iPon Cikkek

The Dark Eye: Demonicon - távozz tőlem!

Dátum | 2013. 11. 23.
Szerző | Mastigias
Csoport | JÁTÉK

A The Dark Eye sorozat nem mai darab, az eredeti német változat első része 1984-ben jelent meg klasszikus táblajátékként, majd kapott második, harmadik és negyedik kiadást. Az első PC-s, illetve Amiga-s The Dark Eye játékra 1992-ig kellett várnunk, ekkor érkezett a Realms of Arkania: Blade of Destiny, melyet hét további virtuális kaland követett ebben az univerzumban. Október végén futott be a legújabb rész, The Dark Eye: Demonicon címmel, akció-RPG stílusban.

Nem indult valami könnyen a Demonicon fejlesztése, a játékot eredetileg 2009-ben jelentette be a The Games Company kiadó és a Silver Style Studio. Egy évvel később a TGC csődöt jelentett, ami látszólag a fejlesztők és a játék sorsát is megpecsételte, a Kalypso Media viszont felkarolta a projektet és megvásárolta a jogokat. Sőt, 17 alkalmazottat is leszerződtetett az eredeti csapatból, és egy új stúdiót hozott lére Noumena Studios néven, akik tovább dolgoztak a projekten. Telt-múlt az idő, a játékról nem sokat hallottunk, egészen 2011-ig, amikor kiderült, hogy a főhős személye adott lesz, nem mi hozzuk létre saját karakterünket. A játék tálalása is megváltozott, az izometrikust felváltotta a külső nézet, valamint a vizuális megjelenítés sötétebb, komorabb tónust kapott. A legtöbben egy Witcher-jellegű szerepjátékra számítottak, a valóság viszont ismét közbeszólt, és megcáfolta az előzetes várakozásokat.
A történet középpontjában egy háromtagú család áll: apa, fia, lánya. Mi alakítjuk a fiút, név szerint Cairon-t, akinek egy szörnyekkel és varázslattal teli világban kell majd boldogulnia. Az alapból sötét sztori végkimenetele döntéseink alapján változik, és a legtöbb játékkal ellentétben ezek a lehetőségek nem pozitívra és negatívra tagolódnak, sokkal inkább rossz és kevésbé rossz közül választhatunk. Mindez érdekes ízt ad a hangulatnak és a történetnek, aminek hála remekül fogunk szórakozni – már amennyire egy drámánál ez a megfelelő szó. A játékmenet gerincét a külsőnézetes hack’n’slash adja, amit néha felváltanak az előbb is említett felelet-választós részek. Cairon mozgása egy kissé darabos, így a harc is annak tűnik, de aki nem bánja, hogy sokat kell püfölni a bal egérgombot, az nem fog ráunni. Mindenki másnál viszont fennáll ez a veszély, még úgy is, hogy speciális támadásokat is végrehajthatunk, illetve ellenünk is bevethetnek ilyeneket. Összesen három típusú fegyver áll majd rendelkezésünkre: vágó, zúzó és távolsági, valamint fontos szerepet kap a mágia.

