iPon Cikkek

Víz a Marson

Dátum | 2013. 10. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A marsi víz problémája az űrkutatás kezdetei óta foglalkoztatja a szakértőket. A napjainkban száraz sivataggal borított bolygóval kapcsolatban egyre biztosabbnak tűnik, hogy egykor komoly felszíni vízkészletekkel, folyókkal, tavakkal és óceánokkal rendelkezett. Ha azonban ez igaz, mi lett a víz sorsa? És ami talán még érdekesebb: mennyi maradt meg belőle a vörös bolygón? A Mars jelentősen kisebb a Földnél, így gyengébb gravitációval és ennek következtében jóval vékonyabb légkörrel is rendelkezik. A feltevések szerint a párolgó felszíni vizek közül egyre jelentősebb mennyiségek szöktek el az űrbe, így egyre kevesebb jutott belőlük vissza a felszínre. A légkör elvékonyodásával időközben a felszíni hőmérséklet fagypont alá csökkent, így napjainkban a bolygó vize három állapotban létezhet: fagyottan, rendkívül magas sótartalommal vagy ásványok által van megkötve. Viszonylag hosszú ideje tudják a kutatók, hogy a bolygó északi és déli pólusán található jégsapkákban jelentős mennyiségben raktározódik víz. A jégsapkák nyaranta összezsugorodnak, és tartalmuk egy része szilárdból rögtön gáz állapotúvá válik, telente viszont terjeszkedésnek indulnak, és helyenként a 45. szélességi fokot is elérik. A jégsapkák átlagos vastagsága 3 kilométer, és mivel nagyrészt vízjégből állnak, amelyet legfeljebb pár méter vastag szárazjég-kéreg borít, teljes felolvadásuk esetén a bennünk raktározódó vízkészlet elé lenne arra, hogy a bolygó teljes felszínét 5,6 méter magasságban borítsa be. (Már persze ha a különféle felszíni formákat figyelmen kívül hagyjuk.) A jégsapkákon kívül a mélyebb kráterek örökké árnyékos fenekén is akadnak hasonló jégrétegek, ezekről az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű szondája készített elsőként felvételeket.

Amikor a Mariner−9 1971-ben első ember alkotta szerkezetként pályára állt a vörös bolygó körül, az általa a Földre sugárzott képeken egy olyan világ jelent meg, amelyet kiszáradt folyómedrekhez és medencékhez hasonlító formák borítottak. A Viking-program űrszondái megerősítették, hogy a felszíni formák egykori jelentősebb mennyiségű víz emlékét őrizhetik. A projekt felszínt elérő egységei a talajban is víz nyomaira akadtak, de ezek az eredmények még különböző okokból nem voltak túl hitelesnek tekinthetők. A kilencvenes években aztán új lendültet kapott a vörös bolygó kutatása. A NASA három, az ESA egy szondát küldött Mars körüli pályára, amelyek felülről tanulmányozva a bolygót feltérképezték annak felszínét, illetve elemzéseket készítettek annak anyagával kapcsolatban. Egyes mérések vízmegkötő ásványok nyomait jelezték a felszín alatt, más adatok pedig vízjégből álló rétegeket véltek kimutatni a por mélyén, és egyes kráterek fenekén.

