iPon Cikkek

Űrállomás helyett Nemzetközi Holdfalu?

Dátum | 2016. 01. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Új korszak kezdődik űrkutatásban, ahogy egyre határozottabb tervek öltenek testet a Mars és más mélyűri célpontok emberi felfedezésére. Ezekkel a célokkal szorosan összekapcsolódik a hozzánk legközelebbi égitestre, a Holdra való visszatérés is, hiszen égi kísérőnk kiváló terep lehet a legújabb technológiák tesztelésére, illetve az égitest az elképzelések szerint kilövőhelyként szolgálhatna a távolabbra vezető űrküldetésekhez is. Az Európai Űrügynökség (ESA) azonban a jelek szerint jóval többet akar a Hold puszta meglátogatásánál. Egy nemrég véget ért holland konferencián a szakértők egyenesen egy holdbéli falu, a Moon Village terveivel álltak elő, amelynek épületeit helyben, a holdi talaj anyagát felhasználva, 3D nyomtatással hoznák létre. A holdbázis terveivel az európai szakértők nincsenek egyedül, hiszen a következő két évtized során Oroszország és Japán is állandó, emberi életre alkalmas telephelyet szeretne létrehozni égi kísérőnkön, amely kétségtelenül rendkívül fontos stratégiai jelentőséggel bírhat, ami az űr felfedezésének jövőjét illeti.
Míg a NASA-t saját bevallása szerint jelenleg sokkal jobban érdekli a Mars, mint a Hold, azok a nemzetek, amelyek fejlett űriparral rendelkeznek, de az amerikaiakkal ellentétben emberi asztronautáik még nem jártak égi kísérőnkön, a Holdban látják az első és legfontosabb célpontot. Kísérőnk ennek megfelelően nagyon forgalmas hellyé válhat a 2020-as évektől, hiszen néhány éven belül Kína, Japán, India, Oroszország és az ESA is embert szeretne juttatni a Holdra. A holdraszállás mellett az említett űrügynökségek robotikus missziókkal is készülnek, amelyek előkészítik majd a terepet a Hold állandó lakói számára. A 28 ország több mint 200 kutatójának részvételével Hollandiában megrendezett Hold 2020‒2030 konferencia célja annak demonstrálása volt, hogy a Hold emberi felfedezése egy nemzetközi összefogás keretében lehet a leghatékonyabban megvalósítható, mondta Markus Landgraf, a rendezők egyike, az ESA űrépítésze. Az ESA már jelenleg is aktív részese az alacsony Föld körüli pályán túlra mutató küldetések előremozdításának, hiszen európai kutatók tervei alapján épül a NASA új személyszállító űrhajója, az Orion szervizmodulja. A tervezett holdbázis azonban ennél is „nemzetközibb” lenne, hiszen az űrügynökség vezetője, Jan Wörner egyenesen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) utódjaként képzeli el a holdfalut.
Az ambiciózus tervezet egyik legérdekesebb vonása, hogy az ténylegesen holdi erőforrásokra épül. Míg az elmúlt időszakban rengeteget lehetett hallani arról, hogy milyen értékes kincseket rejteget égi kísérőnk, ezek tényleges kiaknázására még nem történt konkrét kísérlet. A Foster + Partners nevű építészeti cég, amely több éve működik együtt az ESA-val, azonban pontosan ezt szeretné megvalósítani. 2013-ban a cég kutatói demonstrálták, hogy lehetséges regolitból építkezni, hiszen szimulált holdi talajból, amelyet egy olasz vulkán bazaltjából hoztak létre, egy másfél tonnás, lyukacsos szerkezetű tömböt nyomtattak ki. A holdbázis tervezésekor a szakértők a Föld szélsőséges éghajlatú területein bevált ötletekre alapoznak, így a holdfalu várhatóan egy sokkupolás épületegyüttes lesz, amelyet kívülről vastagon regolit borít majd, hogy megvédje a bent tartózkodókat a kozmikus sugárzástól és a mikrometeoritoktól. A két évvel ezelőtti kísérlet során a kutatók egy D-Shape nyomtatóval dolgoztak, amely akár hat méteres elemek létrehozására is alkalmas. (A nyomtatót kölcsönző brit Monolit munkatársai elsősorban szobrokat, illetve mesterséges korallszirteket hoznak létre a rendszerrel, hogy ezek révén óvják meg a tengerpartokat a hullámok eróziós hatásaitól.) A regolitnyomtatáshoz először is magnézium-oxiddal keverték össze a nyersanyagot, majd ezt egy kötőanyag befecskendezésével sziklakeménységűvé változtatták. A kísérlet idején a nyomtató egy óra alatt két méter vastagságú regolitréteget épített fel, de a fejlesztők szerint a következő változat ugyanennyi idő alatt már 3,5 méteres elemek létrehozására is alkalmas lesz, így egy-egy épület egyetlen hét alatt is elkészülhet.
