iPon Cikkek

TP-Link Powerline Home Plug adapterek: hálózat máshol, másképp

Dátum | 2013. 06. 10.
Szerző | gabi123
Csoport | HÁLÓZAT

A hálózatok napjainkra szinte észrevehetetlenül szerves részei lettek életünknek, legyen szó akár elektromos, akár telefonos, kábel TV-s, számítógépes összeköttetésről. A lényeg mindig közös, valami kapcsolatban áll valamivel, és köztük egy közegen adat, információ, vagy csupán „áram” áramlik. Ma már gyakorta az internet dübörög olyan sebességen, aminek régen még helyi hálózatnál is örültünk volna, és lassan a mobilhálózatok (4G, LTE) is olyan tempót kínálnak, amivel pillanatok alatt teleírható lenne egy merevlemez.

Nem véletlen a hálózatok rohamos fejlesztése és az átviteli sebességek növelése, ezt a célt igény szüli, mégpedig a tartalmak megváltozása. Régebben a főleg karaktereket tartalmazó, 1-1 képpel operáló weboldalak be-becsordogáltak a betárcsázós modemen, ma a flash és egyéb dinamikus tartalmakkal teletűzdelt, nagy felbontásokkal operáló oldalaknál az akkori sávszélességek ellehetetlenítenék a használatot. Ugyanez érvényes a lokális, ethernet kapcsolatokra is. Régebben apróbb képeket, dokumentumokat mozgattunk, ma már 30-50 GB-os HD videókat, 10 megapixel feletti képeket és egyéb nagyméretű tartalmakat kell átpréselni a hálózaton, amihez természetesen megfelelő sávszélességre és stabil kapcsolatra van szükség.

Mindkét szempontból a legjobb a vezetékes összeköttetés (LAN) kiépítése, hiszen ez szolgáltatja a legnagyobb tempót a legstabilabb módon. Igen ám, de a kiépítés sokszor nehézkes, hiszen fúrni-faragni kell, be kell húzni a kábeleket a megfelelő helyekre, esztétikusan el kell rejteni, stb. Ráadásul ma már sok helyen nem csak két darab asztali számítógép pihen a házban, adott lehet 3-4 gép (ennek legalább a fele notebook/netbook), az okostelefon, a tablet, a TV, a NAS, és még sorolhatnánk.

Látható, hogy ma már szinte minden elektromos kütyü képes hálózatra kapcsolódni, és a legtöbbjük inkább vezeték nélküli formában, így a tisztán vezetékes-alapú hálózat 2013-ban gyakorlatilag halott ötlet. Adott a sokkal kényelmesebb és praktikusabb WiFi, azaz egy vezeték nélküli hálózat kialakításának lehetősége, fúrás, kábelezés nélkül. Csak be kell szerezni a megfelelő routert, a megfelelő adaptereket, felkonfigurálni a hálózatunkat, és már zakatolhatnak is az adatok. Csatlakozni tud a tablet, az okostelefon, akár a TV, ha éppen olyan modellel rendelkezünk. Látszólag minden sima és egyszerű, de a WiFi-nek is vannak árnyoldalai: a hatótávolság (lefedettség), és ebből adódóan a gyengébb adatátviteli sebességek, illetve a kapcsolat esetleges instabilitása.

Bár napjainkra már általánosnak tekinthető a 802.11n szabvány, ami bizonyos feltételek mellett akár több száz Mbites tempóval is kecsegtet, ez is csak egy elvi maximum érték, amivel a gyakorlatban sosem találkozunk, bár egy 100 Mbites LAN hálózattal megfelelő körülmények mellett felveheti a versenyt (nyilván egy gigabites lokális hálóval nem). Mostanában bontogatja szárnyait a friss szabvány, a 802.11ac, melynek sebessége a különféle technológiai és egyéb jellemzőktől függően 433 Mbitről indul és nagyobb lefedettséget is kínál, nem kérdés hát, hogy a jövő vezeték nélküli hálózati szabványa már megérkezett, csak az elterjedés ideje kérdéses.

