iPon Cikkek

Vissza a Holdra!

Dátum | 2012. 06. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az elmúlt hónapokban több különböző űrügynökség is megerősítette, hogy a Holdra tör, az oroszok és a kínaiak állandó bázist terveznek építeni égi kísérőnkön, és ha a kínai űrprogram az eddigiekhez hasonló dinamikussággal fejlődik tovább, akkor semmi okunk kételkedni abban, hogy valóban meg is valósítják céljaikat.

Mindezen kijelentések fényében még meglepőbbnek tűnhet, hogy december 14-én lesz negyven éve annak, hogy utoljára emberi láb érintette a Hold felszínét. Sőt: mióta az Apollo‒17 küldetés legénysége, Eugene Cernan, Jack Schmitt és Ron Evans visszatért a Földre, azóta alacsony földkörüli pályán túl nem járt senki az emberiségből. Az utolsó irányított robotszonda is meglehetősen régen, 1976-ban járt a Holdon: a szovjet Luna‒24 anyagmintákat gyűjtött, majd visszatért a Földre.

Az Apollo-program lezárulásával az emberi résztvevőket is felvonultató űrutazások kimerültek az űrállomások meglátogatásában. Ezekből jelenleg kettő van használatban: a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén legalább kéttagú személyzet tartózkodik 2000. november 2. óta, a másik jelenleg, ha ideiglenesen is, de „lakott” objektum pedig a kínaiak tavaly fellőtt kísérleti állomása, a Tienkung–1, amely a Sencsou–9 űrhajó sikeres dokkolását követően hétfőn első alkalommal fogadott emberi látogatókat.

Jelenleg tehát összesen kilenc embertársunk tartózkodik legalább több napos küldetésen az űrben, három kínai (Csing Haj-pong, Liu Vang és Liu Jang), akik várhatóan a jövő hét közepéig maradnak az űrállomáson, valamint a Nemzetközi Űrállomás 31. expedíciójának legénysége, Joe Acaba, Don Pettit (amerikaiak), Gennagyij Padalka, Szergej Revin, Oleg Kononyenko (oroszok) és André Kuipers (holland). A holdbázisokról és marsbéli kolóniákról álmodozva könnyű megfeledkezni arról, hogy milyen minimális azok száma, akik legalább párszáz kilométerre eltávolodtak bolygónk felszínétől.

Az utolsók
Ilyen megvilágításba helyezve egy újabb emberi holdraszállás már önmagában is óriási dolognak számítana, hiszen rettentően régen járt arra bárki is, de vajon a presztízsértéken kívül van-e értelme ilyesmire költeni? Egy nemzetközi kutatócsoport szerint nagyon is lényeges lenne visszatérni a Holdra, és igen meggyőző érveket sorakoztatnak fel a holdutazás mellett.

A Planetary and Space Science oldalain megjelent tanulmányukban a brit, német és holland kutatók a Holdra irányuló küldetések tudományos fontossága mellett érvelnek. A Ian A. Crawford vezette tudóscsoport szerint égi kísérőnk közeli tanulmányozása rendkívül lényeges saját bolygónk jelenének és múltjának, valamint a Föld‒Hold-rendszer kialakulásának megismeréséhez, és adalékokkal szolgálhat a kőzetbolygók formálódásával kapcsolatos ismereteinkhez általában is.

A Hold tehát nagyon jó helyszín arra, hogy többet tudjunk meg a Földről, és nemcsak különféle közvetett mérések révén, hanem nagyon is egyszerűnek számító kőzettani vizsgálatokat végezve. Bolygónk története során ugyanis számos kisbolygó és üstökös csapódott a felszínbe, amelyek földi sziklák milliárdjait lökték ki a világűrbe. Ezek jelentős része a Holdon kötött ki, és azóta is ott van, érintetlenül őrizve a földi múlt nyomait. Egyes becslések szerint égi kísérőnk minden négyzetkilométerére nagyjából 200 kilogramm földi eredetű kődarab jut, ezek ideális célpontjai lehetnek a korai kőzetek különféle vizsgálatainak, valamint általuk talán többet tudhatunk meg az ősleves összetételéről is, amelyből az élet keletkezett bolygónkon.

Gene Cernan rövid próbautat tesz a holdjáróval 1972. december 11-én

A kutatók kiemelik, hogy bár az említett problémák megismeréséhez számos mérési feladat robotok által is elvégezhető lehet, a legfontosabb kérdésekre csak akkor kaphatunk választ, ha véget vetünk a Hold emberi felfedezésébe „beiktatott” negyven éves szünetnek. A tudósok számos olyan területet sorolnak fel, amelynek rejtélyeire csak alaposabb vizsgálatok után remélhetünk megoldást. Ezek közé tartozik a felszín összetételének vizsgálata, a holdi vulkanizmus kutatása, a vízjég elemzése, valamint a kráterek történetének felderítése, különös tekintettel a késői nagy bombázás néven emlegetett időszak nyomaira, amely 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelentős hatással volt a Naprendszer belső vidékeire.

