iPon Cikkek

Webkamerák biztonságtechnikai célokra

Dátum | 2007. 07. 11.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | MULTIMÉDIA

Manapság számtalan webkamera áll rendelkezésre, amely minden tekintetben megfelel az elvárásoknak, ha biztonságtechnikai célokra kívánjuk őket alkalmazni. Egyes modellek vezetékkel (10/100 Ethernet), mások vezeték nélkül (WiFi) kapcsolódnak a rendszerhez, utóbbi modellek is rendelkeznek ethernet csatolófelülettel, hiszen az első konfiguráláskor szükség van a vezetékes kapcsolatra, mivel ekkor történik meg a hálózati konfiguráció beállítása.

A webkamerák között továbbá vannak olyan készülékek, amelyek rendelkeznek beépített mikrofonnal is, így a megfigyelt helyiségben zajló események hangjai is rögzíthetővé válnak. Ezeknél az egységeknél beállítható a szoftverben az is, hogy kizárólag hangot rögzítsenek, bizonyos helyzetekben ez a funkció is hasznos lehet. A webkamerák szoftverei rendkívül fejlettnek mondhatóak, segítségükkel egy terület tökéletesen megfigyelhető, sőt, a szoftver riasztást is képes leadni, amennyiben valamilyen rendellenesség történik az adott helységben (betörés). A riasztás lehet hangriasztás, ezt kombinálhatjuk azzal, hogy az eseményről készült képeket, illetve képsorokat e-mail címünkre továbbíttatjuk a szoftverrel.

A webkamerás biztonságtechnikát alkalmazhatják például üzletekben, de otthonunkban is jó szolgálatot tehet egy ilyen rendszer, a felhasználás területének majdnemhogy csak a fantáziánk szabhat határt.

Ha vezetékes, azaz CAT5-ös kábellel rendelkező kamerát választunk, akkor nincs túl nehéz dolgunk, viszont a vezeték nélküli kamerák megnehezíthetik életünket, ugyanis némi időbe telik a konfigurálásuk, ha nem rendelkezünk megfelelő tapasztalattal, viszont utóbbi kamerákhoz nem kell ethernet kábellel behálóznunk a fél házat. A vezeték nélküli modelleknél csak egy dologra kell figyelni, amelyet sokan hajlamosok figyelmen kívül hagyni: a kamera 1 méteres körzetében, lehetőleg nem túl feltűnő helyen lennie kell egy konnektornak, ugyanis attól, hogy vezeték nélküli az egység, még tápellátás kell neki.

Tesztünkben két modellt vizsgáltunk meg, a kamerák mindketten a D-Link termékpalettájáról érkeztek. Az első modell egy "egyszerűbb" termék, amely kizárólag kép rögzítésére alkalmas, a rendszerhez ethernet kábellel kapcsolódik. A másik modell egy magasabb kategóriát képviselő webkamera, amely már WiFi támogatással és beépített mikrofonnal is fel van vértezve, valamint rendelkezik 3G támogatással is, így akár mobiltelefon vagy PDA segítségével is figyelemmel kísérhetjük a kamera "adását", amennyiben mobilunk képes a WiFi technológia alkalmazására . Mindkét termék biztonságtechnikai célokra készült, erről a hozzájuk mellékelt szoftverek is tanúskodnak.

A két termék főbb műszaki paramétereit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:


A rövid bevezető után tekintsük meg a versenyzőket egyenként, részletesen.

Az első készülék a vezeték nélküli DCS-2120-as típusjelzéssel rendelkező modell. Ez a webkamera ideális választás lehet olyan helyeken, ahol az épület kialakítása miatt nincs lehetőség vezetékelésre komolyabb falbontás nélkül, vagy ahol egyszerűen nem akarunk ethernet kábelekkel bajlódni. A készülék konfigurálásához ebben az esetben szükség lesz ethernet kábelre, ám miután beállítottuk a WiFi hálózat paramétereit, máris felszerelhetjük a helyére a kamerát, innentől kezdve problémamentesen teszi majd a dolgát.



A készülék rendkívül tetszetős dobozban érkezik hozzánk, amelyen némi leírást találunk a kamerával, illetve a minimális hardverkövetelménnyel kapcsolatban.


A termék dobozában van egy meglehetősen vastag kézikönyv, amely tartalmazza az első lépések leírását, gyakorlatilag végigvezet a kamera konfigurálásának minden egyes lépésén. A könyv több nyelven íródott, az egyes nyelvek körülbelül 10-20 oldalas terjedelemmel rendelkeznek, mindenképpen kielégítő információkkal szolgál.


