iPon Cikkek

Zotac Zbox HD-AD01: a látszat néha csal

Dátum | 2010. 11. 29.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

A nemrégiben tesztelt ASRock HTPC mellett egy másik konfiguráció is vendégeskedett nálunk a napokban, ami nem más, mint egy barebone, azaz félkész számítógép. A termék a Zotac műhelyéből érkezett és a ZBox HD-AD01-es típusjelzést viseli. Az AMD Congo platformjára alapozó kis rendszer a specifikációi alapján igen vonzónak tűnik, de hogy valójában mire képes, az a cikk végén fog kiderülni. A Zotac és annak ZBox konfigurációi már idehaza sem ismeretlenek: a termékek nálunk is elérhetőek és olykor-olykor még híreink között is találkozhatnak velük az érdeklődők.


A tetszetős kis konfiguráció esetében - és az esetek többségében - a barebone kifejezés azt jelenti, hogy a rendszer tartalmaz alaplapot, processzort és tápegységet is, amelyek egy számítógépházban kapnak helyet, ám egyes hardver elemeket nekünk magunknak kell összeválogatnunk saját igényeink és pénztárcánk "teherbírása" alapján. A Zotac ZBox HD-AD01 operációs rendszer, merevlemez és memória nélkül érkezik, így ezeket külön kell beszereznünk. Hogy pontosan milyen lehetőségeink vannak, azt a következő oldalon, a termék részletes bemutatásánál fogjuk kifejteni. Mielőtt azonban belevágnánk a bemutatóba és a tesztelésbe, vessünk néhány pillantást a Zbox technikai paramétereire is.


A kis készülék specifikációk tekintetében nem tűnik különlegességnek, ám ha azt nézzük, hogy 50000 forint alatti végfelhasználói árral bír, akkor egyből máshogy fest az ábra. A paraméterek alapján a ZBox elvben tökéletesen alkalmas HTPC célokra, sőt, belépő szintű számítógép konfigurációként is könnyedén megállhatja a helyét. Hogy ez így van-e, arra hamarosan fény derül, de előbb nézzük meg, hogy milyen csomagolásban érkezik a kis Zbox, illetve pontosan milyen tartozékokat kapunk hozzá.

A bemutató a következő oldalon kezdődik. Lehet is lapozni! :)

A Zotac pici konfigurációja egy tetszetős dobozban érkezett, amelynek a hátulján meglepő részletességgel olvashatunk a konfiguráció tulajdonságairól, pontosabban arról, hogy milyen csatlakozókat helyeztek el a mérnökök a terméken. A karton doboz kibontása után egy másik dobozzal találjuk szemben magunkat, amely fényes fekete festéssel és Zotac ZBOX felirattal bír. A fekete dobozkában maga a konfiguráció és a hozzá tartozó kiegészítők kaptak helyet, méghozzá példás rendben.

Doboz - 1.Doboz - 2.Doboz - 3.












A kiegészítők között a gyors üzembehelyezési útmutatót és a felhasználói kézikönyvet találjuk, amelyek egy külön kis fekete borítékban lapulnak. Mellettük még egy telepítőlemez is található, amelynek használata alap esetben gondot okozhat, de hogy miért is, arra hamarosan választ adunk.

2.1.


















A kellékek között egy táp adaptert, egy tápkábelt, egy állványt, valamint a  VESA konzolhoz tartozó csavarokat találjuk. Egyéb kiegészítő nincs jelen a dobozban, pedig egy távirányító azért még jó lett volna, akkor is, ha emiatt pár ezressel drágább lenne a csomag. Térjünk is rá magára a ZBox-ra.

A rendszer műanyag házban foglal helyet, amely fényes fekete festéssel rendelkezik. A festést a szállítási sérülésektől a fedlapon és a készülék alján egy-egy öntapadós, átlátszó fólia védi, amit használat előtt természetesen el kell távolítani, ugyanis a fólia a szellőzőket is eltakarja, így könnyen megsüthetjük a rendszert, ha nem biztosítjuk a megfelelő szellőzést. A rendszer a VESA konzollal összeszerelve, illetve összepattintva érkezik, kettőjük között egy vékony kis szivacsszerű lap foglal helyet, amely ugyancsak a szállítási sérülésektől próbálja megvédeni a ZBox-ot. A konzol eléggé érzékeny az ujjlenyomatokra, de ez tulajdonképpen nem is probléma, hiszen az a szerepe, hogy lehetővé teszi a konfiguráció monitor hátuljára történő felszerelését, amennyiben az adott megjelenítő rendelkezik VESA támogatásokkal, vagyis VESA furatokkal, de segítségével akár falra is rögzíthetjük a terméket. A konzol egy könnyen használható rögzítő mechanizmussal tartja a helyén a ZBoxot, ezt a rögzítőt pedig egyszerűen, egy műanyag lap megnyomásával oldhatjuk ki.

