iPon Cikkek

Űrsaláta

Dátum | 2015. 08. 12.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Különleges csemegében volt részük hétfő délután a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak, ugyanis először ízlelhettek olyan táplálékot, néhány levélnyi római salátát, amely az űrben nőtt. A Lada nevű „üvegház” 2002 óta képezi az űrállomás részét, és ebben több mint egy évtizede tesztelik, hogy a közel súlytalan állapot hogyan hat a növények növekedésére, egészen mostanáig azonban az űrhajósok sosem ették meg, amit a kísérletek keretében termesztettek. Márpedig sokan vélik úgy, hogy az űrbéli növénytermesztés megvalósítása a hosszútávú emberes küldetések, köztük a marsutazás fontos előfeltétele, hiszen igazándiból csak ilyen módon lehet megoldani a folyamatos táplálék-utánpótlást. Az űrkertészeti módszerek tökéletesítése volt a NASA célja azzal a növénykísérlettel is, amelynek végtermékét most elfogyaszthatták az űrhajósok. Az űrállomás Veggie nevű, növénytermesztésre kifejlesztett egységében 2014 májusában kezdte gondozni az első növényi magokat Steve Swanson űrhajós. 33 nap elteltével a zöldségeket leszedték, majd októberben visszaküldték a Földre, hogy a laborban elemezzék, nem tartalmaznak-e a levelek az egészségre káros anyagokat. A most leszüretelt zöldségeket idén július 8-án kezdte növeszteni Scott Kelly, aki egy éves küldetését tölti az űrállomás fedélzetén.
A leszedett saláta egy részét ezúttal is hazaküldik elemzésre, hiszen még számos dolog van, amit nem tudnak a szakértők a mikrogravitációban növesztett növényekkel kapcsolatban. És persze arra is kíváncsiak a kutatók, hogy hogyan teljesítenek azok a tápanyagokat tartalmazó „párnák”, amelyekben a Veg-01 nevű kísérlet keretében a növényi magvakat elhelyezték. A Veggie-rendszert az Orbital Technologies Corporation (ORBITEC) mérnökei fejlesztették ki, majd az űrbe juttatás előtt a Kennedy Űrközpontban tesztelték. Az egység két darab római saláta magokat, illetve egy darab rézvirág magokat tartalmazó párnával együtt 2014 áprilisában érkezett meg az űrállomásra a SpaceX Dragon teherűrhajójának fedélzetén. Az összecsukható és bővíthető Veggie-ben egy lapos, vörös, kék és zöld LED-ekkel ellátott panel szolgáltatja a fényt. A növények LED-ek alatti nevelésének ötletét az 1990-es évek végén kezdték kidolgozni a NASA szakértői, mondja Ray Wheeler, a projekt egyik vezetője, aki kezdettől fogva részt vett az egység fejlesztésében. Mivel egy űrállomáson elhelyezett növénytermesztő egységről van szó, a Veggie-nek saját tehermérnöke is van Gioia Massa személyében, aki társaival azt biztosította a fejlesztés során, hogy a rendszer mikrogravitációban is alkalmazható legyen, és megfeleljen a szigorú űrrepülési előírásoknak.
Az űrbéli zöldségtermesztés jelene...
A Veggie-ben növő zöldségeket megvilágító lilás fény a zöld LED-eknél jelentősen erősebben működő vörös és kék világítótestek eredménye. Ahogy a kutatók elmondták, a zöld égőt tulajdonképpen csak azért szerelték bele az egységbe, hogy az abban növekvő zöldségek egy kicsit jobban hasonlítsanak földi rokonaikra, és ne legyenek annyira furcsa lila színűek. „A kék és a vörös hullámhosszak mindenképpen szükségesek a növények fejlődéséhez” – mondja Wheeler. „Ezek valószínűleg energiafogyasztási szempontból is a lehető leggazdaságosabbak. A zöld LED-ek az emberi szemnek szólnak, ugyanakkor viszont ezek nem is égnek olyan erősen, mint a többi szín.” Wheeler, Massa és Gary Stutte 2010-től kezdve a NASA egyik sivatagi telephelyén folytatnak hasonló növénytermesztési kísérleteket. Wheeler szerint a Veggie működtetésének tapasztalatai nagyon sokat segíthetnek az olyan kontrollált körülmények közti földi növénytermesztésben is, mint például a szintén mesterséges fénnyel megvilágított függőleges kertek, amelyek egyre népszerűbbek az ázsiai országokban és az Egyesült Államokban is.