A kamerához mellékel a gyártó egy állványt is, de a csomagban megtaláljuk a további szükséges kellékeket, úgy, mint az ethernet kábelt és a hálózati adaptert.




A készülék dizájnos formavilággal rendelkezik, kicsinek éppen nem annyira mondható, de cserébe könnyű. Az objektív körül lévő fényes tárcsával állíthatjuk be a kívánt zoom-ot: addig tekerjük a tárcsát, ameddig éles képet nem kapunk. A körülményektől függően eltérő beállításokra van szükség, az éles kép beállításához körülbelül 20 másodpercre van szükség.

Persze a művelet előtt nem árt, ha elvégezzük a telepítést, valamint beállítjuk a kamera IP címét, ugyanis addig, míg ezt meg nem tettük, képet nem nagyon fogunk látni.
A webkamerákhoz természetesen ugyanúgy jár a driver/szoftver telepítőlemez, mint az összes többi perifériához. A telepítőlemezen találunk egy install szoftvert, amely első lépésben megkeresi a rendszerhez csatlakoztatott webkamerát, majd lehetőséget biztosít a beállítások finomhangolására. A szoftverben lehetőségünk van a kamera IP címének megváltoztatására, így a gyári értéket egy nekünk könnyen megjegyezhető, illetve a meglévő hálózatba jobban illeszkedő számsorral írhatjuk felül.



A kamera kétféle módon érhető el. Vagy a gyártó által mellékelt segédprogramot használjuk, vagy pedig az Internet Explorer alapú böngészős eljárást. A webböngészővel gyakorlatilag csak az éppen aktuális kamerát láthatjuk, illetve annak a beállítását végezhetjük el, a gyártó által mellékelt szoftver viszont kifejezetten megfigyelési célokat szolgál: az alkalmazás képes egyszerre akár 16 kamera képét is közvetíteni, ehhez persze nem árt, ha megfelelő teljesítményű géppel rendelkezünk. Elsőként nézzük meg a webes felületet, hogy pontosan milyen menüpontokat is tartalmaz.


A szoftver lehetőséget ad a digitális zoom használatára, ám ez a funkció túl sokat nem ér, mivel a digitális zoom a már meglévő pontok "széthúzásával" illetve elmosásával próbálja nagyítani a képet, ezért esetünkben jelentősége nem nagyon van. A második kép már viszont annál érdekesebb. Egy kis ablak segítségével határozhatjuk meg azt a területet, amelyet figyelni szeretnénk. Ha ezen a zónán belül mozgás történik, a kamera azonnal megkezdi a felvételek készítését és egyúttal értesít is minket e-mailen keresztül, amennyiben már beállítottuk ezt az opciót. A zóna érzékenysége állítható, attól függően, hogy mennyire szeretnénk pontos riasztást kapni.


A következő két ablakban az időzítést kapcsolhatjuk be, azaz megadhatjuk, hogy mely napokon szeretnénk, ha működne a rendszer. Lehetőség van a riasztás módjának beállítására is: FTP-re vagy e-mail címre kérhetjük a képeket riasztás esetén. A második ablakban az e-mail fiók(ok) és az FTP kapcsolat(ok) beállításait végezhetjük el. Amennyiben a szükséges paramétereket bekonfiguráltuk, csinálhatunk egy próba riasztást, hogy meggyőződjünk a rendszer megbízhatóságáról. Ezek után következhet a videó minőségének beállítása.


A videó beállításoknál két főcsoport van jelen, az egyiknél a számítógépes beállítások, a másiknál a mobil eszközökre érvényes beállítások szerepelnek. Mivel a kamera rendelkezik 3G támogatással, így PDA vagy mobiltelefon segítségével megtekinthetjük a készülék képét, amennyiben rendelkezik a PDA vagy a mobil WiFi támogatással. Esetünkben ezt a funkciót sajnos nem volt lehetőségünk kipróbálni.

A készülék videó beállításait alapon hagytuk, mert kíváncsiak voltunk, hogy gyári beállítással melyik webkamera képes jobban teljesíteni.

A böngésző alapú szoftver után szemügyre vettük az IP Surveillance nevezetű alkalmazást is, amelyet a gyártó mellékelt a készülékhez.


