iPon Cikkek

Védekezési mechanizmus lehet a rák?

Dátum | 2014. 10. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy új elmélet szerint a rák a sejtek a biztonsági módja, amely akkor aktiválódik, ha valamilyen súlyos külső fenyegetéssel szemben kell megvédeniük magukat. A teóriát Paul Davies kozmológus és kollégái dolgozták ki az Arizonai Állami Egyetemen. A kutatócsoport a daganatos sejtek evolúciós eredetét kutatva jutott az érdekfeszítő következtetésre, és amennyiben elméletük igaznak bizonyul, számos napjainkban „alternatívnak” tekintett terápiás megoldás működőképes lehet a rák ellen, ideértve az oxigénterápiát és a szándékos vírusos vagy bakteriális fertőzéseket is. Első pillantásra meglehetősen meglepőnek tűnhet, hogy a fizikus végzettségű Davies jusson új, forradalmi következtetésekre a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban, valójában azonban pontosan ez volt a kezdeményezés lényege. A szakértő hét évvel ezelőtt kapott felkérést egy új intézet megalapítására, amelynek keretében a legkülönbözőbb természettudományos kutatók dolgoznak együtt az onkológusokkal, hogy új perspektívákból vizsgálják a rák eredetét és gyógyításának lehetőségeit. A Nemzeti Rákkutató Intézet összesen 12 helyszínen kezdeményezett hasonló összefogást a kutatók közt az Egyesült Államokban. „Gyakorlatilag az a feladatunk, hogy az elejétől kezdve újragondoljuk mindazt, amit a rákról tudni lehet” – mondja Davies.
Az arizonai kutatócsoportnak Daviesen kívül az ausztrál Charley Lineweaver asztrobiológus és Mark Vincent onkológus is tagja. Közös munkájuk eredményeként született meg a rák atavisztikus modellje, amelynek lényege, hogy a daganatos sejtek egy ősi, specializálódás előtti állapotba térnek vissza. A kutatócsoport tagjai szerint mivel a daganatos megbetegedések az élővilágban szinte mindenütt, a növényekben és az állatokban egyaránt jelen vannak, eredetük több száz millió évre tekinthet vissza, minden mai élőlény közös egysejtű őséig. Ebben az ősi időszakban a kontrolálatlan osztódás képessége kifejezetten pozitív vonásnak számított, hiszen gyakorlatilag halhatatlanságot garantált az adott sejtvonalnak. Amikor aztán megjelentek a többsejtű élőlények, a genetikai állomány zavartalan és megszakítatlan továbbörökítésének biztosítása a specializálódott ivarsejtek feladatává vált, mondja Davies. Vagyis ettől a ponttól kezdve a testi sejteknek nem volt szükségük arra, hogy folyamatosan osztódjanak, így nem használták többet ezt a funkciót.
A kutatók hipotézise szerint környezeti fenyegetésnek – például radioaktív sugárzásnak vagy megváltozott életstílusnak − kitéve a testi sejtek hajlamosak visszavedleni ebbe az ősi állapotba, amely mindvégig megőrződött a háttérben. Ilyenkor minden magasabb szintű működéssel és specializált feladattal felhagynak, és azt teszik, amit a legősibb egysejtűek tettek a túlélés biztosítása érdekében: osztódni kezdenek. „A rák a végső biztosíték” – mondja Davies. „Egy olyan alprogram, amely ha egyszer beindul, minden más utasítást felülír.” Davies egy Londonban rendezett orvosi mérnöki konferencián mutatta be a kutatócsoportja által körvonalazott atavisztikus modellt, amely új utakat jelölhet ki a daganatos betegségek gyógyításában is. A szakértő elmondása szerint amikor a hagyományos gyógyászati módszerek a rákos sejtek szaporodóképességét veszik célba, a sejtek legnagyobb erősségét próbálják megtámadni, így nem csoda, hogy nagyon gyakran kevéssé hatásosak. A daganatos sejtek múltjának ismerete viszont segíthet felderíteni a gyenge, ténylegesen támadható jellegzetességeket. Amennyiben Davies és társai elmélete helytálló, a rák abban az időszakban bukkant fel, amikor a földi környezet még jóval savasabb és oxigénben szegényebb volt. Ebből kiindulva elképzelhető, hogy oxigénterápiával, illetve a szervezet savasságát csökkentő cukorszegény diétával megállítható a rák terjedése.
