iPon Cikkek

Üvegtitkok

Dátum | 2012. 10. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Don Stookey biztos volt benne, hogy valamit nagyon elszúrt. 1952 egy verőfényes napján a Corning Glass Works vegyésze egy fotoszenzitív üvegmintát helyezett a kemencébe, majd 600 ˚C-ra állította annak hőmérsékletét, egy hibás szabályozónak köszönhetően azonban a folyamat egy pontján 900 fokig hevült a rendszer. Stookey egy darab összeolvadt üvegre és egy tönkretett kemencére számítva nyitotta ki az ajtót, ehelyett azonban egy tejfehér lítium-szilikát lap fogadta. Amikor megpróbálta kiemelni, az kicsúszott a fogóból, ám ahelyett, hogy összetört volna, rugalmasan pattogni kezdett.

Az amerikai feltalálók dicsőségcsarnokának későbbi tagja ekkor még nem sejtette, hogy ezzel a félresikerült kísérlettel megalkotta az első szintetikus üvegkerámiát, amelyet a Corning később Pyroceram néven hozott forgalomba. Az alumíniumnál könnyebb, acélnál keményebb és a hagyományos üvegnél sokkalta erősebb anyag hamar elterjedté vált a rakétagyártástól kezdve a laborokig számos területen. És mivel mikrohullámú sütőben is használhatónak bizonyult, 1959-ben a cég Corningware néven piacra dobta az első „űrkorszaki” edénycsaládot is, amely ebből a kerámiából készült.

Az új anyag megalapozta a Corning sikereit, és a cég Project Muscle (Izom-projekt) néven rövidesen önálló kutatási programba fogott annak felderítésére, hogyan lehetne tovább erősíteni az üvegek anyagát. Az újabb áttörés akkor következett be, amikor a kutatók egy újfajta edzési eljárással, a forró káliumsó-fürdő alkalmazásával kísérletezgettek. Rájöttek, hogy ha az üvegkeverékhez alumínium-oxidot adnak hozzá a kezelés előtt, a végeredmény még erősebb és tartósabb lesz. A 0317-es kóddal jelzett anyag addig példátlan mértékben hajlítható volt, és 8000 kg/cm2-es nyomást bírt ki a normál üveg 500 kg/négyzetcentijével szemben. A Croning 1962-ben Chemcor néven kezdte forgalmazni az újfajta üveget, és az volt az elképzelés, hogy például telefonfülkék, börtönablakok vagy szemüvegek alapanyagaként használják majd.

A kezdeti lelkesedés ellenére az eladások nem igazán akartak beindulni. Néhány cég ugyan rendelt kisebb mennyiségeket az anyagból, és többek közt védőszemüvegeket gyártottak belőle, de ezeket rövidesen kivonták a forgalomból arra hivatkozva, hogy az üveg hajlamos igen hevesen törni. Egy ideig úgy tűnt, hogy esetleg szélvédő-alapanyagként jól használható lehet a Chemcor, és az American Motors le is gyártott néhány Javelint, amelyekben felhasználták az üveget, de a gyártók többsége azon a véleményen volt, hogy nem éri meg többet fizetni az erősebb üvegért, amikor a harmincas évek óta használt laminált megoldás is remekül működik.

A Corning tehát megcsinált egy drága fejlesztést, amely aztán senkinek sem kellett. Az sem sokat lendített a helyzeten, hogy a töréstesztek során kiderült: a Chemcorból készült szélvédő ugyan valóban kiválóan bírja az ütközéseket, az utasok koponyájának éppségben való megőrzéséhez azonban nem feltétlenül jó ötlet az anyag autókban történő használata. Miután az autógyártók is kiestek a potenciális érdeklődők köréből, a Project Muscle 1971-ben felfüggesztésre került, a Chemcor pedig félig-meddig a feledés homályába veszve várta, hogy végre felbukkanjon az a probléma, amelyre majd megoldást jelenthet.

A Corning későbbi sikereit sokan abban látják, hogy a következő évtizedekben, egyre növekedve is meg tudták őrizni a kis cégként való működés előnyeit. A 2011-ben 29 ezer alkalmazottal és 7,9 milliárd dolláros bevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatói tisztét 2005 óta betöltő Wendell Weeks így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Mindannyian régóta ismerjük egymást, és közösen tapasztaltuk meg a nagy sikereket és a legnagyobb kudarcokat is. ” Weeks 1983-ban kezdett a cégnél, és elsősorban a tévékészülékek és a különleges üvegek piacát felügyelte.