1.2.3.4.5.






1.2.


















A konfiguráció háza összességében igen-igen tetszetős: működés közben egy zöld, ledek által megvilágított karika díszeleg a ház egyik oldalán, amelynek fénye nem zavaró, de arra jó, hogy különleges megjelenést kölcsönözzön a terméknek. Ez a világítás nem kikapcsolható.

1.2.3.4.5.







1.2.































A ZBox előlapján egy USB 2.0-s portot, néhány aktivitást jelző ledet (Power, HDD, WiFi), valamint a szokásos audió csatlakozókat láthatjuk, de rajtuk kívül egy kártyaolvasó is jelen van a rendszerben, ami igen-igen jó hír, ugyanis a korábban tesztelt ASRock konfigurációból pont ez a kiegészítő hiányzott. A hátlapi kivezetések között négy darab USB 2.0-s portot, egy eSATA csatlakozót, valamint egy VGA és egy HDMI videó kimenetet helyeztek el. Utóbbinál már megszokhattuk, hogy a többcsatornás LPCM kimenetet nem támogatja, sajnos csak kétcsatornás módban működik. A sorban szerepel még a Gigabites Ethernet vezérlőhöz tartozó RJ45-ös port is, sőt, egy optikai audió kimenettel is rendelkezik a konfiguráció. A ház "alja", pontosabban egyik oldala egy kis konzolt is tartalmaz, amelybe a talp illeszkedik. A ház tetején van még egy további USB 2.0-s port is, amelyet egy gumilap takar el. Ezzel ki is veséztük a csatlakozókat.

Most foglalkozzunk a ház belsejével is egy kicsit, hiszen úgyis lesz vele némi dolgunk, mielőtt beüzemelnék a rendszert. Az már elsőre feltűnhetett, hogy optikai meghajtót nem tartalmaz a rendszer, ami komplikációkat jelent, amennyiben nem rendelkezünk USB 2.0-s külső optikai meghajtóval. E nélkül nem bírunk operációs rendszert sem telepíteni, azaz bírunk, de ez a helyzet egy átlagfelhasználó számára mindenképpen kihívást jelenthet. Az optikai meghajtó nélküli operációs rendszer telepítésre a következő oldalon még visszatérünk. Egyébként a driver lemez tartalmához is hozzáférhetünk, amennyiben a rajta tárolt fájlokat egy USB-s adattárolóra másoljuk egy másik konfiguráció segítségével. Amennyiben nincs másik konfigurációnk, akkor sincs baj, ugyanis az operációs rendszer telepítése után a gyártó weboldaláról leszedhetjük a szükséges drivereket, legalábbis Windows 7 és Windows Vista esetében mindenképpen. Windows XP-nél ez problémát okozhat, ott ugyanis a rendszer automatikusan nem ismeri fel sem a Gigabites Ethernet vezérlőt, sem pedig a WiFi adaptert.

A belső.
Erre a problémára még visszatérünk, most viszont nézzük, hogy hogyan is néz ki a termék belseje. Az elrendezés teljesen rendben van, bár a déli hídon lévő hűtőborda elsőre kissé picinek tűnik. Hogy mennyire tud ez a hűtőborda helytállni mondjuk komolyabb rendszerterhelés esetén, zárt házban, az szintén ki fog derülni. Az Athlon Neo processzort és a Congo plazform északi hídját egy kisméretű ventilátorral ellátott hűtő próbálja megfelelő hőmérsékleten tartani, de a rendszer egyéb alkatrészeinek hűtése tulajdonképpen nem megoldott, ugyanis a házban nincs rendszerhűtő ventilátor, ami megmozgatná a pici légtérben található levegőt. A rendkívül kevés hely miatt ez utóbbin nem is csodálkozhatunk.

1.2.3.4.5.








A 2,5 hüvelykes adattárolót egy jópofa megoldás fogadja, amely szerszámmentes szerelést biztosít. A meghajtót ferdén rá kell tolni a SATA adat- és tápcsatlakozót tartalmazó nyomtatott áramköri lapra, majd ezután be kell pattintani a helyére, így a műanyag rögzítő fülek stabilan megfogják. Memória foglalatból sajnos csak egyetlen egy áll rendelkezésre, ami DDR2-800 MHz-es So-DIMM modulokat tud fogadni. A gyártó arról sajnos nem ad információt, hogy a slotban pontosan mekkora a maximális kapacitással rendelkező memória modul, így mi egy 2 GB-os példánnyal próbálkoztunk, biztos, ami biztos. Mivel csak egyetlen memória foglalat áll rendelkezésre, így értelemszerűen csak egycsatornás módban futhat a memória alrendszer, ami 64-bites sávszélességet jelent. Ez elég karcsú, főleg egy olyan rendszerben, amelynek integrált videó vezérlője a rendszermemóriára támaszkodik.