A szakértők azonban nem csak a magasból igyekeztek tanulmányozni a Marsot. A tavaly leszálló Curiosity másfél évtized alatt az ötödik jármű, amely sikeresen landolt a Bolygón. A Pathfinder, a Phoenix, a Spirit és az Opportunity mind testközelből tanulmányozta az égitest felszínét. A vízzel kapcsolatos első jelentős felfedezést a Phoenix hozta, amely 2008-ban olyan apró anyagdarabkákra akadt rá, amelyek aztán négy nap alatt eltűntek (képünkön). A szakértők ebből arra következtettek, hogy talán vízjég darabkáira akadhatott a landolóegység. A küldetés következő fázisában sikerült is elemezni egy ilyen mintát, és bebizonyosodott, fagyott formában valóban akad víz a Marson. A Spirit és az Opportunity olyan kőzetekre akadtak, amelyek földi körülmények közt víz jelenlétében keletkeznek, a Curiosity pedig rögtön küldetése legelején, 2012 augusztusában belebotlott egy aprócska árokba, amely egykor minden jel szerint valamiféle patakmeder lehetett. A több mint egy éve a Marson tevékenykedő rover azonban nemrégiben minden eddiginél fontosabb felfedezést tett a vörös bolygó még létező vízkészleteivel kapcsolatban: az égitest talaja nagyjából 2 tömegszázaléknyi vizet tartalmaz. A kutatás vezetője, Laurie Leshin elmondása szerint ez a tény rendkívül fontos lehet az eljövendő emberi marsi küldetések szempontjából, hiszen úgy tűnik, hogy a bolygó nagy részén jelentős mennyiségű, és viszonylag könnyen hozzáférhető vízkészletek rejtőznek a felszín alatt. A kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány egyike annak az öt publikációnak, amelyek szeptember 26-án jelentek meg a Science című folyóiratban, és a Curiosity első száz Marson töltött napjának eredményeiről számolnak be.
A Curiosity 2012. augusztus 6-án szállt le a Marsra, hogy megkezdje két évesre tervezett küldetését, amelynek elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a vörös bolygó alkalmas lehetett-e valaha az életre. A rover idén márciusban aztán sikeresen igazolta is, hogy több mint 3 milliárd évvel ezelőtt a Gale-kráterben olyan körülmények uralkodtak, amelyek mellett elképzelhető, hogy létezett mikrobiális élet a bolygón. A rover azonban ezt megelőzően is jelentős kutatómunkát folytatott, 2012 novemberében például elvégezte első kiterjedtebb talajanalízisét: egy homokos részről egy kis lapát segítségével mintát helyezett a SAM nevű elemző berendezésbe. Ennek a vizsgálatnak az eredményeiről számol be most megjelent tanulmányában Leshin és csoportja. A rendszer 835 °C-ra hevítette a mintát, majd ez ebből távozó gázokat megfigyelve analizálta annak összetételét. A vizsgálat alapján a marsi talaj jelentős mennyiségben tartalmaz szén-dioxidot, oxigént és kénvegyületeket, illetve nem kevés vizet is. A SAM méréseiből az is kiderült, hogy a víz deutériumban gazdag, vagyis a légkörben detektált vízhez hasonlóan bővelkedik a folyadék azon változatában, amely a hidrogén egy protonból és egy neutronból álló izotópját tartalmazza. A szakértők elmondása szerint a légkörivel megegyező izotóparányok arra utalnak, hogy a talaj szivacshoz hasonlóan viselkedik, és elnyeli a légköri víz egy részét.

A műszer szerves vegyületeket is azonosított a mintában, olyan szént is tartalmazó anyagokat, amelyeket földi körülmények közt az élet építőköveinek tekintünk. A kutatók elmondása szerint azonban ezen vegyületeknek valószínűleg semmi közük a marsi élethez, hanem a Földről behurcolt szerves szennyeződések eredményei, amelyek akkor keletkeztek, amikor a minta perklorátot tartalmazó részének hevítése során klór atomok szabadultak fel. A marsi perklorát létezését elsőként a Phoenix igazolta, amikor 2008-ban a bolygó északi pólusának közelében elérte a felszínt. A Curiosity elemzése megerősítette, hogy a marsi egyenlítő közelében is jelen van ez a mérgező anyag, erősen valószínűsítve, hogy az égitest teljes felszínén elterjedt. Ez a tény, illetve a bolygó porának egyéb összetevői pedig komoly problémákat okozhatnak a jövő marsutazóinak. A Holdra irányuló emberi küldetések egyik nagy tanulsága az volt, hogy az űrhajósok minden elővigyázatosság ellenére érintkezésbe kerültek a felszínt borító porral. Mivel a Mars pora olyan anyagokat tartalmaz, amelyek sem a tüdőnek, sem pedig más szerveknek nem tesznek jót, a jövőbeli küldetések során mindenképp megoldást kell találni a közvetlen kontaktus elkerülésére.

A többi Curiosityvel kapcsolatos tanulmányban többek közt arról adnak hírt a kutatók, hogy a lézerrel felszerelt ChemCam erős hidrogénjelet talált a Mars talajának elemzése közben, ami szintén megerősíti, hogy a felszínt borító rétegben nagyobb mennyiségű víz rejtőzik ásványok által megkötött formában. Egy másik érdekességre egy tavaly októberben megvizsgált szikladarabbal kapcsolatban derült fény. A Jake Matijevic nevű kő, amelyet a tudóscsoport tavaly augusztusban elhunyt tagjáról neveztek el, az elemzések alapján egy olyan vulkanikus kőzetcsoportba tartozik, amelyet eddig sosem láttak a Marson. Hasonló sziklákat a Földön a szárazföldinél jelentősen vékonyabb óceáni kőzetlemezek vulkánjai környékén találni. Ahogy John Grotzinger, a Curiosity-projekt vezető kutatója elmondta, ez a kődarab tűnik a leginkább „földinek” az eddig megvizsgált marsi sziklák közül. Jelenléte azt jelzi, hogy a bolygó jóval magasabb fejlődési fokot ért el, anyaga sokkal differenciáltabb, mint korábban gondolták. A Curiosity első száz napja tehát rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult, és a felfedezések várhatóan tovább folytatódnak, hiszen a rover megkezdte útját a Gale-kráter közepén magasodó Sharp-hegy felé. A több mint ötezer méter magas hegy lábát megmászva a rover annak üledékes rétegeit fogja tanulmányozni, remélhetőleg újabb fejezetekre derítve fényt a Mars múltjával kapcsolatban.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

