iPon Cikkek

X58-as alaplapokat teszteltünk

Dátum | 2009. 07. 23.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Alaplap tesztekkel elég régen jelentkeztünk, leszámítva a Mini-ITX és Micro-ATX lapok tesztjét, amely néhány hete jelent meg. A legfrissebb megmérettetésben az Intel felsőkategóriás megoldásaival, azaz az X58-as lapkakészlettel ellátott alaplapokkal foglalkozunk, amelyekbe LGA-1366-os tokozású processzorok passzolnak. A termékek nem olcsóak, de azért vannak a piacon költséghatékony megoldások is, amelyek árkategóriájukat tekintve az alsóbb szegmensben helyezkednek el és megfelelő szolgáltatásokat és teljesítményt biztosítanak a felhasználók számára. Ezekhez az alaplapokhoz ideális választás lehet a legolcsóbb, Core i7 920-as processzor, amellyel a következő oldalakon látható tesztek is készültek.

Mielőtt azonban belevágnánk az alaplapok egyenkénti, részletes bemutatásába, és a tesztek eredményeinek elemzésébe, vessünk néhány pillantást az új, Nehalem architektúrára épülő processzorokra, valamint a szintén számos újítást tartalmazó X58-as lapkakészlet felépítésére.

Core i7: új architektúra, hatalmas teljesítmény, háromcsatornás memóriavezérlő, HT támogatás


A Core i7-es processzorok felépítésének blokkvázlata.
Kezdjük a sort a Core i7-es processzorokkal. Ezek az egységek a Core 2-es processzorcsaládhoz képest jelentős változtatásokon estek át: a termékek a Nehalem mikro-architektúrát alkalmazzák, natív négymagos felépítéssel rendelkeznek és már nem FSB-vel csatlakoznak a chipsethez, hanem QPI technológiát használnak. A QPI (QuickPath Interconnect) tulajdonképpen egy alacsony elérési idők mellett üzemelő point-to-point kapcsolatot takar, amely az FSB-nél jóval hatékonyabb megoldás (egy gyors, soros kapcsolat, hasonlóan a HyperTransporthoz).  Többprocesszoros rendszerben a processzorok között is QPI-vel történik a kapcsolattartás, de a chipset szintjén, az X58-as lapkakészlet és az ICH10R déli híd között maradt a 2 GB/s-os DMI kapcsolat. A fenti ábrán látható QPI 0 és QPI 1 link csak a szerverekben és munkaállomásokba szánt processzorok esetében érhető el, az asztali, átlagfelhasználóknak szánt modellek esetében mindössze egy QPI link van jelen. 

A QPI sebessége a Core i7 920-as processzor esetében 4,8 GT/s, ami 19,2 GB/s-os teljes sávszélességet jelent, míg a felsőkategóriás, azaz a Core i7 965 Extreme Edition modell esetében a QPI sebessége már 6,4GT/s, ami 25,6 GB/s-os sávszélességet eredményez (ez a kapcsolat órajelétől függ: 2.4, illetve 3.2GHz, processzortól függően). A QPI sebesség az egyes alaplapok esetében az alacsonyabb kategóriában helyet foglaló Core i7-eseknél is állítható, azaz beállíthatjuk 6,4 GT/s-re, mint ahogy a teszt folyamán mi is tettük a Core i7 920-as processzor esetében. A Core i7-es processzoroknál már nem az északi hídban, hanem a processzorba integrálva találjuk meg a memória vezérlőt, amely DDR3-as modulok kezelésére képes és kettő helyett már háromcsatornás támogatást és így a korábbi megoldásoknál jóval nagyobb memória sávszélességet kínál. A hivatalosan támogatott 1066 MHz-es DDR3-as modulokkal háromcsatornás módban (192 bit) 25,6 GB/s-os memória sávszélesség érhető el, míg például extrémebb esetben, egy 2000 MHz-es „trikit” használatakor ez az érték már 48 GB/s-ot képvisel. A memória órajele az egyes alaplapoknál állítható, így 1333 MHz-nél magasabb órajelen is futhat a RAM, de persze sok esetben előtte az adott alaplapnál egy BIOS frissítésre is szükség van. Anno az X58-UD3R alaplapnál tapasztaltuk azt, hogy BIOS frissítés előtt csak a BCLK emelésével lehetett a memória órajelét 1333 MHz-re belőni, ám később a memória beállításoknál a BIOS frissítés után már magasabb órajeleket is választhattunk, BCLK állítgatás nélkül. A BCLK az új rendszer esetében az alap órajelet (BaseClock) jelenti, amelynek értéke 133 MHz. Ennek emelésével a QPI órajel és a memória órajel is emelkedik.

A Core i7-es processzoroknál az Intel a Hyper-Threading technológiát is alkalmazza, amely annyit tesz, hogy a processzor egyetlen fizikai magja egy időben két különböző szálon képes dolgozni, így a négymagos processzoroknál gyakorlatilag nyolc szál áll rendelkezésre. A HT támogatás sok esetben áldás lehet, ám például játékok futtatásakor akár teljesítménycsökkentő hatása is lehet. A TurboBoost technológia annyit tesz, hogy egy mag használatakor a processzor névleges órajelét 266 MHz-cel emeli meg, míg kettőnél több mag működésekor 133 MHz-es órajelemelést hajt végre, amennyiben ezt a pillanatnyi terhelés indokolja. A technológiáról rövid demót itt lehet megtekinteni. A Turbo mód a BIOS-ban ennél magasabb órajelekre is beállítható, de teljes mértékben ki is kapcsolható.

