iPon Cikkek

Transformers: Fall of Cybertron - Az utolsó napok

Dátum | 2012. 09. 06.
Szerző | dragon83
Csoport | JÁTÉK

A harmadik – igencsak megkérdőjelezhető minőségű – Transformers film bemutatása óta már jópár hónap eltelt, így szép lassan lecseng az alakváltó robotok kalandját kísérő láz. A videójátékok iránt érdeklődők számára azonban csak most kezdődik az élvezet, hiszen ha lassan is, de elérkeztünk a High Moon Studios által készített Transformers: Fall of Cybertron című program megjelenéséhez, mely a két évvel ezelőtt megjelent War for Cybertron folytatása. A 2010-es alkotás sokakat meglepett, hiszen egy egészen jó akciójátékot ismerhettünk meg annak képében. A fejlesztők igyekeztek, hogy a program minél inkább hű maradjon a forrásául szolgáló képregényhez, illetve rajzfilmhez, így a hangulatra, a történetre és a látványra sem lehetett panasz. Ehhez jött egy pörgős egyjátékos mód, egy egyszerű, de használható multi, és már el is készült minden idők egyik legjobb Transformers feldolgozása. A kiadó Activision látott fantáziát a folytatásban is, aminek eredménye az első rész sztoriját tovább szövő Fall of Cybertron, mely két hete egyszerre jelent meg PS3-ra, Xbox 360-ra és PC-re. Stílusát tekintve a játék teljesen megegyezik elődjével, így garantált a 100% adrenalinlöket, az egymásnak feszülő fémmonstrumok látványa, és a szünet nélküli akció.

Bár nem irányíthatjuk közvetlenül, a háttérben szereplő Metroplex is feltűnik a játékban
Cybertron romokban hever. A bolygó magja leállt, felszínét roncsok tömkelege borítja, a megmaradt Energon forrásokért pedig továbbra is féktelen csata dúl az Autobotok és az Álcák (Decepticons) között. Felismerve, hogy a bolygó haldoklik, az Autobotok egy hatalmas űrhajóval, a Bárkával kívánják elhagyni otthonukat, ezt azonban az Álcák minden erejükkel próbálják meghiúsítani. Ezzel a felütéssel veszi kezdetét a Fall of Cybertron (FoC), mely a Transformers univerzum azon (kevésbé ismert) történetét meséli el, amikor a robotok végleg elhagyták fém és acél borította égitestüket, hogy a Földön új otthont keressenek. Bár a sztori ez alapján elég egyszerűnek tűnik, valójában meglepően érdekesre sikerült ahhoz képest, hogy a játék arról szól, hogy hatalmas fémszörnyetegek verik laposra és lövik apró darabokra egymást. Az első részhez hasonlóan a FoC-ban több szempontból is megismerhetjük a történetet, ugyanis folyamatosan cserélődnek az általunk irányított karakterek. A tanítóküldetést Bumblebee kasztnijába bújva élhetjük át, de hamar ránk bízzák egy igazi nagyágyú, Optimus Prime irányítását is. Aztán jön Cliffjumper, Jazz, majd átváltunk az Álcák oldalára, hogy többek közt Shockwave, Vortex, Megatron, és Starscream optikáján keresztül szemlélhessük az eseményeket. Nem szeretnénk lelőni a poént, de annyit elárulhatunk, hogy az utolsó misszióban még küldetésen belül cserélődnek a szerepek, így egy igencsak izgalmas végjátéknak lehetünk részesei. És ha ez nem lenne elég, még az egyik leghíresebb és legbrutálisabb Dinobotot, Grimlockot is irányíthatjuk. Róla még ejtünk szót pár gondolattal később, ugyanis igencsak egyedi alakváltóról van szó.

De előtte lássuk, sikerült-e kijavítani az első rész egyszemélyes módjának hibáit! A FoC-ban 13 misszió lelhető fel, melyek körülbelül 9-10 órára köthetnek le minket, ami nem rossz teljesítmény egy akciójátéktól. Azt nem mondhatnánk, hogy ezek a küldetések nagyon változatosak lennének, hiszen nagy részük a „juss el ide, és közben lőj le mindenkit” sémára épül, de azért mindig van egy-két érdekesség, amik feldobják a játékot, és a karakterek párbeszédei is jól sikerültek, már csak ezért sem fogunk unatkozni. Nem tetszett viszont, hogy túl sok olyan szekció van, amikor be vagyunk zárva egy helyre, és özönlenek ránk az ellenfelek, mi pedig nem tudunk továbbjutni addig, míg adott számú robotot el nem tettünk láb alól. Mivel a játék elég nehéz tud lenni (pár közeli lövés és végünk), itt sokszor kellett a „reload” gombra nyomni. Ami a robotok fegyvereit illeti, a puskák, rakétavetők, gépágyúk és a többi csúzli mindenki számára elérhetőek, illetve felvehetőek a pályán, viszont az egyes alakváltók eltérő speciális képességgel rendelkeznek. Cliffjumper láthatatlanná tud válni, így az ő küldetéseiben nagy szerepet kap a lopakodás, Jazz egy energia „csáklyával” tud egyik helyről a másikra lengeni, Vortex lökéshullámmal támadja az ellenfeleket és így tovább. Szerencsére minden helyszín úgy került felépítésre, hogy ki lehessen használni ezeket a képességeket, amik így egy kis változatosságot visznek a harcba.