Amikor Steve Jobs megkereste a céget, első Weeks-szel való beszélgetésének semmi köze nem volt az üvegekhez. A Corning kutatói akkoriban főként mikroprojekciós technológiákkal foglalkoztak, ezen belül pedig a szintetikus zöld lézerek jobb felhasználását próbálták kidolgozni. Az alapgondolat az volt, hogy a mobiltelefon aprócska képernyőjén az emberek nem fognak filmeket vagy sorozatokat nézni, a kivetítés viszont ideális megoldást lehetne a problémára. Amikor Weeks erről az ötletről beszélt Jobsnak, az Apple vezére hülyeségnek titulálta a tervet, és megemlítette, hogy egy ennél sokkal jobb projekten dolgoznak: egy olyan készüléken, amelynek az egész elülső felülete egyetlen, nagy kijelző lesz. A terméket később iPhone néven ismerte meg a világ.

A zöld lézerek projektje, bár nem lett belőle semmi, tipikus példája volt a Corningot olyannyira jellemző innováció kedvéért történő innovációnak. A fejlesztés, a kutatás, a kísérletezés olyan fontos szerepet játszott és játszik ma is a cég életében, hogy bevett gyakorlatként a mindenkori éves bevétel tíz százalékát kutatás-fejlesztésbe fektetik, akár jó, akár rossz évet zártak. Amikor a technológiai buborék 2000-es kipukkanását követően a cég részvényeinek ára másfél év alatt 100 dolláról másfél dollárra esett vissza, a vezetőség biztosította a kutatórészleget, hogy a Corning továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésre, annál is inkább, mert meggyőződésük, hogy ez lesz a kiút a válságból. 

Az utóbbi évtizedekben csak néhány olyan technológiai cég akadt, amely képes volt újra és újra sikeresen megcsinálni magát, a Corning pedig ezen kevesek egyike, mondja Rebecca Henderson, a Harvard üzleti professzora. „Ezt könnyű mondani, de nagyon nehéz ténylegesen megvalósítani.” A siker egyik nagyon fontos eleme, hogy nemcsak új technológiákat találnak ki, hanem azt is kidolgozzák, hogyan lehet az új dolgokat nagy mennyiségben legyártani. A másik fontos faktorról pedig már részben volt szó: a Corning hajlandó akár évtizedeket is várni arra, hogy egy-egy fejlesztésüknek felhasználási piaca teremtődjön, és képesek az elsőre félresikerültnek tűnő ötletekből nagy dolgokat kreálni.

A Chemcor-minták elővételének ötlete valójában már az Apple jelntkezése előtt, 2005-ben felmerült. A Motorola előtte nem sokkal dobta piacra a Razr V3-at, egy kinyitható telefont, amelynek kijelzője a megszokott műanyag helyett üvegből készült. A Croning egy kisebb kutatócsoportot bízott meg azzal, hogy derítsék ki, a 0317-eshez hasonló üveg alkalmas lehet-e arra, hogy mobiltelefonokban és órákban használják. Az eredeti Chemcor-minták 4 milliméter vastagságúak voltak, de megvolt a remény, hogy talán vékonyabb változatban is elkészíthető az anyag. Némi piaci tapogatózás után az is kiderült, hogy nagyon is lenne igény a Chemcorhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező, ultravékony üvegekre. A projekt a Gorilla Glass (Gorilla üveg) nevet kapta.

Amikor Steve Jobs 2007 februárjában telefonált, nem nulláról indult tehát a munka, de igazán sokat nem haladtak előre az előző két év során. Az Apple viszont közölte, hogy fél éven belül nagy mennyiségű, 1,3 milliméter vastag, vegyileg edzett üvegre lenne szüksége ‒ valami olyanra tehát, amelyet egészen addig még soha senki nem próbált megcsinálni, nemhogy tömegével gyártani tudott volna. A Chemcort az érdeklődés hiánya miatt sosem kellett nagyobb mennyiségben előállítani, így erre nem is léteztek a megfelelő módszerek. Senki sem tudta, hogy egy szélvédő (vagy ablaküveg) vastagságúra tervezett anyag hogyan fog viselkedni, ha sokkal vékonyabb formában állítják elő. A kutatóknak fogalmuk sem volt arról, hogy a vegyi edzés működőképes-e egyáltalán ultravékony üvegek esetében. Weeks tehát azt tette, amit egy kockázatvállalásra hajlandó és a fejlesztőrészlegben bízó vállalatvezető tesz ilyen helyzetekben: igent mondott az Apple megrendelésre.


