iPon Cikkek

Zenés kiegészítők a HP-tól

Dátum | 2014. 11. 03.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | MULTIMÉDIA

A legújabb Hewlett-Packard notebookokkal együtt megérkeztek a nyáron bemutatott multimédiás kiegészítők is, melyek közül két fejhallgató és két hangszóró lapult abban a relatíve apró dobozban, melyet a gyártó friss hordozható gépei mellé csúsztatott nekünk kipróbálásra. Tekintettel arra, hogy nyár közepe óta nem jártak nálunk ilyen eszközök, díjaztuk az ötletet. Lássuk, mi is volt abban a bizonyos csomagban. A legvékonyabb kiegészítő a H7000 névre hallgató vezeték nélküli headset volt, amelyre nagyon kíváncsiak voltunk, hiszen viszonylag nehéz manapság elfogadható áron Bluetooth fülest találni, amely az elképzeléseinknek megfelelő hangminőséget képes produkálni. A doboz tanúsága szerint a mikrofon az egyik hangszóró burkolatába van integrálva. A legnagyobb dobozban a H7000-es vezetékes megfelelője bujkált. A H2800 tesztünk legolcsóbb kiegészítője volt, ám ránézésre egy komolyabb headset benyomását keltette, hiszen mikrofonnal ő is rendelkezik, ráadásul kinézetét tekintve megszólalásig hasonlít vezeték nélküli társára. Meglátjuk, melyik éri meg jobban az árát, ha egyáltalán megéri bármelyik is.
Legalább annyira érdekesek a hordozható hangszórók, melyekből szintén kettőt kaptunk, egy olcsóbbat és egy drágábbat. A Roar család a HP új Bluetooth-os hordozható hangszóróit/hangszórórendszereit jelenti, amely jelenleg három tagot számlál. A Roar Mini a legkisebb, amolyan belépő modell, egyetlen hangszóróval, a simán csak Roarnak nevezett termék már kettőt tartalmaz, a Roar Plus pedig már némileg fejlettebb sztereó rendszerként funkcionál és képes tölteni a rákötött mobiltelefont is. A rövid bevezető után lássuk, mire képesek a mindennapi használatban ezek a kiegészítők, melyek közül a fejhallgatókkal kezdjük az ismerkedést. A vizsgálat során többek között olyan előadók műveit hallgattuk meg, mint Slash, Michael Jackson, Michael Bublé, a Pendulum, az Icon for Hire, Snoop Dogg vagy éppen a Green Day.
Elsőként a tavaly év végén megjelent vezeték nélküli H7000-es headsetet bontottuk ki - nem véletlenül, ugyanis az utoljára nálunk járt - szintén vezeték nélküli - JBL fejhallgató hasonló árban nem teljesített túl jól, ráadásul azon még mikrofon sem volt. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy mennyit változott - ha változott - a technika az elmúlt pár évben, hiszen a mobil eszközök számának növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik jó minőségű, ugyanakkor kábeltől mentes fülesekre.
A specifikációkat elnézve biztos, nem fogunk lázba jönni, a 6W-os (RMS) összteljesítmény abszolút átlagosnak mondható, ahogyan a frekvenciaátvitel is. A 4 ohm-os impedancia számunkra kevésbé érdekes, az érzékenység viszont annál inkább, ugyanakkor hiába kerestük, se a dobozon, se az interneten található dokumentációkban nem leltünk rá a bűvös értékre. Minden Bluetooth 2.1 vagy magasabb verziószámú adapterrel rendelkező készülékkel képes együttműködni, mobiltelefonok esetében legalább Android 3.0, illetve iOS 4.3 rendszerszoftver szükséges, PC-ket illetően pedig Windows XP vagy annál újabb.
