iPon Cikkek

Újabb nyolcas: tesztpadon az AMD 870-es lapkakészlete

Dátum | 2010. 06. 22.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Az AMD nyolcas sorozatú lapkakészletei közül már vendégül láthattuk a felsőkategóriás 890FX-et és az integrált grafikus maggal rendelkező 890GX-et és 880G-t, de az olcsó, egykártyás rendszerek alapjául szolgáló 870-es lapkakészlet eddig még nem vendégeskedett nálunk. Most megtört a jég, így végre összehasonlíthatjuk a komplett 8-as sorozatú lapkakészlet családot mind teljesítményben, mind pedig felszereltség és szolgáltatások tekintetében.

Tesztünk főszereplője: Gigabyte GA-870A-UD3

Processzortámogatás, magaktiválás és a legfőbb tulajdonságok

Az AMD 8-as lapkakészletei között nem kevesebb, mint négyféle modell foglal helyet. Két olyan ami integrált videó vezérlőt használ (880G és 890GX), és két olyan, ami diszkrét, PCI-E slotba illeszkedő VGA-ra támaszkodik (870 és 890FX). A felsorolt lapkakészletekkel felszerelt alaplapok Socket AM3-as processzorok fogadására vannak felkészítve és tökéletesen együttműködnek a hatmagos Thuban központi egységekkel is. A lapkakészletek Socket AM2+-os processzorfoglalattal is forgalomba kerülhetnek, de erre eddig nem igazán volt példa, szinte csak Socket AM3-as megoldások vannak jelen a piacon. Nem szabad elfelejteni, hogy a Socket AM2-es processzorfoglalattal ellátott alaplapokban egy BIOS frissítés után működnek a Socket AM3-as processzorok is (DDR2-es memóriatámogatás és alacsonyabb HT buszsebesség mellett), viszont Socket AM3-as processzorfoglalattal ellátott alaplapba nem helyezhetünk Socket AM2/AM2+-os processzort.

Az északi hidak tulajdonságai.
Az egyes gyártók saját külső chipes módszerrel kínálnak lehetőséget a letiltott processzormagok aktiválására és van akinél fizikailag az alaplapon is kapcsolgathatjuk a magukat, míg mások a BIOS-ban nyújtanak sok beállítási lehetőséget.  A friss lapkakészletekkel ellátott termékek az esetek többségében a 140W-os TDP-vel rendelkező processzorok használatát is támogatják, de vásárlás előtt ezt a tényt mindenképpen ellenőrizni kell, amennyiben 140W-os processzort kívánunk alkalmazni. Processzortámogatás és magaktiválás tekintetében tehát nincs különbség a négy chipset között, és a Turbo Core-t is támogatják, de van itt bőven más is.

Integrált videovezérlő

Integrált videó vezérlők összehasonlítása.
A 880G és 890GX modellek esetében Radeon HD 4250-es és Radeon HD 4290-es IGP áll rendelkezésre. A 890GX modell felsőkategóriás megoldás (IGP-k között), amelynél az esetek túlnyomó többségében 128 MB-nyi DDR3-1333 MHz-es SidePort memória is segíti az integrált videó vezérlő működését, a 880G-nél ez opcionális. A két megoldás között további különbség az is, hogy a 880G-ben helyet kapó Radeon HD 4250 „csak” 560 MHz-es magórajelen üzemel, ami 20%-kal alacsonyabb, mint a Radeon HD 4290 700 MHz-es magórajele. Az UVD motor mindkét terméknél jelen van, azaz az IGP a különböző videó fájlok lejátszásakor leveszi a terhet a processzor válláról.

CrossFireX: hol volt, hol nem volt…

A CrossFireX támogatás kérdése a felhasználók többségét nem foglalkoztatja, ugyanis a konfigurációk jelentős részében egy videókártya van. Ettől még szép számmal vannak többkártyás rendszerek is, illetve olyanok, akik jelenleg is CrossFireX rendszer építésében gondolkodnak, most nekik próbáljuk összefoglalni, hogy melyik lapkakészlettől mit várhatnak.