Az oxigénszint daganatos sejtekre való hatását sokan kutatták az elmúlt évtizedekben, és az eredmények alapján Davies elméletének lehet létjogosultsága, mondja Constantino Balestra, a Brüsszeli Szabadegyetem orvos munkatársa. Balestra és kollégái legújabb, lektorálás előtt álló tanulmányokban például arról számolnak be, hogy enyhén megemelt oxigénszint mellett a leukémiás betegek daganatos sejtjeinek sorában spontán sejthalálozási hullám indult be, amely az egészséges sejteket egyáltalán nem érintette. „Szinte túl szép, hogy igaz legyen” – mondja a kutató. Előzetes eredményeink alapján napi egy-két órányi enyhén megemelt oxigénmennyiség mellett a hagyományos rákterápiák jóval hatásosabbaknak bizonyulnak, és jelentősen kevesebb mellékhatással járnak, folytatja Balestra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az atavisztikus modell helytálló, de azt sugallja, hogy lehet benne valami. Az új modell értelmében az úgynevezett immunoterápiás megoldások is jóval hatásosabbak lehetnek a rák ellen, mint eddig feltételeztük. A daganatos betegek szándékos megfertőzése az immunrendszer „felturbózása” érdekében szintén évek óta kutatott területe a rák gyógyításának. Annyi bizonyos, hogy az immunoterápia melanomás betegek esetében kifejezetten hatásos, a rák más fajtáival kapcsolatos működőképességével kapcsolatban pedig jelenleg is zajlanak kutatások. Davies elmélete szerint a rákos sejtek az egészséges testi sejteknél sokkal érzékenyebbek a fertőzésekkel és az immunválasszal szemben, mivel egyéb magasabb szintű működéseikkel együtt védekező funkcióikat is „levedlik”, amikor visszalépnek ősi „biztonsági” módjukba. Az elmúlt években több kísérlet is történt, amelynek során a botulizmus kórokozójának spóráival fertőztek meg patkányokat, kutyákat, illetve egy emberi beteget is, és ezek eredményei szintén alátámasztják Davies feltevéseit.
A kutatók egy része ugyanakkor erősen szkeptikus az atavisztikus modellel kapcsolatban. David Groski amerikai rákkutató szerint Davies elméletének állítólagos „jóslatai” más megközelítések révén is megmagyarázhatók. Davies és kollégái mindenesetre már meg is kezdték elméletük közvetlen tesztelését, és azt remélik, hogy mielőbb határozott választ adhatnak a kritikusoknak. „Elméletünk a rákért felelős gének korán áll vagy bukik” – mondja Paul Davies. Az atavisztikus modell szerint a daganatos megbetegedések során a sejtek primitív állapotba kapcsolnak vissza, és újabb keletű funkcióik inaktívvá válnak. A kutatók szerint minél előrehaladottabb állapotú rákról van szó, annál több újabb gén kifejeződése szűnik meg, miközben az ősi gének egyre aktívabbá válnak. A feltevés tesztelése érdekében a kutatók jelenleg a rákban szerepet játszó gének azonosítását végző Rákgenom Atlasz adatbázisát hasonlítják össze más fajok genetikai adatbázisával. Olyan gének után kutatnak, amelyeken az élővilág jelentős része osztozik − tehát nagyon ősiek −, és igazoltan szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. Ha sikerül ilyenekre ráakadniuk, az megerősítheti az atavisztikus modell állításainak helyességét. „Még soha senki nem keresett közös pontokat ebben a két adatsorban” – mondja Davies. „És mivel gyakorlatilag egy egyszerű adatbányászati projektről van szó, nem kerül sokba, hogy megvizsgáljuk, léteznek-e ilyenek.” Brendon Coventry, az Adelaide-i Egyetem onkológusa szerint nagyon jó kezdeményezés, hogy fizikusok és más természettudósok segítik a rákkutatók munkáját a daganatos betegségek gyógyításának forradalmasításában. „A biológia és az orvostudomány legragyogóbb elméi és a kutatásokra áldozott tengernyi pénz sem volt képes igazi áttörést hozni a rák elleni háborúban” – mondja a szakértő. „Talán itt az ideje, hogy valami egészen mással próbálkozzunk.”
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

