iPon Cikkek

Tudomány 2.0

Dátum | 2012. 01. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A New England Journal of Medicine idén ünnepli kétszázadik születésnapját, és ebből az alkalomból kronologikus sorrendben felsorolja mindazokat a tudományos mérföldköveket, amelyek a lap hasábjain láttak először napvilágot: a sztetoszkóp 1816-ban, az éter anesztetikus használata 1846-ban, a kéz és a műszerek műtét előtti fertőtlenítése 1867-ben és így tovább.

Évszázadok óta így működik a tudomány: a kutatás maga zárt ajtók mögött zajlik, majd csak az eredményeket nyújtják be a tudományos folyóiratoknak, ahol a szakértők áttekintik és közzéteszik más kutatók és minden érdeklődő okulására. Sok tudós számára azonban a folyamat olyan hosszadalmas, hogy a végén már senkinek sincs kedve ünnepelni.


Véleményük szerint ez a rendszer maradi, drága és elitista. A lektorálás (peer review) sokszor hónapokig eltart, a folyóiratok előfizetése horribilis összegekbe kerül és egy maroknyi ember határozza meg azt, hogy milyen információk kerülnek nyilvánosságra. Michael Nielsen kvantumfizikus szerint ez utoljára a 17. század technológiai viszonyai közt volt a tudás megosztásának optimális módja.

Nielsen és mások is inkább a „nyitott tudomány” rendszerét támogatnák, véleményük szerint sokkal többet haladhatna előre a világ, ha a tudósok az internet pártatlan közegén keresztül megosztanák egymással eredményeiket és együttműködnének. És a számos felmerülő akadály ellenére ‒ ide értve a szakmai nagyságok kétkedő hozzáállását ‒ az ötlet egyre több támogatót vonz.

A nyílt hozzáférésű gyűjtemények és folyóiratok ‒ mint az arXiv vagy a Public Library of Science (PLoS) ‒ egyre népszerűbbek. A GalaxyZoo nevű, úgynevezett „citizen science” oldal felhasználói égitestek millióit kategorizálták, létrehozva egy olyan adatbázist, amely azóta számos tudományos munka alapjaként szolgált. Hasonló kezdeményezés a humán területek köréből a magyar Szoborlap, amely a hazánkban található köztéri alkotások nagyon jól használható és egyre bővülő adatbázisa.

A MathOverflow egy blog keretében történő összefogás, ahol a matematikusok ismertségi pontokat érdemelnek ki, ha közreműködnek egy-egy probléma megoldásában. A Polymath Project elnevezésű szintén matematikai „kísérlet” során a Fields-éremmel kitüntetett Timothy Gower blogját kommentáló kollégák mindössze hat hét alatt új bizonyítást dolgoztak ki egy különösen bonyolult tételhez.

Egyre népszerűbb a ResearchGate nevű közösségi oldal is, ahol a kutatók megválaszolhatják egymás kérdéseit, megoszthatják eredményeiket és munkatársakat toborozhatnak aktuális projektjükhöz.


A hagyományos folyóiratok szerkesztői szerint a nyitott tudomány ideája csak elméletben hangzik jól. A valóságban a tudományos közösség rendkívül konzervatív, mondja Maxine Clarke, a Nature főszerkesztője, aki szerint továbbra is elsősorban a tradicionális keretek között megjelent tanulmányok alapján lehet anyagi támogatást nyerni vagy éppen munkát keresni.

Michael Nielsen egy sikeres tudományos karriert hagyott ott, hogy megírja Reinventing Discovery: The New Era of Networked Science című könyvét. Véleménye szerint a kutatók nagyon lassan alkalmazkodnak az online eszközök használatához, de hozzáteszi: a nyitott tudomány ötlete ennek ellenére valóságos kis „mozgalommá” nőtte ki magát.