A Core i7-es processzorok esetében a memória alrendszer és a gyorsítótárak újratervezésével, valamint az új mikro-architektúrával a gyártó egy olyan processzort alkotott, amely minden eddiginél nagyobb számítási teljesítményt nyújt az asztali gépek tulajdonosainak. Az SSE 4.2-es utasításkészlet.A Core i7-es processzorok nagyobb mérettel rendelkeznek, mint Core 2-es társaik, az egységekben 731 millió darab tranzisztor foglal helyet. A 45 nm-es high-k gyártástechnológiával készülő processzorok 263 négyzetmilliméteres felülettel bírnak. A processzor belsejében minden magra 32 KB-nyi adat és 32 KB-nyi utasítás gyorsítótár jut. Az egyes magok 256 KB-nyi másodszintű gyorsítótárral gazdálkodhatnak, a harmadszintű, megosztott gyorsítótár mérete 8 MB. Az új processzorok mindegyike 130W-os TDP mellett üzemel. További érdekesség, hogy az új processzorok esetében elérhetővé vált az SSE 4.2-es utasításkészlet is, amely többek között a hardveres virtualizáción alapuló alkalmazások számára jelent előnyt.

 A PCu rendszer felépítése. Forrás: AnandTechAz új processzorok esetében új energiagazdálkodás van jelen, amely lehetővé teszi, hogy a legmélyebb üresjárati szinten lévő processzormago(ka)t a rendszer kikapcsolja. Az egyes magok a tápellátásról teljesen leválaszthatóak egy kapcsoló segítségével, így még a szivárgási áram is megszűntethető, azaz a mag fogyasztása mondhatni nullára csökken. A magok energiagazdálkodását egy külön dedikált egység, a PCU (Power Control Unit) vezérli. Az egyes magok esetében a beépített PLL-eknek köszönhetően a feszültség értékének módosítása sokkal gyorsabb, mint a többi, úgynevezett off-die megoldás esetében. A PCU rendkívül gyorsan és intelligensen vezérli a különböző energiagazdálkodással kapcsolatos feladatokat, így igen hatékony megoldásnak bizonyul. Az egység "megépítéséhez" nagyjából 1 millió tranzisztort használtak fel, ami egy 486-os processzorban felhasznált tranzisztor mennyiségnek felel meg. A PCU firmware segítségével programozható, ami nagy szabadságot ad, például akár a majdani mobil processzorok elkészítésénél. Amennyiben mind a négy mag a legmélyebb "alvó" státuszba lép, a rendszer az uncore (L3 cache, QPI, beépített memória vezérlő) egységeket is energiatakarékos módba kapcsolja.

X58 + ICH10R: az új processzorok ágya

Az X58-as lapkakészlet kifejezetten a Core i7-es processzorok számára készült. Az új lapkakészlettel felszerelt alaplapok esetében lényeges különbség a korábbi megoldásokhoz képest, hogy új, az eddigieknél nagyobb processzorfoglalat kap helyet rajtuk, amely 775 láb helyett már 1366 lábat tartalmaz. Az X58-as megoldásoknál az északi hídból kikerült a memóriavezérlő, és mint azt már fentebb is említettük, ez az egység a processzorba integráltva van jelen a rendszerben. A friss lapkakészlet tehát LGA-1366-os foglalat segítségével képes az új processzorok fogadására, a CPU rögzítéséhez használt megoldás azonban ugyanolyan maradt, mint amit már a Core 2-es egységeknél megszokhattunk.

Az X58-as lapkakészlet felépítése.
A következő furcsaság, amit egy X58-as alaplapon láthatunk, az nem más, mint a hat darab DDR3-as memória foglalat. Ezekre a háromcsatornás memóriavezérlő miatt van szükség: egy ilyen alaplapban ahhoz, hogy a háromcsatornás mód nyújtotta előnyöket kiaknázhassuk, bizony három darab DDR3-as modulra van szükség. Vannak olyan megoldások is, amelyeken 4 darab DDR3-as memóriafoglalat van jelen, ezek inkább a költséghatékony termékekre jellemzőek, mint amilyen a Gigabyte EX58-UD3R. A hat darab memóriafoglalattal ellátott alaplapoknál maximum 24 GB-nyi, míg a négy darab memória slotot tartalmazó egységeknél maximum 16 GB-nyi rendszermemória használatára nyílik lehetőség.

Miután az alapokat nagyjából helyretettük, most ismerkedjünk meg tesztünk szereplőivel, pontosabban először azok specifikációival. Az alábbi táblázatban minden szükséges információt megtalálunk az alaplapokkal kapcsolatban.

Az alaplapok specifikációi. A kép nagyítható!
A bevezető és a táblázat után most már jöhetnek maguk a versenyzők egyenként, képekkel, részletesen. Lapozzunk is!

Első versenyzőnk az ASUS kínálatából érkezett. Az alaplap tetszetős, a gyártóra jellemző kék színű dobozban érkezett, amely a termék minden fontosabb tulajdonságáról tartalmaz információkat, sőt, a hátoldalon ezekről részletesebben is olvashatunk. Mindenképpen hasznos dolog, ha a doboz ennyire informatív. A doboz elején egy felhajtható lap alatt egy kétoldalas listát is találunk, amely szintén a termék főbb tulajdonságairól próbál némi képet adni. A doboz belsejében a felső szinten egy fehér kartonlapon foglalnak helyet maguk a kiegészítők.