A kísérlet során azt is vizsgálták, hogy a vákuum hogyan befolyásolja a nyomtatást. Mivel a kötőanyag folyékony, légüres térben nem lehet egyszerűen a nyomtatás alatt álló felület tetejére fecskendezni, mivel onnan gyorsan elforrna, de a szakértők rájöttek, hogy ha a fúvókát benyomják a legfelső regolitréteg alá, elég csepp marad meg annak anyagában ahhoz, hogy megszilárdítsa azt. Így sikerült is választ kapni az egyik legfontosabb kérdésre, mégpedig hogy a jelenlegi technológia működőképes lehet-e a Holdon. A kísérlet másik fontos hozadéka az volt, hogy a szakértők rátaláltak egy minden eddiginél olcsóbb szimulált regolit forrásra. A Hold porához hasonló anyaggal kísérletezni szándékozók számára korábban erre specializálódott cégek állították elő a regolitot, kilogrammonként árulva az anyagot, ez azonban ebben az esetben nem jelentett megoldást, mivel több tonna nyersanyagra volt szükség a nyomtatáshoz. Szerencsére azonban kiderült, hogy az egyik közép-itáliai vulkán olyan bazaltos kőzeteket tartalmaz, amelyek 99,8 százalékban azonosnak tűnnek a Hold talajával.
Az elképzelések szerint a kísérlet során létrehozott, lyukacsos belső szerkezetű elemekből kupolás épületeket állítanak össze a holdi építkezés javát végző robotok, majd ezen kupolák belsejében kapnak helyet azok a felfújható, nyomásszabályozott lakóegységek, amelyekben az égi kísérőnkön tartózkodó emberek meghúzódhatnak. A védőkupola csontszerű, szivacsos szerkezete egyszerre erős és könnyű, kinyomtatása ráadásul sokkal kevesebb anyagot igényel, mintha tömör elemekkel kellene dolgozni. A bázist a Hold déli pólusának közelében tervezik létrehozni, ahol csaknem állandóan süt a Nap, így egyrészt biztosított az energiaellátás, a hőingás mérsékelt, és nincs is túlságosan hideg. A területet egy európai-orosz tervezésű landolóegység révén szeretnék felderíteni a 2020-as évek elején a szakértők. A bázisépítés megkezdése előtt persze még számos technikai kihívással meg kell küzdeniük a szakértőknek. A vákuum mellett ugyanis egy nyitott rendszerű nyomtató esetében az alacsony gravitáció is problémákat jelent, illetve gondokat okozhat a szálló por is. És akkor még csak a nyomtató működéséhez szükséges körülmények némelyikét vettük sorra, az emberi lakók túlélése szempontjából fontos megoldásokról pedig szó sem esett.
Mindent egybevetve azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nagyon érik az első lakott holdbázis megépítése. A technikai feltételek nagyrészt adottak a cél megvalósításához, ambiciózus tervekben pedig szintén nincs hiány. Paul Spudis, a houstoni Lunar and Planetary Institute munkatársa szerint három út is lehetséges, ami az első holdbázis megépítését illeti. Egyrészt elképzelhető, hogy egyetlen nemzet valósítja meg saját tervét az Egyesült Államok Apollo-küldetéseihez hasonló módon. Könnyen lehetséges, hogy Kína ezt az utat választja. A másik opciót egy nemzetközi összefogás jelentené, amely hasonlóan a Nemzetközi Űrállomás működtetéséhez európai, japán, indiai és orosz részvétellel folyhat le. Ezzel együtt azonban az amerikaiakat sem lehet teljesen kiírni a képletből, hiszen az Egyesült Államok űriparában már messze nem a NASA az egyetlen meghatározó tényező. Attól, hogy a NASA-nak nincsenek holdbéli tervei, még könnyen elképzelhető, hogy harmadik opcióként a feltörő magáncégek is érdekeltté válnak a Holdon való megtelepedésben. A következő évek Holdra irányuló küldetéseiben való amerikai részvétel egyúttal jelentősen függhet az idei elnökválasztás végeredményétől is, így akár arra is lehet esély, hogy végül a NASA is bekapcsolódik az égi kísérőnkön való letelepedést célzó nemzetközi tervek megvalósításába.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

