teszt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
46. Gundam00
2013.02.11. 12:57
én láttam a Ces-2013 videók között egy igen jó hűtőt ami elvileg igen jól hűt igaz $120.


http://www.swiftech.com/H220.aspx
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
45. gabi123
2013.02.11. 13:33
ejcy: Mindig abból tudunk főzni, amit éppen kapunk a boltból, most ezek voltak elérhetőek. Egyébként köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
44. Asagrim
2013.02.11. 13:38
Vicces hogy mindig előkerül, és mindig az a válasz hogy "teljesen felesleges", "nem éri meg" és "ilyen árban már van jobb léghűtés is".

Akkor most elismétlem mire is jók ezek ...

- magas profilú memória mellé, hogy az ember a pénztárcájához mérten hasonló, vagy akár azonos hatékonyságú hűtést kapjon mintha a legjobb léghűtést használná, igaz kicsit drágábban, de egy teljes vízhűtő rendszer töredékéért. Konkrétan: NH-D14 alá senki nem fog Corsair Vengeance RAM-okat dugdosni, viszont 7 ezer forint felárral kap egy ugyanolyan teljesítményű vízhűtést ami mellé igen!

- mindenhova ahol egy 160+ mm magas hűtőborda nem, de egy 120/140 mm-es ventillátor befér (mondjuk mATX méretű házakba), és kell az a hűtési teljesítmény amire léghűtéssel csak egy 160 mm magas hűtőborda lenne képes!

Tehát igenis vannak olyan területek, ahova CSAK az LCLC rendszerek alkalmasak!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
43. Terror
2013.02.11. 14:03
Magas profilú vakítós memóriát NH-C14 alá is be lehet rakni, és ha annyira memória tuning mester vagy, ebben az esetben a ventilátor még azt is hűti, szóval külön örülhetsz. A Corsair Vengeance-nél vannak amúgy jobb memóriák is, alacsony profillal, pl. Crucial Ballistix, Kingston Anniversary, vagy G-Skill, utóbbiak az NH D14 alá is beférnek.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
42. Asagrim
2013.02.11. 14:06
Most nem az a téma hogy hogyan kell ésszerűen RAM-ot vásárolni, az a téma, hogy mire lehet ésszerűen alkalmazni LCLC-t. Aki megvette a "parasztvakító" high profile RAM-jait, annak ésszerű beruházni LCLC-re, mert a leghatékonyabb hűtés költség/teljesítmény szempontjából a high profile RAM-ok mellé.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.02.11. 14:13
Szerintem a D14 ezekhez képest még mindig jobb. Olcsóbb is. Ergó eladom a fenébe a magas profilos memóriákat és a különbözetből veszek gyorsabb alacsony profilosat

Szerintem ez a tanulsága, ennek az egésznek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. Asagrim kray
2013.02.11. 14:16
Szerintem meg "mi volt előbb a tyúk vagy a tojás" féle vita megy.

Úgy a legkönnyebb bizonyítani az igazadat, ha az alapesetet kiforgatod, ahogyan azt itt ketten már megtették. Ha viszont az alapesetet meghagyod annak ami, akkor nincs mit vitatkozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.02.11. 14:45
Persze ez így van, hogy a memóriád ott van. De jelenleg egy olyan társadalomban élünk, amikor a termékeket vesszük, eladjuk pikk-pakk. Semmit nem veszünk ma már 20 évre.

Szóval az alaptézis az, hogy ezeknek a hűtőknek rosszabb a hatásfoka, hangosabbak, és kevésbé megbízhatóak.

Viszont tudod, hogy pont hova tudnám elképzelni? Kisméretű htpc-be. Mert ott a ház miatt nincs hely nagy bordának és ott a fogyasztás is eleve kisebb. Oda tökéletes lenne szerintem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. kray
2013.02.11. 14:55
Egy A4-A6-hoz ITX alaplapban pl. megfelelő lehetne. Legalább nem fűt be a többi komponensnek. Nem teljesen elvetendő ötletnek. Meg milyen 2 méteres bordáról beszélsz? Egy elég egy 12cm-es ventit fogadó single radi ami kb 130x130mm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. croix
2013.02.11. 14:58
Ejj... ott virít a jó kis AeroEngine II
Hűtésre rátérve, akkor jó a víz, ha nincs helyed a házban a procc felett egy méretesebb léghűtésre, de a vizesnek a radiátorát el tudod rakni olyan helyre ahol a ventije meg tudja kergetni a levegőt, lehetőleg kifele a hátból.
Nekem egy Arctic Freezer 13 van egy mATX házban, konkrétan AeroCool QS-200 Advance-ban, simán belefért és szó szerint jegeli az APU-m. A vinyómat többet hallom mind a 3 venti (táp, ház, apu) bármelyikét. Nem is beszélve arról hogy olcsóbb volt mint az ilyen lubickolós hűtők.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. Eskimo
2013.02.11. 15:45
Üdv mindenkinek!