Foglalkozzunk viszont fontosabb dolgokkal, például, hogy mit tud ez a füles és milyen használni a hétköznapokban. Kezdjük rögtön az anyaghasználattal, amely nagyon kellemes, a fejpánt mindkét oldala vastagon gumírozott és bár a használati élményhez nem sokat tesz hozzá, mégis jó ránézni, jó érzés végighúzni rajta az embernek a kezét - apróságok, amik olykor alattomos módon formálják az összképet. Az viszont már kevésbé elhanyagolható, hogy kellően rugalmas ahhoz, hogy hosszútávon se nyomják az egyébként jó eséllyel műbőrből készült párnák a fülünket. A pánt magassága elég tág keretek között állítható, attól nem kell tartanunk, hogy túl kicsi vagy túl nagy lenne a kobakunkra. A párnák a könnyebb szállíthatóság érdekében be is hajthatók, de ez szintén segít abban is, hogy a fejünkön pont úgy álljon a füles, ahogy kell. A pántok kifelé is forgathatók, ha esetleg túlságosan hátra helyeznénk a fejünkön, akkor se legyen gond, hogy nem arra állnak a hangszórók, amerre ideális lenne.
A bal oldalon találunk egy apró csúszkát, amely az egyetlen vezérlőgomb is egyben az egész headseten. A segítségével tudunk számot léptetni előre, illetve hátra, valamint, ha hosszan eltolva tartjuk, akkor a füles saját hangerejét tudjuk le-fel állítani. Ebből egyenesen következik, hogy a számokba való beletekerést nem támogatja. A gomb megnyomásával tudjuk leállítani az éppen hallgatott zeneszámot, illetve újra elindítani, de szintén ezzel tudunk beérkező telefonhívásokat felvenni, valamint letenni. Szintén ennek a gombnak a segítségével tudjuk ki- és bekapcsolni a headsetet, ehhez három másodpercig kell nyomva tartanunk. Amennyiben még nem párosítottuk össze a forrásként használni kívánt eszközzel vagy másik forrást szeretnénk használni, akkor a gombot 3 helyett 8 másodpercig kell nyomva tartanunk, így láthatóvá válik az eszköz. Egyszerre legfeljebb két aktív kapcsolatot tud fenntartani, ez hasznos lehet olyan esetekben, amikor mondjuk otthon vagyunk, zenét hallgatunk vagy filmet nézünk, így nem halljuk, ha befut egy hívás a telefonunkra. Amennyiben azzal is összepárosítjuk, úgy elkerülhetjük a nem fogadott hívásokból eredő kellemetlenségeket. Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor a privát telefonunkról hallgatunk zenét hazafelé menet, de nem szeretnénk elmulasztani a cégesre beérkező hívásokat sem. Ha már itt tartunk, a szintén a baloldalon található mikrofon hangminősége kitűnő, több telefonnal is volt alkalmunk tesztelni és a másik fél minden esetben pozitív visszajelzést adott számunkra. A fejhallgató rész hangminőségével abszolút elégedettek voltunk, bár tény, hogy egy hangszínszabályzó elkelt a sikerhez, így jelenleg a népszerű Spotify alkalmazás PC-s és Mac-es változata némileg hátrányban van az egyéb programokkal szemben. Mi a hangminőség teszteléséhez éppen ezért a Spotify-on kívül az iTunes-t is igénybe vettük, ahol igyekeztünk a legjobb minőségű anyagainkat összeszedni a hitelesség kedvéért. A Bluetooth-os fejhallgatókra olykor jellemző torzításnak és minőségromlásnak nyomát sem tapasztaltuk, amelyet mindenképpen jó kiindulópontnak tekintettünk. A hangátvitel nagyon minimális késéssel történik, ezért filmnézésnél sincs zavaró csúszás a hang és a kép között. Alapvetően elmondható, hogy a kevés magas hang és a közepes mély hangok (150-250 Hz) túlzott erőltetése az, amelyre figyelni kell minden alkalmazás esetében, ezeket kell korrigálnunk a siker érdekében. A mély hangok egyébként meglepően dominánsak és viszonylag nehéz rávenni a fülest, hogy torzítson. Az alábbi képen a mi, nagyjából végleges beállításunk látható.
A gyártó szerint egyetlen töltéssel 8 órán keresztül tudjuk aktívan használni a H7000-et, ami nem tudjuk, milyen hangerőre érvényes, ugyanis nekünk gond nélkül sikerült kihozni belőle 10-et is, igaz, a forrás jellemzően egy méteren belül volt és mivel nem utcán használtuk a fülest, így a hangerő is visszafogottabb volt. Ha már itt tartunk, amennyiben az eszközt nagyon halkan használjuk, minimális környezeti zaj beszűrődhet a párnák és a fülünk között, amely zavaró lehet, bár ez a fajta felhasználás nem feltétlenül életszerű. A mellékelt - amúgy szabvány micro USB - kábellel nagyjából másfél óra alatt tudjuk teljesen feltölteni az apró lítium-ion akkumulátort, viszont érdemes megjegyezni, hogy USB-n keresztül nem tudunk vele zenét hallgatni, az kizárólag csak a töltésre szolgál. A gyártó által írt hatótávolság maximum 10 méter, a mi tapasztalataink alapján inkább 7-8 a reális.