Csütörtökön 450 blogger, újságíró, egyetemi hallgató, kutató, könyvtáros és programozó gyűlik össze az Észak-Karolinai Állami Egyetemen a hatodik éves ScienceOnline-konferencia alkalmából, és persze ezrek követik majd a programokat online. Bora Zivkovic, főként biológiai körforgásokkal foglalkozó blogger és a konferencia alapítója szerint a tudomány az együttműködés megvalósulása felé halad, „mivel ez a jelenlegi ökoszisztémában ‒ a web által összekötött világban ‒ jobban működik.” A konferencia résztvevői nem egymással vetélkedni jönnek, ahogy megfogalmazta: „Lindsay Lohan a versenytársunk. Őt kell leszorítanunk a képernyőről, hogy a tudomány kerülhessen a helyére.”

A ResearchGate alapítója, Ijad Madisch a Harvardon tanult virológiát és informatikát. A kutatók közösségi oldalának létrehozásával a tudomány nyitottabbá tétele volt a célja. Az oldal 2008-ban indult, és a kutatók visszajelzései alapján folyamatosan fejlődött. Jelenleg már 1,3 millió tagja van, és mostanra komoly pénzügyi értékkel bír ‒ olyan befektetőket vonz, mint a Twitter, az eBay vagy a Facebook eredeti támogatói. Egy évvel ezelőtt tizenketten üzemeltették az oldalt. Most hetven alkalmazott van, és továbbiakat keresnek. A berlini székhelyű társaság a Szilícium-völgyben szokásos mintára működik: az ebéd, az italok és a gyümölcsök ingyen vannak, és minden alkalmazott tulajdoni hányaddal rendelkezik a cégből.

Az oldal a Facebook, a Twitter és a LinkedIn keverékének nevezhető: profiloldalakkal, kommentelési lehetőséggel, csoportokkal, munkaajánlatokkal, „tetszik” és „követem” gombokkal ‒ egyedül a babafotók, a macskás videók és az öndicsőítő frázisok hiányoznak. Kizárólag tudósok vethetnek fel és válaszolhatnak meg kérdéseket ‒ ami nem bizonyul nehezen betartatható szabálynak, ha egyszer olyan magasröptű témákról folyik a diskurzus, mint a polimeráz-láncreakciók részletekbe menő megvitatása.


A kutatók saját nevükön szerepelnek az oldalon, pályafutásuk részletes leírásával és publikációik felsorolásával együtt. A felhasználók létrehozhatnak nyílt vagy zárt csoportokat, megoszthatják eredményeiket és előadásanyagaikat. Rövidesen bevezetésre kerül egy ‒ a MathOverflow honlapján működőhöz hasonló ‒ ismertségi pontozási rendszer is.

Az oldal ezen kívül kiskaput ajánl a zárt rendszerű folyóiratok „megkerülésére” is: mivel a legtöbb tudományos lap engedélyezi szerzőinek, hogy saját weboldalukra belinkeljék tanulmányukat, Madisch arra bíztatja a felhasználókat, hogy ezt a ResearchGate-en tegyék meg. Így az oldal a „fizikailag” jelen levő 350 ezer tudományos munkán kívül további 40 millió más oldalon megjelent absztrakthoz és tanulmányhoz nyújt hozzáférést, és egy platform segítségével mindezek kereshetőek is.

2011-ben az oldal statisztikái szerint 1 620 849 kapcsolat jött létre, 12 342 kérdésre érkezett válasz és 842 179 publikációt osztottak meg. Greg Phelan, New Yorki Egyetem kémia tanszékének vezetője például munkatársakat keresett az oldalon, tanácsot kért, és olyan tanulmányokat olvasott el, amelyekhez máshogy nem lett volna hozzáférése.

Rajiv Gupta, radiológus és Madisch harvardi oktatója a ResearchGate egyik első befektetője volt. Nagyon jó eszköznek tartja komoly tudományos kutatások és kutatói összefogások megvalósítására, és reméli, hogy tartalma a jövőben sem hígul fel „popkultúrával és csevegéssel.”