Az űrbéli növénytermesztésnek azonban a puszta élelmezésen túl más funkciója is van. Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a paradicsom, az áfonya és a saláta antioxidánsokban gazdag táplálékforrás, de a frissen termett zöldségek és gyümölcsök a legénység lelki állapotára is pozitív hatással vannak, valamint a kozmikus sugárzás elleni védelemben is fontosak lehetnek, mondja Wheeler. Miután az elsőként termesztett római saláta visszaérkezett a Földre, Massa és kollégái a NASA repülőorvosaival együtt nekiláttak, hogy elemezzék, alkalmas-e emberi fogyasztásra az űrben növesztett zöldség. „A mikrobiológiai élelmiszerbiztonsági tesztek nagyon jó eredményekkel zárultak az első Veg-01-es római salátára” – mondja Massa. Ahogy említettük, a zöldség- és gyümölcstermesztésnek komoly pszichológiai előnyei is lehetnek az űrben. Alexandra Whitmire, a Johnson Űrközpont kutatója kollégáival a marsutazás pszichológiai kockázatait és lelki terhelés enyhítésére alkalmas megoldásokat kutatja. Az űrállomáson folyó kísérletek közül jelenleg a Veggie-nek lehet a legnagyobb jelentősége ebből a szempontból, mondja a kutató. Whitmire és társai folyamatosan vizsgálják a legénység viselkedését, teljesítményét, egymás közti kommunikációját és pszichológiai állapotát. „A jövő űrutazásai során négy-hat űrhajós lesz összezárva hosszú ideig egy viszonylag kis térben, és kapcsolatuk nagyon korlátozott lesz a külvilággal” – mondja Whitmire. Annyi már most biztos, hogy erre a helyzetre lelkileg is fel kell készíteni az űrhajósokat, és olyan lehetőségeket kell kínálni számukra, amelyek segíthetnek pszichológiai egészségük fenntartásában, folytatja a szakértő. A kertészkedés például nagyon jótékony hatású tevékenység lehet ilyen esetben, hiszen a növénytermesztést az ember hajlamos fejében az egészséggel és a harmóniával összekapcsolni.
...és a reménybeli jövő
Massa is egyetért azzal, hogy az űrkertészkedésnek pszichológiailag is lehetnek pozitív hatásai az űrhajósokra. Az űrállomás legénysége minden teherszállítmánnyal kap ugyan némi friss zöldséget és gyümölcsöt, a mennyiség azonban erősen korlátozott és ezeket gyorsan el is kell fogyasztani. Ha azonban van valami zöld és élő az űrben is, a Föld egy kis darabkája, amit gondozni lehet a rendkívül szélsőséges és stresszes környezetben, az mindenképpen jó hatással van az űrhajósokra. Minél messzebbre, minél hosszabb űrutazásokra indul az ember, annál inkább szükség lesz odafent is termeszthető növényekre a táplálék- és az oxigénutánpótlás biztosítására, illetve a legénység lelki egészségének megőrzésére, mondja Massa, akinek meggyőződése, hogy növénytermesztő egységek nélkül elképzelhetetlenek lesznek a távoli célok felé induló űrmissziók. És ahogy említettük, az űrben szerzett tapasztalatokból a földi élelmiszergazdálkodás is profitálhat, hiszen a Veggie rendszerét alkalmazva nagy hozamú, kevés vizet fogyasztó városi növénygyárakat lehet létrehozni, amelyek segíthetnek táplálékkal ellátni a növekvő létszámú emberiséget. Ami a jövőt illeti, a következő években Massa és társai egyre nagyobb mennyiségű és egyre többféle növény termesztését szeretnék megoldani az űrállomáson, hogy megtudják, melyik faj hogyan viseli szinte teljes súlytalanságot. A földben és az űrben egyaránt kísérleteket terveznek végrehajtani a fényminőség tesztelésére, a tápanyagok vizsgálatára, és annak megállapítására, hogy hogyan lehet befolyásolni a termesztett növények ízét. Ami a hétfői kóstolót illeti, az étkezés minden résztvevő szerint kiválóan sikerült. Kjell Lindgren a „betakarítás”, vagyis a táppárnáról való levágás után citromleves nedves törlőkendőkkel tisztogatta meg a salátaleveleket. Scott Kelly, Jui Kimija és Lindgren némi extra szűz oliva olajjal és balzsamecettel ízesítve fogyasztották el az űrsalátát, amelynek íze Kelly szerint erősen emlékeztetett a rukkola ízvilágára.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. hEngi
2015.08.12. 11:31
Angus marha tenyésztés mikor lesz?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Meteoreso
2015.08.12. 16:18
Pulit az űrállomásra, aztán majd viszik űrsétáltatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. rfj1989
2015.08.12. 16:51
Nekem túl nagynak tűnik az energia befektetés néhány zöldségért... fény, víz, hőmérséklet szabályozás sok energiát emészt fel. Ezzel az erővel vihetnének magukkal tartós tápanyagokat vagy akár létre hozhatnák maguknak az ételeket elemi anyagokból, még az is jobb ötletnek tűnik ennél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. dzsuz87
2015.08.12. 17:01
Az energia pont egy olyan erőforrás, amit helyben is elő lehet állítani. És nem hinném, hogy olyan sok energiába kerülne a növénytermesztés. Még az is lehet, hogy a hulladékhőt is tudják hasznosítani, nem tudom kell-e aktívan fűteniük a feketetest-sugárzás okozta hűlés ellensúlyozására.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. asdsa rfj19...
2015.08.12. 18:30
A műszerek minden esetre biztos nagyon drágák voltak (fejlesztési költségben), de ha azt vesszük, hogy ez egy hosszútávú projekt kezdete..