A ház belsejével kapcsolatban egyéb megjegyzésünk nincs, talán csak annyi, hogy jópofa az a fekete rögzítő szalag, amely a processzorhűtő tápkábelét rögzíti a PCB-re. Egyébként a ház tetejének, pontosabban ez esetben az aljának a fedlapját két darab csavar tartja a helyén, amelyek kézzel könnyedén ki- és becsavarhatóak.

HDD slot.RAM slot.

















A rendszer tesztelése közben a 802.11 b/g/n típusú WiFi adapter esetében - amely nem rendelkezik külön külső antennával - azt tapasztaltuk, hogy az adatátviteli sebesség 802.11n hálózat alkalmazásával nem akar 8,9-9,5 MB/s fölé emelkedni, akármit is teszünk. Meglepő volt, tekintve, hogy az ASRock Core 100HT-BD esetében 16,5-18,5 MB/s közötti folyamatos adatátviteli sebességet mértünk ugyanebben a hálózati környezetben. Tény, hogy ez a rendszer gyengébb, de akkor is.

Ha már az ASRock Core 100HT-BD szóba került: azzal a konfigurációval ellentétben a Zotac ZBox tartalmaz gumilábakat, méghozzá nem is rosszakat. Egy pont ide. A ház összességében rendben van,de a hűtéssel kapcsolatban vannak félelmeink. Most vessünk pár pillantást a BIOS-ra. 

A Zotac ZBox elég spártai BIOS-szal érkezik, azaz  szinte csak a legszükségesebb beállításokat tudjuk elvégezni benne, órajel-emelésre nincs lehetőségünk, csak a memóriánál, de ott meg pont nem érdekli a rendszert, hogy mit állítunk be. A BIOS menü szerkezetileg egyébként rendben van, ugyanis könnyű benne eligazodni és könnyedén megtalálhatjuk az éppen keresett beállításokat, ám mégsem vagyunk vele maradéktalanul elégedettek.

Hogy miért? Nos, a tuning képességek hiányát még talán gond nélkül meg tudnánk bocsátani, hiszen egy olcsó, főként belépő szintű asztali számítógépnek és egyszerű HTPC-nek szánt konfigurációról van szó, de amellett már nem tudunk elmenni szó nélkül, hogy a rendszer a memória órajellel kapcsolatos beállításokat egyszerűen ignorálja, azaz akármilyen órajelet adunk meg, mindenképpen 300 MHz-en járatja (effektív 600 MHz) az egyetlen So-DIMM modult. Azzal szintén megbarátkoztunk volna, hogy csak egy memória slot van az alaplapon, de hogy a 64-bites adatsínen keresztül kapcsolódó modult ne járathassuk 600 MHz feletti órajelen, az már valahogy sok. A memória órajel jelen helyzetben azért fontos, mert az IGP a rendszermemóriából táplálkozik, így igen fontos, hogy könnyedén és gyorsan hozzáférhessen a számára szükséges memória mennyiséghez. 


A memória órajellel kapcsolatos probléma mellett egyéb kellemetlenséggel nem találkoztunk, de csúnya is lett volna, ha további problémákat gördít elénk a rendszer. A BIOS-ban a fenti videó segítségével nézhetünk szét.

Operációs rendszer telepítése optikai meghajtó nélkül

Ha optikai meghajtó nélküli konfiguráció vásárlásán törjük a fejünket, nem árt jó előre felkészülni arra, hogy ODD hiányában az operációs rendszer telepítése nem egy egyszerű feladat, legalábbis akkor, ha még sosem csináltunk ilyet. Az interneten számos leírást találhatunk a témában, amelyek egyszerűen és gyorsan elmagyarázzák, hogy mit hogy csináljunk. A Windows 7 USB-ről történő telepítéséhez itt találunk egy jó leírást, ami Windows Vista-hoz is használható; ezt hívtuk segítségül mi is a teszt alkalmával. Amennyiben segédprogrammal szeretnénk megoldani a kérdést, akkor itt nézzünk szét. A WinToFlash alkalmazás Windows XP-hez is jó, kezelése pedig a leírások szerint egyszerű. Ez utóbbit mi még nem próbáltuk ki, de hamarosan megtesszük.