Sönke H. Bartling, a Német Rákkutató Központ munkatársa szerint a tudósoknak el kellene távolodniuk a jelenlegi túlságosan egységesített és szabályozott folyamattól és új alapokra helyezni a kutatások értékének megítélését.

A jelenlegi helyzet megváltoztatása azonban egyelőre csak távoli álomkép ‒ a nyíltan hozzáférhető adatok, tanulmányok, kutatási ötletek és részmegoldások világának megvalósulásához még sok víznek le kell folynia, ha egyáltalán megvalósul. A rangos folyóiratok azzal érvelnek, hogy a minőséget biztosító bírálati rendszert nem olcsó működtetni. Alan Leshner, a Science főszerkesztője is szívesen pártolná az ingyenességet, de valamiből fedezniük kell a költségeket. A folyóirat fenntartása 40 millió dollárba kerül évente: ebből fizetik a 25 fős állandó szerkesztői-szerzői gárdát, finanszírozzák az észak-amerikai, európai, ázsiai irodák működését, valamint a nyomdai és terjesztési költségeket. A Science elsősorban az online előfizetőkből szerzi bevételét.

A lektorált nyílt hozzáférésű lapok ‒ mint a Nature Communications vagy a PLoS One ‒ szerzőiktől publikációs illetéket szednek be (5000, illetve 1350 dollárt) költségeik fedezésére.

Az Elseviert, amely többek közt a Lancet, a Cell és a zárt rendszerű, online ScienceDirect folyóirat kiadója, több nyílt oldal és könyvtár is kritikával illeti, mivel támogatja a Research Works Act néven futó törvényjavaslatot. Ez utóbbi előző hónapban került a kongresszus elé és oly módon próbálja biztosítani a kiadói jogok védelmét, hogy erősen korlátozza a hozzáférést a tanulmányokhoz és a kutatási eredményekhez. Amennyiben a törvényt elfogadják, az adófizetőknek, akiknek pénzéből az adott kutatást finanszírozták, újra fizetniük kell, hogy láthassák annak eredményét, mondják az ellenzők.


Scott Aaronson, az MIT kvantumszámítógépekkel foglalkozó elméleti szakembere nem hajlandó sem lektorálni, sem saját munkáit benyújtani a „pénzes” folyóiratoknak: „Elegem lett abból, hogy ingyen dolgozzam ezeknek a profitéhes társaságoknak.” Aaronson aktív tagja a MathOverflow-nak és más online tudományos közösségeknek is. Véleménye szerint a folyóiratoknak sokkal kisebb lett a szerepük a tudományos előrehaladásban, mint akár tíz évvel ezelőtt volt.

A Science főszerkesztője szerint is nagy változások vannak készülőben. „Ha egy jobb rendszert találunk, amely biztosítja a minőséget és a megbízhatóságot is, bekövetkezik az őrségváltás. Így működik ez a tudományos fejlődésben is: kísérleteket végzünk. Ezt kellene tennünk a tudományos cikkek kiadása esetében is.”

Matt Cohler ‒ a Facebook volt alelnöke, jelenleg pedig a Benchmark Capital képviselője a ResearchGate felügyelő-tanácsában ‒ hatalmas kiaknázatlan piacot lát az online tudományban. „Ez az internet egyik utolsó olyan szegmense, ahol még semmiféle működőképes kísérlet nem történt az érintettek alapvető szükségleteinek kielégítésére.” Hozzáteszi, hogy trilliókat költenek világszerte tudományos kutatásra, és a ResearchGate befektetőinek meggyőződése, hogy megfelelő online eszközökkel ezek a költségek csökkenthetőek lehetnének, valószínűleg jelentős mértékben.

Madisch, az oldal alapítója tisztában van azzal, hogy a jelenleg ismert és elismert kutatók többségéhez sosem fognak eljutni, de bízik abban, hogy csak azt az időt kell kivárni, amíg a közösségi oldalakon felnőtt fiatalabb generáció megnyitja saját laboratóriumait.