Nem szoktam nagyon irogatni tesztekhez. De úgy gondoltam megosztom az én esetemet. Nekem egy AVC Herkules virít a házban. Több oka is van ennek. Az egyik, hogy akartam egy normálisabb hűtést a procira, de pénzem nem volt egy izmosabb léghűtésre. Továbbá nekem mATX a házam, ami elég apró belül. Aztán rátaláltam erre a kompakt vízhűtéses dologra. Kicsit utána lestem az interneten és úgy láttam, hogy teszi a dolgát. Így hát 5 ezer forintért vásároltam magamnak egyet. Barkácsoltam hozzá lefogatót, ami nem esett nehezemre. Aztán beszereltem, beállítottam és azóta is megy szépen. Jobb, mint a gyári hűtés.
Továbbá nekem is ilyen "parasztvakító" high profile ramom van. (3 GB GEIL EVO ONE 1800 mhz 8-8-8-2 Sajnos erre futotta. Viszont elég olcsón megkaptam (4000 Ft.)

Ennyi lenne. Összességében szerintem jól jártam a hűtéssel. De javítsatok ki, ha tévedek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. gargoyl
2013.02.11. 15:47
Néhol nem lett véletlen kicserélve a ki és be fúvás értéke?
Gyanús ,hogy befújáskor hűvösebb némelyik teszteredmény.

Pl:AVC Hercules 1 venti ki:38
1 venti be:35.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. Terror
2013.02.11. 16:01
gargoyl - nekem valahogy adja magát, hogy a kívülről jövő levegő hidegebb, mint ami a házon belül van...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. _DiEGO_
2013.02.11. 17:55
Ráadásul nem is 1-2°C -al... nyár után meg még nagyobb a különbség , téli szezonban meg nemigen van sehol 24-25°C -nál magasabb fűtési hőmérséklet lakásokban ... este meg még lejjebb vesszük ezt 21°C körülire ugye ...

ocsabi

Melyik intel hűtés kerül 1000Ft -ba ? amit gyárilak mellékelnek ? Azok a PWM-es ventik nemhinném hogy 500Ft-ért lehetne kapni ujonan ..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. Zaiko
2013.02.11. 17:56
Terror: Nem vagy ezzel egyedül.

Amúgy szívesen láttam volna egy H100-at is a tesztalanyok között :

De ezt leszámítva nagyon tuti teszt lett!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. jocek
2013.02.11. 19:18
Hónap végén jön a Swiftech H220, kíváncsi leszek mit tud ezekhez az asetek cuccokhoz képest.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. CyberPunk6...
2013.02.11. 19:51
Egy kis egyedi gép építésén fáradozom és ott fontos dolog lesz, hogy nem tudok normális nagy bordát rögtön a processzorra tenni, és egy ilyen megoldással fogom térben máshová helyezni a bordát. Mondjuk ott kis teljesítményű processzorról lesz szó, és olcsó megoldás kell, és így jóval olcsóbb, mintha tényleg sajátot kéne építeni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. krx21
2013.02.11. 20:16
Nem tudom kinek mi a konzekvenciája, de számomra az hogy, tárgytalan ez a fajta vízhűtés! A jobb fajta léghűtés egyértelműen győzött! Ráadásul nem tud meghibásodni! Nem is zajosabb... Akkor miről beszélünk?
Mi lenne az a épeszű dolog amiért ilyet vennék? Ráadásul teli van a hibás zajos berregő darabokkal a fórum...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. kockaharco... krx21
2013.02.11. 21:01
Igazad van.

Viszont van olyan is, mikor mITX-et akarsz építeni és beleakarsz rakni egy 3770k-t gtx690-el. Akkor pl hogy raksz bele egy NH-D14-et? Sehogy. De egy H80i simán belemegy, és lehűti 4200-4500MHz-en simán, az amúgy sem jól hűthető procit.
Ráadásul nem is akarja kitépni az alaplapot a helyéről,az meg hogy van néhány hibás darab előfordul, sok helyen 5 év garanciával árulják ezeket a hűtőket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. MrApollo
2013.02.11. 21:06
Kár h sosem kerül extra brutál lég összevetésképp a cikkbe
Vagy csak én nemolvasom azokat a cikkeket
Miért nincs Seidon120M VS Prolimatech Genesis
Komolyan érdekelne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Ch00ler
2013.02.11. 21:23
Nagyon szép teszt, gratulalok.
Már régóta érdekeltek az itt tárgyalt kérdések.
Köszönöm az infót.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. kiskoller
2013.02.11. 21:51
Meglepő, de pl nekem egyáltalán nem néz ki rosszul, hogy kinnt van a hűtő radiátor a gépházból. Igaz, nekem egy nagy toronyházam van (HAF 912) amely tetejétől nem üt el annyira kinézetre az a méretes radiátor. A két cső, amiben a folyadék megy, szép piros, illik a vörösen világító ventillátorokhoz, főleg hogy AMD konfigom van.