Az IP surveillance kialakításából már egyértelműen látszik, hogy nem egy kispályás szoftverrel van dolgunk. Az alkalmazás 16 darab biztonsági kamera képét képes egyidejűleg megjeleníteni, az egyes kamerák között természetesen válthatunk is, így amelyik ablakra rákattintunk, annak a képe jelenik meg teljes képernyős üzemmódban. Bal oldalon a Layout menüpont segítségével határozhatjuk meg a cellák számát, tehát ha csak 4 kamerával rendelkezünk, akkor feleslegesen foglalja a képernyőt a másik 12 üres cella, így nyugodtan kiválaszthatjuk a négycellás megjelenítési módot. A kamerák beállítására is van lehetőség: megtekinthetjük az IP címüket, módosíthatjuk a színbeállításukat, illetve mentéseket is csinálhatunk az egyes képkockákról, valamint természetesen videó rögzítésére is van lehetőségünk.

Összességében teljesen meg voltunk elégedve a kamera szoftverével, a fehéregyensúly automatikus beállítása azonban némi gondot okozott, de ezt részletesebben az összehasonlításnál fogjuk kifejteni.

Tesztünk második versenyzője szerényebb képességekkel rendelkezik: a kamera nincs felvértezve beépített mikrofonnal, sőt WiFi támogatással sem, ennek ellenére rendkívül jól használható, egyik említett funkciót sem hiányoltuk a teszt során.

A D-Link második terméke már egy vastagabb dobozban érkezik, a csomagoláson ugyanúgy fel vannak tüntetve a fontosabb információk a készülékkel kapcsolatban, mint a DCS-2120-as esetében voltak.




A csomagban két darab cd található, valamint egy felhasználói kézikönyv, illetve egy számunkra nem túl nagy jelentőséggel bíró leírás. Az első CD-n a kamera install szoftvere, valamint az IP-VIEW SE nevezetű szoftver található, míg a második lemez a D-Link ViewCam elnevezésű szoftver van jelen, ám ezt az alkalmazást hosszas küzdelem után sem sikerült működésre bírni.


A kamera csomagjában találunk egy hálózati adaptert, egy CAT5-ös hálózati kábelt, valamint magát a DCS-900-as szerkezetet, illetve a kamera állványát. Extraként ebben a csomagban helyet kapott néhány tipli és csavar, valamint pár darab öntapadós láb is, hogy tökéletesen el tudjuk helyezni a kamerát bárhol.


A kamera manuális fókusszal rendelkezik, mint a legtöbb ilyen egység, a tárcsát addig kell forgatnunk, míg a kép a lehető legélesebb lesz. A készüléken két darab LED is helyet kapott.


A kamera hátoldalán található az ethernet csatlakozó, valamint az adapter csatlakozója. A két bemenet között foglal helyet a RESET gomb, ezzel a gombbal gyári alaphelyzetbe állíthatjuk vissza a kamera szoftverét, ez sokszor hasznos funkció lehet. A felsoroltakon kívül semmi extra funkcióval nem rendelkezik a készülék, ennek ellenére tökéletesen képes ellátni a rá bízott feladatot.

A DCS-900-as modellhez két szoftvert is mellékelt a gyártó: egyik az IPViewSE, míg a másik a D-Viewcam. Utóbbi alkalmazás a hosszas küzdelem ellenére sem volt hajlandó észrevenni a kamerát, tehát ezzel a szoftverrel különösebben nem foglalkoztunk. A két szoftveren kívül ennek a kamerának is van webes kezelőfelülete, amely nagymértékben hasonlít a DCS-2120-aséhoz, azzal a különbséggel, hogy a DCS-900-as modell esetében egyes menüpontokban kevesebb beállítási lehetőséget találunk.

Elsőként ismét a webes kezelőfelületet vesszük majd szemügyre közelebbről, ám először a kamera konfigurálásának lépéseit mutatjuk be.


A szoftver elindítása után megjelenő ablakban a keresés opcióra kell kattintanunk, ekkor pár másodperc elteltével megjelenik a listában a kamera. Kiválasztjuk az eszközt, majd a Wizard gombra kattintunk. Ekkor a következő menüben beállíthatjuk az IP-címet, illetve az egyéb paramétereket, értelemszerűen a meglévő hálózatunknak megfelelően végezzük el a beállítást.


Az IP, illetve a többi paraméter beállítását követően létrehozhatunk felhasználói fiókot is a kamerához, ebben az esetben csak a megadott felhasználói név és jelszó birtokában férhetünk hozzá a kamerához. Mi alapesetben nem adtunk meg se felhasználói nevet, se jelszót. A next gombra való kattintás után az utolsó menüpontban ellenőrizhetjük a megadott beállításokat, majd ha minden rendben van, akkor kattintsunk a restart gombra. Ekkor nem a rendszerünk, hanem csak a kamera fog újraindulni.

Ezek után megtekinthetjük a webes felületet, innen csak két menüpontot emelnénk ki, az egyik a videó beállítások, a másik az IP beállítások.