Forrás:

http://www.nytimes.com/2012/01/17/science/open-science-challenges-journal-tradition-with-web-collaboration.html?pagewanted=1&ref=science
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

19. Humbuk
2012.01.20. 08:29
Szépen hangzik és reméljük, be is következik a internetes tudományos forradalom. Voltaképen azért is lenne jó, mert sokan, nem tudva bizonyos kutatásokról akár többször is felfedezhetik ugyan azt. Ha lenne egy globális rendszer ami összekötné a tudományos kutatásokat, sok már felfedezett dolgot lehetne korszerüsíteni, ahelyett, hogy újrafelfedeznénk.

Én hiszek abban, hogy vannak egyedi ötletek, de tudom, hogy bizonyos dolgokat ha nem Xy talál fel, azt feltalálja más. Számos dolog felfedezése szükséges és biztos, csak idő kérdése.

Egy ilyen rendszerrel, lehetne rövidíteni a kutatásokat, illetve növelni azok hatékonyságát, esetleg új tudományágak létrehozásához is hozzájárulhat.

Ami nem tetszik: "hatalmas kiaknázatlan piacot lát az online tudományban" (megint a féreg kapitalizmus)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Szefmester
2012.01.20. 08:40
Szép ötlet, és támogatom, de sajnos azok a kutatások amiket cégek szponzorálnak vagy egyéb ok miatt titkosítottak azok nem fognak felkerülni ide, mert hát a cég a saját fejlesztéséből később profitot és a versenytársak legyőzősét várja. Az állami kutatások publikálása pedig a kémek dolgát könnyítené meg.

Sajnos amíg a pénz az úr, és a tömény kapitalizmus addig a tudás sosem lesz ingyenes és sosem lesz a tömegé.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Szefmester
2012.01.20. 08:40
Szép ötlet, és támogatom, de sajnos azok a kutatások amiket cégek szponzorálnak vagy egyéb ok miatt titkosítottak azok nem fognak felkerülni ide, mert hát a cég a saját fejlesztéséből később profitot és a versenytársak legyőzősét várja. Az állami kutatások publikálása pedig a kémek dolgát könnyítené meg.

Sajnos amíg a pénz az úr, és a tömény kapitalizmus addig a tudás sosem lesz ingyenes és sosem lesz a tömegé.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. CyberPunk6...
2012.01.20. 08:42
Humbuk - ez a történelemben hányszor előfordult már

Jó példa erre a dinamó, azt hárman találták fel egyszerre (Varley, Wheatstone, Siemens)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Szerzetes
2012.01.20. 09:55
Szomorú, hogy Jedlik Ányost kihagytad!

Szefmester: a titkos és szponzorált kutatások eredményei eddig sem jelentek meg a tudományos folyóiratokban, csak ha már kellő profitot termelt. Így ezen a téren sok minden nem változna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. CyberPunk6... Szerz...
2012.01.20. 10:21
Jedlik nem a dinamót találta fel, hanem az elvet, ami alapján működik. Ő nem a dinamó feltalálója. A példánál meg olyat akartam hozni, amikor nagyon rövid időn belül többen feltalálták ugyanazt. Az elv pedig elvitathatatlanul Jedliké, viszont neki nem sikerült akkora teljesítményűt építeni, ami egy izzólámpát kiszolgál, ezért nem is hozta nyilvánosságra. Az első működő és használható dinamót azt a fent említett három személy alkotta, egymástól függetlenül és egyszerre.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. kollar92
2012.01.20. 13:39
Érdemes elolvasni Égely György Tiltott találmányok című könyvét és a többit is.
Egy csomó találmány azért nem lát napvilágot, mert sérti a jelenlegi fizika törvényeit avagy nem magyarázható a jelenlegi törvényekkel és ahelyett, hogy megvizsgálnák, avagy szemügyre vennék hogy ez vajon miért lehet, azt mondják rá hogy ilyen nem létezik mert nem megmagyarázható.
Talán azok a bizonyos törvények a rosszak avagy hiányosak egyes körülmények között de ebbe nem tudnak a nagy nevű koponyák beletörődni mert összeomlana a kis dogmatikus világuk.
Érdemes amúgy még Nicola Tesláról is olvasni.
Ez amúgy minden tudományban hasonlóan van és ez a szomorú hogy az új dolgokat lehetetlen anomáliáknak nevezik és elvetik, nemlétezőnek nyilvánítják, ahelyett hogy megpróbálnák megérteni és új törvényszerűségek felfedezésére használni a jelenségeket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. kollar92
2012.01.20. 13:43
Jah és aki meg kiáll a kutatása mellett azt elítélik és kitaszítják a tudományos világból.
Teljesen mintha az egyház korába lennénk ahol elégették azokat akik mást mondtak.
Azzal a különbséggel hogy itt kitaszítják és megtámadják a szavahihetőségét.
A tudománynak nem lenne szabad konzervatívnak lennie, a legnyitottabban kéne hozzáállnia a dolgokhoz. Ennek ellenére pont ugyan olyan -visszatérve az előző hasonlathoz- mint az egyház.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. kollar92
2012.01.20. 13:47
Volt egy cikk a kvázkristályok felfedezéséről érdemes elolvasni pont ez a jelenség lép fel. -idézek-