Ugyanakkor adódhatnak olyan szituációk, amikor se a vezetékes (LAN), se a vezeték nélküli (WiFi) hálózat nem nyújt maradéktalanul tökéletes megoldást a számunkra. Esetleg az egyik túl macerás, nehézkes a kiépítés, amit nem szeretnénk eszközölni, viszont nagy a ház, vastagak a falak, és routerünk képtelen megfelelő lefedettséget nyújtani a kívánt területen, vagy nem elég stabil a kapcsolatunk. Van egy másik út is: a Powerline, azaz adatátvitel elektromos hálózaton. Mielőtt bárki azt hinné, hogy valamiféle új keletű dologról van szó, azoknak jeleznénk, hogy a számítógépes hálózatok szempontjából lényeges Home Plug szabvány 1.0 változatát már 2002-ben elfogadták, és a technológiához nagy gyártók is felsorakoztak, mint például az AMD, az Intel, a Texas Instruments, a Cisco és még sorolhatnánk. Az akkori Home Plug hálózatok többsége 14 Mbites névleges átvitelt kínált, amit ma már mindannyian megmosolygunk. Persze a fejlesztés nem állt meg, mint más technológiák esetében, a tempó itt is nőtt, azonban a módszer mégsem tudott annyira elterjedni, később visszatérünk rá, hogy szerintünk miért. Miről is van szó valójában? Adott minimum két darab hálózati eszköz, amit az elektromos hálózat egy-egy csatlakozási pontjába (magyarán konnektor) helyezünk el.

A hordozó közeg így az elektromos hálózat vezetéke lesz, a két eszközhöz pedig két számítógépet, illetve legtöbbször hálózati kártyát kapcsolhatunk, ennek megfelelően jellemzően ethernet kábelen keresztül. Ha tehát adott a lakásban két darab PC, mindkettőt a konnektorhoz csatlakoztatjuk a LAN porton és a két Powerline eszközön keresztül, megnyomjuk a párosító gombot, és már létre is jött a kapcsolat a két számítógép között, legyenek azok bárhol a lakásban. Ebből már látható, hogy a technológia nagy előnye, hogy gyakorlatilag semmilyen konfigurálást nem igényel, 2-3 perc alatt kiépíthető a háló. Persze ettől még két gép között csak egy hálózati kapcsolat jön létre, de ha az egyik eszközt egy routerbe (valamely LAN port), míg a másikat a PC-hez kapcsoljuk, máris szalad az internet az elektromos hálózaton.

Itt tehát bejön egy olyan alkalmazási terület, amikor például a routerünk fent van az emeleten, az egyik gépünket viszont lent szeretnénk használni a pincében, ahová a jel sehogy sem ér el. Egy Powerline duó alkalmazásával máris kiküszöböltük a problémát. Nem kell kihúzni 5 méter kábelt és keresztbe fúrni a házat, gyorsan és a kényelmesen elkészíthetjük a hálózatot a router és az eszköz között, anélkül hogy bármilyen munkagépet kéne ragadni. Egy másik ilyen szituáció lehet, ha smart TV-vel rendelkezünk, ami csak vezetékes kapcsolatot kínál, és nem tartalmaz WiFi modult. Ha távol van a router, és nem szeretnénk kábeldzsungelt, elég egy Powerline konverter a TV-hez, egy a routerhez, és televíziónk máris a hálózat szerves része.

Egy harmadik példa, amikor a Powerline hálózatokat vegyítjük a WiFi-fel, ugyanis léteznek olyan szettek, amelyiknél az egyik „hagyományos”, azaz LAN felületen kapcsolható például a routerhez, míg a másik fele a LAN mellett „WiFi-szórást” is kínál. Így ha a router távol van, és a jel nem ér le a pincébe vagy az alsóbb szintekre, ahol notebookot, okostelefont szeretnénk bekapcsolni a hálózatba, célszerű egy ilyen hibrid szettben gondolkodni. A normál adapter megy a routerbe, a WiFi-s le a pincébe egy konnektorba, és máris van egy vezeték nélküli csatlakozási pontunk, amivel elérhetjük a messzi útválasztót, illetve az internetet. Ezekből a példákból látható, hogy bizony bőven akadhat olyan terület vagy probléma, ahol a Powerline adapterek a segítségünkre tudnak sietni, és optimális megoldást képesek nyújtani, de mint mindennek, ennek a módszernek is vannak buktatói.

Az adatviteli sebességre nagy hatással van az adott épület elektromos hálózatának állapota, minősége, kiépítése. A jel kényelmesen tud haladni, mivel bőven az elektromos hálózat 50 Hz-es frekvenciája felett halad, de ha egy szűrőberendezés jön az útba (villanyóra, transzformátor), könnyen vége lehet a dalnak. Éppen ezért hangsúlyozzuk ki, hogy a technika házon belüli háló kiépítését teszi lehetővé, a kettővel arrébb lakó szomszéddal ne nagyon akarjunk Powerline rendszert kiépíteni. Ezen kívül természetesen számít még a hálózaton lévő konnektorok száma, valamint a megtett távolság a két eszköz között az elektromos hálózaton. Magyarán egy logikusan, "megfelelően villanyszerelt" épületben két szomszédos szoba mellett vélhetően nagyobb adatátviteli értékeket fogunk mérni, mint a második emelet és a pince között.