Majd ha egyszer szétszedem a rendszert akkor normális módon fogom becsövezni (most nagyon megtekeredtek mert a csatik túl lazák voltak és a csövekkel együtt kellett meghúzni őket) meg ha lesznek szép ventik rajta akkor mégjobban fog kinézni.

Egy vékony háznál viszont tényleg randa egy radiátor.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. tibi27
2013.02.11. 21:57
Számomra ez az etalon itx mod:

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Vizion
2013.02.11. 22:54
Jajj. Jönnek itt a D14 meg mindenféle monstrum hűtőkkel...
Persze hogy jók, nem is kérdés. De ramot cserélni a D14 "alatt" milyen? Én nem akarom, h egy kiló vas húzza a procit -tudom, hogy hátlapi merevítés, etc... de akkor sem kívánom. Kicsi házban bizony jó az LCLC, nekem is az van. Símán hozza hangtalanul a nála drágább léghűtők szintjét. Bizony! LCLC 4500 Ft + posta... OK, kell rá egy jó venti, az +2000 Ft. Ezek a szövegek, h nincs áramlás, nem hűti le, stb. nettó hülyeség, használom, kis tuning mellett is megbírkózik a Phenom II-vel, nem fagyasztja jéggé, de ez nem is extrém tuninghoz van.

Szal. maradjunk annyiban, hogy megvan a helye. Ha nem tetszik, vagy nem megfelelő, akor mást kell venni, ennyi. Van miből válogatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Vizion
2013.02.11. 23:00
ocsabi: "az intel 1000Ft os gyárihűtő szénné alázza ezt a rengeteg vízhűtőt" ezt Te hol láttad? Csak nem az idle grafikont nézed? OMG...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. jocek
2013.02.12. 04:40
vizion. Rohadt egyszerű ramot cserélni egy d14 alatt leveszed az első ventit és kész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. kray
2013.02.12. 08:47
Akkor neked az a béna hűtőd volt, amit hátulról kell felcsavarni ugye? Mert az tényleg nagyon rossz, és a hatásfokában is kételkedek.

Ellenben a normális léghűtők, mind csavarosak elölről, tehát nagyon egyszerű a le és felszerelésük. Ha csak a szerelés volt a szempont, akkor a Ninja (talán ennek van ilyen elvetemülten rossz felszerelési módja) nagyon rossz választás volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. kray
2013.02.12. 11:37
Hidd el volt és van is pár AMD-s gép a környezetemben.
Normális hűtő pl. a CM Hyper212+. A merevítőt persze egyszer fel kell szerelni hátulra, de az ennyi. Onnantól kezdve csak behajtom a csavart elölről és kész. De ez nem egy nagy szám hűtő úgyhogy Noctua D14 szintén könnyedén szerelhető elölről valamint az NH-U12-nek pedig van két lyuk csinálva a bordába amin keresztül a hozzáadott csavarhúzóval tudod szintén egyszerűen rögzíteni a hűtőt a lapon.

Az inteles gépeknél valóban egyszerűbb egyébként, mert azok nagyjából négyzet alakú furattal rendelkeznek, míg az AMD téglalap alakúval, így hátulról valóban nehézkes a szerelése ezt elismerem. De a hátlapot csak egyszer kell felrakni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Cannapeace
2013.02.12. 16:26
Ez a teszt egy átlag felhasználónak készült mint azt a cikk írója is leszögezte, egy átlag user nem cserélgeti a procit memóriát a gépben az a szerviz dolga talán még azt se tudja melyik a proci és mi az a vízhűtés és mielőtt neki engedné a slagot a gépnek ha az túlmelegszik és lefagy a gyári hűtéstől nyáron a nagy melegben, főleg ha még a porcicák is ott figyelnek.
Egy átlag felhasználó nem fog venni vízhűtést mert "mi van ha elöregszik a cső és megreped akkor a víz kiszökik és brutál halál lesz" ő izé "nem fiacskám jó az a léghűtés max veszünk rá egy újabbat mert már a régi zajos max 5000 FT költök rá de jobb lenne ingyen!" általában ezt kell hallgatnom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. He-ell
2013.02.12. 18:29
Ez bizony így van, csak még az 5K-val is sokat mondtál szerintem. A másik amit még biztosan hallasz.: "De miért nem jó a gyári? Akkor minek adják?"