A vezetékes H2800 első ránézésre csak abban különbözik testvérétől, hogy kapott egy mákos tészta alapanyagra hasonlító másfél méter hosszú kábelt, de nem csak ennyi a változás. A mikrofon ugyanis szintén a kábelre költözött, ahogy a hangerőszabályzó és a bejövő hívásokat felvevő, illetve megszakító gomb is. A headset kialakítása ettől eltekintve teljes egészében megegyezik a drágább H7000-ével, viszont egy furcsaságra figyelmesek lettünk, mégpedig, hogy a fejpánt sokkal erősebb és emiatt jobban a fülekhez nyomja a párnákat. Feltehetőleg a használat során némileg rugalmasabbá válik majd. Bár a viselete így se volt kellemetlen egy óra után, azért kezdetben a H7000 érezhetően kényelmesebb volt.
Nem csak a külső, hanem a belső is megegyezik a két modell esetében, ugyanis a H2800 pontosan ugyanúgy viselkedett zenehallgatás közben, mint vezeték nélküli társa, ennél fogva ugyanazt a hangszínképet használtuk a több órás próba során, mint a H7000-nél. A vezeték nélküli H7000 14990, míg a vezetékes H2800 5990 forintos ajánlott bruttó végfelhasználói áron vásárolható meg, ennyi pénzért pedig mindkét terméket csak ajánlani tudjuk. A garancia időtartama mindkét headset esetében két év.
Hewlett-Packard H7000 Wireless Headset Hewlett-Packard H2800 Headset
A hordozható hangszórók piaca az elmúlt egy-két évben nagyon felpörgött, mondhatni, szinte a semmiből nőtt ki. Mára már odáig jutottunk a választékot illetően, hogy az igazán kicsitől a feltűnően nagy méretűig mindenféle hangszórót, olykor hangszórórendszert kapni, az árak pedig legalább ilyen széles skálán mozognak. A Hewlett-Packard inkább az alsóbb régiókat célozza meg új Roar termékcsaládjával, melynek két olcsóbb tagja járt nálunk.
Az ismerkedést a sorban középső, egyszerűen csak Roar névre keresztelt hangszóróval kezdtük, amely vidám ezüst-kék színével már szállítás közben is szinte kikívánkozott a dobozból (a termék egyébként sárga-ezüst és fehér-ezüst színkombinációban is elérhető). 500 grammos tömegével pont annyira tűnik nehéznek, hogy érezzük, van benne anyag, viszont ne okozzon gondot, ha magunkkal kell vinni - a szállításhoz egy csinos fekete szütyőt is kapunk.
Bár a többség nem ezért fogja nyilván megvenni, de jó, ha tudjuk, hogy minden Roar családtag rendelkezik egy beépített mikrofonnal, így - amennyiben telefonnal párosítjuk össze őket - az oldalt található dedikált gomb segítségével fogadni és megszakítani is tudunk beérkező hívásokat. Ezek mellett találjuk a hangerő szabályzó gombokat (némítás nincs), melyekkel kivételesen számot nem tudunk léptetni sem előre, sem hátra, de talán ez egy hangszórótól nem is feltétlenül elvárás. Természetesen nem kötelező a Bluetooth használata, választhatjuk helyette a klasszikus jack kábeles megoldást is, ami olyankor jön jól, ha nem kell messzire tennünk a hangszórót a forrástól, amelyen így kikapcsolhatjuk a Bluetooth-t, jelentősen kitolva az üzemidejét. Maga a hangszóró papíron egyébként 60%-os hangerőn 8 óráig bírja egyetlen feltöltéssel, amely 100%-on való használattal 4 órára esik vissza. Valószínűleg a HP alkalmazottai ezúttal is valós körülmények között teszteltek, ugyanis ezek az értékek nagyjából egybevágnak a mi tapasztalatainkkal.
