iPon Cikkek

Űrvadászat élőben

Dátum | 2012. 03. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Amióta 1993-ban a NASA felhagyott a SETI támogatásával, amely földön kívüli intelligenciára utaló rádiójelek után kutat az égben, a szervezet nagyon találékonynak bizonyult működése folytatásának megoldásában. Úttörői voltak a napjainkban egyre inkább elterjedő „citizen science”, avagy polgári tudomány nevű kezdeményezésnek, melynek során érdeklődő laikusok segédkezhetnek a szakértőknek az adatok átvizsgálásában. Az 1999-ben induló SETI@home az önkéntesek számítógépeit használta fel az rádióteleszkópok által gyűjtött adatok átrostálására. Napjainkban is több mint egymillióan vesznek részt ebben a programban.
A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a földön kívüli intelligencia keresése) a csillagászat, az asztrobiológia, az informatika és a filozófia határtudománya, és célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése. A tudományág ugyan eddig semmiféle egyértelmű, megismételhető eredményt nem tudott felmutatni tárgyára vonatkozólag, de ez nem lohasztja művelői lelkesedését. A földön kívüli élet gondolata egyidős a kopernikuszi világképpel: akkoriban úgy gondolták, hogy a Naprendszer többi bolygója is a Földhöz hasonlóan lakott. A csillagászati műszerek fejlődésével aztán a lehetséges földön kívüli lakóhelyek egyre távolabb kerültek. Jelenleg is számos egyetemi és magánprogram foglalkozik a kérdéssel, és ide sorolható a gőzerővel zajló nagyszabású exobolygó-kutatás is, hiszen ennek során olyan égitesteket keresnek, amelyeken elképzelhető az élet kialakulása.

 A rádiózás megjelenésével kezdődött a modernkori SETI története. Giuseppe Cocconi és Philip Morrison 1959-es, Nature-ben megjelent cikke foglalkozott elsőként tudományos alapossággal a témával. A szerzők írásukban amellett érveltek, hogy az idegen civilizációkkal a hidrogén 21 centiméter hullámhosszú rádiósugárzásán (körülbelül 1420 MHz) lenne a legcélszerűbb felvenni a kapcsolatot. Kisebb kísérletek után 1963-ban épült meg az első távcső kifejezetten a SETI céljaira. A Big Ear 1998-ig „hallgatózott” és itt rögzítették a híres Hűha! jelet is (lásd lejjebb).
 
1974-ben az emberiség is elküldte első üzenetét a világegyetem esetleges intelligens civilizációi felé. Az Arecibói üzenetet Carl Sagan és Frank Drake állította össze, a 169 másodperces adást a Messier 13 gömbhalmaz felé adták, mert így az sokkal több csillaghoz jut el. Az üzenet körülbelül 25 000 év múlva ér célba.
 
A következő jelentős állomás a már említett SETI@home volt, majd idén február 29-én a SETI-kutatások újabb fejezete nyílt meg: ezúttal a kutatókat nem a jelentkező önkéntesek asztalán lévő digitális számítógép érdekli, hanem fejükben helyet foglaló biológiai változat. A SETILive az emberi agy mintázatfelismerő képességét szeretné kihasználni, így próbálva kiválasztani az érdekesnek tűnő rádiójeleket a temérdek háttérzajból.

 
A SETI alapötlete, ahogy már szó esett róla, olyan rádiójelek keresése, amelyek nem távoli csillagokból érkeznek, hanem esetlegesen idegen világok intelligens lakóitól. Ennek kutatására az Allen Teleszkóp Tömb (ATA) nevű, 42 kisebb rádiótávcsőből álló kaliforniai műszeregyüttest használják.
 
A fogott rádiójelekkel azonban nem egyszerű a helyzet, mivel túlnyomó részük földi eredetű, legalábbis emberek építette berendezések állnak a hátterében: az áthaladó műholdak, a repkedő űrszemét, a földi radarállomások, a közelben tartózkodó gépjárművek gyújtásrendszerei mind olyan rádióhullámokat bocsátanak ki magukból, amelyek megzavarhatják a szoftvert. Mostanáig ezt a problémát úgy oldották meg, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a spektrum legzsúfoltabb részeit. A SETILive ezeket a sávokat is bevonja vizsgálatába.
 