Crossfire támogatás - A hivatalos álláspont.
A 880G és a 870-es lapkakészletek hivatalosan nem rendelkeznek CrossFireX támogatással, de más kérdés, hogy az alaplapgyártók kisebb-nagyobb trükkökkel azért mégis lehetővé teszik, hogy termékük segítségével többkártyás rendszert építsünk: például találkozhattunk már három PCI Express x16-os porttal rendelkező 880G-s alaplappal, amelynél a slotok kétkártyás módban x8-os sávszélességgel üzemelnek, a harmadik slot háromkártyás mód esetén pedig x4-es sávszélességet kínál. Az x4-es slotok azonban borzasztó sebességet kínálnak, mert sokszor a déli híddal trükköznek hozzá, úgyhogy kerüljük. A 880G esetében Hibrid Crossfire rendszer építésére van lehetőség, amivel az északi hídban lévő IGP-t köthetjük össze egy gyengébb VGA-val, valószínűleg nem sokan élnek ezzel a lehetőséggel.

A 890GX már egy fokkal jobb választásnak minősül CrossfireX szempontból, de hivatalosan ez a lapkakészlet is „csak” kétkártyás rendszerek építéséhez használható, és ahhoz is csak úgy, hogy a rendszer kétfelé osztja a videokártya számára fenntartott 16 darab PCIe 2.0-s sávot, azaz x8-x8 konfigurációban üzemelhet a két slot. Természetesen három PCI Express x16-os slottal ellátott 890GX alaplap is létezik, amelynél az első két foglalat x8-os, míg a harmadik 4x-es sávszélességgel üzemel háromkártyás módban.

Aki komolyan gondolja a többkártyás rendszer építését, annak csak a 890FX lapkakészletet ajánlhatjuk, legalábbis az AMD 8-as sorozatú megoldásai közül. Ez a lapkakészlet már nem kevesebb, mint 32 darab PCIe 2.0-s sávot kínál a videokártyák számára, azaz kétkártyás módban x16-x16-os, míg négykártyás konfiguráció esetén x8-x8-x8-x8 módban üzemelhetnek a videokártyák.

A déli híd kérdése

A déli hidak
Azt már az elején leszögezhetjük, hogy az északi- és déli híd között mind a négy lapkakészlet esetében irányonkénti 2 GB/s-os sávszélességet biztosító, PCI Express alapú A-Link III Express kapcsolat húzódik. A 890FX és 890GX alaplapok esetében SB850-es déli hidat alkalmaz a gyártó, így ezek a rendszerek natív SATA 6 Gbps-os támogatást is kínálnak. A 880G-nél költséghatékonysággal kapcsolatos szempontok miatt egyes termékeken SB710-es déli hidat láthatunk, míg másokon a 890GX esetében is használt SB850-es megoldást veti be az adott partner. Az AMD az SB710-es déli hidat ajánlja, de a végső döntés a partnerek kezében van. A 870 esetében is fennáll ez a helyzet, azaz nem minden alaplaphoz alkalmaznak majd SB850-es déli hidat, az olcsóbb termékek jellemzően előző generációs chippel és így SATA 6 Gbps-os támogatás nélkül érkeznek. Ennek SATA 6 Gbps-os adattárolók híján egyelőre nincs nagy jelentősége, de a későbbiekben mindenképpen előnyös lesz a SATA 6bps-os támogatás megléte, ahogy végre elkezdenek elterjedni az új szabványra épülő SSD-k és HDD-k (de főleg előbbiek).

USB 3.0-s támogatás

Több cég kínál majd USB 3.0-s vezérlőt.Az USB 3.0-s vezérlő integrációjára egyelőre sem az Intel, sem pedig az AMD nem képes, így USB 3.0-s támogatást csak harmadik fél által gyártott külső megoldás segítségével tudnak biztosítani. A 890FX és 890GX termékeken az esetek túlnyomó többségében jelen vannak az USB 3.0-s portok, szám szerint kettő, de a 880G és 870-es alaplapok esetében mindenképpen alaposan meg kell nézni az adott modell specifikációit, ezek ugyanis olcsóbb alaplapok, amelyekről szeretnek ezt-azt lespórolni, hogy minél kedvezőbb áron értékesíthessék őket.