Hogy ne veszítsünk jelerősséget, a gyártók arra is felhívják a figyelmet, hogy a Powerline adaptereket ne dugjuk hosszabbítóra vagy elosztóba, pláne úgy, ha azon több berendezéssel is osztoznia kell. Az adaptert mindig közvetlenül a fali konnektorba dugjuk, egyéb berendezések nélkül! Ha így járunk el, akkor mindent megtettünk annak érdekében, hogy a legoptimálisabb legyen a Powerline hálózatunk, és a legjobb értékeket kapjuk. De hol is járunk ma adatátvitel terén? A mai modern egységek akár 500 Mbps-os tempót is kínálhatnak, esetenként N-es, 300 Mbps-os WiFi-vel kiegészítve. Hogy közelebbről is megismerkedhessünk ezekkel az alkalmatosságokkal, a TP-Link kínálatából háromféle szettet hívtunk segítségül.

TP-Link TL-PA511KIT (AV500 Gigabit Powerline Adapter)

Egy modern, átlagos szett, a csomagban tehát két eszközt találunk. Mindkét adaptert hálózati kábellel tudjuk az adott géphez csatlakoztatni, azaz a LAN csatlakozó feltétel. A konverter átlagos méretű, 105 × 58 × 40 mm, egy függőleges elrendezésű, dupla konnektor esetében biztosan eltakarja a másik csatlakozót is.

Az eszköz a HomePlug AV, IEEE802.3, IEEE802.3u, IEEE802.3ab szabványokat támogatja, az elérhető legnagyobb távolság két végpont között 300 méter, az elérhető legnagyobb névleges átviteli sebesség pedig 500 Mbit/s. Ehhez természetesen arra volt szükség, hogy az adapteren gigabites RJ45 portot alkalmazzanak, és természetesen ennek a többi eszköz kapcsán is meg kell lennie, legyen az számítógép, notebook, esetleg router, hiszen ha valahol egy 10/100-as port csúszik a „gépezetbe”, az máris limitáló tényező lehet.

A két eszköz a „Pair” gombok megnyomásával hangolható egymáshoz, a kapcsolat 128-bites AES titkosítás használ, a modulációs technológia pedig OFDM, 1024/256/64/16/8-QAM, QPSK, BPSK és ROBO lehet. Adott a beépített QoS funkció a zökkenőmentes kép- és hangátvitelhez. Az eszközök tipikus fogyasztása a gyártó szerint 6 watt alatt marad. Külsőleg nem lehet róluk ódákat zengeni, adott egy téglatest forma, szemből fehér alapú, itt kaptak helyet a LED indikátorok, melyek az alábbi tényezőkről informálnak:

Két oldalt fekete, szellőzőrácsokkal tűzdelt felület uralkodik, amire szükség is van, mert 6 watt ide vagy oda, érzésre az adapterek szépen fűtenek, azaz nem árt, ha valahol el tud távozni a keletkezett hő. Az RJ45 LAN port és a párosító gomb a készülékek alján található. A kezdő csomagban (starter kit) mindent megtalálunk, amire szükségünk lehet.

Adott a két Powerline adapter, hozzájuk két (körülbelül 1 méter hosszú) CAT5 ethernet kábel, beüzemelési- és használati útmutató (ezt mindenképp érdemes áttanulmányozni), valamint egy telepítőlemez, ami ez esetben inkább a kiépítéshez és a használathoz nyújt további segítséget, mivel telepítésre szoftveres módon nincs szükség.
Specifikáció
Specifikáció
TP-Link TL-PA4010KIT (AV500 Nano Powerline Adapter Starter Kit)

Ez a szett nagyon hasonló képességekkel rendelkezik, mint a kicsit feljebb bemutatott típus. Akkor mitől is nyújt többet? A válasz egyszerű: megjelenésével és méretével. A nano méret találó a konverterekre, ránézésre tényleg nagyjából a fele egy PA511-nek (egészen pontosan 65 × 52 × 28,5 mm).

A külsőbe is sikerült több eleganciát belevinni, magát a dobozt a fehér és az ezüstszürke váltakozása uralja, a TP-Link felirat jól illik az összképbe, a visszajelző LED-ek kék fénnyel világítanak, funkciókínálatuk megegyezik a PA511-nél bemutatottaknál. Társához hasonlóan amerikai, angol és európai aljzatokkal is elérhető, a gyártó szerint a fogyasztása üzem közben 2 watt alatt marad.