A modern üveggyártás még napjainkban is elképesztően összetett procedúra. A kalcium-nátrium üveg jó alapanyag öblös üvegek vagy villanykörték gyártására, de másra nem nagyon alkalmas, mert könnyen törik, és nagyon éles szilánkokra esik szét. A bórszilikát üveg jól bírja a hőt, de nagyon nagy energiák kellenek a megolvasztásához. Síküveget nagy mennyiségben jelenleg két módon lehet gyártani, húzással vagy úsztatással, ez utóbbi során az olvadt üveget a kazánból egy sekély ónfürdőbe öntik, az ennek tetején úszó üvegalapanyag pedig kiterjed és egyenletes felületű lesz. Az üveggyártás legnagyobb kihívása, hogy nem elég megtalálni a megrendelő kívánalmainak megfelelő formulát, azt is ki kell találni, hogyan lehet azt nagy mennyiségben legyártani.

Pontos összetételétől függetlenül a legtöbb üveg legfontosabb alkotóeleme a szilícium-dioxid, azaz a kova. Magas olvadáspontját (1720 ˚C körül) úgy csökkentik, hogy más anyagokat, például nátrium-oxidot kevernek bele, így könnyebb megmunkálni, és olcsóbb a gyártás. A keverékbe kerülő anyagok aztán egyes specifikus tulajdonságokkal is felruházhatják a végtermékül kapott üveget: védhetnek a sugárzás ellen, hőállóvá vagy éppen színessé tehetik az anyagot. A problémát az okozza, hogy egy-egy új összetevő hozzáadása drasztikusan megváltozhatja a keverék minőségét. Ha például bárium vagy lantán kerül az anyagba, az olvadáspont jeletősen lecsökken ugyan, de nagyon nehéz lesz belőle homogén végeredményt létrehozni. Minél edzettebbre csinálják az üveget a fizikai behatásokkal szemben, várhatóan annál hevesebben reagál majd, amikor mégis eltörik. Az üveggyártást a kőkemény kompromisszumok uralják, ezért van az is, hogy ha végre sikerül megtalálni egy specifikus célra a tökéletes összetételű keveréket, annak titkát a fejlesztők féltve őrzik.

 



Az üvegkészítés egyik kulcsfontosságú momentuma a hűtés. A hagyományos üvegek gyártása során a fokozatos és egyenletes hűtés biztosítja, hogy az anyag minél feszültségmentesebb legyen, így csökkentve a repedések kialakulásának kockázatát. Az edzett üvegekben viszont direkt feszültséget hoznak létre a belső és a külső anyagrétegek között, és ironikus módon pontosan ettől lesznek erősebbek.

A dolog a következőképpen működik: egy üveglapot olvadásig hevítenek, majd a külső részét hirtelen lehűtik. Kívülről tehát megszilárdul és összehúzódik, a belseje pedig az üveg rossz hővezető-képessége miatt olvadt marad. Ahogy a belső részek lassan hűlnek, próbálnak összébbhúzódni, és közben húzóerőt fejtenek ki a külső héjra, amitől annak anyagrészecskéi még szorosabban összetömörülnek. Az üveg felületi rétegében tehát nyomási feszültség van, amely egyre mélyebbre érve csökken, az anyag közepén pedig húzófeszültséggé alakul át. Az ilyen hőedzett üvegek akkor törnek össze, ha megsérül a külső réteg, és a repedés eléri a belső feszültségi zónát. A hőkezelésnek azonban megvannak a maga határai, amelyek elsődlegesen a keverék összetételétől függnek, vagyis attól, hogy hűlés közben mennyire hajlamos összehúzódni az anyag. Ez pedig a legtöbb keverék esetében eléggé limitált.

A nyomó- és húzófeszültségek fent leírt érdekes összjátékát úgynevezett bolognai cseppekkel (lásd a fenti videót) szokták demonstrálni. Ilyenkor forró üveget csepegtetnek jéghideg vízbe. A keletkező csepp alakú üvegdarabok feje rendkívül ellenálló a mechanikai behatásokkal szemben, még a kalapáccsal való ütéseket is kibírja. A csepp farkán azonban jóval vékonyabb rétegekkel találkozunk, így ha ezt megsértjük, a keletkező repedés 2 km/s sebességgel száguld végig az üvegdarabon, aprócska méretéhez képest óriási robbanás kíséretében engedve szabadjára a belső rétegekben felhalmozódott nyomást. 