Az USB 3.0-s támogatás kérdése egyre fontosabb a piacon. Az Intel 2012 előtt nem valószínű, hogy jelentkezik natív USB 3.0-s támogatással ellátott alaplappal, de addig is kínál majd USB 3.0-s portokkal felszerelt alaplapokat, amelyeken saját vezérlője lesz jelen. A VIA időközben elkészítette négyportos USB 3.0-s vezérlőjét, ami szintén nagy jelentőséggel bírhat a jövőben, ha a piac is úgy akarja, de természetesen az AMD sem marad ki a sorból: a vállalat a jövőben minden alaplapján alkalmazni kívánja az új szabványt, azaz az USB 3.0-s vezérlő a referencia dizájn részévé válik.

A Gigabyte 870A-UD3-as alaplapja AMD 870-es északi híddal és SB850-es déli híddal érkezik, csomagolás tekintetében pedig egyáltalán nem lehet okunk panaszra. Mivel kedvező árú, belépő szintű alaplapról van szó, így már megszokhattuk, hogy a gyártó nem áraszt el minket kiegészítőkkel, de azokat a kellékeket, amelyekre a rendszer építésekor szükségünk van, természetesen hiánytalanul megkapjuk. Az alaplap dobozában a felhasználói kézikönyv és a gyors üzembehelyezési útmutató mellett a szokásos telepítő lemez is helyet kapott, ami segédprogramokkal és driverekkel van telepakolva. A tartozékok között megtaláljuk még az alaplap hátlapi csatlakozóihoz tartozó takarólemezt, valamint két darab SATA és egy IDE adatkábelt is.

A doboz eleje.A doboz hátulja..


















Leírások.Tartozékok.



















Maga az alaplap Socket AM3-as processzorok fogadására képes, beleértve a hatmagos Thuban központi egységeket is. A rendszer 8+2 fázisú tápellátással bír és a 140W-os TDP mellett üzemelő processzorokkal is könnyedén elboldogul. A terméken négy darab DDR3-1066/1333/1866 MHz-es memória foglalat bújik meg, amelyek maximum 16 GB-nyi rendszermemória alkalmazását teszik lehetővé, természetesen kétcsatornás módban.

A rendszer bővítőhelyek tekintetében elég jól el van eresztve: PCI Express 2.0 x16-os slotból két darab van jelen az alaplapon, ám ezek közül a második csak x4-es sávszélességgel működik. A helyzetet tovább rontja, hogy a két darab PCI Express x1-es slot is osztozik a második PCI Express x16-os bővítőhely PCIe sávjain. Ez a megoldás így csak „látszat” Crossfire rendszer építésére alkalmas, de az alaplap célközönsége úgysem kétkártyás konfigurációt, hanem egy költséghatékony, ám ugyanakkor ütőképes rendszert épít majd e termék felhasználásával. Visszatérve a bővítőhelyekre: az újdonságon a felsoroltakon kívül még három darab PCI slot is található.

Az alaplap
Az alaplap az SB850-es déli híd jóvoltából natív SATA 6 Gbps-os támogatással is bír: összesen hat port áll rendelkezésre. A gyártó saját SATA 2-s vezérlőchipjének köszönhetően további két darab SATA 3 Gbps-os port és egy IDE csatlakozó is helyet kaphatott a terméken. A SATA 3 Gbps-os csatlakozók RAID 0, 1 és JBOD támogatással, míg a SATA 6 Gbps-os portok RAID 0, 1, 10 és JBOD támogatással vannak felvértezve. Az alaplap egy Floppy csatlakozót is tartalmaz, amelynek vezérléséről egy iTE IT8720-as chip gondoskodik.  A hátlapi kivezetések között elhelyezett eSATA portok egy JMicron JMB362-es vezérlőchipre csatlakoznak, ezek a csatlakozók RAID 0, 1 és JBOD támogatással bírnak.