Két eszköz összekapcsolása itt is a párosító gomb megnyomásával történik. A Nano szabvány szerint a HomePlug AV, IEEE802.3, IEEE802.3u protokollokat támogatja (a modulációs technológia OFDM, a titkosítás 128-bites AES Encryption), a TP-Link így 500 Mbps elvi maximális sebességet ad meg az elektromos hálózaton, ugyanakkor a Nanók alján csak 10/100 Mbps-os portok fogadják az RJ45 LAN csatlakozókat, így az 500 Mbps már csak emiatt is kérdéses, hiszen a router vagy a számítógép felé 100 Mbit felett biztosan nem tudunk kommunikálni.

Ugyanakkor a beépített QoS funkció biztosíték lehet a zökkenőmentes kép- és hangátvitelhez. Az elérhető maximális távolságban nincs különbség, itt is 300 méter a gyári adat, amely két végpont közötti távolságra értendő. Természetesen a konfiguráláshoz itt sincs szükség semmilyen plusz eszközre vagy meghajtóra, csak csatlakoztatjuk a P4010 Nanókat a megfelelő konnektorokba (hosszabbító, elosztó alkalmazása nélkül), összepárosítjuk őket a Pair gombbal, és már rendelkezésre is áll a hálózat a kívánt két eszköz között. Előnynek itt is a gyorsaság, az egyszerűség és a fúrás faragás nélkül áthidalható nagy távolságok írhatóak fel.

Az Nanó méreteiből adódóan ez a szett érkezett a legkisebb dobozban, de a tartalom nem szenvedett el tömörödést, gyakorlatilag ugyanazokat a tartozékokat találjuk a csomagban, mint amit a PA511-nél. Két Nanó adapter, két darab Cat5 ethernet kábel (körülbelül 1 méteres hosszban), információs lemez, gyors telepítési útmutató.

Ha van kedvünk, kipróbálhatjuk a Nanóhoz és a TA511KIT-hez egyaránt elérhető Management Ulitity-t, amiben nevet adhatunk eszközeinknek, kilistáztathatjuk azok paramétereit, QOS profilokat állíthatunk be, vagy esetleg firmware-t is frissíthetünk. Ez a program csupán egy opcionális lehetőség, a hálózat kiépítéséhez és használata nincs az alkalmazáshoz kötve.
Egyszerű, átlátható felület
Egyszerű, átlátható felület
Specifikáció
Specifikáció
TP-Link TL-WPA281KIT (300Mbps AV200 Wireless N Powerline Extender Starter Kit)

Ez a kit a powerline és a wireless technológia előnyeit igyekszik egyesíteni, és egy hatékony kombót a vásárlók kezébe ajánlani. Itt egy aszimmetrikus párosról van szó, azaz a WiFi modult tartalmazó powerline konverter nagyobb méretű, mint a csak kábeles összeköttetésre alkalmas példány. A gyártó által megadott méretek a 105 × 58 × 40 mm, a nagyobbik egység ugyanakkora, mint egy PA511-es példány. Foglalkozzunk először a kit vezetékes részével, jobban mondva tudásával!

A támogatott szabványok sora a HomePlug AV, IEEE802.3, IEEE802.3u, az elvi maximum adatátviteli sebesség 200 Mbps-ra csökkent, de ennek vélhetően nincs nagy jelentősége, mert az alkalmazott ethernet port itt is csak a 10 Mbps és 100 Mbps-os átvitelt támogatja.

Az összeköttetésre használt elektromos hálózat távolságára vonatkozó specifikációs adat nem változott, továbbra is 300 méter körüli (házon belül) az a határ, amit még a konverterek képesek áthidalni. A WPA281KIT is mindhárom dugóval elérhető (US, EN, EU), így ha a megfelelőt vásároljuk, a világ bármely pontján használhatjuk. A termékek fogyasztása a PA511-gyel megegyező, a TP-Link leírása szerint kevesebb, mint 6 watt. A LED visszajelzők sora plusz egy taggal bővült (PWR, PLC, ETH,WIFI), ami a WiFi aktivitással kapcsolatban lesz szolgálatunkra.

Ennek megfelelően a „Pair” gomb is társat kapott, a WPS kapcsolóval a vezeték nélküli hálózat védelmét kapcsolhatjuk be, illetve ki, amiből bőven van választék, ugyanis az eszköz a 128-bit AES, WEP, WPA/WPA2, WPA-PSK/WPA2-PSK titkosítási technológiákat egyaránt támogatja. A megfelelő jelerősségről egy 2 dBi fix antenna gondoskodik, azaz cserére nincs lehetőség. A kisugárzott teljesítmény <20 dBm (EIRP). Az EIRP jelentése "effective isotropically radiated power", ami nagyjából így fordítható: " az izotróp antennához viszonyított tényleges kisugárzott teljesítmény". Az EIRP értékét úgy kapjuk meg, ha az antennába bevezetett teljesítmény értékét megszorozzuk az antenna nyereség teljesítmény arányszámával. A KIT WiFi-s egysége az IEEE802.11n/g/b szabványokat egyaránt támogatja, így az elérhető maximális elvi sebesség 300 Mbps.