A harc összességében nem túl élvezetes, a fejlődési rendszer viszont annál kidolgozottabb. Négy alaptulajdonságunkat (erő, bátorság, állóképesség, mozgékonyság) fejleszthetjük majd, amik több dologra is kihatással lesznek (pl. erő fejlesztés után nem csak sebzésünk nagyobb, hanem a fegyvereket is jobban kezeljük), illetve tuningolhatjuk képességeinket is (meggyőzőerő, zárnyitás, alkudozás, gyógyítás, megfigyelés, növényismeret, kovácsolás, legendaismeret). Ezen felül külön fejlődési ágat kapott a mágia, melyhez csak akkor kapunk további TP-t, ha használjuk természetfeletti képességeinket, tehát a fegyveres harcpontokat nem használhatjuk fel a varázslatok kimaxolásához. A játékmenettel kapcsolatban sajnos meg kell még említenem az ötlettelen küldetéseket is, melyek semmi izgalmat nem nyújtanak, menj ide, tedd ezt, közben ölj meg ezt-azt. Ráadásul a pályák mérete és felépítése is hagy némi kívánnivalót maga után, mivel a legtöbb helyszínen egyfelé mehetünk, kóborlásra nem sok lehetőségünk lesz. Még nyitottabb területeken sem, szóval a változatosság és a kreatív pályaszerkesztés nem a Demonicon erőssége. No és akkor még nem is esett szó a játék leggyengébb részéről, ami nem más, mint a grafika. Jómagam azt vallom, egy játéknál nem ez a lényeg, inkább a történet, a játékmenet és a nagybetűs Hangulat. A Demonicon esetében viszont sokat ront az összhatáson a vizuális megjelenítés, ami egy többéves játék szintjén rekedt. Elmosódó, lassan betöltő textúrák, elnagyolt, ismétlődő mellékkarakter-kinézetek, grafikai bugok, és fantáziátlan helyszínek. Még ha nagyrészt az alacsony költségvetés is áll ezek mögött, 2013-ban az ilyesmi inkább kínos, semmint elnézhető, megbocsájtható gyengeség. Pláne úgy, hogy a játék itt-ott megakad, pedig a tesztgép (Core 2 Duo 3GHz, 4GB RAM, ATI Radeon HD 4800) bőven elég hozzá, a látvány pedig nem indokolná a lassulást.
Szerencsére a hangok terén már nem ilyen borús a helyzet, a karaktereket életre keltő szinkronszínészek remek munkát végeztek, a különböző csatazajok teljesen rendben vannak, a zene pedig kifejezetten hangulatos. Pont annyira, hogy néhány jelenetnél még a grafika hiányosságait is elfelejtjük egy-két percre. Ismétlem, egy-két percre. És ha már szóba került az időtényező: a fősztori végigjátszása 10-15 órát vesz igénybe, sőt, ha nagyon elaprózzuk a mókát, ezt akár 20 órára is kitolhatjuk. Tény viszont, hogy némileg nyújt a játékidőn az, hogy nincs lehetőségünk saját mentést létrehozni, a program automatikusan ment, ami elég frusztráló tud lenni a nehezebb részeknél.
No most akkor jó a The Dark Eye: Demonicon, vagy sem? Tehetitek fel magatokban a kérdést, ráadásul joggal. A válasz sajnos az, hogy nem az. Legalábbis nem egy olyan szerepjáték-rajongó szemével nézve, aki a The Witcher sorozaton vagy a Skyrim-on szocializálódott, de még a régebbi, hardcore RPG játékok rajongói sem valószínű, hogy megtalálják vele a számításukat. Ez az alkotás kizárólag azoknak ajánlható melegen, akiket elvarázsolt a The Dark Eye univerzum, mindenki más kerülje. A Kalypso Media és a Noumena Studios ezúttal mellélőtt, méghozzá nem is kicsit, nagy kár érte, mert sokkal több rejlik ebben a világban. Reméljük, a legközelebbi próbálkozás már jobban sikerül. Értékelés: 6/10 Platformok: PC, PS3, Xbox 360 Tesztelt platform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. otherl
2013.11.23. 22:08
Na, mintha a Kalypso Media-ától láttunk volna valaha valami jót is. Ontják a a legjobb esetben is csak középszerű játékokat, csak tudnám minek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. lc
2013.11.30. 00:10
Nem tudom, nekem tetszett a tropico Szerintem a Kalypso egyik legjobb játéka, és a patrician 3 sem rossz
Én adok ennek egy esélyt, s bár a hack and slash nem az én világom a Das Schwartze Auge mint világ tetszik és érdekes. Annak idején a River of Time kifejezetten tetszett, valszeg elő is veszem majd valamikor újra végigjátszom, mert ott bizony sokat számít milyen karaktert választunk az elején. (Bizonyos helyekre csak ez meg az mehet be.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim lc
2013.11.30. 08:10
Tropico nálam is nagy kedvenc!

Bár az meg azért van folyamatosan lehúzva, mert egy újabb számozás alig hoz újítást az előzőhöz képest, nem azért mert alapból gyenge.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!