Amennyiben a fenti műveletsorral nem szeretnénk foglalkozni, illetve mindenképpen szükségünk van egy optikai meghajtóra, akkor válasszunk egy USB 2.0-s külső DVD-írót, amely tulajdonképpen úgy funkcionál, mint ha egy belső ODD-ről lenne szó. Régebben - jó pár éve - gondot jelenthetett, hogy sok-sok olyan alaplap volt forgalomban, amelyek nem voltak képesek USB-s eszközről bootolni, szerencsére ezzel a problémával az esetek döntő többségében ma már nem kell szembesülnünk, ha új konfigurációt választunk.

A driverek telepítése szintén gondot okozhat, amennyiben nincs optikai meghajtónk. Windows Vista és Windows 7 esetében már az operációs rendszer telepítése után rendelkezésre áll az internet kapcsolat, így a szükséges drivereket a gyártó hivatalos weboldaláról beszerezhetjük (tűzfalra, vírusirtóra figyeljünk!), ám Windows XP esetében érdemes egy másik konfiguráció segítségével előre letölteni a drivereket és rámásolni őket egy USB -s adathordozóra.

Most, hogy már operációs rendszer, driverek és szoftverek is vannak a rendszeren, neki is láthatunk a tesztelésnek.

A konfiguráción ugyanazokat a teszteket futtattuk le, mint amiket az ASRock Core 100HT-BD esetében is használtunk, viszont a két termék összehasonlított teljesítményét az alábbi diagramokon nem ábrázoljuk, ugyanis nem lenne fair, ha egy harmad annyiba kerülő, jelentősen gyengébb rendszer teljesítményét egy teljesítményre sokkal jobban kihegyezett HTPC-ével mérnénk össze. Természetesen, mivel tudjuk, hogy sokan kíváncsiak lennének az összehasonlításra, így az éppen aktuális diagramot mindig a szövegben linkeljük majd, így senki sem marad információk nélkül.



3DMark VantageWinRARCineBench R11,5










Az AIDA tesztek - ez az az alkalmazás, amely a nagysikerű Everest helyébe lép és kinézetben egy cseppet sem különbözik tőle, de tudásban már annál inkább - eredményei nem hoznak különösebb meglepetést. A rendkívül karcsú memória órajel és az egycsatornás mód rányomja bélyegét a teljesítményre, de ettől a konfiguráció még lehet jó HTPC célokra. A fent említett összehasonlító diagramot itt találják az érdeklődők. A 3DMark Vantage, WinRAR és CineBench R11.5 tesztek eredményeitől szintén nem ájulhatunk el, de az 1,5 GHz-es Athlon Neo processzortól, illetve az egycsatornás memóriatámogatástól nem is várhatunk sokat. A CineBench R11.5 OpenGL tesztjében azért csűnyán elveri a Zbox az ASRock konfigurációját, de attól, hogy egy csatát megnyer, még a végső győzelem nem az övé.

Játékok

A játékok esetében is tisztán látszik, hogy ez a konfiguráció nem a hardcore játékosokat veszi célba, így 3D-s teljesítménye is ennek megfelelően alakul, viszont az Intel HD Graphics szintjét azért hellyel-közzel hozza. A rendszer Far Cry 2 alatt és a Resident Evil DirectX 9-es változatában nagyjából úgy teljesít, mint az Intel HD Graphics IGP-vel ellátott Core i3-350M konfiguráció, persze helyenként még annak a teljesítményénél is gyengébb. Régi játékokkal végül is eljátszadozhatunk a konfiguráción erős felbontás- és minőségbeli kompromisszumok mellett, de összességében elmondható, hogy ezt a rendszert tényleg nem a játékok szerelmeseinek szánják. Az összehasonlítást ezúttal ide rejtettük.


A konfiguráció átlagos, mindennapi feladatok elvégzésére még így is tökéletesen alkalmas, ugyanis kis teljesítménye mellé kis fogyasztás is társul. Erről bővebben a következő oldalon írunk.

Fogyasztás
 
A ZBox teljesítmény tekintetében egy szerény konfigurációnak minősül, ami a mindennapi feladatok ellátására még így is maradéktalanul alkalmas, ha nem várunk el tőle irreálisan extrém teljesítményt és nem kívánunk rajta a legújabb játékokkal sem játszani, azaz rendeltetésének megfelelően használjuk. Joggal gondolhatjuk, hogy az alacsony teljesítményhez akkor alacsony fogyasztás is társul és most nem is tévedünk: a rendszer nagyjából annyit fogyaszt, mint amennyit egy Intel Atom processzorral ellátott, PineView platformra épülő konfiguráció, ám annál mégis jobb teljesítményt kínál.


Ahogy az a fenti diagramon is látszik, az üresjárati fogyasztás 20W körül helyezkedik el, de alacsony terhelés alkalmával sem eszik többet a rendszer 30-35W-nál (például internetezés közben). Játékok alatt, ahogy az IGP is munkába lép, egy picit megnő a fogyasztás, de még így is 40W alatt marad, ami nem egy rossz eredmény.