A doboz eleje.A doboz hátulja

















A gyártó az alaplaphoz megszokott módon mellékeli a felhasználói kézikönyvet, valamint a gyors üzembehelyezési útmutatót, amelyek segítségével könnyedén választ találunk a rendszer összerakása közben felmerülő kérdéseinkre. A papír alapú leírások mellett egy telepítőlemez is helyet foglal, amelyen az alaplaphoz tartozó eszközillesztő-programok, valamint a különböző segédprogramok foglalnak helyet. Természetesen ahogy azt a cég korábbi alapjainál már megszokhattuk, úgy ennél a modellnél is lehetőség van a szoftverek és eszközillesztő-programok automatikus telepítésére. A rendszer a különböző folyamatok között automatikusan újra is indul. Kényelmes és praktikus megoldás.

A leírások.A kellékek.














A termékhez a kiegészítők között négy darab SATA adatkábelt, valamint az alaplap hátlapi takarólemezét, illetve egy kétutas- és egy háromutas rendszerekhez alkalmazható SLI hidat is találunk. A gyártó a jó öreg IDE kábelt is mellékeli az alaplaphoz, de természetesen a szerelést megkönnyítő csatlakozók sem hiányoznak a sorból, amelyek rendkívül jó szolgálatot tesznek, ugyanis ha a rendszert szét kell szedni, akkor nem kell újra egyenként bevadászni a ház különböző gombjaihoz és ledjeihez tartozó csatlakozókat, hanem azokat a feliratozott adapternek köszönhetően egyszerre, gyorsan csatlakoztathatjuk az alaplaphoz.

ASUS P6T
A kiegészítők után vessünk néhány pillantást a főszereplőre, azaz magára a P6T alaplapra. A terméken az északi híd és a VRM áramkörök hűtéséhez kék színű hűtőbordák vannak jelen, az egységek között egy heat pipe teremt kapcsolatot. A felső VRM modulok és a déli híd chipje külön hűtőbordát kapott, ezeknél a termékeknél már nincs heat pipe. A passzív hűtés előnye, hogy hangtalan, ám a ház megfelelő szellőzéséről gondoskodnunk kell, ha nem akarjuk, hogy a nyári nagy melegben, esetleg tuning alkalmával az elégtelen hűtés miatt váljon instabillá a rendszer. Egy rendszerhűtő ventilátort helyezzünk el a ház elején (ez befújja a hűvös levegőt), egyet pedig a ház hátulján (ez pedig kifújja a meleget). Az alaplap specifikációiról a bevezetőben található táblázatból már hozzájuthattunk a kellő információkhoz, így ezekre most külön nem térünk ki, inkább az alaplap felépítéséből adódó problémákról beszélnénk. A SATA portok a szokásoshoz képest 90 fokkal elfordítva helyezkednek el a lapon, ami egyes házakban pozitív tulajdonságként fogható fel. A csatlakozók egy irányba néznek, így ha a hátsó kábelt ki akarjuk oldani, akkor először az előtte lévőt is ki kell pattintani, hogy hozzáférjünk a pöcökhöz. Ezt a hibát rendszeresen elkövetik a gyártók. A 90 fokos elfordítás helyett inkább hagyományos portok kellenének, amelyeknél mindig kifelé néz a SATA adatkábel rögzítője, a könnyebb szerelhetőség érdekében. A ZOTAC 9300-as mini ITX alaplapjánál ezt a problémát megoldották, méghozzá úgy, ahogy leírtuk, jó lenne, ha ezt a módszert más is átvenné. A másik komoly gond a memória slotok alatt elhelyezett SATA portok esetében jelentkezik. Hosszabb videokártya alkalmazásakor (pl. Radeon HD 4890) az adatkábelek kioldó pöcökjéhez nem lehet hozzáférni, mert az lefelé néz és a VGA miatt problémás a kioldása. Ettől eltekintve más problémát nem találtunk, talán a processzor ventilátorának tápcsatlakozója került még szokatlan helyre, de ez nem vészes.

Pozitívum, hogy az alaplapon van CMOS-clear gom a hátsó kivezetések között, valamint egy bekapcsoló- és egy reset gomb is a memória slotok mellett. Ezek rendkívül hasznosak. A kis kitérő után nézzük meg, hogy milyen portok vannak az alaplap hátsó kivezetéseinél.

A hátsó kivezetések.
A termék hátulján érdekes módon bal oldalon még találunk PS/2-es portokat, amelyekbe a régi billentyűzeteket és egereket csatlakoztathatjuk. Tőlük jobbra kettő darab USB 2.0-s csatlakozó foglal helyet, míg mellettük egy optikai és egy koaxiális audió kimenetet találunk. Jobbra haladva a kép közepén egy FireWire portot és alatta egy eSATA kivezetést láthatunk, míg megint csak jobbra haladva négy darab USB 2.0-s port, és a Gigabites Ethernet csatlakozója pózol. A sort a hat darab 3,5 mm-es jack audió kimenet zárja.

Az alaplap rendelkezik energiatakarékossági funkcióval is az EPU technológia jóvoltából. Az eljárás mindössze annyit tesz, hogy a processzor számára fenntartott 6 fázist ki- és bekapcsolgatja annak megfelelően, hogy a rendszer éppen mekkora terhelés alatt áll, így pedig némi energia megtakarítására nyílik lehetőség. A rendszer hatékonyságáról a fogyasztás és hőmérséklet  című fejezet alkalmával fogunk kitérni.


Végül, de nem utolsó sorban, vessünk néhány pillantást az alaplapon található BIOS-ra is. A rendszer bekapcsolása után, az Express Gate szoftver bejelentkező képernyőjét követően a DEL gomb megnyomásával léphetünk be a BIOS-ba, ami az ASUS alaplapoknál már megismert felépítést alkalmazza. A szoftver kezelése nagyon egyszerű, így a kezdők is könnyedén elboldogulnak vele. Hogy a BIOS-ban pontosan milyen menüpontok, illetve beállítások találhatóak, arról a fenti rövid videó ad némi képet.