További ígéretes kutatási területet jelenthetnek a Holdon található „sterilizálatlan űrjárművek maradványai”, vélik a kutatók. Ezzel természetesen nem idegen űrhajókra gondolnak, hanem a holdkutatás során az égitestre juttatott különféle felszerelésekre, és az ezeken behurcolt földi mikrobákra. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a különféle konstrukciók hogyan vészelték át az évtizedes viszontagságokat, valamint hogy mi lett a mikroorganizmusok sorsa. Ezek révén bepillantást nyerhetnénk abba, hogyan boldogul (vagy nem boldogul) az élet az űrben, valamint arról is információt kaphatnánk, hogy a hasonló biológiai „szennyeződések” mennyi ideig képesek létezni egy számukra ennyire idegen világban.

A következő nagyon lényeges érv az emberi holdutazás mellet, hogy ez az egyetlen többé-kevésbé biztonságosnak tekinthető mód az alacsony gravitációs környezetben való hosszú távú tartózkodás élettani hatásainak vizsgálatára, valamint a különféle felszerelések tesztelésére. Amíg senki nem élt huzamosabb ideig egy másik égitesten, fogalmunk sem lehet róla, hogy milyen eszközökre, fejlesztésekre lehet szükség egy ilyen környezetben. Ha pedig további űrbéli felfedezőutakat tervezünk (és tervezünk), akkor az ezek lebonyolításához szükséges tudást valahol meg kell szerezni, és hol másutt is „gyakorolhatnánk”, mint a saját hátsó udvarunkon.


A Hold továbbá remek kihelyezett kutatóbázis lehetne az univerzum további tanulmányozására is. Az égitest túlsó oldala gyakorlatilag árnyékban van mindenféle földi rádióhullámtól és interferenciától, így ideális hely lehet a rádiócsillagászok számára. Különösen jól lehetne vizsgálni a 10‒30 MHz-es tartományt, amelyet a Föld ionoszférája elnyel, így a felszínre telepített távcsövek számára „láthatatlan”. A jelenleg Föld körüli pályán tartózkodó űrtávcsövek többségének költségvetési és tudományos szempontból is jót tenne egy olyan szilárd „alap”, amely a Holdra való telepítésükkel járna.

2007-ben 13 űrügynökség együttes munkájának eredményeként született meg az a távlati űrprogram (Global Exploration Strategy), amely a Holdat, mint a jövő űrkutatásának elsődleges és legsürgősebb úti célját jelölte meg a Mars és a közeli aszteroidák mellett. Az utóbbi évek költségvetési gondjaival a felfedezésekben eddig kulcsszerepet játszó NASA sajnos kénytelen kisebb részt vállalni a tervekből, és a gazdasági válsággal sújtott Európában sem biztos, hogy manapság elsődleges helyen áll a Hold újbóli meghódítása. Akadnak azonban más, ígéretes jelentkezők is a célok elérésére. Ha fogadni kellene arra, hogy negyven év után ki juttat elsőként újra embert a Holdra, akkor azt mondanánk, hogy a jelenlegi kínálatot tekintve ez az űrverseny Richard Branson (Virgin Galactic), Elon Musk (SpaceX) és Kína között fog eldőlni. 

Ki lesz az első?

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. Antiserver
2012.06.20. 08:59
Készüljetek, mindjárt kezdődik a vita, hogy jártunk-e a Holdon (popcorn előkapva).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. uristen
2012.06.20. 09:18
10-20 ev mulva mar a Hold -ra is lehet menni nyaralni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Zelbacsi
2012.06.20. 09:47
Csak én érzem szánalmasnak, hogy két magáncég több eséllyel pályázik, mint a "nagyhatalmak" (kínán kívül)?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. mikej95
2012.06.20. 09:47
Ezek a holdon készült képek(1. oldal) nagyon bizarrak, ritkán látni(gyakorlatilag soha) rajtuk bármilyen égitestet is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Simba
2012.06.20. 09:52
Mert a Hold fényesebb, mint a csillagok. Ezért nem látszanak a holdon készült képeken.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Yrkon
2012.06.20. 10:01
"a brit, német és holland kutatók a Holdra irányuló küldetések tudományos fontossága mellett érvelnek" - szvsz ettől nem fog senki pénzt áldozni az újbóli emberes holdraszállásra. Ennél is - mint manapság mindennél - a "Mennyit hoz?" kérdést kell alkalmazni, tehát megéri-e belefektetni ennyi pénzt, van-e gazdasági haszna? Mert csak tisztán tudományos céllal még szerintem is tök fölösleges visszamenni. És szerintem is itt a jövőben a magáncégeké a terep.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. DogTheDog
2012.06.20. 10:34
Szerintem nem jo otlet a hold sotet oldalara menni,mert tele van dinoszauruszokkal.raadasul nagyokkal,akik koveket esznek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Zabalint
2012.06.20. 10:46
@Zelbácsi :