26. cotta
2013.10.02. 10:14
Nagyon szeretem ezeket az érdekes híreket! Ezért már megérte iPon-t olvasni!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. gKomor
2013.10.02. 18:32
ez az amire az emberiseg penzet erdemes lenne masszivan kolteni nem a sok telibevert idiota faszsagra mint haboru, reklam, politika vagy divat - es a sort a vegtelensegig folytathatnam sajnos.

hol tarthatnank mar...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. tomchee
2013.10.02. 19:16
Laknád?


Várom a folytatást
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Fireprism
2013.10.02. 20:06
Ha az emberi társadalom tudás és nem pénzközpontú lenne akkor már lehet hogy elhagytuk volna a naprendszert
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Whysper
2013.10.02. 21:23
Komolyan már annyi reatrdált ember létezik a világon ,hogy Inkább már a Marson laknék!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Imre94
2013.10.03. 00:27
Hát ez mind szép és jó, de azért én kicsit tartok a marsi élet maradványaitól, nehogy az legyen, mint a Doom 3-ban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. ThePoweR
2013.10.03. 13:08
Ha nem lenne vallás, akkor hol tartanánk...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. malvoisen
2013.10.04. 02:40
Ha nem lenne vallás, akkor nem lett volna az a szervező erő, ami a tudományt előbbre viszi. Ha nem "pénzközpontú" lenne a társadalom, akkor nem lennének tudományos felfedezések, ugyanis egy Mars-expedíció nem termel kenyeret. Csak mondom...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Seaky
2013.10.04. 09:00
Most miért ámítanak? Azt tudták hogy a sarki jégsapkák több kilométeres jégsapkáit nem a csoda pakolta oda. Miért kell ennyire hülyének nézni az embert amikor 40 évnyi kutatás csak ennyit tudott felmutatni. Senki nem érzi úgy hogy ezekkel az infómorzsákkal csak kiszúrják a szemünket? Biztos hogy már több mindent találtak még sem tálalnak ki.
A hold sokkal közelebb van. Még sem akarnak oda expedíciót indítani, illetve tervben van. Elméletben kb. 2000-ben ígértek egy holdbázist 2012-re. Sehol nincs. Vagy legalábbis nem hallottunk róla, nem de? Valahogy ezek a dolgok nagyon belassultak.
Nekem ne jöjjön senki a pénz hiányával. Ezekre a dolgokra bőven meg volt a forrás. Csak nekünk tűnik soknak ez a költségvetés. A leggazdagabb országok a zsebükből kirázzák ezt az összeget. A válság csak is kizárólag a szegényeknek, a haladó pórnépnek volt válság..

Én személy szerint többet sejtek ezek mögött. Például azt hogy már mind két helyen ott vannak. Vagy nem mernek oda menni. Vajon miért?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. MaverickM1
2013.10.04. 12:44
Én ezt nem értem. A Sajcinéger már 23 éve bekapcsolta a légkörpocesszort.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. asdsa
2013.10.04. 14:54
Én sem értem...pár éve még azt rebesgették, hogy '14-'20 között már indul az emberi expedíció, de...
A Holddal sincs semmi az Apollo űrprogram óta, pedig az már 40 éve volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Renhoek
2013.10.05. 02:01
Nincs itt semmi ördöngősség. Az USA eladósodott mint a szar, különben meg a NASA költségvetése töredéke a háborús kiadásoknak. Sajnos ez van. Nincsen már űrverseny ami motiválná az egészet, persze hogy belassult az egész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. htommy
2013.10.05. 08:35
A katolikus egyház nélkül kb. 2000 év sötétségét megspórolhatta volna az emberiség, már egész máshol tarthatnánk!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. malvoisen
2013.10.05. 22:23
igazad van. De ha nem akarsz legközelebb demagód/troll lennil, akkor

http://en.wikipedia.org/wiki/Catholic_Church_and_science

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Roman_Catholic_cleric%E2%80%93scientists
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. malvoisen
2013.10.05. 22:25
-izé: "demagóg"