" diffrakciós kép alapján Shechtman számára világos volt, hogy a fématomok valamiféle kristályrácsba rendeződtek. Ezzel még nem is lett volna probléma, hiszen nagyon sok szilárd anyag atomjai tesznek így. Viszont egészen addig még senki sem látott olyan kristályszerkezetet, amelynek diffrakciós képében tíz fénypötty rendeződik szabályos kör alakba, sőt akkoriban úgy tartotta a tudományos közvélemény, hogy ilyen anyag létezése nem képzelhető el.
.................
A jelenséget tovább vizsgálva, megállapította, hogy úgy tűnik mégis létezhet ilyen szerkezet, vagyis az előzetes feltevések voltak hibásak. Eredményeinek közzétételét nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Kollégái nevetségesnek találták az egész helyzetet, a laborvezető egy kristálytani szakkönyvet nyomott a kezébe, főnöke pedig arra kérte, hogy hagyja el a kutatócsoportot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Asagrim Cyber...
2012.01.20. 16:03
Jedlik Ányos meg hat évvel Siemens előtt!

Rengeteg magyar feltaláló van aki sokkal előbb fedezett fel dolgokat, azért mások nevéhez fűződik, mert nekik volt pénzük a szabadalomra.

CyberPunk666:
Dinamót, meg ívfényt is 2 évvel előbb csinált mint a konkurencia. Van egy életrajzi könyvem róla, ami országos fizika versenyhez általánosban kötelező olvasmány volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. CyberPunk6...
2012.01.20. 18:55
Asagrim

De nem tudta megalkotni működőképesen, nagyon gyenge volt a teljesítménye, és ezért nem publikálta, mit nem lehet ezen megérteni. Pontosan ismerem a történetet, még előadást is tartottam a dinamó elvről az egyetemen. Felfedezte a jelenséget, de nem sikerült megfelelően kiviteleznie. Ezért nem is tette közzé. Valóban nagy ész nagy koponya, és magyar, és ennek mi örülünk, de nem kell átesni a ló másik oldalára sem, hogy Jézus magyar volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. asdsa
2012.01.20. 21:15
@CyberPunk
[LINK] - Itt pedig azt írja, hogy magyar volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Asagrim Cyber...
2012.01.20. 21:39
Ezt én értem, csak nem értek vele egyet, de a történelem viszont - sajnos - meg veled ért egyet.

Nem az első feltalálót díjazzák, hanem az első olyat, aki ebből csinált is valami komolyabb körben felhasználható dolgot ... a diákot meg aztán ezalapján félretájékoztatják.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Asagrim asdsa
2012.01.20. 21:41
"Lakatos Jézus, a roma származású kovács a 19. században élt és dolgozott Szendrőn."