13. LordGri
2014.10.05. 10:02
Ez egy jó és érdekes cikk volt, kösz Jools!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Atesz1987
2014.10.05. 11:27
Jó kis cikk, köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. bsunyibm
2014.10.05. 11:54
Érdekes. Remélem, lesz eredménye a projektnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. tibaimp
2014.10.05. 17:09
A képeken rákos sejtek láthatóak, vagy mik azok?
Amúgy jó cikk, kösz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Imi3est
2014.10.05. 17:15
Paul Davies-nek elég jó könyvei is vannak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. VAjZY
2014.10.06. 02:43
Egyébként Davies (asztro)biológus is, szóval nincs ebben semmi meglepő. Tényleg érdemes elolvasni néhány művét! Köszönjük szépen!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. kocska86
2014.10.06. 09:14
Több ilyet!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek
2014.10.06. 16:36
Ezzel itthon is foglalkoznak... Egy magyar professzor előadásán hallottam hasonló elméletről. Tumoros sejtté válás esetén teljesen megszűnik a szomszédos sejtekkel lévő kapcsolat, és amőbaszerű állapotba kerülnek. A karakteres határvonalaik megszűnnek, és fraktálszerű alakot öltenek. Fellazul a belső szerkezet is, és akár egy szűk pipettán is átfolynak. Pl ezzel a képességgel tudják beszűrni a szöveteket.

Amúgy az immunrendszer védekezik, hiszen óránként több tumoros sejt képződik mindenkiben, csak elpusztítják őket. Pontosan igaz, hogy ebben az ősi állapotban a sejtek menekülnek, elbújnak, és cukorban gazdag területek felé vándorolnak.

Az elmélet érdekes amúgy, és szerintem is van benne igazság.
A fentebbe említett prof pl mikrohullámokkal kísérletezik, ugyanis a sejtekre nagyon különös módon hat. Bizonyos frekvenciával és energiaszinttel, pl programozott sejthalálra késztethetőek, vagy - ez jelentleg is kutatás alatt áll, de visszaállítható lehet a tumoros sejtek állapota egészségessé. Rendeződnek a sejtek közötti kapcsolódásokért felelős cadherin, catenin komplexek.

Ha mindez sikerülne, akkor külső behatással "megkérhetnénk" a sejteket, hogy térjenek vissza eredeti feladatukhoz, állítsák helyre a kapcsolatot a szomszédaikkal. A mai módszerekkel ellentétben nem nekrózis kell okozni, szétrobbantani, károsítani a sejteket, hanem apoptózist (ekkor a sejt összecsomagolja magát és úgy pusztul el, hogy nem bocsájtja ki a sejtalkotóit magából, az immunrendszer pedig eltakarítja), vagy az előbbi hatást elérni.

Ennek nagyon komoly fizikája és kémiája van amúgy, és már jelenleg is jelentek meg eszközök kiegészítő terápiaként, itthon is. Élettani intézetbe kerestek is egy PhD-s hallgatót a témára.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. enisherpa
2014.10.06. 20:22
Jó cikk. Még több ilyet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. gabiology7...
2014.10.06. 20:36
Szkeptikus vagyok a teóriájukkal és annak újszerűségével kapcsolatban is. Ha nem a Templeton díjjal megtámogatott Davies közli, nem is foglalkoztak volna vele. Persze képzett kutatók és nálam sokkal többet foglalkoztak a témával.
I. "a daganatos sejtek evolúciós eredetét kutatva jutott..."
-ez talán a tumorban zajló gyors genetikai átalakulásokra értendő, nem pedig a „daganatos sejtek, vagy a rákra való hajlam darwini evolúciójára” , így nem lenne benne semmi meglepő.
II. „A kutatók hipotézise szerint környezeti fenyegetésnek – például radioaktív sugárzásnak vagy megváltozott életstílusnak − kitéve a testi sejtek hajlamosak visszavedleni ebbe az ősi állapotba, amely mindvégig megőrződött a háttérben Az atavisztikus modell szerint a daganatos megbetegedések során a sejtek primitív állapotba kapcsolnak vissza, és újabb keletű funkcióik inaktívvá válnak.”
- csak annyi bölcsességet látok benne, hogy, ha egy modern autónak lerúgom a jobb tükrét, lehúzom a blokknál pár gyertyapipáját, elcseszem a légkondiját, az ablakemelőjét… egyre jobban fog hasonlítani egy Trabantra, vagy ős, minimál autóra, amit valaha még helyváltoztatásra lehetett használni.
-a besugárzás indukál mutációkat, kromoszómatörést!, és leginkább sejtpusztulást, csak a legritkább esetben „hajlamosak” a besugárzott sejtek kilépni a sejtciklusból a rákos elfajulás hosszú, próbatételekkel, elhullással teli útjára, melynek a lényege, hogy osztódjon és maradjon fenn bármi áron. A besugárzás/ionizáció hatására képződött szabadgyökök romboló hatását éppen a magasabb oxigénszint többszörözi meg(…)!
III. „Amennyiben Davies és társai elmélete helytálló, a rák abban az időszakban bukkant fel, amikor a földi környezet még jóval savasabb és oxigénben szegényebb volt.”
-húha, vajon melyik földtörténeti korra gondolnak, ilyen nem túlságosan régen volt már? És ezt a mondatot miből rakták össze?
1., a „savasságot” a tumoros sejteknek a cukor kötelező anaerob erjesztése, és a
2., „oxigén szegénység” - vérellátottság (kezdeti) hiánya miatt bírniuk KELL
–és ez a kettő dolog sem biztos, hogy független Úgy tűnik az erős szelekció hatására egy nagy adag szerencsétlenséggel megvalósulhat. Az hogy a túléléshez nem nélkülözhetetlen funkciók, mint az oxidatív stressz tűrése, a DNS javító apparátus működése, vagy a sejtlégzés elvesznek a nagy kavarodásban nem bizonyíték egy atavisztikus állapotba való visszakapcsolásra.
IV. „…enyhén megemelt oxigénmennyiség mellett a hagyományos rákterápiák jóval hatásosabbaknak bizonyulnak…”
-hoppá!: itt a sejtmérgekről és a II. pontban már írt besugárzásról van szó…, ezek nélkül bármilyen osztódó magasabbrendű sejt csak megköszönné az oxigént! –ez nem támasztja alá azt, hogy a rákos sejtek az enyhe fuldoklást preferálnák , sőt a fejlettebbek inkább vérerecskéket növesztetnek maguk körül a féktelen osztódás érdekében.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Ximo
2014.10.12. 17:04
Megkérdőjelezni valamit mindig sokkal egyszerűbb mint valami új teóriával elő állni. Ha van valami az elméletükben akkor jó, vagy ha találgatás is, nagyon jó irány, hogy nem csak orvosok és biológusok vesznek részt a rákkutatásban hanem a szélesebb látókör kialakítása érdekében pl fizikusok is, ahogy azt a cikk írja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Talent15 Renho...
2014.11.01. 20:08
Az eredeti publikáció kutatási anyagát kéne átnézni, nem a népszerűsítő-tudományos újságírás bulvárízűen hangsúlyozott értelmezéseit.

Ezzel együtt az utóbbi években egyre több olyan anyag jelent meg, amely arra utal, hogy (a ma már mérhető) kis jelszintű EM spektrumnak az eddig gondoltnál nagyobb jelentősége van a sejtbiológiában...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. KisDre
2014.11.02. 01:19
"Az élet él, és élni akar"
Ebből az idézetből kiindulva, teljesen logikus ez-az őssejt teória
Remélem jó irányba tart a kutatás
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!