iPon Hírek

12,1 milliárd éves gammakitörést detektáltak

Dátum | 2014. 06. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy 12,1 milliárd évvel ezelőtt útjára indult gammakitörést detektáltak előző héten a csillagászok. Az esemény ráadásul rendkívül intenzív is volt, így bár nem a legősibb ismert robbanás, és nem is a valaha látott legfényesebb, az elsők közt foglal helyet mindkét kategóriában. A gammakitörések pár ezredmásodperctől pár percig tartó gammafelvillanások, amelyeket gyakran más hullámhosszú utófénylés is követ. Ilyen eseményeket napi rendszerességgel észlelnek a műholdak, a mostani azonban kora és intenzitása miatt is kiemelt fontosságú. A hosszabb kitörések a feltevések szerint nagytömegű, gyorsan forgó csillagok robbanásakor történnek. Az objektum centrumában képződő fekete lyuk elnyeli az egykori égitest anyagát, és közben anyag- és energiasugarakat bocsát ki magából. Ha megfelelő rálátásunk van a rendszerre, ezeket érzékelhetjük, amikor elérik a Földet. A rövidebb időtartamú kitörésekre a szakértők szerint akkor kerül sor, ha két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközik egymással.
„A gammakitörések a világegyetem leghatalmasabb robbanásai az ősrobbanás óta” – mondja Farley Ferrante, a dallasi Déli Metodista Egyetem (SMU) doktorandusza, azon négy csillagász egyike, akik az eseményt detektálták. „Ezekben a robbanásokban 10 másodperc alatt több energia bocsátódik ki, mint amennyit a Nap 10 milliárd éves létezése alatt összesen kisugároz.” A kitörések az elektromágneses spektrum magas energiájú részén észlelhetők először, utófénylésük azonban más hullámhosszokon is látszik. Az első felvillanást a Swift űrtávcső detektálta, és „riasztására” sikerült elkapni a kitörés látható tartományba eső végét egy földi műszerrel is. A reakcióidő nagyon fontos volt ebben az esetben, és az SMU csapata remekül vizsgázott, hiszen 55 másodperccel az űrtávcsőtől származó adatok beérkezése után ráálltak a célpontra.
Ahogy már említettük, a GRB 140419A katalógusnevű objektum nem a legrégibb hasonló robbanás, mivel ebben lekörözi a GRB 090423, amelynek korát 13 milliárd évre becsülik. Ez utóbbit 2009 áprilisában észlelte a Swift űrtávcső. A mostani esemény fényessége olyan óriási volt, hogy ha tízszer fényesebb lett volna, egy mezei binokulárral látni lehetett volna. A leghalványabb, még látható csillagnál nagyjából annyival volt csak halványabb, amekkora fényességkülönbséget a legfényesebb és a leghalványabb szabad szemmel látható csillag közt érzékelünk. Tekintve, hogy az objektum a látható univerzum határán foglal helyet, ez azt jelenti, hogy az eredeti esemény példátlanul gigantikus lehetett, mondja Robert Kehoe, az SMU munkatársa. Az eddigi legfényesebb gammakitörést, a GRB 080319B-t 2008-ban észlelték. Annyira intenzív volt, hogy a jobb szeműek szabad szemmel is láthatták volna, amennyiben jókor és jó helyre néztek az égen. Ez utóbbi objektum viszont „csak” 7,5 milliárd fényévnyire volt a Földtől. A mostani robbanás távolsága és intenzitása alapján a leghatalmasabb hasonló esemény lehetett, amit csak ismerünk, és a világegyetem egy olyan korai időszakába enged bepillantást, amellyel kapcsolatban legtöbbször csak találgatni tudunk.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