 A második alaplap a Gigabyte műhelyéből érkezett. Ennél a terméknél is a gyártóra jellemző dizájnt láthatjuk a doboz esetében, nem történtek komolyabb módosítások. A csomagolás igényes, minden fontosabb információt közöl a benne rejtőző alaplapról csak úgy, mint az ASUS esetében. A fényes karton doboz belsejében egy keményebb, fehér doboz lapul, amelyben magát az alaplapot és a hozzá tartozó kiegészítőket találjuk. Nézzük is meg őket.

A doboz eleje.A doboz hátulja.
























A fehér kartondoboz belsejében először a leírásokat pillanthatjuk meg. A gyártó egy gyors üzembehelyezési útmutatóval és egy felhasználói kézikönyvvel próbálja megkönnyíteni a dolgát mindazoknak, akik saját gép építésébe vágtak. A leírások érthetőek, a képek segítségével minden fontos utasítást egyértelműen értelmezhetünk. A termékhez tartozik egy telepítőlemez is, amelyen az alaplap meghajtóprogramjai, valamint kiegészítő szoftverek foglalnak helyet. A telepítő rendelkezik automatikus móddal is, így a lemez behelyezése és néhány kattintás után minden szükséges driver automatikusan feltelepül. Hasznos megoldás ez a Gigabyte-nál is csak úgy, mint az ASUS termékénél.

Kellékek.Leírások.














A kábelek között egy IDE és egy Floppy kábel, valamint négy darab SATA adatkábel foglal helyet. A gyártó egy eSATA kivezetést is mellékel a termékhez, amelyen két darab SATA port és egy MOLEX csatlakozó is jelen van. A gyártó adatkábelt és MOLEX tápkábelt is ad a kivezetésekhez, így két darab merevlemez vagy optikai meghajtó gond nélkül a géphez kapcsolhatunk kívülről. A kellékek között egy két- és egy háromutas SLI híd, és a szokásos takarólemez is megtalálható, valamint egy, a többkártyás rendszereknél használható merevítő is helyet kapott a csomagban.

A csomagolás és a tartozékok vizsgálata után vessünk néhány pillantást magára az alaplapra is. A termék esetében az északi híd, a feszültségszabályzó áramkörök, és a déli híd egyaránt passzív hűtőbordákkal van ellátva, amelyek egyetlen 8 mm-es heat pipe-pa vannak egymással összekötve. A hűtés hatásfokára nem lehet panasz, de ezt csak akkor mondhatjuk el, ha az alaplapot egy jól szellőző házban helyezzük el.

Gigabyte EX58-UD4P
Az alaplap specifikációira külön itt sem térnénk ki, hiszen ezek az adatok a bevezetőben lévő táblázatból könnyedén kideríthetőek. A termék felépítése első ránézésre jó. A gyártó 90 fokban elforgatott SATA portokat használ csak úgy, mint az ASUS, ám ezek a portok ugyanazt a hibát tartalmazzák, amelyet korábban az ASUS esetében már kitárgyaltunk. A plusz két darab SATA port itt legalább jó helyre került, igaz, ezek is el vannak forgatva 90 fokkal. A +12V-os csatlakozó elhelyezése határeset, ugyanis a rögzítő fül a hátlapi csatlakozók miatt még éppen hogy kioldható ugyan, de semmiképpen nem biztosít kényelmes szerelhetőséget. Az alaplapon mikrokapcsolók formájában itt is jelen vannak a CMOS Clear-, a bekapcsoló- és a reset gombok, amelyek sok esetben igen-igen jól jönnek. Az alaplap felépítése összességében jónak mondható, több zavaró hibát nem találtunk.

A hátlapi csatlakozók.
A kivezetések között számos port van jelen, amelyeket most is balról-jobbra fogunk bemutatni. A bal oldalon a két darab PS/2-es port pózol, amelyek a billentyűzetek és egerek számára vannak fenntartva. Mellettük ennél az alaplapnál is egy optikai és egy koaxiális hangkimenet van jelen, míg tőlük jobbra egy FireWire port és a BIOS alaphelyzetbe állítását végző CMOS Clear kapcsoló látható. A sort összesen nyolc darab USB 2.0-s port folytatja, de a Gigabites Ethernet vezérlő csatlakozója és a hat darab jack audió kimenet is megtalálható a kínálatban. Az alaplap hátlapi kivezetései között ugyan nincs eSATA port, de ezt a hiányt kiküszöböli a mellékelt, két darab eSATA portot és egy MOLEX csatlakozót tartalmazó kivezetés, amelyhez minden szükséges kábelt megkapunk. Talán így még jobb is, mint ha csak egy egyszerű eSATA port állnak rendelkezésre, sőt, biztos.


Az alaplap BIOS-a a Gigabyte-tól elvárható minőséget és letisztultságot hordozza magában: az egyes funkciók jól csoportosított, könnyen áttekinthető menüpontokban foglalnak helyet, a tuning képességek pedig egyszerűen és gyorsan kiaknázhatóak. A BIOS pontos felépítéséről a fenti kis videóból tájékozódhatunk.

A harmadik alaplapot az MSI készítette. Ennél a terméknél igazán tetszetős csomagolást láthatunk: a fekete alap és a színes logók igazán jó összhatással bírnak, már-már vonzzák a tekintetet. A doboz hátulján az alaplap által támogatott fontosabb technológiákról találunk párszavas leírást, sőt, még a termék felépítésével kapcsolatos legfőbb információk is jelen vannak. A fekete karton alatt egy fehér kartondobozban lapulnak a kiegészítők és az X58-Platinum típusjelzéssel ellátott alaplap is. Mire várunk még? Nézzük meg őket közelebbről!

A doboz eleje.A doboz hátulja.
























