iPon Cikkek

Tudnak-e repülni a malacok?

Dátum | 2016. 06. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2004 egyik napján, hasonlóan az év többi napjához egy kínai állattenyésztő telepről egy csapatnyi sertés érkezett a legnagyobb hongkongi vágóhídra. A zsúfolt ólakban tartott állatokat szokás szerint sorokba terelték, majd a fejükre irányított áramütéssel végeztek velük. A kivéreztetést követően, mielőtt megkezdődött volna a tetemek feldolgozása, a Hongkongi Egyetem influenzakövető programjának részeként minden egyes disznó szájából kenetet vettek. Az állatok egyike egy látszólag ártalmatlan influenzavírust hordozott, amely a szekvenálást követően Sw/HK/915/04 néven került be az adatbázisba. Öt évvel később egy sertésinfluenza-vírus (H1N1/09) száguldott végig a bolygón, közel 300 ezer ember halálát okozva az Egyesült Államoktól Brazíliáig, Kínától Új-Zélandig, Dél-Afrikától Finnországig. A szakértők megállapították, hogy a járvány Mexikóban robbant ki, nem messze egy nagy sertésteleptől. Amikor a kutatók átvizsgálták a rendelkezésre álló adatbázisokat a vírus genetikai gyökereit keresve, arra is fény derült, hogy a kórokozó nyolc génjéből hét azonos az Sw/HK/915/04 genomjával, vagyis az egykori hongkongi disznó által hordozott vírus génjeivel. A közös gének azt sugallták, hogy a 2009-es vírus a világ távoli részeiről származó sertések vírustörzseinek keveredése révén jött létre. Ezt bizonyítani ugyanakkor nem lehetett, mivel a globális sertésszállítást nem nagyon követik nyomon, így nem sikerült igazolni, hogy a fertőzött hongkongi disznó és a 2009-es mexikói járvány között közvetlen kapcsolat áll fenn. A szakértők ennek ellenére meg vannak győződve arról, hogy bár az emberi járványt okozó vírustörzs vélhetően helyben, Mexikóban keletkezett, genetikai összetevőinek egy része Ázsiából származott.
Ez pedig komoly problémát sejtet, hiszen azt mutatja, hogy korunk vírusai rendkívül könnyen jutnak el a világ egyik feléből a másikba, mondja Gavin Smith, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója, aki kollégáival az elsők között igyekezett felderíteni a járvány gyökereit és a vírus eredetét. A 2009-es H1N1-járvány igazolta, hogy milyen veszélyekkel jár világunk nagyfokú összekötöttsége. „Olyan kórokozókról beszélünk, amelyek egy egészen másfajta mobilitású világban fejlődnek ki és terjednek el, mint ami 50–100 évvel ezelőtt létezett” – magyarázza Dirk Brockmann, a Northwestern Egyetem elméleti fizikusa, aki fertőző betegségek terjedésének vizsgálatával és modellezésével foglalkozik. Nem csak az jelent veszélyt ezen vírustörzsekkel kapcsolatban, hogy azok a távolságokat nagyon könnyen áthidaló emberi populációban példátlanul gyorsan tudnak terjedni. Napjaink sertéstelepei és vágóhídjai evolúciós lehetőségek egész orgiáját kínálják fel a kórokozóknak számtalan különböző helyről származó állatállományukkal. A disznók kiváló inkubátorai az A típusú influenzavírusoknak, amelyek még napjainkban is több tízezer embert ölnek meg évente, és időről időre világméretű járványokat okoznak. A vírusok ezen csoportjába tartozott a már említett H1N1-törzsön kívül az 1918–19-es spanyolnátha-járvány kórokozója is, amely a becslések szerint közel 50 millió ember halálát okozta. Ez utóbbi vírustörzs, a 2009-es H1N1-vírushoz hasonlóan szintén sertésekben fejlődött ki és onnan került át az emberre.