A gyakorlatban úgy működik a dolog, hogy a zajos spektrumrészletek képi ábrázolását juttatják el az önkénteseknek, abban a reményben, hogy sikerül kiszűrniük a földi háttérzajt, és észlelni az adathalmazban eltemetett érdekesnek tűnő jeleket. Persze ezen jelek sem feltétlenül származnak egy idegen civilizációból, mondja Chris Lintott, az Oxford asztrofizikusa, és a SETILive-nak otthont adó Zooniverse nevű, polgári tudományos projektekkel foglalkozó oldal egyik üzemeltetője. A keresés révén új csillagászati jelenségek fedezhetők fel, és ahogy a különféle háttérzajokat egyre pontosabban azonosítják és leírják, később ezeket visszatáplálják az automatizált keresőprogramba, amely így egyre hatékonyabban fogja kiszűrni az emberi eredetű zajokat.

Több hasonló projekt támaszkodik az emberi agy mintázat-felismerő képességére, de a SETILive egy ponton döntően eltér ezen kezdeményezésektől. Ahogy a projekt nevében is megjelenik, a felhasználók nem egy évekkel ezelőtt rögzített adathalmazon rágják át magukat, hanem „élőben” vadászhatnak a földönkívüliekre. A SETILive weboldalára bejelentkezve az önkéntesek az Allen Teleszkóp Tömbből frissen beérkező adatokat látják, és ebben vizsgálódhatnak. Gyorsan kell dolgozni a részvevőknek, mivel a távcsövek 90 másodpercenként újabb csillagra vagy frekvenciatartományra váltanak, és új kép generálódik az új adatokból.
 
Ha valaki valami érdekeset talál egy képen, a műszerek három percen belül képesek visszaugrani a kérdéses csillagra vagy frekvenciasávra, így ellenőrizhető, hogy még mindig jelen van-e a jel. Óriási előnyt jelent ez a gyakorlatilag valós idejű vizsgálat, mondja Lintott. A SETI@home projekt során számos érdekfeszítő jelre bukkantak a résztvevők, de az átvizsgált adatok sokszor több hónaposak voltak, és a jel általában eltűnt, mire újra ellenőrizték a kérdéses területet.

A leghíresebb ilyen „megkésett” felfedezés jóval megelőzte a SETI@home programját. Az úgynevezett Hűha! jelet (Wow!) 1977-ben vették észre egy rádióteleszkóp által begyűjtött adatok között. A jel pontosan megfelelt annak, amilyent a csillagászok egy földönkívüli civilizáció jeladásaként elképzeltek. Erős volt, és finoman rá volt hangolva a rádiócsillagászok által legfontosabbnak tartott természetes frekvenciára, amelyen a csillagközi térben található hidrogén sugároz. Mire azonban a észlelték a jelet és újra a területre irányították műszereiket, az eltűnt.
 
Ha SETILive hasonló jelre bukkanna, a kutatók szinte azonnal újra górcső alá vehetnék a jel lehetséges forrásának helyét. Ha egy idegen civilizáció valóban jeleket küld a Föld felé, napjainkban lassacskán több esély van arra, hogy az első kapcsolatteremtési kísérletet egy külvárosi hálószobában észlelik, egy számítógépekkel teli labor vagy egy csillagászati obszervatórium helyett.
 
 
Források:

www.economist.com/node/21549905 

Almár Iván: A SETI szépsége
 
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

9. Vendég-Ven...
2012.03.18. 15:40
Nagyon érdekes cikk, talán kicsit bővebb terjedelmet is megérdemelt volna.

Sajnos nem fűzök sok reményt a SETI eredményességéhez, több okból is:

1) Fejlett civilizációk közötti kommunikációt rendkívül kicsi eséllyel fogunk elcsípni, mert azt egész biztosan irányított nyalábokkal és erősen tömörítve adják. A jól tömörített jelet meg nem lehet megkülönböztetni a zajtól.

2) Nincs is értelme olyan kommunikációnak, amelyben egy üzenetváltás több ezer évig tart.

3) Már a Földön is csökken a világűrbe kisugárzott keskenysávú jelek intenzitása, mivel inkább műholddal és kábellel kommunikálunk.