Cliffjumper akcióban
Transformerekről lévén szó, hőseink természetesen át tudnak változni járművekké is, ami egyrészt megkönnyíti a közlekedést, másrészt bizonyos helyzetekben a harc is könnyebb lehet ezt a formánkat használva. Meg hát ne tagadjuk, igencsak jóleső érzés végrehajtani egy ilyen átalakulást a csata hevében. Ami új játékelem az előző részhez képest, az a Teletraan1 állomások megjelenése. A pályákon itt-ott találhatunk olyan eszközöket, amiknél elkölthetjük az ellenfelek leöléséért kapott kristályokat. Ezeken a helyeken egyrészt lehetőségünk van fegyvert váltani (választhatunk a könnyű és nehézfegyverek között), illetve fejleszteni is tudjuk az egyes eszközöket. Mindegyik csúzli képességeit fel lehet tornázni a játékban, legyen szó akár gyorsabb tüzelésről, nagyobb sebzésről, vagy épp sebesebb újratöltésről. Ha igazán bővelkedünk kristályokban, akkor elkölthetjük azokat különféle támogatóeszközökre is. Választhatunk az energiapajzs, a gépfegyveres drón, a speciális képességeink lehűlési idejét gyorsító eszköz, illetve a nagyon látványos (és halálos) dimensional decimator között. Ez utóbbi egy mini fekete-lyukat hoz létre, ami minden ellenfelet elnyel a közelében. Végül, de nem utolsó sorban, azt is megtehetjük a Teletraan1 eszközöknél, hogy egy passzív bónuszt biztosító perket veszünk magunknak. Ezek a tűzerőnktől kezdve, a pajzsunkon át a járműformánk páncélzatáig mindenféle tulajdonságunkat javítják, ajánlott időnként beruházni rájuk.

Ígéretünkhöz híven itt szeretnénk kitérni a Fall of Cybertron különleges szereplőjére, aki bizonyára sok rajongó számára fog örömet okozni. Ő Grimlock, a Dinobotok vezére, akit a hadjárat vége felé lesz lehetőségünk irányítani, igaz csak egy küldetés erejéig. Grimlock nem a legkifinomultabb harcos az Autobotok között, nem csoda, hogy nem távolsági fegyverekkel pusztít, hanem inkább a közelharcban jeleskedik. Kardjával pillanatok alatt képes szétzúzni minden közelben álló ellenséget, míg energiapajzsával védi magát, ha netán rálőnének. Ezzel a kombinációval ez a robot teljesen más játékstílust igényel, mint a többi karakter. Az a cél, hogy minél hamarabb lerohanjuk az ellenfelet, hogy ócskavassá aprítsuk őket. Ráadásul minél eszeveszettebben harcolunk, annál jobban feltöltődik a jobb alsó sarokban látható „düh mérőnk”, ami ha eléri a maximumot, akkor át tudunk alakulni. De Grimlock nem egy autóvá, vagy repülőgéppé változik át. Belőle egy hatalmas robot T-rex lesz, azt hiszem nem kell ecsetelnünk, hogy milyen hasznos tud lenni egy ilyen gépszörny. Ilyenkor agyon tudunk taposni bárkit, a szánkból tüzet fújhatunk, de meg is haraphatjuk az ellenfeleket. Egy negatívumot tudunk felhozni ezzel kapcsolatban, méghozzá a dínó kissé nehézkes mozgását, ami miatt nem mindig egyszerű megtámadni azt, akit szeretnénk.