Az IP beállításoknál tudjuk megváltoztatni a kamera IP címét, ha esetleg szükség van rá, de lehetőségünk van az automatikus IP kérés megadására is. A Videó menüpont már nem tartalmaz annyi beállítást, mint a DCS-2120 esetében, ezek a paraméterek bőségesen elegendőek, más beállítást nem is nagyon lenne érdemes módosítani. Ez a készülék már nem nyújt lehetőséget a fehéregyensúly beállítására sem, az opció értékét a szoftver automatikusan beállítja. A teszt tapasztalatai alapján jobb is, ha a kamera kezeli a fehéregyensúlyt, ugyanis a DCS-2120 esetében a fehéregyensúlyt auto értékre állítottuk ugyan, ám mégis sokkal rosszabb képek készültek, mint a DCS-900 esetében.

Természetesen a DSC-900-hoz is tartozik olyan program, amellyel esetleg több kamerát is kezelhetünk, illetve segítségével rögzíthetjük a kamera képét videó, vagy állókép formájában.


Az Ipview-ben lehetőség van a mozgásérzékelés beállítására, valamint azt is megadhatjuk, hogy milyen e-mail címre érkezzenek a képek, amennyiben riasztás történik. Ez a szoftver a DCS-2120-as alkalmazásával ellentétben "csak" 4 kamera egyidejű kezelésére alkalmas, a funkcionalitást tekintve azonban tökéletesen megfelel a biztonságtechnikai elvárásoknak.


A videó rögzítés paramétereit adhatjuk meg, az opciók között nagy a választék, így könnyedén kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb rögzítési módot. Fontos azonban, hogy a DCS-900 csak 20 képkocka/másodperces teljesítménnyel képes a mozgókép rögzítésére, ahhoz, hogy folyamatosnak lássuk a felvételt, 24 képkocka/másodperces teljesítményre lenne szükség. Az IPview lehetőséget biztosít arra is, hogy képeket készítsünk az aktuális történésekről, ehhez a bal oldali gombsor negyedik gombjára kell kattintanunk, ekkor egy képet készít a szoftver az aktuális állapotról. Ennél az alkalmazásnál is lehetőség van több kamera egyidejű használatára, ilyenkor a képernyőt 4 részre osztja a program, majd ha a megtekinteni kívánt kamera képére kattintunk, akkor azt a felvételt nagyítja ki az alkalmazás.

Az összehasonlításhoz mindkét kamera szoftverében meghagytuk a gyári beállításokat, illetve egy paramétert azért módosítottunk: a kép felbontását 320x240 helyett 640x480-ra állítottuk be. Minden egyéb paraméter maradt a gyári értékeken, így a képek azt a teljesítményt tükrözik, amelyet gyári beállításokkal képesek elérni a  kamerák. Természetesen érdemes a kép paramétereit minden esetben beállítani, ezt az aktuális helyiségnek megfelelően végezzük el. A gyári beállítások mellett azért döntöttünk, mert sokan nem fordítanak arra figyelmet, hogy a készülék finomhangolását elvégezzék.

A tesztben először közepes minőségben készítettünk egy-egy kültéri képet, majd maximális minőségben is megismételtük a folyamatot, ezek után a beltéri képek készítésénél hasonló módon jártunk el.

Balra a DCS-900 képe, jobbra a DCS-2120-é.
Bal oldalon látható a DCS-2120-as képe, jobb oldalon a DCS-900-asé. A DCS-2120-nál automatikus fehéregyensúlyt használtunk, valamint minden paramétert gyári értékeken hagytunk, mint a DCS-900 esetében. Amennyiben a fehéregyensúlyt beállítjuk kültéri módba, akkor a két kamera képe között nem látható különbség.

Balra a DCS-900 képe, jobbra a DCS-2120-é.
Második lépésben mindkét kameránál beállítottuk a legjobb képminőséget, ám különbséget nem tapasztaltunk. A két kamerának gyári beállítások mellett még mindig eltérő képe van, ám a képminőség egyáltalán nem változott a közepes minőséghez képest.

Balra a DCS-900 képe, jobbra a DCS-2120-é.
A következő képen egy közepes minőségben készült beltéri felvétel látható, a fehéregyensúllyal még mindig gondjai vannak a DCS-2120-as modellnek. Természetesen itt is kipróbáltuk a fehéregyensúly átállítását, ekkor már nem semmilyen problémát nem tapasztaltunk a DCS-2120-as képein, hozta a DCS-900-as modell szintjét.