A doboz belsejében példás rend uralkodik, első körben itt is a leírásokat pillanthatjuk meg, amelyekből bizony van szép számmal. A rendszer összeszerelését egy nagy fekete papírlap könnyíti meg, amely nem más, mint a gyors üzembehelyezési útmutató. Ezen kívül a felhasználói kézikönyv, valamint a szükséges telepítőlemezek sem hiányoznak a sorból. A telepítő lemezek közül az első az alap szoftvereket és a drivereket tartalmazza, a telepítő egy tetszetős menüvel indul, de sajnos nem tartalmaz automatikus telepítési módot, ami hiányosság. A kiegészítő lemezen extra tartalmak foglalnak helyet.

Tartozékok.Leírások.














A kábelek között összesen négy darab SATA adatkábel foglal helyet. A csomag részét képezi egy MOLEX->SATA tápkábel átalakító is, amely az előző két alaplapnál hiánycikk volt. A sort egy IDE kábel, két darab kétutas Crossfire híd és a szokásos hátlapi takarólemez zárja. Az extrák között egy kétportos USB kivezetés, valamint néhány, a szerelést könnyítő tüskesor is helyez kapott, amelyekkel például a ház gombjaihoz és ledjeihez tartozó kábelek szerelését próbálja megkönnyíteni a gyártó.

MSI X58-Platinum
Az MSI alaplapjánál az északi- és déli hidakon egy-egy passzív hűtőborda foglal helyet, amelyek között kettő darab heat pipe húzódik. A feszültségszabályzó áramkörök ennél az alaplapnál külön hűtést kaptak, nincs heat pipe kapcsolat köztük, és a hidak között. A SATA portokkal kapcsolatos hibák itt is fennállnak, ezeket már korábban kitárgyaltuk az ASUS és a Gigabyte alaplapjainál. A +12V-os tápcsatlakozó elhelyezése jó, valamint az is pozitívum, hogy ennél az alaplapnál is megtaláljuk mikrokapcsolók formájában a bekapcsoló-, reset és CMOS Clear gombokat. Az egyetlen különlegesség, ami szembetűnő lehet, az a reset gomb melletti DIP kapcsoló. Az egység segítségével az alaplap BCLK órajelét módosíthatjuk a kapcsolók állásától függően 133 MHz-re, 166 MHz-re vagy 200 MHz-re. Természetesen ez az érték a BIOS-ból is módosítható pár másodperc alatt. Az alaplapon számos kék SMD led foglal helyet, amelyek igen erős fénnyel világítanak, ezeket a BIOS-ban nyugodtan kikapcsolhatjuk.

Hátlapi kivezetések.

A felépítés után vessünk néhány pillantást a hátlapi csatlakozókra. Az MSI mérnökei is úgy döntöttek, hogy a PS/2-es csatlakozókat alkalmazzák az alaplapon, így ezeket a bal szélen láthatjuk. Mellettük négy darab USB 2.0-s port, alattuk pedig egy FireWire port, egy optikai audió kimenet és egy eSATA port foglal helyet. A sorban tovább haladva a CMOS Clear gombot, további négy darab USB 2.0-s portot, valamint két darab Gigabites Ethernet portot találunk. A jobb oldali szélen már csak a hat darab jack audió kimenet foglal helyet.


A termék BIOS-a ebben az esetben is jól átlátható, illetve jól kezelhető, így mind rutinbeállítások, mind pedig tuning esetén könnyű dolguk van a felhasználóknak. A BIOS pontos felépítéséről ezúttal is egy kis videó segítségével kaphatunk képet, ez fentebb látható.

A tesztkonfiguráció

Processzor: Intel Core i7 920 (2,66 GHz, QPI @ 6,4 GT/s)
Memória: Geil DDR3-1333, 3 x 2 GB (CL7-7-7-24, 1T)
Videokártya: XFX Radeon HD 4890
Merevlemez: WesternDigital 160 GB (SATA 2)
Optikai meghajtó: NEC DVD ROM
Tápegység: Corsair HX520
Szoftver: Windows Vista Ultimate x64, Catalyst 9.6


Merevlemez-kezelés

Az alaplapok tulajdonságainak tesztelését a jól ismert HDTune tesztprogrammal, vagyis a merevlemez kezelés vizsgálatával indítjuk. Az így kapott eredményeket az alábbi képeken láthatjuk:

ASUS P6TMSI X58-PlatinumGigabyte X58-UD4P











A fenti eredmények alapján a minimális olvasási sebesség az X58-Platinum esetében katasztrofális lett: mindössze 2,3 MB/s, miközben a másik két versenyzőnél ez az érték 30 MB/s körül volt. Maximális olvasási sebesség tekintetében alig volt különbség, átlagos olvasási sebesség tekintetében pedig a Gigabyte X58-UD4P nyert, igaz csak minimális különbséggel. A processzorterhelés esetében szintén alig-alig voltak különbségek, a legrosszabb értéket az ASUS P6T produkálta, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az első és az utolsó helyezett között mindössze 0,3% különbség volt. Átlagos elérési idő tekintetében a legjobb az MSI alaplapja, a legrosszabb pedig az ASUS-é lett.

Szintetikus- és egyéb tesztek

A szintetikus és játéktesztek alkalmával a memóriakezelésről, valamint a processzor és a rendszer összteljesítményéről próbáltunk némi képet alkotni. A megmérettetés alkalmával a már megszokott alkalmazások mellett most a 3DMark Vantage és a POVRay programokat is bevetettük, sőt, a Photoshop CS4-es változatában is elvégeztünk egy rövid tesztet. Az eredményeket ezúttal is táblázatos formában összesítettük, ugyanis így egy pillantással, azonnal láthatóak az erőviszonyok főleg azért, mert a minimum és maximum eredményeket piros, illetve zöld háttérszínnel emeltük ki.