 

Az üveg vegyi edzése során szintén nyomási feszültség keletkezik a külső rétegekben, de egy ioncserének nevezett folyamat révén. Az Gorilla Glasshoz hasonló aluminoszilikát keverékek szilícium-dioxidból, alumíniumból, magnéziumból és nátriumból tevődnek össze. Amikor az üveget forró káliumsó-fürdőbe mártják, az felhevül és kitágul. A nátrium és a kálium is alkálifém, egymás fölött helyezkednek el a periódusos rendszerben, így nagyon hasonló tulajdonságokkal bírnak. A fürdő hőmérséklete elősegíti a nátriumionok elvándorlását az üveg anyagából, a helyükre pedig hozzájuk nagyon hasonló kálumionok épülnek be. Ez utóbbiak azonban nagyobbak a nátriumnál, így az üveg külső részein sokkal szorosabbá válik az atomok elhelyezkedése. Ahogy az anyag hűlni kezd, még inkább összetömörülnek, és nyomási feszültség alakul ki a külső rétegben. A vegyi úton történő edzés előnye, hogy egyrészt nagyobb feszültséget, és így akár négyszer olyan erős üveget eredményez, mint ami hőkezeléssel elérhető, másrészt ez utóbbival ellentétben bármilyen vastagságú vagy formájú üveg esetében alkalmazható.

Visszatérve történtünkhöz, március végére a Corning kutatói már majdnem készen voltak a kívánt tulajdonságokkal rendelkező keverék összetételének kidolgozásával, ugyanakkor a gyártási módszerrel komoly gondjaik akadtak. Új metódus kidolgozásáról szó sem lehetett, hiszen az ilyesmi évekbe telik, valami meglévő procedúrát kellett tehát felhasználni. Adam Ellison és Matt Dejneka kutatókat bízták meg eme nemes feladat végrehajtásával.

Igazándiból egyetlen lehetőség kínálkozott: a húzási eljárás. Ennek során az olvadt üveget egy vályúba öntik, amelynek mindkét hosszanti oldalán túlcsordul az anyag. A kétoldalt lefolyó üveg a tartály alatt egyesül, ahol az immár kicsit lehűlt és alakíthatóbb anyagot egy hengersorra engedik, amely folytonos szalagot képez az üvegből. Minél gyorsabb az üvegszalagra kifejtett húzás sebessége, annál vékonyabb lesz a végeredmény.


A gyártási módszer tehát adott volt, így ehhez igazodtak az anyag összetételével is. A régi Chemcor-formulát úgy kellett módosítani, hogy abból 1,3 milliméter vastag, kedvezőbb vizuális tulajdonságokkal rendelkező üveg készülhessen, amely alacsony hőmérsékleten is nagyon jól nyúlik, hogy kompatibilis legyen a húzási technológiával. Végül lecseréltek néhány alapösszetevőt, megváltozatatták néhány adalék arányát, és kész is volt a feltételeknek megfelelő keverék. (A pontos összetétel természetesen féltve őrzött szakmai titok.) A gyártás 2007 májusában indult be, és júniusra hét focipályányi Gorilla Glass készült el.

Napjainkra több mint 750 termék és 33 márka kihagyhatatlan része a kezdetleges fázisból gyakorlatilag pár hónap alatt összedobott anyag. A Corning éves bevétele a 2007-es 20 millióról 2011-re több mint 7 milliárd dollárra emelkedett a fejlesztésnek köszönhetően. És az alkalmazási lehetőségek úgy tűnik, hogy nem állnak meg az érintőképernyők piacán: elképzelhető például, hogy végül szélvédőként is talákozhatunk az anyaggal, a Corning jelenleg is tárgyal ennek lehetőségéről.

A cég harrodsburgi gyárában másfél méter élhosszúságú négyzetes panalekre darabolják az üveget, majd gondosan becsomagolva Kínába szállítják, ahol elvégzik a végső simításokat. Itt darabolják fel a megrendelő által meghatározott méretű darabokra, amelyek végül pedig káliumsó-fürdőt vesznek.


Minden varázslatos tulajdonsága ellenére azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Gorilla Glass üvegből van, és mint ilyen, időnként eltörik. A Corning egyik fejlesztőcsapata azon munkálkodik, hogy ez minél nehezebben történhessen meg. Ennek érdekében napjaik nagy részét azzal töltik, hogy különféle szerszámokkal püfölik az üveget, illetve megvizsgálják a felhasználók által tönkretett darabokat. Azt igyekeznek megállapítani, hogy milyen irányú erőkkel nem bírt az anyag, és ha rátalálnak egy gyenge pontra, azon az összetétel vagy a vegyi edzés módosítása révén próbálnak erősíteni.