Merevlemez-kezelés

A konfigurációba egy 320 GB-os Western Digital Scorpio Blue merevlemezt pakoltunk, amely 5400-as percenkénti fordulatszámmal üzemel, halkan dolgozik és keveset fogyaszt. A terméket eddig még más tesztben nem használtuk, így ezúttal összehasonlítási alappal nem szolgálhatunk. Az ASRock tesztben szereplő táblázatokat itt találjuk, ha mindenképpen szeretnénk összehasonlítani a ZBox SB750-es déli hídjának merevlemez-kezelési képességeit az ASRock Core 100HT-BD-ben található ICH10-es hídéval.

 HDTune SATA 3 GbpsHDTune USB 2.0




















HDTach SATA 3 GbpsHDTach USB 2.0
















A HDTune és HDTach alkalmazások eredményei összességében teljesen átlagosak, semmilyen kirívó értéket nem találtunk, amit esetleg fel kéne róni a rendszernek. Külső merevlemezként egyébként egy USB 2.0-s egységet használtunk, amelyben egy 1 TB-os asztali Western Digital merevlemez foglalt helyet. Ez magyarázza azt, hogy az USB 2.0-s tesztben szereplő adattárolónak jobb az elérési ideje, mint a rendszerlemezé.

Hőmérséklet

És akkor jöjjön az a téma, amitől már a termék belsejének első megpillantása óta tartunk: a különböző alkatrészek hőmérsékletének alakulása. Az alábbi diagramok azt ábrázolják, hogy a 2,5 hüvelykes merevlemez, valamint az Athlon Neo processzor mennyire melegedett üresjáratban, illetve terhelés alkalmával.

CPU hőmérséklet.HDD hőmérséklet.
















A fenti eredmények abból kiindulva, hogy egy pici, rendszerhűtő nélküli házról van szó, amely igencsak zsúfolt, már ami a melegedő alkatrészek elhelyezkedését illeti, végülis nem mondhatóak rossznak. Az már nagyobb baj, hogy egy félórányi Prime 95 teszt alkalmával a processzor hőmérséklete 75 Celsius fokig, a merevlemezé pedig 50 celsius fokig emelkedett, nem is beszélve a déli hídról, amelynek hűtőbordája alatt 61 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk. Ennek fényében mindenképpen törekedjünk rá, hogy semmi se zárja el a szellőzőket, illetve a konfiguráció olyan helyre kerüljön, ahol könnyedén át tudja járni a levegő.

Az érem másik oldalát is érdemes megnézni. A hasonlóan pici házban helyet kapó konfigurációk esetében a hatékony szellőzés megoldása nem egyszerű feladat, így természetes, hogy az egyes alkatrészek magasabb hőfokon üzemelnek, mint ha azok egy tágasabb, jó szellőzéssel ellátott házban lennének. A kétmagos Atom processzorokkal szerelt rendszerek esetében például szinte ugyanilyen értékeket tapasztaltunk korábban elvégzett tesztjeink alkalmával, ennek fényében pedig már egyáltalán nem nevezhetjük rossznak a hűtést, tekintve, hogy egy erősebb, az Atom processzoroknál jobban melegedő, és nagyobb teljesítményt is kínáló központi egységről van szó.

Zajszint

Ahogy az ASRock konfiguráció esetében, úgy a Zotac ZBox-nál is elvégeztünk néhány mérést.

1.2.
















A rendszer összességében csendesen üzemelt. Terhelés alkalmával a processzorhűtő ventilátora kissé elkezdett zajongani, de a zaj mértéke még így sem volt zavaró. Átlagos felhasználás alkalmával (netezés, filmnézés) halkan működik a kis ZBox, így egy rossz szavunk sem lehet rá. A termék üresjáratban csak kis mértékben, terhelés alkalmával azonban jelentősen halkabban üzemel, mint az ASRock Core 100HT-BD. Összehasonlítás itt.

HD videó lejátszással kapcsolatos képességek

Mivel a ZBox kis mérete, halk működése és alacsony fogyasztása miatt alkalmas HTPC célokra történő felhasználásra, így megnéztük, hogy mire megy a különböző videó formátumokkal, illetve a YouTube videó streamjeivel. Az egyes tesztek közben mért processzorterheléssel és fogyasztással kapcsolatos értékeket az alábbi táblázat tartalmazza.