Az influenzavírus A képes állatról emberre és emberről emberre is terjedni, érintéssel, cseppfertőzéssel vagy testfolyadékok útján kerülve át áldozataiba. A vírusfaj eredeti hordozói vándorló vízimadarak voltak, amelyek egymás közt terjesztették az ősi vírustörzseket. A kórokozók madárról emberre viszonylag nehezen terjednek át, a sertések viszont kiváló köztes állomást jelentenek számukra, hiszen ezek egyaránt nagy arányban fertőződnek meg madaraktól, emberektől és saját fajtársaiktól is. A vírus genomja a legtöbb esetben nyolc gént tartalmaz, és nagyon könnyen változik, mivel a különböző törzsek könnyedén cserélgetik egymás közt a génvariánsokat. Az új kombinációk egy jelentős része kudarcot vall, de időnként akad egy-egy új törzs, amely sikeresebbnek bizonyul legtöbb elődjénél. A 2009-es járvány kórokozója pedig pontosan ilyen volt. Genomja emberi, sertés- és madárinfluenza-vírusok génjeiből állt össze. A nagy sertéstelepek és vágóhidakon, ahol levágás előtt összezsúfolva tárolják az állatokat, az ilyen keveredésekre nagyon könnyen sor kerülhet. Az említett hongkongi vágóhíd, a Sheung Shui 1999-ben épült meg, és három korábbi hasonló intézmény összevonásával jött létre. A cél az elfoglalt földterületek csökkentése és a munka hatékonyabbá tétele volt. Ma Kína kilenc tartományából szállítanak ide disznókat, hogy kielégítsék Ázsia növekvő lakosságának húsigényét. A vágóhídon naponta nagyjából 5000 állatok dolgoznak fel.
A múltban, amikor a sertéseket születési helyükön vágták le, szintén rendszeresen felbukkantak új vírustörzsek, de ezek nagyrészt izolálva voltak a külvilágtól, mondja Malik Peiris, a Hongkongi Egyetem kutatója. Napjainkban viszont távoli régiók disznóit szállítják és vágják le egy térben, az állatok pedig közben nyálat, lélegzetet és kórokozókat cserélnek egymással. Együttesen egyetlen hatalmas vírusközpontot hoznak létre, amelyben a korábbinál sokkal gyorsabban keletkeznek új törzsek, és így gyakrabban jönnek létre sikeres génkombinációk is. És ahogy Peiris mondja, a jelenlegi infrastruktúra mellett ez lehetetlen megakadályozni. Ami a nemzetközi helyzetet illeti, sokáig tartotta magát az a meggyőződés, hogy a sertésvírusok nem terjednek át egyik kontinensről a másikra, mivel a disznók nem repülnek, folytatja Peiris. Ma azonban már ez sem igaz: az egyedi tenyésztésű állatok gyakran kerülnek át egyik országból és földrészről a másikra, és velük együtt mennek a vírusok is. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a különböző sertéspopulációkban nagyon különböző vírustörzsek vannak, amelyek az utóbbi évtizedekben keveredni kezdtek egymással, rendkívüli módon megnövelve a kórokozók diverzitását, teszi hozzá Smith. A sertések ugyanakkor önmagukban nem tehetők felelőssé az emberi járványokért. Bennük többnyire csak kialakulnak az új törzsek, amelyek a felnőtt állatokat a legritkább esetben ölik meg, így a legtöbb tenyésztő nem is bajlódik védőoltásokkal, kidobott pénznek tartva azokat, mondja Shirley Chuk, Hongkong vezető állatorvosa. A legjobb módszer a járványok megelőzésére a fajok közti átjárás megakadályozása lenne, ezért Chuk és társai igyekeznek arra rávenni a sertéstelepek dolgozóit, hogy nagyon figyeljenek saját egészségükre és higiéniájukra.
A figyelmeztetés azonban nem mindig hozza meg a kívánt hatást, ha pedig megtörtént a baj, nagyon nehéz útját állni a vírusnak. Azt nem tudni, hogy a 2009-es H1N1-járvány kórokozója mikor került át a disznóról az emberre, de az biztos, hogy a modern légi közlekedés kulcsszerepet játszott annak elterjedésében. A probléma a repülőterekkel kezdődik, mondja Christos Nicolaides, az MIT kutatója, aki komplex hálózatok dinamikus folyamatait tanulmányozza. Minden reptér közlekedési csomópont, amely más repterekkel áll közvetlen kapcsolatban. Így New York és Los Angeles repterei például fontos „elosztók”, ami a kórokozókat illeti, de ugyanez a helyzet Hawaii-jal is. Ez utóbbi repterein ugyan jóval kisebb a légi forgalom, mint az említett városokban, viszont a világ több részével van közvetlen összeköttetése a régiónak. Szóval ha egy influenzával fertőzött utas tüsszögni kezd egy hawaii váróteremben, onnan a vírus néhány óra alatt elérhet a világ más nagy reptereire, majd tovább. Napjaink járványainak terjedésénél a légi közlekedés fontosabb tényezőt jelent, mint a városok közti fizikai távolság, mondja Brockmann. Hiába van például London és New York között közel 5600 kilométer, járványtani szempontból ezek szomszédos településeknek tekinthetők, annyira gyakoriak köztük a repülőjáratok. A Londontól légvonalban 535 kilométerre levő Edinburgh viszont a vírusok szemszögéből nézve New Yorknál sokkal távolibbnak tűnik, mivel a sokkal kisebb a kettő közötti légi forgalom. Brockmann 2009-ben a légi forgalmi és demográfiai adatok alapján modellezte a H1N1-vírus terjedését. Az általa felvázolt legrosszabb eshetőség szerint a járvány epicentrumából, Mexikóból a következő lépésben öt egyesült államokbeli régióba kerül át a vírus, összesen 90 ezer embert betegítve meg Dél-Kaliforniában, Dallasban, az északkeleti részeken, Chicagóban és Miamiban. A Járványügyi Központ tényleges adatai azt mutatták, hogy a vírus terjedésének első heteiben ehhez a modellhez nagyon hűen viselkedett a járvány. Egyedül Miami esetében tévedett Brockmann, bár a nyári hónapokra ebben a régióban is gyorsan növekedni kezdett a betegek száma, „behozva” a korábbi lemaradást.
A 2009-es járvány terjedése az első hónapokban
A világjárványokkal kapcsolatos matematikai modellek tehát igazoltan értékesek, és belőlük visszamenőleg is sok dolog megállapítható. Például ha a kiindulási hely ismeretlen, az aktuális megbetegedési adatokból lehetséges kikövetkeztetni, hogy mi lehetett az epicentrum, mondja Brockmann. Ugyanígy előrejelezni is lehet a szimulációk révén, vagyis megjósolható, hogy egy adott régióba mikor jut el a betegség. Mindez ugyanakkor önmagában nem elég arra, hogy megakadályozza a járvány terjedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem sok minden alkalmas erre. 2011-ben egy olasz, amerikai és francia járványügyi szakértőkből álló kutatócsoport elemezte a 2009-es járvány lefolyását. Többek közt megvizsgálták, hogy milyen hatással volt a betegség terjedésére a mexikói beutazási tilalom, amelyet számos ország bevezetett, illetve a potenciális betegek reptéri kiszűrésére tett erőfeszítések. Az adatokból az derült ki, hogy a nemzetközi figyelmeztetés után egy hónappal 40 százalékkal csökkent a Mexikóba irányuló és onnan kiinduló légi forgalom, ez azonban átlagosan kevesebb mint három nappal késleltette a vírus más országokba való megérkezését. A szimulációk alapján, amennyiben a légi forgalom az eredeti 10 százalékára csökkent volna, ez is legfeljebb csak 20 nappal késleltette volna a kórokozót. A szakértői jelentés tehát nagyon sötét képet fest a jövőről: azt sugallja, hogy a járványokat szigorú utazási tilalmakkal sem lehetséges megállítani. Ebben pedig mind a matematikusok, mind virológusok, mind a mikrobiológusok egyetértenek. A világjárványok a globális mobilitás velejárói, állítják a szakértők, és megakadályozásukra jelenleg egyetlen módszer létezik: ha teljesen felhagyunk az utazással. Ennek tényleges megvalósítása azonban elképzelhetetlennek tűnik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. BadDevil
2016.06.22. 09:43
Tudnak...

https://youtu.be/9l7sxPLhOQk?t=1m44s
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. prohlep
2016.06.26. 22:02
"mivel a disznók nem repülnek"

Pink Floyd óta tudjuk, hogy van legalább egy repülő disznó:

Pink Floyd --- Pigs On The Wing

Pigs Can Fly: Pink Floyd Animals album cover reconstruction
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!