Tehát szerintem csak akkor számíthatunk ilyen jelekre, ha azok célja kimondottan a kapcsolatfelvétel. Mert akkor elsőre könnyen felismerhető, széles nyalábban és óriási teljesítménnyel sugárzott jel lesz.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ilyesmi kisugárzására mi is már sok-sok évtizede képesek lennénk, mégsem tettük, kivéve a cikkben is említett, 169 másodperces adást a Messier 13 felé. Annak is már 38 éve, ismétlése (főleg tartósan, több irányban és nagyobb teljesítménnyel) nincs tervben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. benczeb90 Vendé...
2012.03.18. 17:09
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=l8cbFX6yRUo
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. _DiEGO_
2012.03.18. 17:25
Vendég-Vendög - 2012-03-18 15:40:141

+1 egyetértek veled .
Ha vannak és ha akarják ... meg azt sem tudni millen frekvenciatartományban kommunikálnak. Lehet , hogy emberi hallás már kevés oda ... nekünk ordító magas sípolás lenne csak vagy épp az ellenkezője. Csak találgatni lehet . Lehet hogy nem is megfelelő eszközökkel keresünk - másféle rezonancia tartományt kellene keresni stb... De ha van a FÖLD-nek elnevezett lakható bolygó élőlényekkel , akkor 1000% hogy nem csak mi vagyunk !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Vendég-Ven... _DiEG...
2012.03.18. 18:21
Szerintem is kizárt dolog, hogy csak mi legyünk egyedül.

Másfelől azt hiszem, hogy az életet hordozó bolygóknak csak igen kis hányadán létezik értelmes faj, mert a természet láthatóan nem nagyon használja az intelligenciát mint evolúciós előnyt, legalábbis a Földön nem ezt látjuk. Mi inkább a nagyon ritka kivétel vagyunk, semmint a szabály.

Gondold el, eleddig sok mmillió faj létezett a Földön, és ezek közül egyetlen egy van olyan, amely az intelligenciája révén maradt életben. A többieknél a gyorsaság, az erő, a jó látás és hasonlók képezik az előnyt a természetes kiválasztódásban.

Szerk.: Aki tud németül, annak érdemes ezt elolvasnia:

http://www.final-frontier.ch/SETI_Warten_bis_in_alle_Ewigkeit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Szefmester
2012.03.18. 19:56
Ez a rádióhullámosdi szerintem is bukta a csillagközi kommunikációban, elég belegondolni mennyit késik a rádiójel a Mars és a Föld között, mi lenne ha "csak" a szomszéd csillagon lenne egy kolónia vagy egy komplett civilizáció... már az is éveket jelentene.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. vakpal
2012.03.19. 10:50
Vendég-Vendög:
Egy két apróság a véleményedhez.

1, A zajtól megkülönböztethető bármilyen jelfolyam, mert nem attól függ hogy tömörített vagy sem.

2, Ez valóban így van. A cél nem feltétlen a kommunikáció. Hanem bebizonyítani esetleg felkutatni más értelmes fajt a galaxisban, mert ugye sok okostojás kijelentette hogy egyedül vagyunk az univerzumban. Már a galaxisunk is olyan hatalmas, hogy nehezen lehet felérni ésszel, és akkor több galaxis létezik mint amennyi csillag van a galaxisunkban. Lehet számolgatni az esélyeket. Egyébként pedig az emberi kíváncsiság ami hajtja a kutatásokat.

3, Csökken a sugárzott jelek mennyisége? Szerintem pont fordítva... Egyre nő. Mindenesetre a jelek már egy pár évtizede utaznak...

"Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ilyesmi kisugárzására mi is már sok-sok évtizede képesek lennénk, mégsem tettük, kivéve a cikkben is említett, 169 másodperces adást a Messier 13 felé. Annak is már 38 éve, ismétlése (főleg tartósan, több irányban és nagyobb teljesítménnyel) nincs tervben. "

Mivel az üzenet utazása elég sokáig tart ezért nem naponta kell küldözgetni, hanem évtizedek esetleg évszázadok után. Illetve elég nagy az irányok spektruma. Nem lehet annyi felé sugározni. Nincs annyi energia a földön.

_DiEGO_:

"Ha vannak és ha akarják ... meg azt sem tudni milyen frekvenciatartományban kommunikálnak."
Részben igaz. Más részben pedig ha utána olvasol, vannak elméletek hogy még is kb milyen tartományokban tud ez működni. Illetve vannak olyan tartományok amik nem alkalmasak a nagy távolságú utazásra, tehát azokat pl ki is lehet zárni.
Ha értelmes faj, akkor fel lehet tételezni bizonyos dolgokat. Vannak olyan törvények amiket ismerünk és ezekre alapoznak. Ha feltételezzük, hogy okos faj vagyunk és mondjuk az egyes tudományágak a területük 10% -t ismerik, akkor arra lehet alapozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Vendég-Ven... vakpa...
2012.03.19. 11:35
"1, A zajtól megkülönböztethető bármilyen jelfolyam, mert nem attól függ hogy tömörített vagy sem."