A WPA281KIT tehát ott tehet különösen jó szolgálatot, ahol az elektromos hálózat segítségével áthidalt hálózat után az egyik végponton, illetve annak környezetében WiFi-s csatlakozási lehetőséget is szeretnénk. A doboz stílusban és tartalomban egyaránt testvériséget mutat az előző két modellnél látottakkal, a csomag tartalmát képezi a két Powerline Ethernet Adapter (TL-WPA281 és TL-PA2010), a két darab Cat5 ethernet cable (RJ45), a Resource CD és a Quick Installation Guide (gyors beüzemelési útmutató). Mivel itt egy WiFi-vel kombinált eszközről van szó, bizonyos paraméterek beállításához már indokolt szoftveres felület.

A TP-Link mellékel is Management Utility-t a csomag mellé, mely a routerek admin paneljéhez nagyon hasonló felülettel rendelkezik kinézetre és funkcionalitást tekintve egyaránt.
Először ki kell választanunk a megfelelő típust
Először ki kell választanunk a megfelelő típust
Utána neki lehet kezdeni a beállításoknak
Utána neki lehet kezdeni a beállításoknak
Specifikáció
Specifikáció
Tesztek, azaz a puding próbája az evés A teljesség igényét szem előtt tartva először nem csináltunk mást, mint az épület TP-Link TL-WR841N routeréhez csatlakoztattuk az egyik TL-PA511-es konvertert, a párját pedig a szomszédos szobában lévő asztali számítógéphez. A párosítás után a kapcsolat azonnal létrejött, az internet elérhető volt, a le- és feltöltés zökkenőmentesnek, a közeg stabilnak bizonyult. Mértünk is egyet, a kapott értékek pedig egyértelműen hozták azt, ami a netcsomag kínál, azaz a netmegosztás 5-ösre vizsgázott.
Az ilyesmiket felejtsük el, ha Powerline eszközt csatlakoztatunk!
Az ilyesmiket felejtsük el, ha Powerline eszközt csatlakoztatunk!
Mivel a TL-WR841N nem gigabites, hanem csak 10/100-as LAN portokkal rendelkezik, őt kivettük a további mérésekből, és az elérhető maximális adatátviteli sebességekre úgy próbáltunk fényt deríteni, hogy az eszközöket direkt módon kötöttük össze egymással egy asztali gép és egy notebook (mindkettőben gigabites hálózati kártya) alkalmazásával, router használata nélkül, így az elektromos hálózat minőségén kívül nem léphetett fel semmilyen limitáló tényező. A TL-PA511KIT esetén a Windows 7 és Windows 8 operációs rendszerek a várakozásoknak megfelelően gigabites kapcsolatot diagnosztizáltak, ez a másik két eszköznél 100 Mbps-ra módosult, a specifikációnak megfelelően. A két számítógép között egy körülbelül 360 MB-os fájlt másoltunk a notebookról az asztali gépre, az átvitelt pedig az DiskBench alkalmazással mértük. Nyilván ez esetben az áteresztőképesség van fókuszban, így a mért sebességeket tesszük közzé, amelyek MB/s-ban értendőek.