Légitámadás!
Az egyjátékos mód tehát egészen jól sikerült, és elmondhatjuk, hogy a multi miatt sem kell szégyenkezniük a fejlesztőknek. Bár az első részben szereplő kooperatív sztori opciónak sajnos búcsút kell intenünk, nem kell lemondanunk az Escalation nevű horda módról, amelyben egy négyfős csapattal kell kiállnunk az ellenfelek egyre intenzívebb rohamát. Ami változott az elődhöz képest, hogy az öldöklés során összegyűjtött pénzt fel tudjuk használni arra, hogy a pályák újabb és újabb szekcióját nyissuk meg, ahol általában erős fegyverek és felszerelések várnak ránk. Ami a hagyományos multis mókákat illeti, továbbra is van team deathmatch (TDM), zászlórablás, conquest (ahol pontok elfoglalása a cél), illetve megjelent egy új lehetőség, a Head Hunter. Utóbbi tulajdonképpen olyan, mint egy TDM, csak épp fel kell venni az ellenfelekből kipottyanó szikrát, és eljuttatni azt egy adott zónába, mert csak így szerezhetünk pontot a csapatunknak. Semmi sem frusztrálóbb annál, amikor több szikrával a tarsolyunkban épp akkor lőnek le minket, amikor már beérnénk a zónába, de épp ezért izgalmas ez a játékmód.

A multinál érdemes megemlíteni az újdonságként szereplő testreszabhatóságot és a karakterfejlesztést is. Utóbbi nem szolgálhat nagy meglepetéskén, hiszen manapság már alapvető elvárás, hogy emberünket, illetve esetünkben robotunkat tudjuk fejleszteni a multis összecsapások során összeharácsolt XP-ből. Tapasztalati pontot viszont nem csak mások lelövése révén tudunk gyűjteni, hanem különféle nem-harci cselekedetek útján is. Ezek listáját egy külön menü tartalmazza, de ízelítőként álljon itt pár lehetőség: élj túl bizonyos időt a csatatéren, használd valamelyik képességed X alkalommal, gázolj el Y számú robotot járműalakban, te legyél az első halott a csatatéren (személy szerint én ebben voltam a legjobb). Ahogy aztán elég XP-t szerzünk, szépen elkezdjük megnyitni a különféle transformereket, fegyvereket és az azokhoz tartozó fejlesztéseket. Mind a négy kaszt (mert természetesen azok is vannak) 3-3 robotot tartalmaz, van tehát lehetőségünk válogatni. És mivel a belbecs mellett a külcsínre is oda kell figyelnie egy valamirevaló alakváltónak, még a külsőnket is meg tudjuk változtatni. Válogathatunk a tucatnyi fej, kar, láb és mellkas borítás között, így tényleg teljesen egyedi robotot hozhatunk létre, még a hangunkat is magunk választhatjuk ki.

Pillanatkép egy multis küzdelemből
Ha már az imént szóba került a külcsín, akkor beszéljünk egy kicsit a játék technikai oldaláról. Kezdjük a hangzással, mert szerintünk fenomenális lett a program audió része. A zenéket nagyon eltalálták a fejlesztők, a menüben szóló darab azonnal magával ragadott minket, és a csatákban felcsendülő dallamok is felpezsdítik az ember vérét. A hangeffektek és a robotok hangjai jól szólnak, bár azt nem igazán értettük, hogy egy robot miért köhög a nagy porban. De ez már tényleg csak szőrszálhasogatás. Ami a látványt illeti, az egyfajta vegyesfelvágott. Az esetek nagy részében egészen jól néz ki a játék, a helyszínek végre változatosak, a fejlesztők is felfedezték, hogy a szürke és a barna mellett más színek is találhatóak a palettán. Mozgás közben a transformerekre sem lehetett panaszunk, ugyanakkor vannak pillanatok, amikor nem hittünk a szemünknek, olyannyira kicsi volt a részletesség (modellek/textúrák). A multis testreszabásra szolgáló menüben például szinte homályosak a robotok. Azt is furcsállottuk, hogy ha a játék motorjával készült akciódús átvezető videókban tökéletesen éles modelleket láthatunk, akkor máshol miért adták alább a minőséget a fejlesztők. És bár a PC-s verzió valamivel szebben néz ki, attól sem fog leesni az állunk.

Mindezzel együtt viszont a legújabb Transformers játék méltó folytatása lett a két évvel korábban megjelent War for Cybertronnak, hiszen mind az egyjátékos módot, mind a multiplayert is sikerült kicsit összeszedettebbé tenni. Továbbra is nagyon élvezetes parancsolni ezeknek a hatalmas robotoknak, ráadásul még a történetet sem szúrták el a fejlesztők. Van pár apró hibája a FoC-nak, így semmiképpen sem beszélhetünk év játéka díjas alkotásról, de az akciódúsabb programok kedvelői biztosan nem fognak mellé vele, és jó pár kellemes órát tölthetnek el Optimus Prime és Megatron társaságában.