22. Whysper
2016.01.07. 11:22
Nagyon tetszik. 3D nyomtatás egy fontos alapja az emeberiség fejlődésének. akármilyen formává fog átalakulni.

Sok sikert kívánok a projekthez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. ChoSimba Whysp...
2016.01.07. 13:10
Főleg hogy már 100e körül lehet kapni otthonra. Az már nem csak cégeknek megfizethető.
Az persze más kérdés, hogy minőségben nyilván nem a legjobb, de barkácsmozgalom keretében simán használható.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. mrenee ChoSi...
2016.01.07. 14:22
Teljesen igazad van, egyszerübb csináld magad modellek már 100e HUF körül vannak 1-2 apró alakítgatással gond nélkül hozzá a drágabb, de még otthoni használatra árult modellek minöségét.
Alapanyag árak is teljesen rendben vanna olyan 4500HUF körül indulnak a tekercsek árai, egy ilyen tekercs kb egy 10x10cm 100%-os telítettségi tömb készítésére elég ami modellekre levetítve elég egy jó darabig, hiszen szinte soha nem nyomtat az ember teljesen tömör tárgyakat. Otthon is nem csak barkács vagy hobbi szegmensben lehet használni de pl.: ruhafogas villanykapcsoló keretek lámpa álványok vagy lámbabúrák vázák és milliónyi dekorációs célre is lehet használni. Jó dolog otthonra is olyanoknak akik szeretnek bütykölni. nagy testvérekröl szót se ejtve hiszen azok elképesztö árban mozognak még, gondolok itt a fém nyomtatásra vagy precíziós nyomtatásokra. viszont arra, hogy az ember belépjen a 3D nyomtatás világába tökéletes egy közel 100 000 HUF-os készülék és ha elég kreatív és ügyes az illetö, még az árát is könnyedén vissza hozza a nyomtató
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ChoSimba mrene...
2016.01.07. 15:05
Dekorációra én nem használnám, mert ezek az olcsó 3D nyomtatók "csíkoznak" mint a franc. Én nem tenném ki dekorációnak
Vagy a felét le kell csiszolni, hogy sima legyen
Én sokkal inkább a házi barkács témakörre ajánlanám őket. Pl. terepasztalra lehetne gyártani egyedi házakat, stb. Vagy alkatrészek pótlása, ilyenek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. mrenee
2016.01.07. 15:48


Nem mondhatnám, hogy annyira csíkos, hogy ne lehessen kitenni (saját)

A cikkhez meg annyit, hogy azért idöben eljutott, egy 2013-as hír ide is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. mrenee ChoSi...
2016.01.08. 10:41
az elöbb elfelejtettem válaszként jelölni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. ChoSimba mrene...
2016.01.08. 10:42
Mindegy, mert a kép se jött át
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. meridaboy
2016.01.08. 11:50
A terv nagyon tetszik, és elég grandiózus is, ellenben abszolút kivitelezhető! Ami sokkal jobban érdekelne az űrbéli sugárzás és mikro meteoritokon kívűl, hogy az emberi testre gyakorolt gravitáció hiánya (ez esetben mérsékelt mértéke) hogyan lesz kiküszöbölve? Hiszen ahhogy a cikk írója is említette, a cikk jobbára csak a bázis létrehozásának nehezített körülményeit taglalja!
Egy személyes kérdésem azért volna az okosok felé e témában:
miért jobb létrehozni valamit ami nem létezik, hogy abba tegyenek egy "felfújható, nyomásszabályozott lakóegységek"-et, mint a már meglévőből elvenni azt az anyagot aminek a helye elegendő a lakótér elhelyezésére?
Konkrétabban fúrásra,bányászatra gondolok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. ChoSimba merid...
2016.01.08. 12:09
Szerintem csak azért, mert egyszerűbb egy 3D "printert" odavinni, mint komplett bányagépeket. Nyilván fontos tényező a költség. Ha most onnan indítanak, hogy kell oda 6000t bányagép, akkor a világ összes pénze nem elég az odaútra
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. dzsuz87 merid...
2016.01.08. 12:25
Ahhoz egyrészt jól fel kéne mérni, hogy milyen a talaj szerkezete a felszín alatt. Ez most még elég problémás. Másrészt nincs elég tapasztalatunk alacsony gravitációnál végzett fúrásokkal kapcsolatban.
Jelenleg sokkal könnyebb egy kellően masszív alapzatra saját merevítést (alapot) és arra megfelelően erős és optimális alakú épületet felhúzni.

Az alacsony gravitáció szervezetre gyakorolt hatásait jelenleg is kutatják az űrállomáson, van például rezgető asztal, edzőgépek, és a bevitt ásványi anyagok mennyiségével is sokat foglalkoztak már. De az egy másik sztori, és a Holdon azért nem nulla a gravitáció.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. meridaboy
2016.01.08. 13:18
ChoSimba:
Mivel űrkutatásról beszélünk én nem is gondoltam, hogy ~6000T bányagépet kellene oda vinni!
A vakondoknak sem kell nehézgép az alagút fúráshoz!
Tele vannak az érintett szervek agyasokkal, bizonyosan ki tudnának taláni valami olyan gépet amit egyszer kellene felvinni és újra és újra használni lehetne egy új alagút létrehozásánál!
A 3D nyomtatással az a baj, hogy nem elegendő a holdon lévő anyag, hiszen kell hozzá kötő anyag is amit rendre el kellene juttatni a géphez vagy hasznavehetetlenné válik komponens hiányában! A fúrót meg csak 1x kell eljuttatni a területre!