Pedig nagyon úgy néz ki, hogy 10-20 éven belül Kína (és talán-talán Oroszország) mellett csak magáncégek fognak labdába rúgni az űrutazás területén. Ma már nincs az a szintű presztízs harc az űrutazás területén, ami a hidegháború idején volt az oroszok és az amerikaiak között.

Yrkon:
Hát ja, majd a fizetős turisták állni fogják a cechet ezeknél a magáncégeknél. Igen nagy esélyt látok arra is, hogy az első ember a Marson szintén űrturista lesz, hacsak addig a kínaiak nem küldenek előtte embert oda, vagy egy 300-as olajárat meglovagolva Putyinék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Pogg
2012.06.20. 10:56
@DogTheDog: dehogy dínók vannak ott, sokkal inkább jólfésült árja gyerekek meg Udo Kier és nem is kell odamennünk, mert majd ők jönnek ide
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. silentfrog
2012.06.20. 11:18
Pogg.: De ez még csak feliratosan létezik!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. DogTheDog Pogg
2012.06.20. 11:28
En is lattam azt a dokumentumfilmet,veszelyes
De ok is a dinok miatt jonnek vissza.
Azok a dinok nagyok es veszelyesek,az egyiknek a bal szeme latszik az infra kepen.Elsore ugy tunik,hogy krater
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Crytek01
2012.06.20. 11:49
Félnek visszamenni az az igazság!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. nightmare1...
2012.06.20. 12:28
Iron Sky!!!! A nácik majd csak 2018 környékén jönnek vissza! Addig nem szabad őket háborgatni a Hold túloldalán!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. nyerek01
2012.06.20. 21:16
#5 Simba
-Nem igaz. Nem azért nem látszanak a Holdon készült képeken a csillagok mert a Hold fényesebb lenne náluk. A rövid exponálás inkább az oka.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Simba
2012.06.20. 22:02
Hát ja nyilván a beállításokon múlik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. arin
2012.06.21. 01:56
Ja, ez is érdekes:

1903: Wright fivérek - első sikeres motoros próbarepülés
1969: Holdra szállás
2012: Gazdasági világválság

Mindent csak szép sorjában...




Bár válság volt korábban is, de kb. annyira felkapott téma mint a Holdra szállás annak idején. Tán még jobban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. tikshow arin
2012.06.21. 02:08
igaz, hogy off, de ma nem kerül egy kiló kenyér 1 havi fizetésedbe - kopp-kopp
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Szedah
2012.06.21. 20:25
Black to the moon.
Ahogy Palin asszony PR-osai kitalálták, ha már Iron Sky.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. asdsa
2012.06.25. 03:03
- Eközben a Hold másik oldalán - Hihetetlen! Végre életet találtunk a Földön kívül!
-Üdvözletem holdlakó!A Földbolygóról jöttünk békés célokkal.
-Zikhájl
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Fuge007
2012.06.26. 10:33
Valahogy nekem nem megy le a torkomon ez a hold téma, 69-ben elmegyünk, majd 40 évig miért nem?! A technika fejlettebb, erre van lecsó is, akkor???????
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. atti2010 Fuge0...
2012.06.29. 14:07
Csak úgy odajárogatni költséges mulatság, bázist megérné építeni de az meg drága úgy hogy várunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. enzob
2012.06.29. 14:45
szerintem a Hold túloldalán van egy nagy Batman-jel. És igen, azért nem látszanak az égitestek, mert nagyon rövid az exponálási idő...ti sosem néztek Mythbusters-t?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sgabika
2012.06.30. 21:56
Chuck Norris-nak van egy nyaralója a Hold túloldalán, ahol szkafander nélkül szokta visszarugdosni a meteoritokat a világűrbe. Ezért nem mer odamenni senki...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. pdx06
2012.07.21. 13:10
Én még mindig nem tudom elhinni hogy volt az ember a holdon. Főleg olyan korszakban mikor sem az autók, sem a repülőgépek nem voltak megáldva fejlett technikával.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!