Csatlakozók.
A hátlapi csatlakozók között balról jobbra haladva két darab USB 2.0-s portot és egy PS/2-es portot találunk. A második PS/2-es csatlakozó hiányzik, a helyét pedig szokás szerint az USB portok veszik át. Jobbra haladva egy optikai és egy koaxiális audió kimenet látható, amelyek a beépített nyolccsatornás Realtek ALC892-es audió vezérlőre csatlakoznak csak úgy, mint a jobb szélen található jack audió kimenetek. A termék ezen kívül további hat darab USB 2.0-s porttal, két FireWire csatlakozóval (mini + normál), két eSATA 3 Gbps-os porttal és egy Gigabites Ethernet csatlakozóval is rendelkezik, sőt a kínálatban még két USB 3.0-s port is helyet kapott. Érdekesség, hogy az alaplap összesen 12 darab USB 2.0-s portot kínál, amelyek közül nyolcat a hátlapi csatlakozók között találunk, míg további négyet kivezetések, illetve tüskesorok formájában helyeztek el. Ez utóbbiak például a ház előlapi USB 2.0-s portjaihoz csatlakoztathatóak.

A hűtés.Jól teljesít.




















Az alaplap hűtés tekintetében igen jól sikerült: a hűtőbordákat nem méretezték alul, azok megfelelően képesek helytállni még úgy is, ha a rendszer szellőzése nem tökéletes. A déli híd üresjáratban 42 Celsius fokon, terhelés alkalmával pedig 50 Celsius fokon üzemel. Az északi híd esetében üresjáratban 48 Celsius fokos, míg terhelés során 58 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk. Ezek az értékek rendszerhűtő használata nélkül egy meleg nyári napon születtek. Ettől függetlenül a nyári meleg napok miatt mindenképpen érdemes beüzemelni egy rendszerhűtő ventilátort, ha forró alkatrészeket használunk. Az alaplap BIOS tekintetében hozza a gyártótól már elvárható szintet: a tuning egyszerű, a részletes beállítási lehetőségeknek köszönhetően könnyedén megemelhetjük a processzor és a memória órajelét, illetve feszültségét, sőt, az Auto Unlock funkciónak köszönhetően a letiltott magokkal érkező processzorok esetében lehetőség van a magok engedélyezésére is. A témának nemrégiben egy külön cikket szenteltünk. Fontos itt is megemlíteni: a magok aktiválásával a rendszer instabillá válhat, ugyanis a gyártó általában a hibás magokat szokta letiltani, így a hibás magokkal ellátott négymagos processzorból hibátlan kétmagos egység gond nélkül piacra dobható. A siker egyszóval csak a szerencsén múlik, semmi máson.

Tesztkonfiguráció:

CPU: Phenom II X4 925
Alaplapok:
Gigabyte GA-870A-UD3 (870)
ASUS Crosshair IV Formula (890FX)
ASUS M4A89GTD PRO/USB3 (890GX)
Gigabyte GA-880GMA-UD2H (880G)
Memória: 2 x 2 GB DDR3-1333 MHz @ CL7-7-7-20 CR2
Videokártya: XFX Radeon HD5870
HDD: Western Digital 160 GB
Tápegység: Corsair HX 520W
Operációs rendszer: Windows Home Premium X64

Ahhoz, hogy az egyes lapkakészletek esetében jelen lévő teljesítmény különbségekre fényt deríthessünk, lefuttattunk néhány tesztet a különböző alaplappal szerelt konfigurációkon, majd az így kapott eredményeket szokás szerint táblázatba (Everest) és diagramokba foglaltuk, így reményeink szerint egyértelműen kiderül, hogy mekkora differencia van az egyes versenyzők között.

Everest tesztek
Everest memória tesztekEverest egyéb tesztek.



























CineBenchWinRAR














wPrimeMediaShow EsspressoSiSoft Sandra










Ahogy az a fenti diagramokból is látszik, az esetek túlnyomó részében az egyes lapkakészletek között nem mutatható ki lényegesebb különbség. Az eredmények között látható különbségek már-már mérési hibahatáron belül vannak. Egy biztos: azonos hardver elemek alkalmazásakor szinte azonos  teljesítményt kapunk mindegyik lapkakészlettől.