A teszteredmények. A zöld mező a fölényt, a piros az utolsó helyet jelenti.
A kissé nagyra sikerült táblázat szerint egyértelműen az MSI alaplapja kiáltható ki tesztgyőztesnek. Az ASUS alaplapja 13 darab, míg a Gigabyte-é 11 darab piros lapot gyűjtött össze, így a második helyre a Gigabyte X58-UD4P lett. Az alaplapok között helyenként minimális különbségek láthatóak, néhol ezek hibahatáron belüli értékeknek minősülnek.

Így vagy úgy, a szintetikus tesztek alkalmával az MSI alaplapja vitte el az első helyért járó címet. Hogy a fogyasztással és hőmérsékleti értékekkel foglalkozó tesztek alkalmával mi lesz a végeredmény, az a következő oldalon kiderül.

Fogyasztás

Az egyes alaplapokkal ellátott rendszerek esetében ezúttal is elvégeztük a megszokott fogyasztásmérést. A termékeknél megnéztük, hogy a SpeedStep és az EIST technológiák bekapcsolásakor miként alakul üresjáratban, valamint a Cinebench R10-es alkalmazás és a Company Of Heroes futtatásakor. Az eredmények az alábbi grafikonon szerepelnek:


Az alaplapoknál természetesen kétféle módon mértük az üresjárati fogyasztást: első körben az EIST és SpeedStep technológiák bekapcsolásával, majd az alaplap gyártója által alkalmazott energiatakarékossági funkciót is bekapcsoltuk. A legalacsonyabb üresjárati fogyasztást az ASUS P6T alaplapja mutatta fel mind az EIST és SpeedStep eljárások, mind pedig az EPU technológia alkalmazásakor. A második helyet a Gigabyte és a Dynamic Energy Saver funkció érte el, míg a "legpazarlóbb" az MSI alaplapja lett. A Cinebench nyolc szálon futó tesztjét a legkevesebb energia felhasználásával a Gigabyte alaplapja futtatta le, míg a legtöbbet ennél a tesztnél az ASUS P6T-je fogyasztotta. Az MSI a két rivális között félúton helyezkedett el. Érdekesség, hogy a legfrissebb CPU-Z alkalmazása során kiderült, hogy a Gigabyte alaplapja sem a processzor órajelét, sem annak szorzóját nem vette vissza alapjáraton, ennek fényében pedig elég szép a fent látható üresjárati eredmény. A termék BIOS frissítés után sem volt hajlandó a processzor órajelének és szorzójának visszavételére, sőt, a BIOS-ban hiába állítgattuk lefelé a CPU szorzóját, a rendszer mindig 20x-os szorzóval indult. Érthetetlen.

A játék teszt alkalmával a Radeon HD 4890-es videokártyával ellátott rendszerek bizony keményen megdolgoztatták a villanyórát, bár a Cinebench teszthez képest csak alig-alig emelkedtek a fogyasztási értékek. A legtöbbet most is az MSI alaplapja fogyasztotta, míg a második helyre az ASUS P6T-je futott be 2W-os különbséggel. A Gigabyte alaplapja a maga 265W-os fogyasztásával első lett. Összességében a kép elég vegyes, hol az egyik, hol a másik alaplap nyer, de az eredmények alapján talán az MSI lapja mondható a legnagyobb étvágyúnak a mezőnyben.

Hőmérsékletek

Az alaplapok északi és déli hídjainak hőmérsékletét műszeres méréssel elemeztük üresjáratban, illetve teljes terhelés alatt. Az egyes módokban tapasztalt értékeket ezúttal is diagramokba foglaltuk, amely az alábbi képeken láthatóak.




Az északi hidak közül a Gigabyte és az MSI megoldásainál mértük a legmagasabb hőmérsékletet, míg ebben a körben az ASUS terméke a maga 48 fokos értékével a mezőny leghűvösebb megoldásának bizonyult. A déli hidak esetében már fordult a kocka: az ASUS P6T-nél a kisméretű hűtőborda bizony keményen forrt terhelés alkalmával, az egységnél 62 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk, ami a mezőny másik két tagjának eredményeihez képest bizony 10 Celsius fok körüli többletet jelent. Pedig csak alkalmazni kellett volna a heat pipe technológiát, mint ahogyan azt a riválisok is tették. Az MSI és a Gigabyte terméke közül a Gigabyte-é üzemelt melegebben, igaz csak két Celsius fok volt kettőjük között a különbség.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a passzív hűtéssel ellátott alaplapok esetében fokozottan oda kell figyelni a megfelelő rendszerhűtésre, különben a nagy nyári melegben kellemetlen meglepetések érhetnek, a gép instabillá válhat.

Tuning

Az alaplapokat egy pici tuningnak is alávetettük, hogy lássuk: vajon melyik gyártó terméke képes a legmagasabb BCLK órajelek biztosítására? Nos, az eredményekkel kapcsolatban az alábbi kis táblázatból juthatunk információkhoz:


Ahogy az a fenti képen látható, a legjobb minden kétséget kizáróan a Gigabyte alaplapja lett a maga 212 MHz-es BCLK eredményével. Ennél az órajelnél feljebb már nem volt stabil a rendszer, így megelégedtünk ezzel az értékkel is végeredményként. Az ASUS P6T esetében 205 MHz-ig sikerült eljutni, ami szintén igen-igen szép eredmény. Az MSI X58-Platinum csalódás volt. A QPI órajalet minden alaplapnál Slow Mode beállításra tettük, kivéve az ASUS-t, ahol ilyen opció nem volt, ott AUTO módban hagytuk.