Jól látható, hogy az értékek sajnos messze elmaradtak attól, amit vártunk. Azt tudtuk, hogy az eszközökre írt adatokat fenntartásokkal kell kezelni, és valami hasonló hatékonyság lehet a mérvadó, mint a WiFi kapcsolatoknál, de őszintén szólva ennél többet vártunk, különösen a TL-PA511KIT esetén, amely gigabites csatolókkal rendelkezik, és a kapcsolat is gigabites volt. A mérésre „használt” épület körülbelül 25 éves villanyszerelést tartalmaz, amely nyugodtan beleilleszthető a magyar átlagba. Ráadásul látszólag a legközelebb lévő két végpont hozta a legrosszabb eredményt, de mivel nem ismerjük a házban lévő villanyszerelést, így a légvonalbeli távolság koránt sem biztos, hogy közelséget jelent a hálózatban is. Befolyásolható tényező lehet a sok konnektor, esetleg jobban elhasználódott kábelszakasz, stb. Azonban a biztonság kedvéért egy másik épületben is elvégeztünk néhány gyors mérést, ahol nagyon hasonló eredményeket kaptunk, így az elsődleges mérési terület nem tekinthető átlag alatti minőségi szintűnek. Összefoglalás, vélemény E cikkünk témája a Powerline, HomePlug technológia bemutatása volt, a módszer ismertetése olyan eszközök, olyan hardveres alap használatával, amelyek abszolút naprakészek és modern egységeknek tekinthetőek, azaz közreműködésükkel képet kaphattunk arról, hogy áll ma ez a hálózatépítési módszer. Az elektromos hálózatnak adatátviteli összeköttetésre való használata kétségkívül jár olyan előnyökkel, amit se a vezetékes, se a vezeték nélküli LAN nem tud abszolválni, ezekről korábban már tettünk említést. Nagy előny, hogy a beüzemelés gyors és egyszerű. Nem kell fúrni, nem kell kábeleket behúzni, egyszóval fizikai munkát nem igényel, nincs szükség a falak, tapétázás, stb. állapotának megváltoztatására, aminek a hölgyek hatványozottan örülhetnek.

Csak fogjuk a kettő vagy több eszközünket, csatlakoztatjuk a konnektorba, és gyakorlatilag készen vagyunk, konfigurálnunk sem kell, a párosító gomb mindent megcsinál helyettünk. Eddig minden pozitív, de számos kritériumra is figyelni kell. Kismegszakítón, UPS-en, villanyórán keresztül a technológia nem működik, vagy ha mégis, a jelerősség használhatatlan szintre gyengül le. A használható távolság nagyban függ a kábelezés állapotától. A gyártók nem ajánlják a hosszabbító használatát, ha mégis ezt tennénk, akkor a hosszabbító tovább csökkenti az elérhető sávszélességet, ami simán a felére, harmadára is redukálódhat, ezért nem ok nélküli a gyártói tiltás. Az jelerősség szempontjából döntő, hogy adott távolságon hány fali dobozon (kötésen) megy át az áram. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb veszteséggel számolhatunk, és akkor még a kábelek állapotáról szót sem ejtettünk.

Ezekből a tényezőkből az valószínűsíthető, hogy egy modern, frissen villanyszerelt kis lakásban nagyobb sebességet tudunk elérni, mint egy többszintes családi házban, pláne ha régi épületről van szó. Egy kisebb lakásban ugyanakkor nem biztos, hogy van értelme a powerline-nak, hiszen egy komolyabb WiFi router is megbirkózhat a feladattal, bár ekkor is lehetnek speciális területek, például okostévé, netes asztali lejátszó hálózatba kapcsolása konverter segítségével. Tesztünkből kiderült, hogy egy átlagos korú, vélhetően átlagos állapotú családi házban a névleges értékekhez képest jelentős veszteséggel kell számolni az átviteli sebességet illetően.

Az a következtetésünk, hogy a Powerline hálózat stabilitást tekintve alkalmas lehet egy 10/100-as LAN hálózat kiváltására, de sebességben csak akkor lehet partiban vele, illetve haladhatja meg azt, hogy ha kizárólag gigabites routert és konvertereket alkalmazunk, ami persze nem olcsó mulatság. Véleményünk szerint egy Powerline hálózat jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy nagy sebességű hálózatot építsünk ki vele, de az átlagos átvitel mellett netmegosztásra tökéletesen alkalmas. Tisztán Powerline network építésének nem látjuk sok létjogosultságát, annak viszont kétségtelenül igen, hogy áthidaló megoldásnak szolgáljanak más hálózatok között. Például TV-t kössünk vele a routerhez 5-6 méternyi ethernet kábel kihúzása nélkül, vagy a router internetkapcsolatát lejuttassuk a pincébe, ahova annak WiFi-s jelerőssége már nem ér el, és szintén 5-6 méter LAN kábelt kellene kihúzni, két szint átfúrása mellett. Ráadásul, ha ezt például egy WPA281KIT-tel tesszük, akkor nem csak vezetékes csatlakozási pontot juttathatunk a kívánt területre, hanem egy WiFi AP-t is, azaz a routerhez kvázi jelerősség-kiterjesztést biztosítunk, és az eddig elérhetetlen régió bármilyen eszköz számára elérhetővé válik a hálózatot tekintve.