A játékteszteknél kétféle módszer szerint dolgoztunk: első körben a 870-es és 890FX lapkakészletek közötti különbséget próbáltuk lemérni egy Radeon HD5870-es videokártya segítségével. Ebből a tesztből az integrált videó vezérlővel szerelt lapkakészletek azért hiányoznak, mert aki külön videokártyával szerelt rendszert kíván építeni, az nem az IGP-vel ellátott alaplapok közül válogat. De aki kíváncsi rá, hogy mire képesek az IGP-s lapkakészletek diszkrét VGA-val, azoknak elmondjuk: nagyjából 1-2 FPS különbség mutatkozik az egyes termékek között, ami gyakorlatilag elhanyagolható.

Játékok  - Radeon HD5870.
Ahogy az a fenti táblázatból is kitűnően látszik, VGA teljesítményben a 870 és a 890FX lapkakészletek között szinte elhanyagolható különbség van: a legnagyobb differencia is 2 FPS alatt helyezkedik el, azaz mindkét megoldás hasonló teljesítményt biztosít, különbség gyakorlatilag csak szolgáltatásaikban lelhető fel, ahogy azt már a bevezetőben is leírtuk.

3DMark 2006

A korábbi 880G teszt és 890GX teszt alkalmával a 3DMark 2006-ot vetettük be az IGP teljesítményének vizsgálatához, így mivel ezek az eredmények állnak rendelkezésre, a 870-es lapkakészlettel szerelt rendszeren is ezt a tesztet futtattuk le. A 3DMark 2006 eredményekből értelemszerűen csak a processzor eredményeit ragadjuk ki, ami az alábbi grafikonon látható:


Az egyes lapkakészletek között minimális különbségek mutatkoztak ebben a tesztben is.

Fogyasztás

A fogyasztásmérést ezúttal is a szokásos módszerrel végeztük el: a komplett rendszer fogyasztását mértük le különböző terheltségi állapotokban úgy, hogy a konfiguráció alkatrészein kívül csak egy billentyűzet-egér páros USB 2.0-s vevőjének fogyasztása számított bele az értékekbe, a monitoré nem. Mivel az integrált videóvezérlővel ellátott rendszerek tesztelésekor nem állt rendelkezésre Radeon HD 5870-es videokártya, így az akkor kapott értékeket most nem használhatjuk fel, legalábbis a 870 és 890FX eredményeivel együtt biztosan nem, mert nem lenne fair az összehasonlítás. A 870-es alaplap tesztelésekor viszont az IGP-s lapkakészletek nem álltak rendelkezésre, így két táblázat készült: az egyikben a 890FX és 870, a másikban a 880G és 890GX eredményei vannak jelen. A táblázat alatt a lapkakészletek TDP-jére is kitérünk, így könnyebb lesz összehasonlítani az értékeket.

IGP lapkakészletek.
IGP nélküli lapkakészletek, Radeon HD 5870-nel.
Az integrált videó vezérlővel ellátott 880G és 890GX eredményeket korábbi cikkünkből már ismerhetjük, így foglalkozzunk inkább az AMD 870-es és AMD 890FX lapkakészletek eredményeivel, hiszen ezek a fontosabbak a teszt szempontjából. A 870-es és 890FX lapkakészletek között terheltségi állapottól függően 1,5-6W közötti fogyasztáskülönbséget mértünk. Az alaplapok általánosságban hozzák a papírformát: a 870-es lapkakészlet papíron 13W-os fogyasztás mellett üzemel, míg 890FX társa 19,6W-os TDP kerettel rendelkezik. A különbségek természetesen a terhelés mértékétől függően alakulnak, de összességében mindenhol látszik a 870-es lapkakészlet apró előnye.

Merevlemez kezelés

A tesztben szereplő alaplapok mindegyike SB850-es déli híddal rendelkezett, így cseppet sem meglepő, hogy a termékek SATA és USB portok kezelésének tekintetében közel ugyanazt tudják, már ami a teljesítményt illeti. Mivel így elég egyhangú lenne a táblázat, azért érdekességképpen egy régebbi tesztünkből átemeltük egy SB710-es déli híddal ellátott alaplap eredményeit is, mert a legolcsóbb 870-es megoldásokon az a chip lesz. Mivel régebben a HDTune egy másik változatát használtuk, így annak az eredményeit nem mellékeljük.