A kontrollált pusztítás kifizetődőnek bizonyul: a Gorilla Glass első verziójához képest a második változat már 20 százalékkal erősebb, az ennél is jobbnak ígért harmadik generáció pedig a jövő év elejére várható.

A harrodsburgi gyárban azonban nem csak a Gorilla Glass minőségét tökéletesítgetik: gyártósoron van már a Corning legújabb fejlesztése, a Willow Glassnak nevezett, mindössze 100 mikrométer vastagságú, hajlékony üveg is. Míg a Gorilla páncélként szolgál, a Willow inkább olyan, mint egy esőkabát. Tartós, könnyű, és rengeteg benne a lehetőség. A Corning mérnökei flexibilis okostelefonokat és napelemeket, felcsavarható OLED-kijelzőket, lapozható e-könyveket látnak lelki szemeik előtt. Előbb-utóbb befut az első megrendelés, és a 150 méter hosszú Willow Glass-szalagokből álló tekercsek útra kelhetnek. Addig pedig a Corning gyárának raktárában várják, hogy megszülessen az a probléma, amelyre ők jelentik a megoldást. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

36. Norbert09
2012.10.07. 08:34
Jó cikk lett, köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. tokyofej
2012.10.07. 09:31
Azt hiszem, ez egy mintacég. Csoda, hogy nem haltak éhen, mégsem a profit volt a legfontosabb nekik, hanem az, hogy végig kitartottak az mellett, amiben hittek. Ez végül őket igazolta. Nagyon szép történet. Az utolsó mondat kifejezetten frappáns lett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. rabib
2012.10.07. 09:42
Nagyon jó cikk lett!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. tibaimp
2012.10.07. 10:14
valóban jó cikk, kösz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. Meteorhead
2012.10.07. 10:31
Engem mindig bámulatba ejt, hogy az életnek mennyire apró momentumai mögött mekkora géniusz (és alkalmanként mekkora véletlenek) állnak. Köszönjük az írást.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. Zedas
2012.10.07. 10:45
Nagyon jó cikk, köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. norbi119
2012.10.07. 12:02
1. a "nátriumoxid" IUPAC által elfogadott magyar neve nátrium-oxid.
2. a kálium sóiból annyi van mint égen a csillag. Szerintem az eredeti cikk a kálisóra gondolt ami KCl (kálium-klorid).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. norbi119
2012.10.07. 12:08
"de nagyon nehéz lesz belőle nehéz homogén végeredményt"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. MrJerk
2012.10.07. 12:39
"A Corning mérnökei flexibilis okostelefonokat és napelemeket..."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. kisza25
2012.10.07. 13:20
köszönöm a cikket remek és érdekes történet
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Jools
2012.10.07. 14:04
norbi119: kösz, javítva, ami 2. illeti, megnéztem újra, és Corning mindenütt csak "molten potassium salt bath" néven emlegeti, általában egyébként kálium-nitrátot használnak az üvegek vegyi edzésére.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. MaximumGam...
2012.10.07. 15:16
kár hogy az iphone üvege egy szar és esésnél széttörik
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. TJZ83
2012.10.07. 16:10
Rendkívül érdekes olvasmány! Szeretem ezeket az ismeretterjesztő cikkeiteket!

MaximumGame2011:
Az iPhone vagy bármi más üvege rögtön eltörik, ha pont olyan szerencsétlen irányból éri ütés. Mint ahogy általában a biztonsági üvegek az üvegtörő kalapáccsal ütve. Okostelefonoknál szerintem inkább az üveg rögzítési módja, és a keret vastagsága az ami igazán számít. (Persze minél nagyobb a kijelző annál könnyebben is törik.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Vestrum
2012.10.07. 16:57
Remek olvasmány
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Taranisz
2012.10.07. 19:03
Jó kis cikk lett köszi!