Mi ma ezekben az áthidalandó távolsági területekben, jelerősségi kérdésekben és a kényelmes kiépítésben látjuk a Powerline és a HomePlug igazi erejét, ha valaki ilyen problémára keres megoldást, akkor bátran tudjuk ajánlani ezeket a termékeket. Arra azonban nem árt felkészülni, hogy a Powerline eszközök érezhető anyagi ráfordítást is megkövetelnek. Egy TL-PA511KIT körülbelül bruttó 18 000 forintért lehet a miénk, amiért megkapjuk a névleges gigabites csatlakozási sebességet, 500 Mbps átviteli maximummal. A TP-Link TL-PA4010KIT (Nano) ezzel szemben már 11 000 forint környékén a miénk lehet, ami kicsi, szebb és kevesebbet fogyaszt, de lassabb átvitelt kínál. Ha a WiFi-t is szeretnénk bevonni a körbe, akkor a TP-Link TL-WPA281KIT a mi „emberünk”, amiért nagyjából 19 000 forintot kell otthagyni a kasszánál. A TP-Link eszközöket a Mercury Impex Zrt.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

18. kistrojak
2013.06.10. 11:00
HIBA:
mivel bőven az elektromos hálózat 50 MHz-es frekvenciája felett halad,

Így kéne:
mivel bőven az elektromos hálózat 50 Hz-es frekvenciája felett halad
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. prohlep
2013.06.10. 11:32
Még két dolog érdekes lenne.

Ha a ház erősáramú kábelezését kiiktatandó, egy hosszabb elosztóba van bedugva egy készülék pár, akkor milyen a három pár kapcsolati eredménye?

Az első oldal kettőnél több készülékkel telipakolt házat mutat. Lehetséges, hogy a mellékelt szoftver alkalmas arra, hogy két kit négy készülékét együttműködésre konfigurálja?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Balucsek
2013.06.10. 14:01
Hát elég siralmas eredmények születtek... Bár külföldi tesztekben láttam már olyat, hogy egy g-s wifi-t leköröztek, de kitudja ott milyen ideális körülmények mellett. Amit a teszt szempontjából érdemes lehetne tudni, hogy milyen fogyasztók voltak a hátózaton és mennyit ettek, hogy az mennyire lehet kihatással a jel erősségre (pl mellette lévő konnektorba egy régebbi plazmaTV hűtők fagyasztók stb...).
Illetve még jó lett volna egy ismert kábelezésű lakásban is tesztelni, hogy kiderüljön kb mennyi a veszteség a távolsággal.
Ami szerintem ennek a technikának a legnagyobb hátulütője, hogy a fali megszakítókat nem igazán kedveli, márpedig nem igazán tudok elképzelni olyan értelmesen kábelezett lakást ahol 2 távol eső szoba ugyan arra a biztosítékra lenne kötve ahhoz meg elég szép ólom hálónak kell lennie a falban hogy már a szomszéd szobába is árnyékolva legyen a wifi...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. nemlehet
2013.06.10. 15:21
Ez tipikusan egy papíron jól hangzó megoldás ami a valóságban nem igazán használható.

Amúgy nekünk egy elég régi házunk van vastag terméskő falakkal és sajnos a szomszéd szobába már csak fele jelerősséggel megy át a wifi távolabb meg már egyáltalán nem. Legalább 3-4 router kellene csak az alsó szintre, hogy mindenhol legyen normális jelerősség. Nem kell ahhoz ólomháló a falba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. bszoke88
2013.06.10. 21:40
"A használható távolság nagyban függ a kábelezés állapotától függ."

és az mitől függ, h hány függ függ a mondatban?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. bszoke88
2013.06.10. 21:53
egyébként 10-20k-ért egy kőműves tud pár lyukat fúrni, akár szépen is, UTP kábelnek meg vagy 50-60 Ft lehet métere. mindenki számoljon.
arról nem is beszélve, h tápot és jelet nem viszünk egymáshoz közel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. gabi123
2013.06.11. 09:15
bszoke88: Nyilván attól, hogy észreveszem-e átolvasásnál, vagy sem.