Balra a DCS-900 képe, jobbra a DCS-2120-é.
A képminőséget maximumra helyeztük, ekkor már a DCS-900-as modell képeinek színvilága is változott, a DCS-2120-as viszont ugyanúgy küszködött a fehéregyensúly AUTO beállítása miatt.

A gyári beállításokon való teszteléssel azt kívántuk szemléltetni, hogy nem minden kamera esetében érdemes a gyártó által alapértelmezetten megadott beállításokat használni, ugyanis egyes esetekben megfelel a gyári beállítás (DCS-900), de más esetekben már egészen biztosan nem (DCS-2120). A DCS-2120 becsületére legyen mondva, hogy ha nem ragaszkodunk a gyári értékekhez, hanem a körülményeknek megfelelően beállítjuk a fényerősséget és a fehéregyensúlyt, akkor ugyanolyan képet kapunk eredményül, mint amilyet a DCS-900 esetében.

A bemutató és az összehasonlítás után most már értékeljük a termékeket.

A két kamera ugyan nem helyezkedik el egy súlycsoportban, mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Összességében a maga kategóriájában mindkét termék meggyőzően teljesített, habár a DCS-2120 gyári képminősége nem nyerte al a tetszésünket, viszont némi beállítás után tökéletes képet biztosít az egység.

D-Link DCS-2120 - Ne gyári beállításokkal használjuk...


A kamera rendkívül jó szoftverekkel és rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik. A WiFi kapcsolat külön pozitívumként emelhető ki, valamint az is, hogy mobiltelefonon is élvezhetjük a kamera képét 176x144-es felbontásban. A kamera esetében az egyetlen negatívum a gyári értékeken nyújtott képminőség volt, egyszóval amennyiben emellett az egység mellett döntünk, állítsuk be a képhez kapcsolódó paramétereket a környezetnek megfelelő értékekre (fényerősség, kontraszt, fehéregyensúly), mivel ahogy az a tesztben is látható volt, gyári beállításokkal nem az igazi a webkamera. A fehéregyensúly állíthatósága okozta a problémát a képminőségben, ugyanis ha kézzel beállítottuk a megfelelő üzemmódba a szoftvert (kültéri vagy beltéri), akkor már nem tapasztaltunk problémákat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az egység hangot is képes továbbítani, ami sok esetben nagyon fontos lehet. A kamera összességében rendkívül jó választás lehet, ha egy komolyabb rendszerben gondolkozunk, ám mégsem szeretnénk sokat költeni a megfigyelésre. Ajánlott vétel!

D-Link DCS-900


Ez a kamera teljes mértékben hozta a tőle elvárható teljesítményt, ehhez még a gyári képbeállításokat sem kellett megváltoztatnunk, egyedül a felbontást emeltük magasabbra, 320x240-ről 640x480-ra, mint a DCS-2120 esetében. A kis készülék ugyan nem rendelkezik WiFi képességgel, illetve hangot sem rögzít, ennek ellenére ha a megfigyelni kívánt helyen lehetőségünk van ethernet kábel kiépítésére, akkor tökéletes választás lehet a kamera. Az egységhez mellékelt szoftverek tökéletesen elegendőek otthoni, vagy kisebb irodai környezetbe, mivel az IpView maximálisan 4 kamerával képes egyszerre együttműködni, ez a mennyiség pedig tökéletesen elegendő. A kamera 20 FPS-sel rögzíti a videót, így az eredmény egy némileg szaggató felvétel. Ha komolyabb rendszerben gondolkozunk, akkor egészen biztosan nem ilyen webkamerákat, hanem profibb rendszert választunk, de ha a költséghatékonyság a fő szempont, akkor jó választás a DCS-900.

A kamerákat a DiFo-tól kaptuk tesztelésre, ezúton szeretnénk köszönetet mondani!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. uristen
2009.08.02. 23:13
VISSZA A TERMÉKHEZ

Huh, 1-2 éve mennyit képesek voltak kérni egy ilyenért... Te jó isten... Meg milyen sokat is ért
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Iron9211
2009.11.20. 14:36
Üdv!
Nekem egy 939 SLi-s lapom van, nemrég vettem egy AMD 64 3200+-os procival meg egy ASUS Radeon X550-es videjókártyával, eddíg nagyon jól szuperál.
Fájó szívvel cseréltem le a jó öreg ABIT BD7II -Raid-es lapomat
Mjad jönne bele a mostani mellé egy HD4650-es kártya meg egy jobb proci is, csak azt kell majd megtudnom bele e megy a kártya, bár jónak kell lennie
Meg még azt nem tudom, hogy mire való az a Jumper :hmmm:
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!