Platformok: Xbox 360, PC, PlayStation 3
Tesztelt platform: PlayStation 3

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. Hispan07
2012.09.06. 10:50
Ahh, Mogorva... esküszöm, szemem könnybe lábadt, mikor először alakultam dínóvá. Gyermekkorom egyik nagy vágyálma ezzel kipipálva, a játék maga amúgy szórakoztató zúzda, csak kicsit rövid. Ja és megemlíteném, a sztori elég jól rakosgatja össze, ki hogy nyeri el "végső" formáját *SPOILER* legyen szó akár arról, hogy lesz vki a Cybertronon dinoszaurusz, akár Sokkoló kezéről. Remélem lesz folytatás, Unikront még megpofoznám
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Hispan07
2012.09.06. 10:51
Ja és kinyerhető képregényes oldksool skinek is igazán szívmelengetőek voltak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Asagrim
2012.09.06. 12:04
"De előtte lássuk, ..." végén felkiáltójel, mivel ez a főmondat.

A játék felettébb élvezetes volt, de amint felfedezi magának az ember a riot gun-t, önkontrollt kell gyakorolnia hogy ne azt használja, mert olyan brutális fegyver - főleg upgradelve -, hogy a játék vele unalomba torkollik, mivel nem lesz már kihívás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Tarill
2012.09.06. 22:45
32/40= 0.8 az 80% nem 84
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. dragon83
2012.09.07. 11:02
Akkor ezeregyedszer: a végső pontszám nem a részpontszámok pontos matematikai átlaga. Attól pár százalékkal pozitív és negatív irányban is el szoktunk térni.

@hun: csak egy előző rész volt. Az alapok nyilvánvalóan hasonlóak, de ez azért javított a formulán. Nem eget rengető a különbség, de vannak újdonságok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Kuraudo
2012.09.07. 11:08
Csak én veszek játékot azért mert érdekel a történet benne? Ha megjelenne Game 1, aztán két évvel később a Game 2 című folytatás, és ugyanaz lenne benne minden, de a történet folytatódna (és tetszett az első rész), akkor nálam simán előrendelős a cucc...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Kuraudo
2012.09.07. 12:06
@hun: ez a játék War for Cybertron folytatása. Előtte a Transformers-Revenge of the Fallen-Dark Of The Moon filmtrilógiából készült hármas jött ki. Minőségre és szavatosságra a War... és a Fall of Cybertron toronymagasan alázza a filmes játékokat.

A "problémám" inkább az volt, hogy ha nincsen egetrengető fejlesztés, akkor már érdektelen egy folytatás?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dragon83
2012.09.07. 13:18
Hun, Kuraudo jól mondja. Ne keverd össze ezt a Cybertron játékot a filmek alapján készült feldolgozásokkal. Ezek sokkal jobbak.

@Kuraudo - ezzel én is így vagyok. Érdekel a sztori a játékokban, ezért nem feltétlenül bánom azt, ha nincs eget rengető újdonság a folytatásokban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Zelbacsi
2012.09.07. 14:09
dragon83: Az, aki egyáltalán nincs otthon a TF világában, csak "vesz a gyereknek transformerses játékot" (hun, nem kritizállak, félre ne érts!), az rohadtul össze fogja keverni a filmek alapján készült "bazi robotok ölik egymást" és a képregények alapján készült "bazi robotok ölik egymást" játékokat, és ez szerintem teljesen érthető is.

dragon83, Kuraudo: Én is szívbaj nélkül megvennék egy játékot, ami viszi tovább egy jó játék történetét, akkor is, ha technikailag tök ugyanolyan, és semmi újítás nincs benne, ha az első játék eléggé tetszett hozzá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Skorbut
2012.09.09. 00:47
5-6 órás játékidő. Nagyon megnyesték, amolyan COD lett belőle. Az előző rész kevésbé volt ennyire műanyag, ebbe több akciójáték elemet raktak bele és kevesebb hardcore shootert. Ráadásul átestem nem egyszer a padlón, azaz konkrétan BEESTEM A PÁLYA ALÁ. Jó játék, tényleg, de valóban max egy B+, viszont a vágójelenetek fele sajnos előre felvett videó, ritka tré minőségben, mint a Gears Of War 1, UT3, Wolfenstein 2009 stb., majdnem elsírtam magam; sokkal mozgalmasabb jelenetek mentek realtime-ban végig a játékban, erre ez a trágya itt és ott is, ráadásul a hangminőség inkább mono, mint sztereó, nemhogy 5.1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Skorbut
2012.09.09. 00:49
(A hangminőségre tett utalásom kizárólag a vágójelenetekre értem, minden egyéb végig standard Unreal motor minőség.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Neoteric
2012.09.14. 14:33
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!