Aztán próbálja az ember elmondani, hogy nyáron a panelban, mondjuk az a 100W-os 3870K mit fog művelni azzal a kis gyári 6 centis ventivel. Egyébként érdekes, hogy némelyik hangos ugyan, de még az elmegy kategória, a másik látszatra ugyan olyan amd-s gyári hűtő, pedig tényleg zavaróan hangos tud lenni. Ezt nem vette észre más, csak az én paranoiám?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. autras
2013.02.12. 21:56
Én azt figyeltem meg amikor vettem anno a Phenom 9850-et, a hozzáadott AVC gyártású hűtő tűrhetően hűt méretéhez képest, és annyira nem hangos, viszont raktam össze a barátomnak egy új gépet, első körben ő sem akart venni másik hűtőt (nem hitt nekem), de az FX8150 mellé csomagolt CoolerMaster gyártású hűtő, alig hűt és ráadásul iszonyú hangos is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. carraroxt
2013.02.14. 11:01
Jó teszt, hiánypótló!
Személyes vélemény:
Én mondjuk személy szerint sose láttam nagy fantáziát a vízhűtésekben. Egyrészt mert nem látom indokoltnak, másrészt mert tartok a megbízhatóságától (léghűtésben maximum a venti romolhat el, de az könnyen/olcsón pótolható), harmadrészt, mert jellemzően nagyon nem költséghatékonyak.
Mondjuk ezt a nagy hűtési parát sem annyira értem, mert szerintem egyáltalán nem gáz, ha egy proci akár 70 fokon üzemel tartósan, és ez az agresszív tuningot leszámítva könnyen tartható viszonylag olcsóbb hűtésekkel is halkan (a merevlemez, táp és VGA hűtését úgyis sokkal nehezebb lecsendesíteni, így nem nyerhetünk önmagában sokat a proci hűtésének túllövésével).
Például az én hűtőm egy első generációs AC FreezerXtreme (2008-ban nagyon olcsó volt), ami teljesítményben most kb. egy [AC Freezer 13]-nak felel meg, egy olyan procin aminél most alig kapni nagyobb fogyasztásút. A BIOS-ban 55 fokra van beállítva a határhőmérséklet, és kizárólag IBT vagy Prime alatt hallottam eddig, hogy felpörgött volna a venti. Szóval szerintem eléggé túl van lihegve ez az egész dolog.
De ha kicsit szétnéz az ember, 10e ft alatt is talál nem egy-két olyan léghűtést ami röhögve körbefutja a kompakt vizeseket. És amelyik házban van hátul 12cm-es ventilátor hely, abba befér egy toronyhűtő is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. kiskoller
2013.02.14. 18:00
kray:

hun-nak igaza van, Mugen2-t tényleg rémálom levenni/felrakni. Hiába hatékony, vért pisiltem mire felraktam. Ehhez képest egy vízhűtő blokk felrakása gyerekjáték volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. ThompsoN kisko...
2013.02.14. 18:01
És mit mondjak én az NH-C14-ről? Nagyon jól átgondolt felfogatása van, és minden könnyen hozzáférhető. Ráadásul ezeket a hűtőket itt a tesztben simán lepipálja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. r-chee
2013.02.15. 09:52
Igaz csak szemléltetés, de ezek a piros-kék (felmelegedő-lehűlő) jelölések sok embert megtévesztenek. Az egész rendszerben állandó a vízhőfok, max. pár tized foknyi eltérést lehet kimutatni a rendszer egyes pontjai között.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Freeware
2013.02.18. 10:41
Nekem egy SCYTHE Ninja 3 hűtőm van, használtan 7-8000 körül is lehet kapni, vagy alatta. 2 magos procit passzívan is 60 fok körül tartja, csak teljes terhelésnél kell bekapcsolni a ventit. Szerintem árban sokkal jobban megéri, mint ezek a vízhűtések. Főleg, hogy a pumpák állandóan zúgnak, nekem meg fontos a csend.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Vizion
2013.02.21. 11:56
Nem zúg a pumpa... legalábbis nem hallatszik, ezért is para nekem
ASETEK LCLC van tripla radival, tartállyal, 1 db 14 cm venti 750 rpm-el fújja, terhelésre kicsit gyorsít, úgy 1000 rpm-ig, itt még kvázi hangtalan. 960T -t hűt, kis tuningal. Crysis 2 alatt is hangtalan.
...vennem kell valami áramlásjelzőt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Winkytct
2013.02.22. 01:22
Ha mar magas ram-rol volt szo:

http://pcsilent.de/ppic-MAXI-Arctic-Cooling-RC-RAM-cooler-RAM-heatsink-arcticrc.jpg
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Kajafun
2013.03.04. 10:38
Hát én Corsair H100i-t vettem, annak nagyobb a radiátora! Amikor megvettem, azt vettem figyelembe hogy ismert márka legyen és nagy radiátoros. Ezeknek amik itt vannak feltüntetve nem sokat érnek, hiszen nem nagyobb a hőleadó felületük egy sima léghűtésnél...
FX8120 6maggal, 4,5ghz = hideg radiátor!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.03.04. 10:51
Miért 6 maggal használod?
Egyébként a proci sosem fogja neked felforralni a vizet, viszont mivel nem elég erős a szivattyú, nem viszi oda elég gyorsan a friss hideg vizet, ezért magasabb maghőmérsékleteket kapsz.

Tapasztalat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Asagrim kray
2013.03.04. 11:20
Azért ez nem feltétlenül ilyen egyszerű. Minél gyorsabb a keringés, annál kevesebb ideig van a radiátorokban a hűtőfolyadék, így kevesebb ideje van lehűlni. Szóval a te esetedben inkább arról van szó, hogy a radiátor jóval hatékonyabban hűt, annyira hogy gyorsabb keringés mellett is megfelelően le tud hűlni a folyadék.

Talán az egyik legkényesebb kérdés vízhűtés összeállításánál az, hogy milyen teljesítményű pumpát szerezzen be az ember ami se nem túl lassú, se nem túl gyors a választott radiátor - és rárakott venti - mellé.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Balage89
2013.03.08. 23:47
Mivel nincs tapasztalatom a vízhűtésekkel de rengeteget olvastam utánuk, ezért inkább nem véleményezem mert az nem hiteles. De abból kiindulva, hogy maximalista vagyok és elolvastam, hogy milyen hűtést tudnak ezek az LCLC rendszerek produkálni és nagy eséllyel ezekből is a lehető legjobbat venném amik 40-45ezer forint között vannak arra jutottam, hogy érdemesebb ebbe a témába még jobban beleásni magam. Így most ismerősökkel kipróbálunk jó pár nagyobb léghűtést majd remélhetőleg áttérünk a vízhűtésekre is. Jelenlegi cpu hűtőm egy arcticcooling a30 ami elég jól teszi a dolgát (szerintem!) mert phenomII 3,8ghz-en se volt 40fok felett. Ezt később egy komolyabb vízhűtésre fogom cserélni. A lényeg az előbb megemlített maximalizmusomban van, hogy ha ezek a hűtések is ezt garantálják akkor felesleges megvennem ezek közül bármelyiket is. Ehelyett találtam egy ilyen szettet [LINK]. Igaz szerintem a hőmérsékleten ez se javítana sokat viszont ha gondolok egyet tudom bővíteni és akár az egész gépet tudom vele hűteni ami szerintem elég nagy előny.

Bocsánat ha kicsit kacifántosan fogalmaztam

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ashiaor666
2013.03.09. 23:26
Ezek az asetek féle rendszerek roppant jók - az első pár hónapban! Azután valamilyen oknál fogva befosik a vezérlés! Legalább is nálam egy C-H100-as és egy K-920-as adta meg magát kb fél év után! Jelenleg egy egyszerű Freezer A30-as hűti a bulldózeremet, tökéletesen végzi a dolgát. Soha többé nem veszek ilyen fél-víz hűtést vagy minek nevezzem, az tuti!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Hunyi
2013.03.16. 11:08
Iponon kapható lesz a Seidon 120M? és ha igen, mikor?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sensejke Hunyi
2013.03.16. 11:21
Volt csak elfogyott. Állíts be neki termékfigyelőt vagy írj iponnak, hogy jön e még.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. filegy
2013.05.18. 14:47
Nekem Mugen 2-m van. Most költöztem be egy Bitfenix Shinobi házba. Beszerelés után gondoltam újrapasztázok, kiprobálom szerelőablakkal a cserét. Az egész megvolt 10 perc alatt. Mindegyik csvar könnyen elérhető, egyik kézzel tartottam a Mugent, másikkal csvaroztam. Könnyebb volt igy szerelni mint kiszedett alaplappal. Úgyhogy a szerelés nehézsége is csak ház függő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!