A H.264-es videókkal egész jól elboldogult a rendszer: a 720p-s fájlokat ablakban és teljes képernyős módban is hibátlanul lejátszotta, viszont az 1080p-s videók esetében teljes képernyős módban már szaggatást tapasztaltunk és ez a szaggatás minden 1080p-s filmnél jelentkezett, bitrátától függetlenül. Ennyit számítana a 64-bites adatsín és a 600 MHz-es memória órajel? Nagyon úgy tűnik. A WMV fájlok lejátszása közben nem élt a hardveres gyorsítás, így itt rendkívül magasra ugrott a processzorterhelés és vele együtt a fogyasztás is. A YouTube videóknál ablakos módban sem a 720p-s, sem pedig az 1080p-s videók nem szaggattak, teljes képernyős módban viszont az 1080p-s fájloknál egy-egy "frame drop" elő-előjött, azaz nagyon ritkán, minimális akadást tapasztaltunk, ami valószínűleg szintén a memória-sávszélességre és az alacsony memória órajelre vezethető vissza.

Összességében elmondhatjuk, hogy a kis HTPC videó lejátszással kapcsolatos képességek tekintetében sajnos megbukott a teszten. Ha 1080p-s videókat egyáltalán nem akarunk nézni, akkor jó választás a ZBox, egyébként sajnos úgy néz ki, hogy el kell felejteni.

A Zotac HD-AD01-et kétféleképpen is vizsgálhatjuk, mint HTPC-t, és mint miniPC-t. Hivatalosan az utóbbi kategóriába tartozik, de specifikációja alapján képes lehetne helytállni egy TV mellett is. Sajnos csak elméletben, mert ahogy az az elmúlt oldalak folyamán egyre világosabbá vált, pont ott vérzik el (1080p-s videók), ahol egy HTPC-nek villognia kéne.

Teljesítmény tekintetében nagyban rontotta a helyzetet, hogy a rendszer csak DDR2-600 MHz-es sebességgel tudta működtetni az egy szem So-DIMM memóriát, így az adatsín miatt fennálló karcsú memória sávszélesség az órajel miatt kapott még egy pofont, ami rá is nyomta bélyegét a teljesítményre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy DDR2-800 MHz-es memória órajel alkalmazásával fényévekkel jobb teljesítményhez valószínűleg nem juthattunk volna, de arra mindenképpen elég lett volna a növekmény, hogy ne szaggassanak az 1080p-s filmek, illetve a játékok alkalmával picivel több FPS-t facsarhassunk ki a rendszerből, így éppen játszhatóvá téve az adott címet. Érthetetlen hiba, ami a legfrissebb BIOS-szal is megmaradt.

Fogyasztás, zajszint és melegedés tekintetében nem panaszkodhatunk a ZBox-ra. Az első kettő határozottan kellemes, míg a hőfokok elsőre elég magasnak tűnnek, de az Atomos gépek is hasonló értékeket produkálnak, ha ilyen kis helyre vannak bezsúfolva. Az egy plusz pont, hogy a gyártó az állvány mellett egy VESA rögzítő furatokat tartalmazó konzolt is mellékel a rendszerhez, amellyel monitor hátuljára vagy akár falra is szerelhetjük a ZBox-ot.


Összességében tehát a Zbox HD-AD01 karcsú teljesítménye miatt, mint HTPC elvérzik, pedig azt még nem is említettük, hogy a HDMI kimeneten keresztül a rendszer csak LPCM hangsáv továbbítására képes. Viszont ha fordítunk egyet a dolgon, és azt nézzük, hogy mint mini-PC mire képes, máris változik a helyzet. Árát tekintve versenyezhet az ION nélküli Atomos gépekkel, és azoknál mindenképpen erősebb multimédia terén. A memóriakártya-olvasó jelenléte pozitívum, ezt ugyanis az ASRock jóval drágább konfigurációjánál már hiányoltuk. Távirányítót ennél a konfigurációnál nem kapunk, de ha a 45000 forint körüli vételárat nézzük, akkor ezt a hiányosságot fel sem róhatjuk.

Ha mindenképpen a ZBox mellett tesszük le a voksunkat, akkor be kell szereznünk mellé egy 2,5 hüvelykes HDD-t vagy SSD-t, illetve egy So-DIMM memória modult, ezek ugyanis nem tartozékok, hiszen barebone, azaz félkész gépről van szó. A végösszeget az is növelheti, hogy a termék operációs rendszer nélkül érkezik.

Összefoglalva mint HTPC nem, de mint mini-PC helytáll a Zotac gépe. A 600MHz-es memóriakezelést nem tudjuk neki megbocsátani, így Ajánlott plecsnit nem kap, de ettől még érdemes elgondolkodni rajta ezen az áron, csak legyünk tisztában a korlátaival.