HDD tesztek.

Tuning

A Gigabyte GA-870A-UD3-as alaplapja a tesztek folyamán 290 MHz-es alap órajelet tudott elérni, ami a 200 MHz-es értékhez képest bőven elég, de korábban egyes AMD lapkakészlet köré épülő alaplapokkal és az Athlon 64 5600+-os processzorral már 340 MHz körüli eredményt is elértünk, így a mostani 300 MHz alatti értékeket nem igazán tudjuk hova tenni. A HT órajelet, a memória órajelet és a processzor szorzóját minden esetben visszaosztottuk, így láttunk neki a maximális alap órajel keresésének ("""FSB""").

Jelenleg nagyon könnyű helyzetben vagyunk, ugyanis a 8-as sorozatú AMD lapkakészletek nyers teljesítményben nagyon közel vannak egymáshoz, így csak azt kell eldöntenünk, hogy pontosan milyen céllal szeretnénk konfigurációt építeni és ennek megfelelően kell kiválasztatnunk a számunkra legmegfelelőbb alaplapot.

Amennyiben kedvező áron szeretnénk micro-ATX formátumú alaplap köré épülő HTPC vagy olcsó asztali konfigurációt építeni, amelyet multimédiás-, illetve általános célokra kívánunk használni, akkor egyértelműen a 880G a legjobb választás. Ezekből az alaplapokból rengeteg fajta van a piacon, így nagyon jól meg kell nézni, hogy mit veszünk. Véleményünk szerint érdemes törekedni arra, hogy mind az USB 3.0-s, mind pedig a SATA 6 Gbps-os támogatás rendelkezésre álljon, hogy a későbbiekben ne kelljen külön bővítőkártyákkal bűvészkedni annak érdekében, hogy ki tudjuk használni az új szabványokban rejlő lehetőségeket. Ezek az alaplapok természetesen többe kerülnek, mint az SB710-es déli híddal szerelt szuperolcsó megoldások, de a párezer forintos különbözetet mindenképpen érdemes bevállalni, ha hosszabb távra tervezünk, főleg az USB3 miatt.

AMD 870: bőven elég.
Amennyiben nincs formátumbeli megkötés, úgy a 890GX alaplapok is szóba jöhetnek, amik 30000 forint környékén kezdődnek, ahol a 880G-s alaplapokból a legdrágább példányok vannak, így érdemesebb akkor inkább 890GX lapot választani. Ezekhez a termékekhez több tartozékot kapunk, valamint itt az IGP órajele is magasabb, és biztos vannak olyan jól felszereltek mint a drága 880G-k, ráadásul hivatalosan támogatják a CrossFire-t. Ezt leszámítva azonban az esetek nagy részében nem túl jó vételek.

A 870 es és 890FX alaplapok között elég könnyű választani: itt mindössze azt kell eldönteni, hogy szükségünk van-e valódi CrossFireX támogatásra, vagy sem. Amennyiben nem, úgy egy ütőképes egykártyás rendszer kiváló alapja lehet egy AMD 870-es lapkakészlettel ellátott deszka, amelyet nagyjából 27000 és 30000 forint közötti áron tudunk beszerezni. Ezek az alaplapok minden tekintetben megfelelnek az átlagfelhasználói igényeknek. Arra azért figyeljünk, hogy USB 3.0-s portok is legyenek a terméken. Ha viszont minél olcsóbban szeretnénk megúszni a vásárlást, akkor érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy a hasonló teljesítményű 880G-s alaplapok már kaphatóak 20 ezer forint környékén, ha pedig tényleg csak egy nagyon alap irodai konfigurációt építünk, és nem fontos a jövőbeni bővíthetőség sem, akkor érdemes megnézni az előző generációs lapkakészleteket is, amik sokkal jobb árszinten mozognak.