*köhm* .... KAMÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. CyberPunk6... Asagr...
2012.01.20. 21:51
Igen ez egy tény, a tudományban sokszor előfordult, hogy nem az elv kitalálóját, hanem az első embert aki használhatót épített belőle azt jegyezték fel, mint a megalkotót. Sőt, nem ebben is volt olyan, hogy nem az maradt meg aki előbb, hanem az aki "hangosabban" tette meg ezt.

Nincs itt félretájékoztatás, pontosan tudja mindenki, hogy az elvet ő találta fel, ami nagy dicsőség. Senki nem vitatja el tőle.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. morgyi
2012.01.21. 17:04
Uhh Egely Györgyöt nem kellett volna idehozni, fizikusnak titulálja magát, holott hőerőgépész végzettsége van, híres találmánya a vitalitás mérő Egely-kerék, ami az életenergiát méri, mindenhol megvédi a találmányát pedig szarra sem jó simán a kézből kiáramló hőenergiát méri.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. BiP
2012.01.22. 08:18
kollar92: Ja, csak az a baj, akik csomó áltudományos maszlagot találnak ki, és ahhoz ragaszkodnak. Feltételezem, hogy a jelenlegi rendszer azért ilyen szigorú, hogy ezeket kiszűrje. Hatalmas hátránya, hogy olyan is fennakad a rostán, ami valós, csak túl formabontó, pedig korszakalkotó lehetett volna.

Cyberpunk666+Asagrim: Az új rendszer egyik előnyének ezt látom. Ha Jedlik korában lett volna ilyen, akkor ma az egész világ az ő nevéhez kötné, hiszen tőle jelent volna meg először. És nem úgy kéne magyarázni, hogy "oké, de..."

Persze emellett hátrány is, hogy ha egy nem tökéletes változatot publikálok, akkor valaki más gyorsabb valósítja meg, elcsippentve a hírnévből/haszonból.

És amúgy az is igaz, hogy a cégek, államok által 'szponzorált' kutatásoknak semmi érdekük nincs a nyilvánosságra hozásban. Ki tudja mennyi hasznos kutatás, félkész/kész megvalósítás heverhet fiókokban, lakat alatt, stb. ami az emberiség hasznát szolgálná vagy csak szimplán érdekes. Belegondolni is szörnyű.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Vendég-Ven...
2012.01.23. 10:07
"Hatalmas hátránya, hogy olyan is fennakad a rostán, ami valós, csak túl formabontó, pedig korszakalkotó lehetett volna."

Ennek a valószínűsége minimális, és ha mégis bekövetkezik, akkor is csak igen rövid késleltetést okoz. Ui. ami tudományosan igazolható (elméletileg vagy kísérletileg), azt inkább előbb mint utóbb elfogadják a kutatók, hiszen a tudományos gondolkodásmód alapján mást nem is tehetnek: egy kísérleti eredményt nem lehet letagadni. Más kérdés, ha a kísérlet nem reprodukálható, mert ez esetben nincs miről beszélni.

Egelyvel - azon kívül, hogy nem fizikus és nem kutató - az a baj, hogy nemcsak hogy működő energiatermelő berendezést nem sikerült csinálnia, de még kísérleti szinten sem tudja igazolni a képzelt berendezései működőképességét. Nem is nagyon akarja ezt, ami különösen vicces annak fényében, hogy több könyvet is írt a "vákuumkicsatoló" eszközökről. Mulatságos pl. a legutóbbi CO2-bontó eszköze, amit bemutatni sem volt hajlandó a hozzáértő közönség előtt. Nyilván jobban megél abból, hogy csak kábít vele pár hiszékeny embert.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. VAjZY
2012.07.07. 16:20
Azt gondolná az ember, hogy ez alap már, szót se kéne pazarolni a témára, de aztán ismét beleütközik, saját sztereotipikus, idióta normáiba. Szomorú.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!