A Zbox-ot a Ramiris Kft-től kaptuk kölcsön tesztelésre, ezúton is köszönet érte!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

26. Destructo
2010.11.29. 20:28
Hát aránylag azért elég jó,főleg a mérete miatt..Filmezni pont elég.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. J.o.k.e.r
2010.11.29. 20:34
Persze, ár/érték arányban teljesen rendben van. De az, hogy az 1080p-s videókat nem vitte akadás nélkül, pedig a DXVA mód be volt kapcsolva és működött is, az azért fura volt. A 780G-nek ez azért nem szokott gondot okozni, bár itt valószínűleg a memória rendetlenkedéséből adódhatott a probléma.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. silentfrog
2010.11.29. 20:55
A tesztnek örülök,már régota nézem ennek a kis gépet és az árát.
Sajnos két héttel ezelőtt még 3-4 ezer forintal olcsobb is volt,igy 50 pár ezer körül kijött volna az egész gép
Egyébbként másik memoriával sem működott "normálisan"?
Tudom nem sok esély van rá,de pont ez a gyenge pontja a gépnek,és proba szerencse alapon,hátha.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. gabest
2010.11.29. 21:19
ION-nál is sokat számít a két memória modul.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Jericho300
2010.11.29. 21:40
A ZBox HD-ID11-E vajon milyen lehet D510-es és ION-al?
Én azzal szemezgetek netre meg alap dolgokhoz. Sztetek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. J.o.k.e.r silen...
2010.11.29. 21:43
Sajnos ez a memóriahiba egy másik rendszernél is jelentkezett, különböző memóriával
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Kobaljov
2010.11.29. 22:04
@Jericho300: melegszik és hangos.. :-\
http://prohardver.hu/teszt/aprocska_zotac_mozigep/zotac_zbox_hd-id11.html
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Kobaljov
2010.11.29. 22:08
Ilyen célra AMD-s vonalon talán érdemes várni 1-2 hónapot az új Bobcat architektúrás cuccokra, pont erre a kisebb fogyasztású, integrált CPU-GPU-s, jó multimédiás területre szánják, a gyártóknál már elvileg kint van, tesztelgették is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. J.o.k.e.r
2010.11.29. 22:51
Bizony, ez így van.
Itt vannak a tesztek: Befutottak az első Bobcat tesztek: az Atomnak vége?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. felziusz
2010.11.29. 23:51
jó koncepcio
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. szabtam
2010.11.30. 02:08
J.o.k.e.r

megkérdzehetem, hogy 1080p lejátszást milyen lejátó progival teszteltétek?
és azon belül milyen beállításokkal?

mpchc? és semmi külső + fifika? csak a saját belső filterek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. perempe
2010.11.30. 07:14
Notiban már teszteltetek ilyen procit (Lenovo Thinkpad Edge).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. J.o.k.e.r szabt...
2010.11.30. 11:27
MPC HC + AC3 Filter egyrészt, másrészt pedig PowerDVD 9-cel is megnéztük, miután az MPC HC szaggatott. A PowerDVD-nél ugyanazt tapasztaltuk. Természetesen a rendszeren minden frissítés rajta volt, friss DirectX, friss driverek és a DXVA támogatás is élt. Mégis szaggatott Energiatakarékos mód nélkül is...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. maláj
2010.11.30. 13:13
hát ez így gatya sajnos ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. pongracz6
2010.11.30. 17:21
Fogadok simán elbírja az 1080p-t.
Rakjatok fel rá egy XPt, és CSAK ezeket a cuccokat:
CoreAVC Pro 2.0
AC3 Filter
BS Player
(ezekből vmelyik felrakja a Haali Media Splittert, ami szintén kell)

Ezekből kettő fizetős, de aki keres, talál.

MPC meg PowerDVD: ha mondjuk JAVAban írok meg egy FPSt, az még egy i7-en, 5980-as VGAn is szaggatni fog

A tesztelőnek üzenem hogy keresse meg a legjobban optimalizált alkalmazást a valódi (NEM a szintetikus) tesztekhez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. pongracz6
2010.11.30. 17:31
Ja és oprendszer install se ördöngösség, elég venni hozzá egy 3.5"-ös USB/SATA külső házat, 5-9 ezer HUF. A csatlakozójára rádugsz bármilyen SATAs DVD írót vagy olvasót és kész.
De jobb helyeken ilyet venni se kell, mert akad a háznál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Svindler
2010.11.30. 18:10
pongracz6: oprendszer install _neked_ lehet, hogy nem ördöngösség, de sokaknak az, nem véletlenül van benne a cikkben, hogy mire van szükség hozzá. Csodás, hogy neked épp van kéznél egy külső ház, de nem ez az általános helyzet.

A CoreAVC Pro egyrészt mint említetted fizetős megoldás, másrészt ezen a gépen csak processzorból dolgozna, a CUDA támogatással nem sokra megy a HD3200. Az MPC-nek ezzel szemben jó DXVA támogatása van, de ez is kevés volt.