A 890FX lapkakészlettel ellátott alaplapok a felsőkategóriás megoldások piacán rúgnak labdába: az alaplapok nagyjából a 37000 és 72000 forint közötti árkategóriában foglalnak helyet. Ezek a termékek azoknak valók, akik kőkemény többkártyás rendszereket szeretnének építeni és ehhez jó, stabil alapot keresnek.

A tesztben szereplő Gigabyte GA-870A-UD3-as alaplapot a Gigabyte magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet érte!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. scsika
2010.06.23. 00:02
Gigabyte 4 Ever! Imádom! Nagyszerűk a lapjai! Természetesen ennél is fel lehet majd fedezni Nagyon szép Bugokat! De egy BIOS-sal elintézik! Igy tovább GIGA! ÉS nagyon szép teszt!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. perempe
2010.06.23. 00:55
Most raktam P31 koaxára külső DAC-ot (TDA1543), el se tudnék képzelni nélküle alaplapot...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Parano1d
2010.06.23. 01:47
Az a baj ezekkel az alaplapokkal, hogy abszolúte semmi újat nem képesek nyújtani az előző generációs 770-790 lapokhoz képest, viszont sokkal drágábbak. USB 3.0, SATA 6Gbps is van néhány márkásabb, pl. Giga lapokon. Na nem mintha sok embert érintene az utóbbi hiánya, mivel gondolom aki SSD tükrözésre használja, az nem az alaplapon fog spórolni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. szabi_b
2010.06.23. 09:16
A déli híd üresjáratban 42 Celsius fokon, terhelés alkalmával pedig 50 Celsius fokon üzemel. Az északi híd esetében üresjáratban 48 Celsius fokos, míg terhelés során 58 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk.

Vajon az integrált videóval ellátott verzió mennyivel melegebb?
Ezt egy picit sokallom.

Üdv
szabi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Azrael
2010.06.23. 09:45
Teljesen normális a hőmérséklet, felesleges vele igazából foglalkozni.
Eddig vettem két 780G + egy 770-es gigabyte alaplapot, mind hasonló hőmérsékletet produkál, és másfél éve hiba nélkül megy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. J.o.k.e.r
2010.06.23. 10:08
Az integrált videó vezérlős alaplapok is hasonló mértékben melegedtek, viszont nekik annyi előnyük volt, hogy a teszt alkalmával 4 fokkal hidegebb szobában üzemeltek. A 890 GX egyébként amúgy is komolyabb hűtést tartalmaz, mint a tesztben szereplő 870-es Gigabyte alaplap, plusz az IGP-s lapkakészletek fejlettebb gyártástechnológiával készülnek, ami szintén jelent pár fokos előnyt, persze pozitív értelemben.

Összességében ilyen hőmérsékletekre lehet számítani, amennyiben nem használunk rendszerhűtő ventilátort. Tehát ez az érték - ahogy a cikkben is ki lett emelve - a lehető legrosszabb képet festi a melegedésről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. jozsefm
2010.06.23. 11:58
Azért a Gigatól is elvárhatunk egy olyasféle aktiv fethütést amit az ASROCK 890FX DL-
verzióján alkalmazott.Lehet nem káros az 50-60°C körüli hőmérséklet de csak megnyugtatóbb és, a hosszu élet szempomtjából korrektebb megoldás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Kobaljov
2010.06.23. 12:17
870-es chipsetel hozott már ki valamelyik gyártó mATX-e deszkát? (Kisebb egykártyás játékgépben gondolkodom, így felesleges lenne az IGP vagy a több PCI bővítőhely)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. J.o.k.e.r
2010.06.23. 13:27
Nem, sajnos még nincs 870-es lapkakészletel szerelt mATX lap. Hogy lesz-e, az jó kérdés. A hivatalos ajánlás és a referencia dizájn ATX formátumra vontatkozik, de ez nem jelent semmit, mint tudjuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Kobaljov
2010.06.23. 13:32
Rendben, köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Csocsocx
2010.06.24. 02:18
Hi!

Én egy ilyet vettem [Asrock 870 Extreme3]jó kis lap meg vagyok vele elégedve. Úgy nézem most itt az Iponnál nem kapható.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!