Az MSI alaplapnál hiába próbálkoztunk a DIP kapcsolókkal belőni a 200 MHz-es BCLK órajelet, a rendszer el sem indult. A BIOS-ban és a kapcsolókkal való hosszas szenvedés után feladtuk a 200 MHz-es órajellel való küzdelmet és lejjebb vittük a szintet. Végül 175 MHz-ig maradt stabil a rendszer, ami a két rivális eredményeihez képest igen-igen csapnivaló. No, de ez van.

MSI X58-Platinum: teljesítményben jó, fogyasztásban és tuningban nem.

Amennyiben a nyers teljesítményt nézzük, akkor az MSI X58-Platinum mellé kell letennünk a voksunkat, ugyanis ez az alaplap érte el a legtöbb első helyezést a tesztek során, más kérdés, hogy sok esetben minimálisak voltak az egyes alaplapok közötti különbségek. Az MSI terméke tuning képességei miatt az overclockerek számára nem jó választás, és fogyasztását tekintve sem nyújtott kimagasló teljesítményt, akár a terheléses teszteket, akár az enegiatakarékossággal kapcsolatos teszteket is nézzük, még ha néhol minimálisak is a különbségek az egyes versenyzők között.

Az alaplap a maga 58000 forint körüli árával versenyképes megoldás lehet a piacon, a tuningképességeket leszámítva a teljesítménnyel és a szolgáltatásokkal nem lehet probléma. Zavaró működésbeli eseményt nem tapasztaltunk a terméknél: mind a szerény tuning, mind pedig átlag felhasználás alkalmával beton stabilan üzemelt, ami fontos szempontnak mondható. Az X58-Platinum meggyőző teljesímténye miatt jó alternatívának minősül.


ASUS P6T: kiegyensúlyozott alaplap alacsony fogyasztással és jó tuningpotenciállal

Az ASUS terméke a tesztek során ugyan nem domborított valami nagyot, de összességében azért nagyjából felvette a versenyt a két rivális alaplapgyártó termékeivel. Az ASUS EPU technológiája igazán jól sikerült, az üresjárati fogyasztás ennél a terméknél volt a legalacsonyabb akkor is, ha az EPU be volt kapcsolva és akkor is, ha nem. Az alaplap teljesítménye és szolgáltatásai teljesen rendben vannak, a mellékelt kiegészítőkre és a termék minőségére szintén nem lehet panasz. A tuningpotenciál sokkal jobb, mint az MSI alaplapjánál, viszont a Gigabyte szintjét még így sem sikerült elérni. Összességében a termék kifejezetten ajánlott mindazoknak, akik egy stabil, ütőképes rendszert akarnak összerakni, akár két videokártyával is, és természetesen a tuning előnyeiről sem szeretnének lemondani. Az ASUS P6T 62000 forint körüli árával már drágább az MSI lapjánál, de ha kettőjük közül kéne választani, akkor véleményünk szerint az ASUS megoldása a nyerő. Az alaplap egyértelműen ajánlott vétel! 


Gigabyte EX58-UD4P: TUNINGBAJNOK, de kezelhetné normálisan is a CPU szorzót...

A Gigabyte alaplapja teljesítményét tekintve szintén átlagosnak mondható, ám ha tuningra kerül a sor, egyből megvillantja oroszlánkarmait. Az alaplap lett a tesztgyőztes a legmagasabb BCLK órajel eléréséért folytatott csatában, így ha egy jó tuningpotenciállal rendelkező rendszerre fáj a fogunk, akkor ne is keresgéljünk tovább a piacon. A termék szolgáltatásaival és felszereltségével szintén tökéletesen hozza a tőle és gyártójától elvárható szintet, a stabilitás, és az üzemi hőmérsékletek szintén kifogástalanok. A termék fogyasztás tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el, a DES technológia az elsőséghez nem volt elegendő a fogyasztásmérés alkalmával. Az alaplapnál bosszantó hiba, hogy a CPU szorzó állítgatásával semmilyen változást nem érünk el: a szorzó mindenképpen marad a 20x-os értéken, akár fejre is állhatunk, akkor is. Az EIST és SpeedStep technológiák bekapcsolásával sem változik a helyzet: sem a CPU órajele, sem annak szorzója nem csökken, hiába a BIOS frissítés és a különböző beállítások. Érdekes, hogy a fogyasztás vizsgálatakor ennek ellenére mégsem mutatkozott jelentős eltérés a mezőny többi tagjához képest.

Az alaplap most 60000 forint körüli áron vásárolható meg, ami alapján határozottan ajánljuk, főleg, ha tuningolni is szeretnénk rendszerünket és ehhez egy megbízható, stabil alaplapra van szükségünk, amellyel az egyes alkatrészekben rejlő utolsó extra Mhz-eket is kisajtolhatjuk. Az apró hibái ellenére is ajánlott vétel!