Sorry, hogy nem a szerkesztést használom, de elég használhatatlan újabban a fórum az IE-n kívül...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. htommy
2013.10.06. 19:19
Ja, demagógia! Az inkvizíció meg a fejlődést szolgálta! A katolikus egyház fő célja volt (ma csak szeretné!), hogy a világi uralomba is beleszólhasson... Igazi demagóg duma az, hogy ha valaki véletlen katolikusnak volt keresztelve, az mindjárt az egyház érdemeit öregbíti, miért is? Mert gyerekként annak keresztelték, na ne vicceskedjünk! Különben meg mindenkinek meglehet a saját véleménye, elolvastam a tied, de nem érdekel! Ne várd el, hogy mindenki higgyen, pláne abban, amiben te!
Ha ez trollkodás, akkor így jártál!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. malvoisen
2013.10.06. 20:48
Ha kihúznád a fejed a seggedből, akkor látnád, hogy azok tudós _egyházfik_ voltak, nem csak random megkeresztelt emberek.

Nem várja el senki, hogy mindenki higgyen, én a hitet nem is kevertem ide, de szűklátókörű az, aki nem ismeri el, egy adott társaság (jelen esetben az egyház) tudományos tevékenységét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. htommy
2013.10.07. 09:01
Szerintem nem kéne személyeskedni, de hát legyen! A fejed nem kell kihúzni a seggedből, mert maga a segg! Szűk látókörű az, aki nem látja, hogy az egyház csak azt volt hajlandó elismerni, ami nem zavarta a törekvéseiben, vagy az érdekeit szolgálta! A csillagászat pont nem ilyen tudomány ág volt, mivel az istencentrikus nézeteit döntötte porba, ezért küzdött tűzzel vassal (szó szerint) a fejlődés ellen. Már az ókori görögök is rájöttek sok mindenre, amit utána több, mint ezer évig eretnekségnek tartottak és üldöztek (olyan modern tanokkal szemben, mint hogy a föld lapos és a világ középpontja stb.)... A középkorban, ha valaki tudós akart lenni nem nagyon volt más választása, minthogy az egyház keretein belül kutasson, mert ott volt pénz dögivel, de legfőképp kontroll alatt lehetett tartani a renitenskedőket! Érdekes módon a mai tudósok már nem az egyház berkein belül kutatnak, nem!?! Már sokkal előbbre járhatna az emberiség az univerzum megismerésének területén, ha nem lett volna gátja a fejlődésnek a katolikus egyházad! És itt befejeztem! Tovább már nem érdekel mit kínlódsz ide!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. malvoisen
2013.10.08. 01:24
Milyen katolikus egyházam? Én még mindig nem írtam a hitről és nem is fogok, mert nem vagyok hivő. De a jelzők magadra vétele, a történelem nem ismerete...

Történelmi tényeket linkeltem, nem trollfacet... Talán olvasd el, hogy mások mit írtak/linkeltek, mielőtt te leszel (a magad szemében) az autoritás.

Azon viszont gondolkodj el, hogy Kínában miért puskaport találtak és miért nem atom-programot; valamint Amerikában miért a Nap-kultusz volt a menő az űrprogram helyett...

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. malvoisen
2013.10.08. 01:26
amúgy személyeskedésképp hirtelen az jön elő, hogy még angolul sem tudsz, te TUDÓS
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Eretnek90
2013.10.09. 18:01
Off: Jordano Bruno, Galilei, Kepler... Találd ki mi a közös bennük
On: Érdekes minek irogatják hogy ilyen meg olyan jó lesz ez az emberi személyzetes kutatócsoportnak, amikor még a közelébe se vannak ahhoz hogy ott telepet hozzanak létre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. czibu
2013.10.10. 16:57
Ahelyett, hogy kutatnák van-e ott élet, annál inkább vinni kéne oda valamit. Akármit, mohát vagy ami éppen eléldegél ott és meg lehet vele kezdeni a bolygó terraformálását.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. raiden
2013.10.13. 02:11
Felszíni hőm.:
Kelvin
Celsius
min átl. max
133 K 210 K 293 K
−140 °C −63 °C 20 °C

azért lehet, hogy egy moha nem bírná a kiképzést... a nagy napi hőingásról nem is beszélve...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Simba
2013.10.13. 11:34
Az arcom, olvasva a hozzászónoklások egy részét.

[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim Simba
2013.10.13. 11:39
Hagyd már, ne rontsd el, én olyan jókat nevetgélek!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. user12
2013.10.21. 02:44
Találtam egy wikis linket az inkvizíció -ról. Nézzétek meg legalább a képeket, hogy ezek a büdös keresztények milyen szörnyűségeket tettek emberekkel, hogy elnyomják a tudományt.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3

Na az ilyenekért van nagyon elegem a mostani papokból is. Mese mese meskete az egész szakmájuk. Baromságokkal etetnek minket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!