Ezt gondold kicsit még egyszer át. Alapvető tévedésben vagy. Olvass utána, ha nekem nem hiszel.

Addig is nézz meg a gépeden hexában egy tömörítetlen txt szövegfile-t, majd ugyanazt ZIP-be tömörítve. Melyik hasonlít jobban egy teljesen véletlenszerű jelfolyamra (ami ugye a zaj definíciója)? Szóval minél erősebben van tömörítve egy kis entrópiájú jelfolyam, annál nagyobb lesz az entrópiája. A max. tömörítésnél az entrópiája is max. lesz, azaz megkülönböztethetetlen a zajtól. Mellesleg elvileg sem lehet különbséget tenni az erősen tömörített jel és a zaj között, hiszen ha nem tudod a kódolás algoritmusát, akkor a tömörített jel is zaj számodra. Ezzel kapcsolatban olvass még utána a szteganográfia fogalmának.

"3, Csökken a sugárzott jelek mennyisége? Szerintem pont fordítva.."

A SETI-vel foglalkozó szakértők szerint úgy van, ahogy írtam. Az első, szerintük csillagászati távolságokból is fogható jel az 1936-os berlini olimpia televíziós közvetítésének jele volt. A műholdak ezzel szemben a földfelszín felé sugároznak és jóval kisebb teljesítménnyel. A nagy sávszélességet igénylő kommunikációs hálózatok meg kábeleket használnak, amik gyak. semmit nem sugároznak kifelé. Azért sincs értelme nagy teljesítménnyel adni, mert akkor a korlátozott frekvenciatartományt nem tudod többször felhasználni, lásd a WiFi-nél alkalmazott teljesítmányeket. Tehát a nagy sávszélesség-igény és a nagy teljesítményű adás egymás ellen dolgozik. (Természetesen nem nagy távolságú adásokra gondolok, pl. távoli űrszondák adására, a más tészta.)

"Mivel az üzenet utazása elég sokáig tart ezért nem naponta kell küldözgetni, hanem évtizedek esetleg évszázadok után."

Kapcsolatkeresésnél nem tudhatod, mikor fogják fogni a jelet. Ha évszázadok vannak a két jelküldés között, akkor pl. lekésheted azt az "ablakot", ami alatt a fogadó civilizáció már képes a jel vételére, de még nem irtotta ki magát. Párbeszédnél sem célszerű sokat várni, lehet folyamatosan kérdezni, ha a kérdések nem függenek az előzőekre adandó választól.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. skateout
2012.03.19. 13:05
Én segítettem is ebben az egészben.
Mikor meg lett az új gépem 2009-ben akkor letöltöttem a klienst és fejtegette a kódkat a gép mikor nem játszottam vagy dolgoztam rajta, film nézésnél még bőven volt erőforrás benne.
A CUDA magokat a procival együtt használta így mindent kiaknázott.
Jó móka volt, csak hogy sok lett volna az áramfogyasztás, így leálltam vele
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. _DiEGO_
2012.03.28. 20:57
UFO landolt Szibériában , vagy csak űrszemét?

Az orosz média beszámolója szerint egy jókora "UFO töredék" zuhant alá az égből és ért földet egy szibériai falu közelében, egy sűrű erdős területen. Az ezüstös kupolára emlékeztető objektumot jelenleg Novoszibirszk körzet szakértői vizsgálják, miután az U-alakú szerkezetet a rendőrség elszállította a helyiektől, akik egy pótkocsin vonszolták be a Moszkvától több mint 3600 kilométerre fekvő Otradnyenszkibe az amúgy közel két méter magas, 200 kilogramm súlyú valamit a havon. A beszámolók szerint a helyiek még tavaly decemberben észleltek különös hangokat az erdő felől, a felfedezést azonban csak az elmúlt hét végén, vasárnap jelentette a helyi rendőrség, akik azonnal értesítették a moszkvai hatóságokat. „Belátni a belsejébe, teljesen nyitott, üres, nem veszélyes. Megkértek, hogy vigyük el és tároljuk. Ide hoztuk és most várjuk, hogy érte jöjjenek, ha szükségük lesz rá" - nyilatkozott a helyi rendőrség szóvivője, Szergej Szulein szombaton.

Jurij Bornyakov, a novoszibirszki katasztrófavédelem vezetője elmondta, hogy az objektumnál nem észleltek semmilyen típusú sugárzást, ugyanakkor a polgárvédelem vezetője, Valerij Vasziljev hozzátette, hogy az objektum - legalább részben - titániumból készült.
[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!