Ami az egyik legfontosabb tulajdonságot - a hangzást - illeti, a Roar remekül helytállt és élvezet volt használni a mindennapokban. Bár két hangszórója ellenére sem beszélhetünk sztereó rendszerről (túl sok jelentősége nincs, hiszen a két hangkeltő közvetlenül egymás mellett van), a hangzás, amit produkál nagyon kellemes. Viszonylag sok a mély hang (amely a gyakorlatban a 100 Hz feletti tartományt jelenti) és nincsenek zavaró frekvenciák, minden régió ugyanolyan hangerővel szólal meg, ez az első számú oka a tiszta hangzásnak. Ez azért is jó hír, mert így nem vagyunk rászorulva a hangszínszabályzókra, mint a két fejhallgató esetében. A készülék ki- és bekapcsolását követően egy kicsit gépies női hang tudatja velünk, hogy most éppen mi is történt. Érdekes, de némileg haszontalan - és kikapcsolhatatlan - funkció.
A hangerő abszolút elegendő egy kisebb lakás hangosításához, mi jellemzően az előszobában használtuk, így mind a közelben lévő konyhában, mind a mellette lévő hálószobában könnyedén hallgathattuk kedvenc zenéinket. A késés itt is minimális a forrás és a hangszóró között, így akár filmet is nézhetünk vele gond nélkül. Ami a hatótávot illeti, a HP által ígért maximum 10 méter ez esetben is inkább 7-8-nak tekintendő.
A hófehér a narancs színben is elérhető Roar Mini már kevésbé volt meggyőző, legalábbis, ami a hangminőséget illeti. Nyilván itt egyetlen hangszóró birtokában nincs értelme sztereó hangzásról beszélni, viszont fontos tudni, hogy a Roar Mini nem az előbb bemutatott Roar “elfelezett” változata. Erre a használat során hamar rájövünk, ugyanis bár hasonló hangtisztasággal rendelkezik, a mély hangok nagyon csekély mértékben vannak jelen a produkcióban. Ha megnézzük a hivatalos specifikációt, rögtön rájövünk, miért - a megszólaltatni képes tartomány alja 200 Hz.
A hangerőt természetesen ezúttal is bal oldalon tudjuk szabályozni, számot léptetni a Roar Mini sem képes, viszont megmaradt a jack kábelen keresztüli forrás lehetősége, ha nem lenne kéznél Bluetooth-képes eszköz például. Ezúttal megszabadulunk a sejtelmes női hangtól, amely a nagyobbik Roarnál ki-bekapcsolás során szólalt meg. Van ugyanakkor továbbra is hordtáskánk és beépített mikrofonunk, utóbbihoz pedig dedikált hívás felvevő-letevő gomb a hangerő szabályzók mellett.
Hangerő tekintetében a Roar Mini ha nem is sokkal, de elmarad az eggyel drágább változattól, van viszont egy olyan tulajdonsága, amellyel a sorozat többi tagja képtelen versenyezni, ez pedig az üzemidő. 60%-os hangerőn ugyanis akár 28 óráig bírja egyetlen feltöltéssel, de 100% mellett is kitart 8 órán keresztül. Ez tipikusan az a hangszóró, amellyel az emberek a strandra fognak járni, esetleg kávézók, bárok vagy galériák nehezebben bekábelezhető lyukait tudják kitölteni velük - feltéve, ha a papíron maximum 10, a valóságban inkább 7 méteres maximális hatótávval meg tudnak birkózni. A Roar Mini ajánlott bruttó végfelhasználói ára 14990 forint, míg a sima Roarért 29990 forintot kell kifizetnünk a kasszánál. Mindkét termékre 2 éves jótállás vonatkozik, amely nem minden konkurens modellre mondható el, ugyanakkor legtöbbjük olcsóbb a HP portékáinál. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a Roar családnak igenis helye van a piacon, a legtöbb esetben ugyanis van olyan tulajdonságuk, ami miatt kiemelkednek a tömegből. A Roar Mininél ilyen a hosszú üzemidő, a sima Roar esetében pedig a hangminőség. Mindkét terméket érdemes számításba venni, ha hordozható hangszórót keresünk.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!