Persze lehet csak processzorból is izmozni, de arra is kevés lenne a CoreAVC jó eséllyel, volt hozzá szerencsém hasonlóan erős gépen (kb. ugyanez 2GHz-en).

5980-as VGA-val el se indul a gép, mert nem létezik, egyébként is már a 6000-es széria van indulóban Egyébként meg cseppet erős a PowerDVD-t az MPC-vel hasonlitgatni, úgyhogy lehet az ész osztást nem ilyen arcoskodva kéne tenni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. pongracz6
2010.11.30. 19:58
Szal még sose láttál olyat hogy "csak processzorból" meg lehet írni vmit úgy hogy lenyomjon egy "kamu" GPU támogatást?

Te "arcoskodsz" nem én, én leírtam ami SZERINTEM a legjobban optimalizált lejátszó.
Akinek szüksége van rá kipróbálja ha akarja. Ennyi.

LÁTATLANBAN ugyan de fenntartom: két magos (x2 a neve) 1.5ghzes proci coreAVCvel SZVSZ el kell bírja az 1080p-t, ha az 1.6ghzes Atomom elbírja vele a 720p-t.
De lehet tévedek. Az is lehet hogy az X2 csak kamu marketingfogás és ez egy egy magos proci. Lehet a VIA nem natív x86 procija átcímkézve. (bár ezt erősen kétlem) Ki tudja
Nem én vagyok a tesztelő, nem az én feladatom hogy megnézzem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. pongracz6
2010.11.30. 20:06
2005-ben az egy magos Athlon64 procim coreAVCvel lejátszotta a 720p-t, az 1080p-t meg kb 15-20 fpsel vitte.
De lehet ez nem két magos, lehet visszafogja a RAM, mittomén.
SZERINTEM el kell bírnia. LÁTATLANBAN mondom. Lehet tévedek. Ezt a procit nem ismerem.
De NEM volt letesztelve CoreAVCvel, ami pedig az általam ismert legjobban optimalizált h264 dekóder codec.
Téma részemről lezárva. Te nyertél, a többiek meg próbáéják ki a CoreAVCt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. pongracz6
2010.11.30. 21:48
Igazam van [LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. szabtam
2010.12.01. 02:46
pongracz6

elég sok butaságot írtál. látom, hogy másra nem hallgatsz, csak fújod a magadét. így én bele sem kezdenék egy reménytelen vitába. de javaslom, hogy kicsit tájékozódj a témában, mielőtt tovább égeted magad...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Freeware
2010.12.01. 11:39
Hát, mikor megláttam mennyi, majdnem megbántam, hogy Asus P6-os barebont vettem. De a teszt végére kiderült, hogy ennél sokkal-sokkal jobb választás volt!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Freeware
2010.12.01. 11:48
Mondjuk torrentezni ideális lenne, mert alig fogyaszt. Csak a 2,5 hdd-k még mindig sokkal többe kerülnek mint a nagyok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. nattila77
2010.12.01. 19:22
szinte biztosan a memsávszél miatt akadtak a videok, de az xbmc esetleg megért volna egy próbát, win7 alatt a mostani rc1 dharma elég hatékonyan használja a dxva-t

nekem is 780g alapu a htpc-m, dual ddr800mhz és athlon x3 400mhz (nem elírás!) mellett is tökéletesen ment a killah sample (brutális 1080p anyag) - azaz a cpu használat 10% körül volt. mpchc alatt ennél jóval magasabb cpu terhelést mértem, pedig az is dxva ugye.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. szabtam
2010.12.01. 23:41
már többen monejátok ezt a mem sávszélt. nálam a htpc-hez sikerült vennem egy single chanel-es ddr2-es-t, amiben a ramfeszhez nem is lehet nyúlni. így 800 cl-5-ben 4000 körül olvas/ír. pont úgy, mint ez.

a proci E1200 dual celeron, 512mb L2. gt210, (előtte 8400gs ugyanez), dxva-val az alap 1600mhz-en mindent lejátszik.
dxva nélkül 2.4ghz-en. ott azért már néha a hang megcsúszik, ha nagyon erőlködik.

ennek a 3200-as igp-nek, még ilyen ram sávszél mellett is simán vinnie kéne, még 1 magos procival is. valami szoftveres probléma kellett legyen, kizárnak tartom a hardver gyengeségét.

egy érdekesség. a fent említett htpc, bluray, dxva. power dvd7 alatt sokkal nagyobb a procihasználat, mint a pdvd8 alatt. 8-nál 6-8%, míg a 7-es alatt van, hogy 40-50%...

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. nattila77
2010.12.02. 20:26
szabtam: a gt210nek SAJÁT memóriája van, nem szorul rá a ddr2-re. a hd3200 viszont igen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!