A hibajelentést köszönöm, javítva!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. HGIceman
2013.06.11. 18:32
Akkor egy villanyszerelő véleménye:
"Kismegszakítón, UPS-en, villanyórán keresztül a technológia nem működik, vagy ha mégis, a jelerősség használhatatlan szintre gyengül le."
Egy normálisan szerelt újabb háznál, szinte helységenként van kismegszakító, de a két szint mindenképpen külön áramkörön van. Ez azt jelenti, hogy az emelet és a földszint között legalább 2 kismegszakító van. Szerintem egy modern építésű jól villanyszerelt házban, a két külön helységben elhelyezett készülék közé két kismegszakító számolható. (a villanyszerelés csillagpontos)
Ha a tesztnél használt ház ilyen (már pedig az eredmények szerint ilyen), nem kell csodálkozni ha rosszak az eredmények. Tehát emeleti szoba emeleti nappali valószínűsíthető útvonala: emeleti szoba - földszinti elosztó itt 2db kismegszakító - emeleti nappali. Ha van emeleti elosztó, az emelet és a földszint között még ennél is rosszabb helyzet adódhat. (4db kismegszakító)
Még az én 50 éves földszintes házamba is 3 áramkört tettek anno.
Remélem ezzel az infóval segítettem az eredmények értékelésben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. gabi123
2013.06.11. 20:28
HGIceman: Érdekes és tanulságos infók, köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. budspencer
2013.06.12. 12:12
Arról meg már ne is beszéljünk, hogy egyre gyakoribb a vezérelt dugaljak alkalmazása, illetve
hogy egy szobán belül is több dugalj áramkör van, pl: külön az UPS-nek, külön az állandó üzemnek, külön az időhöz kötött vezérlésnek. Ráadásul nem csak kismegszakítókkal, hanem Áramvédő-kapcsolókkal (akár többel is) számolni kell. Az áramvédő-kapcsolók pedig eléggé
érzékenyek a nagyfrekvenciás zavarokra, akár téves leoldást is eredményezhet, ha ráengedünk a körre egy ilyen eszközt. A PLC vezrelt rendszerekbe meg bele sem mennék...

Amúgy meg vicces, hogy szinte csak 10/100-as vezetékes routert kapsz, de ebből a csodából meg rögtön 500 megabitest kínálnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. sanyix
2013.06.15. 13:04
nem igazán műxene nálunk, 3 fázis van behúzva a házba és mind3 szétosztva a helységek között, és csak azonos fázison műxik.

Marad a fúrás és az UTP, az a leggyorsabb, legstabilabb és legkevesebb energiát fogyasztó kapcsolat, kár hogy ethernet hubokat már nem kapni, pedig sok helyre az is elég lenne a drága switchek helyett. (pl egy szobába átfúrt ethernet kábel 2 felé osztására).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. legyes
2013.06.15. 19:20
sanyix: Az informatika istene megmentett minket a huboktól, jobb ez így mindenkinek. A hubok működésükből eredően inkább sokportos repeaterek, mint hogy egy switchhez is lehetne azokat hasonlítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. sanyix
2013.06.16. 16:59
Max a switch gyártóknak jobb, akik eladhatnak 5 ezer forintos switcheket, amikor csak 2 felé kéne osztani egy utp kábelt...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Wolfy
2013.06.17. 09:25
sanyix: Ha elég a 100 Mbit és csak 2 felé akarod osztani az UTP-t, akkor használhatsz Y osztót. A hubok tényleg nem hiányoznak manapság...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. hulioszeza...
2013.06.17. 09:31
@sanyix: ha elég 100 Mbites kapcsolat a végén akkor akkor egyszeru osztóval is meg lehet oldani ami a 8 eres kábel két 4 eresre osztja.
Y osztó
Ha meg nem elég akkor behúzol két kábelt.
(egyébként sem jó switchekkel megpakolni a hálozatot)

szerk: na amíg itt kerestem neked a linket addig más is írt az Y elosztóról.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Kajafun
2014.04.02. 12:48
Nesze semmi, fogd meg jól találmány...
Ezért nem terjedt ez el sehova, csak a tyúkólakba ahol egy fázison van az egész 10nm-es lakosztály, oda is csak azért, hogy legyen má nah!
Nekem 2db tp link wifi range extender van, szintén konnektorba kell dugdosni, de sajnos annyira szar, (már bocs de tényleg) hogy nem éri meg vele lefoglalni a konnektort!
Havonta firmwaret lehet rajta frissiteni, de azt nem tudják megoldani hogy stabilan működjön, lassan a reset gomb kinyiffan bennük, akkor el lehet gondolkozni, hogy ez a LOWLINE próbálkozás mennyire egy szutyok lehet a gyakorlatban...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Kara_kan
2014.04.08. 10:00
Segítsen nekem valaki abban, hogy ha egy ilyen, nem wifis eszközt a PC LAN-portjára csatlakoztatok (nem a routerre, mert nincs LAN-kimenetes routerem), a PC internetkapcsolatát miként oszthatom meg!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. zagor0
2017.03.18. 18:00
Én már legalább 3 éve használok 3 powerline eszközt (PA511KIT+WPA281) és semmi gondom nincs, pedig IP kamerákat is működtetek velük. Szerintem zseniális találmány. 3 fázisú hálózaton is gyönyörűen működnek. Ha csak mindig fúrni kellene - nálam 3 melléképületbe viszik át az Internet kapcsolatot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!