A tesztben szereplő alaplapokért köszönet a CHS Hungary Kft.-nek és az Expert Computer Kft.-nek!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. Zsolt501
2009.07.23. 11:03
VISSZA A CIKKHEZ

Kicsit ezek nincsenek túlárazva mert nekem kissé magasak ezek az árak 60e FT egy alaplapért plusz a RAM és a CPÚ és a VGA és HDD már bőven 300e FT körül járunk. És még nem is számoltam oda az optikai meghajtót és a házat táppal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. kmisi99
2009.07.23. 11:14
én nagyon meg vagyok elégedve az x58 as alaplapommal még bánom is hogy nem vettem drágábbat de így is nagyon jó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. J.o.k.e.r
2009.07.23. 11:20
Sajnos reálisak az árak, ugyanis high-end termékekről van szó, bár a prociból és az alaplapból vannak ennél jóval drágábbak is... Tipikusan ezek azok, amelyeknek nagyot szokott esni az áruk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. zsolt320i
2009.07.23. 11:38
szerintem meg vicc ez az árszint egy lapért!
aranyból van vagy mitől ennyi az ára?
ott van a GA-MA770T-UD3P lap, ami kb 20k (igaz amd-s lap, de az inteleseket nem ismerem) és egy nagyon jó tuning lap!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. kmisi99
2009.07.23. 11:42
Hát mondjuk tényleg nagyon drága én is sokallom
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. raiden
2009.07.23. 12:01
Joker, sokra mész azzal, ha leesik az áruk 30-ra, ha a proci ugyanúgy 80k marad bele...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. J.o.k.e.r
2009.07.23. 12:08
Az sem marad mindig 80k. Különben meg ha valaki nagyon akar, akkor talál olcsóbban is procit, persze nem zsír újat, de ez már más kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. polarx
2009.07.23. 12:34
Hát ha buták ruházzanak.. egy q-s procival ugyan olyan sebességgel kijössz fele annyiból komplett gépre értve.. max abba nincs ddr3 és?!.. sokra megyek vele gyorsabb lesz egy játék 1 fps-el vagy 2ms-el hamarabb nyillik meg a TC vagy 5 sec-el hamarabb bootol be a gép.. már a gépek réges régen a háttértárolókkal vannak fogva a legjobban.. ha volna minden gépbe a legjobb ssd-ből egy darab lenne vagy 2x-er olyan gyors ha 2x-er nem is bőven érzehető volna minden területen..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Cyberpunk
2009.07.23. 12:52
Nagyon jó a giga lapja én is ilyet vettem nem rég
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Joachim21
2009.07.23. 13:28
Nekem ASUS lapom van[X38as], és nagyon idegen volt a Giga, meg az MSI BIOS-a.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Tirexi
2009.07.23. 18:47
Merevlemez-kezelés-nél van egy elírás: Hihabyte X58-UD4P

Én pl tökéletesen meg vok elégedve az UD4P-vel ennél nem is kell drágább X58-as lap. A lényeg hogy támogatja alapból SLI-t, könyen kezelhető BIOS-a van, jól lehet benne tuningolni, és ez nekem bőven elég.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Multitask
2009.07.23. 21:11
Jó teszt, grat J.o.k.e.r. Szerintem elég alapos kis bevezetőt sikerült írni hozzá.
Nekem a Giga lap jön be legjobban. Asus lapon meg sem találtam a proci venti csatiját.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. J.o.k.e.r
2009.07.23. 21:35
Tirexi: köszi, javítottam is!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Joachim21
2009.07.23. 21:47
Ha megtaláltam volna a szerkeszt gombot, akkor ezt most oda írtam volna az előző hozzászólásomhoz, hogy külön jók voltak a videók! Lehetne az összeszerelésről is, meg a kicsomagolásról!

Multitask:
X38nál is 2x16 van, csak hogy teljes legyen a lista!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. pluto
2009.07.23. 22:38
Az a "tuningbajnok" szó egy kicsit sok, de jó teszt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Multitask
2009.07.24. 00:26
Igaz-igaz. Csak azért hagytam ki, mert azt már nem nagyon lehet kapni ahogy láttam. Na meg nagy sláger lett most az X48-DS5.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. pluto
2009.07.24. 00:52
Persze, mivel egy nagyonjó lap. Én is összetettem egyet, tényleg nagyon jó, engem csak az zavart hogy nem azt tudtam beállítani hogy 2,2 V-t kapjon a RAM, hanem azt hogy +0,4. Apróság, de nekem zavaró. Meg maga a BIOS elrendezése sem tetszik, persze ez sztem az én hibám, túl rég óta ASUS-t használok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. arkman
2009.07.24. 19:19
A QPI sebessége a Core i7 920-as processzor esetében 4,8 GT/s, ami 19,2 GB/s-os teljes sávszélességet jelent, míg a felsőkategóriás, azaz a Core i7 965 Extreme Edition modell esetében a QPI sebessége már 6,4GT/s, ami 25,6 GB/s-os sávszélességet eredményez
Ez nem igy van, az összes Bloomfield procinál 6,4GT/s re unlockolták a sebességet.
http://www.techpowerup.com/71752/Intel_Dec...7-940_CPUs.html
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Norbert09
2009.07.25. 20:28
Hali

Bizony ezeknek a lapoknak és prociknak is lejebb fog esni az ára, így volt, pl. amikor kijött az első 4 magos (Q6600) proci, 2007.januárjában cirka 230000Ft-ba !!!!!!! került, most meg bolhán meglehet venni 30-40 ezerér.

(vagy vegyük a jó régi X1950pro -atit, amikor sláger kártya volt (most sem rossz) az ára 50-60e Ft körül mozgott, most meg megveszed 10 rugóért...)

ehez képest az i7 920 a kb. 80-90e Ft-os árával nem sokba kerül
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. szabtam
2009.07.26. 11:42
egy 920-asat használtan, de garival már megkapni 50-60k-ért, olyanokat, amik teszteve voltak, és simán viszik a 3.8-4ghz-et.

off:

de van egy mellékszál: ezeknek a megjelenése jótékony hatással volt pl. a használt qx9650 árára. 85k-ért vesztegetnek, nem 1 db-ot. sőt ennyiért van olyan jól polírozott ES-es példány, ami ha lehet hinni a teszteknek, léggel 4.5ghz-et visz, 1.25v-on...

de ahhoz, hogy ilyen egyáltalán eladó legyen, kellett az i7 megjelenése is...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!