Le a kalappal egy IGAZI INNOVATÍV cég előtt! Sok-sok hasonló cégre lenne még szükség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. DogTheDog
2012.10.07. 21:22
MaximumGame2011:

Most a hetvegen lattam ellenpeldat.Itt van biztositas olcson telefonokra,igy mindenki kot.Ha az ember ujat akar,egyszeruen letori az elsot,vagy belerakja egy korso sorbe,es masnap bejelenti,kap ujat.
Szoval erre szamitva,egy ismerosom meg probalt szettorni egy 4S-t az uveg es csempe mozaikkal burkolt asztal sarkan.A telefon ahogy odacsapta,kipattant a kezebol,latvanyosan porogve repult vagy ot metert,beszallt a nyitott budiajton,es a szinten csempes foldon landolt.Semmi baja nem lett az uvegnek,de a fem kereten sem latszott serules.Vegul is meg lett furdetve a keszulek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. kamikazee3...
2012.10.07. 21:25
Nagyon jó írás! Ezen üveg nélkül fele ilyen jó telefon se lenne számomra a Samsung Galaxy ACE-em.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. agyturbini...
2012.10.07. 22:36
DogTheDog

Ahol mi vagyunk detto, az egyik festo, ha mar unja a telefont atmegy rajta autoval, szokszor eltort neki az uveg es akkor is csereltette. Persze Szifonja van...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. DogTheDog agytu...
2012.10.07. 23:43
en is igy ujitgatom idonkent
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Sidewinder
2012.10.08. 02:13
Én a Gorilla Glass-ról annyit mondanék, hogy a Galaxy S3-am egy márkás bőr tokban karcolódott meg magától a bőr toktól...
Ez a vicc kategória!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Shinjiii
2012.10.08. 08:07
Ebből is látszik, hogy már senkinek nem arra kell a telefon, amire való. Szánalmas.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Sidewinder
2012.10.08. 12:03
Mi ebben a szánalmas?
Különben is egy mai "okos" telefon inkább egy olyan multimédiás eszköz, amivel telefonálni is lehet.
Aki meg csak telefonálni akar vele az meg úgy is csak olyat vesz, amivel csak azt lehet. Vagy vesz olyat amivel több mindent is lehet csinálni, mert megteheti esetleg.
Mért fáj ez neked?
...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Shinjiii
2012.10.08. 15:51
Akkor úgy fogalmazok, hogy minek havonta cserélni egy olyan dolgot, amivel mindent meg lehet csinálni, egy olyan dologra, amivel ugyanúgy mindent meg lehet csinálni? Mert ami jelenleg nekem van, annak a kamerája 2 mm-rel lejjebb van, mint a másiké, és ez már nem menő?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Sturmtiger
2012.10.08. 19:40
Nem tudom hogy a Galaxy S3 kijelzője milyen, meg hogyan tud megkarcolódni egy bőr toktól, de az én Lumia 800-am tok nélkül hordva már kb fél éve ugyan olyan állapotban van mint mikor megvettem. Pedig volt már kulcs bedobva mellé a zsebembe, öngyújtó, bicska, apró, mégsincs sehol egy karc sem. Mondjuk a műanyag házán sincs, vagy csak nem veszem észre, ellenben a krómszínű kamera körítés az karcolódott kb az első nap után
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. zsoz47
2012.10.08. 20:18
Lehet, hogy a Galaxy S3 csak egy ,,little monkey''-t kapott? :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. zsoz47
2012.10.08. 20:18
Lehet, hogy a Galaxy S3 csak egy ,,little monkey''-t kapott? :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. fpetya
2012.10.09. 16:18
Szóval az a bőrtok nem karcolta meg a telódat, csak a homok ami belekerült...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. lecza
2012.10.09. 22:30
Remek cikk lett, mint minden, amit eddig Jools-tól olvastam...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. r-chee
2012.10.10. 11:27
Remek cikk lett, grat. Jó olvasni ilyesmiket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. r-chee
2012.10.10. 11:27
Remek cikk lett, grat. Jó olvasni ilyesmiket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Frosty001
2012.10.17. 20:56
Nekem Motorola Defy-m van. 2 éves lesz januárban. Gorilla Glass üvege van, még az első generációs. Építőiparban dolgozom, sokszor poros, olajos, koszos kézzel kell használnom. Le meég nem ejtettem keményre, tokban hordom. Azon, h még egy karc sincs rajta, azon még én magam is meglepődtem. Jók ezek az üvegek. Mondjuk én direkt ilyen üvegű telefont akartam venni anno. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. YellowFlas...
2012.11.02. 02:18
Jools Jools Jools... Újabb remek cikk került ki a kezeid közül. Gratu!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. syriusftw
2012.11.11. 21:02
5*
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. veszely
2012.12.30. 19:30
Érdekes cikk, köszönjük, de még a "vájú"-t jó lenne kijavítani "vályú"-ra...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Rotyoka
2013.01.07. 17:00
danke
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. tomazolika
2013.08.12. 00:31
szép !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!