dzsuz:
Az ismeretek bővíthetők kutatások révén! A problémák meg megoldhatók! Pl. a földön használt ultrahangos vagy "zengéses" feltérképezés nincs gravitációhoz kötve!
A gravitációt én is mérsékeltnek neveztem, nem nullának, de igaz, már sokkal többet tudunk a hatásairól és sokkal több ismeretanyag révén megoldani is jobban tudjuk már a negatív hatásait!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. ChoSimba merid...
2016.01.08. 13:50
Nem feltétlen kell kötőanyagot vinni. Mivel arrafelé elég hideg van, ezért jó lesz az a víz is, amit ott találnak. Felolvasztják, bekeverik a cuccot, kinyomtatják, oszt majd szépen kőkeményre fagy. Iglu a Holdon
Ehhez csak pár napelem kell, hogy felmelegítsék. Mondjuk azok sem pehelykönnyűek, de legalább korlátlanul van nyersanyag, nem kell odavinni semmit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. dzsuz87 merid...
2016.01.08. 13:58
Most még az ugrott be, hogy a Hold felszínét por borítja, és lehet, hogy a kellően szilárd rétegek egyszerűen túl mélyen vannak. Biztos számításba vettek mindenféle lehetőséget.

A fúrásnál sokkal több helyen jön be a gravitáció, például nehezebb kellően nekinyomni a talajnak a fúrófejet, a kiáramló por sokkal messzebbre is eljut, és a talaj szerkezete is egészen máshogy alakul.

Mindenképp kell valami utánpótlás az építkezéshez, fúrásnál a fúrófej és egyéb kopó/szűrő alkatrészek, nyomtatásnál a nyomtató fej és a segédanyagok, szóval nem hinném, hogy ebből a szempontból nagy lenne a különbség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. dzsuz87 ChoSi...
2016.01.08. 14:00
A cikk azt írja, hogy magnézium-oxidot kevernek hozzá, és még kötőanyagot is használnak. Persze a végleges megoldás ettől különböző is lehet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba dzsuz...
2016.01.08. 14:07
De még nem olvasták a javaslatomat, hogy az ottani vizet használják
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. macman507
2016.01.08. 18:42
https://www.youtube.com/watch?v=Y4tq6Wq80OA
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. weri
2016.01.09. 19:42
/off Akkor mar nem soka keszithetjuk a Sidewinder-unket (Elite Dangerous)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.01.10. 14:12
Múnvóter.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. valikund
2016.01.11. 08:00
Eszébe ne jusson senkinek Matt Demont felküldeni! Én nem hozom vissza!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. csabi02
2016.01.12. 19:08
Simán felvihetnének beton keverőt meg pár zsák cementet és lapátokat azt kész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba csabi...
2016.01.12. 20:21
Zseniális terv !
És lám milyen szerencsénk van, épp most keres itt nálunk munkát pár millió ember keletről !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Auratech
2016.01.16. 12:20
Már leadtam a NASA-nak 5 éve a technológia vázlatát.
Tehát olyan 3D nyomtatót kell telepíteni, ami a holdport használja.
Nem kell hozzá kötőanyag. A holdon elég rendesen van napenergia.
A földi 5-700w/m2 többszöröse kinyerhető, (a napállandó a holdon is 1360w/m2) vagy tükörrel összegyűjthető, üvegkábelen vezethető.
A z 1/6-od gravitáció statikailag merészebb megoldásokat is lehetővé tesz. 6 szögletű (méhsejt) kupolát, szeleteket kell nyomtatni, aminek sejtjeit aztán porral lehet feltölteni, hogy jobban bírja a mikrometeoritokat, napsugárzást, hideget.
A belteret az (Boeing tervei szerinti)űrszállókhoz hasonló felfújható modulokkal fújják ki.
Az ablak szerepét monitor, led projektor és/vagy üvegszálas direkt optikai megoldás látja el. Kihasználhatók a kisebb kráterek, amikre kupola kerülhet.
A másik megoldás, hogy a holdporból napenergiával a kőzetgyapot készítéséhez hasonló olvasztásos módon porózus, könnyű, üreges "legó" téglákat gyárt a masina, amiből építkezni lehet kötőanyag nélkül. Aztán azt is fel lehet tölteni a sittel..
Kérdés, hogy minek. Talán űrkikötőként ott, ahol a fellelhető vízből, titánból... üzemanyagot, szerkezeti elemeket lehet készíteni űreszközökhöz... (Olvassátok el a Cirkusz a holdon regényt)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!