Nem biztos, hogy valaha fognak emberek élni pl. a Marson, vagy az űrben (hosszabb ideig), de ha igen, akkor ez a "Tanítsd meg az éhes embert horgászni" elvet követi.

A ledek meg amúgy sem olyan energiazabálóak, vizet lehet keringetni, csak tápoldat és jó adagolás kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Renhoek
2015.08.12. 19:27
Ez csak egy kísérleti project első fázisa, tehát nem számít a gazdaságosság annyira. A lényeges az, hogy megcsinálták, innentől lehet optimalizálni. Ezeket azért bírom, mert a civil szféra fogja majd kamatoztatni. Jó dolog lenne a 100 emeletes lakóház szintjein megtermelni a friss növényeket a legtakarékosabb víz, energiarendszerrel és vegyszermentes termőföld nélküli technikával.

Ezért imádom az akvapóniás rendszereket is. Van olyan rendszer is amiben hal-csirke-növény él teljes körforgásban. Vízben terem a békalencse, a halak békalencsét esznek (vagy a csirkék is) majd a trágyázott víz eljut az agyaggolyós növénytároló rekeszekig, ahol a növények (saláta, paprika, sárgarépa, krumpli, fűszerek szinte bármi) szépen kiszűrik és újra élhetővé teszik a vizet a halak számára. Mindez zárt vegyszermentes számítógép szabályozott rendszerben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. menthous
2015.08.12. 22:05
Az utolsó kép "reménybeli jövő".
Hát,nem két forint egyszer feljuttatni egy szerkezetet amiben úgy tudnak nevelni növényt,zöldséget,nem két forint a berendezés ,nem két forint maga a szerkezet,amikor kész a zöldség,és vissza kell juttatni az sem egy forint amiben visszajuttatják és az sem egy forint ,hogy visszajuttassák.
Az,hogy megérje nagy akár városnyi méretekben is lehet,hogy számolni kell,mert 100 saláta,100 répa pár tízezer forint,míg a befektetett költség több száz millió.
Mondjuk városnyi méretekben ez már lehet kifizetődik.
De mire abban kell gondolkodni,hogy a földön ez nem kifizetődő arra mi már nem élünk,akik meg élnek nagy ...-ban lesznek.
Bár amire ez lesz (lehetne) talán nem az lesz,hogy szerkezet 100% hogy elromlik állásában is.
Ha jó féle szerkezet ,tökéletes energia hasznosítás ,víz ??? kérdéses ,nem vagyok otthon benne,hogy az űrben mennyi víz van egy ilyenhez mennyire hasznosíthatóan.
Na meg egy jól fizetett személyzet kell.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek menth...
2015.08.12. 22:16
Mármint, remélem nem úgy értetted a cikket, hogy az űrben fogunk növényeket termeszteni, aztán visszarakétázzuk a Földre őket Ugyen neem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.08.12. 22:28
Félreértelmezed. Ez azért kell, hogy tudjanak füvet termeszteni az űrhajósok is, nem a répa miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek asdsa
2015.08.12. 22:48
Ja űrganja Csak be kell tenni egy kocka préselt nepáli likacsos haskát a légtisztító rendszerbe begyújtva, és jön a mókaűrhajó.

Vagy igazi űrsüti ... A videón látszik, hogy eléggé vidámak és a szemük is csíkbaállt attól a "salátától"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Szefmester menth...
2015.08.13. 09:53
Szerintem gyorsan olvass utána a hidropónikus kertészkedésnek, és annak mennyi munka is van vele...
Ha jól emlékszem akkor a -lentebb is írt körforgást- a japánok kikísérleteztek és egy 125m3 (5m*5m*5m) területen egy 4 tagú családnak az egész éves tápanyagmennyiséget meg lehet termelni jóformán, mindehhez pedig napi 1-2 óra gondozás szükséges...
Ha van kerted akkor tudhatod hogy a legtöbb munka a föld megmunkálása, és a gyomnövények eltüntetése. Ha viszont nincsenek gazok, és nincsenek káros rovarok akkor ez a munka nem szükséges.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Smooth44
2015.08.13. 10:16
Na ennek a paradicsomnak se kellett karó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. isx
2015.08.14. 10:51
Renhoek, Szefmester: léci linket, szivesen olvasnék többet (mondjuk angolul, japán csak, ha google jól fordít)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Renhoek isx
2015.08.14. 14:54
Engem is érdekel ha találtok...

én egy dokufilmben láttam a működő békalencsés/tyúkos/halas/növényes rendszert, illetve van egy akvapóniás ismerősöm aki megcsinálta a hátsókertbe a halas-növényes-üvegházas dolgot.

Első projectnek akvárium->tetején saláta rendszert akarok majd kísérletnek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Legato
2015.09.09. 18:55
tudjátok mi volt az első dolog amit vizsgáltak?
hogy a kakinak mennyi idő kell ahhoz hogy megszőrösödjön
majd mennyivel fejlettebb az a féreg ami kimászik belőle,normál földi társainál
gyerekes kísérletek,haszon nulla
éljen az űrállomás,és lakói GG
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!