16. arn
2014.06.11. 10:23
Alapkerdes - ha volt bigbang, miert nem latjuk? Egyre korabbi fenyforrasokat kepesek eszlelni, de mi a helyzet a lenyeggel? Bar lehet erre akkora esely van, mint az embernek sajat magat kivulrol latni magyaran a bigbang csak kivulrol latszik?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. takemura arn
2014.06.11. 10:44
Ha jól tudom lehet látni, de csak a mikrohullámú tartományban sugároz. Javítsatok ki, ha tévedek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Namrednels arn
2014.06.11. 11:07
Kozmikus háttérsugárzás...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Jools arn
2014.06.11. 11:31
Azt nem tudom, tudnánk-e magunkat "kívülről" látni, de magának az ősrobbanásnak az észlelésével a fő gond az, hogy az esemény után el kellett telnie 380 ezer évnek ahhoz, hogy az anyag átlátszóvá váljon a fotonok, az eletromágneses sugárzás számára. Eddigre hűlt le ugyanis annyira, hogy a protonok és az elektronok hidrogénné álltak össze. Ez előtt tehát nem jutott ki fény az anyagból, tehát nincs is mit érzékelnünk. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás tehát ennek az első fénynek az azóta alaposan eltolódott, megváltozott nyoma. A korábbi időkre pedig ennek eloszlásából, egyenetlenségeiből próbálnak következtetni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. VAjZY arn
2014.06.11. 11:36
1. Olbers paradoxon valamelyest megadja a kérdésedre a választ.
A másik, hogy azt a 13,7 GA kort nem a látható fényből kapjuk, (a kezdetek kezdetén, amikor még nem váltak külön az erőhatások, még a fotonok sem tudtak kiszabadulni az "ősplazmából" elképzelhetetlen sűrűsége miatt) hanem a kozmikus háttérsugárzásból, illetve innen tudjuk azt is, hogy nem látunk rá az egész Világegyetemre, ugyanis az első csillagok fényének még mindig nem volt elég ideje elérni minket, azonban mire elér majd, a "határ" már réges-régen sokkal kijjebb lesz. Persze, a kozmikus háttérsugárzás is elektromágneses sugárzás (foton "terjeszti" ), ezért a hőtérképek egyenetlenségeiből (anyag-antianyag szimmetriahiánya, sötét anyag/energia) próbálnak modelleket alkotni arra, hogy miben is áll a szingularitás, azaz a végtelenül sűrű, végtelenül nagy tömegű "objektum", ami aztán felfúvódásba kezd.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. arn
2014.06.11. 17:13
Koszi a valaszokat.

Lehetseges, hogy az osrobbanasban a ter nagyobb sebesseggel tagult, mint a fenysebesseg?

Bar en ugy gondolom, hogy a ter "surusege" mellekes, a feny sebessege azon belul konstans. Marmint belulrol vizsgalva.

Az idofaktor is erdekes lehet, mivel a mi vilagunkbol viszatekintve az osrobbanas pillanatok alatt tortent. Ugyanakkor ha benne vagy az osrobbanasban, akkor ez megint relativ. Innen kozelitve honnan tudjuk, hogy nem annak resze vagyunk, egy terszeleteben? Ha felrobban vmi, annak van egy gyorsulo szakasza, viszont ha megszunik ez az ero, akkor lassul a dolog.

Vagy a gravitacio ujra osszerantja az egeszet, es egy kritikus surusegnel ujabb robbanas tortenik. De ez a modell furcsa lenne. Akkor latnam tobb ertelmet, ha csak kis resze lenne vminek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Wolgor VAjZY
2014.06.11. 17:41
Muszáj rendszeresen hülyeségeket irogatnod? El tudod egyáltalán képzelni mit jelentene egy végtelen tömegű objektum?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Wolgor arn
2014.06.11. 17:54
Az inflációs elmélet szerint (ami az ősrobbanás utáni időszakot írja le, ugyan is az ősrobbanás csupán a 0. másodperc) tényleg gyorsabban tágult mint a fénysebesség. Itt fontos megjegyezni, hogy nem a térben lévő objektumok voltak fénysebbességnél gyorsabbak, hanem a köztük lévő tér tágult ilyen sebességgel.

Az idő nem úgy relatív, ahogyan te azt értelmezed. Főleg nem érdemes összekeverni egy objektum momentumával. Az idő két esetben lassul/gyorsul relatív: gravitáció illetve sebesség hatására. Ebből azt lehet leszűrni, hogy az ősrobbanás pillanatában hozzánk relatív lassabban telt az idő, mivel sokkal nagyobb volt gravitáció, majd az infláció vége felé pedig hozzánk képest gyorsabban.

És tényleg összeroppanhat az egész a gravitáció hatására, de jelenleg a megfigyelések az ellenkezőjéről tanuskodnak, és szét fog szakadni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. fofoka
2014.06.11. 23:27
"A rövidebb időtartamú kitörésekre a szakértők szerint akkor kerül sor, ha két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközik egymással."

Egy biztos, akármi is ütközzön, nem szeretnék a közelben lenni..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.06.12. 12:11
Ott a baj, hogy el akarod képzelni, ugyanis nem lehet elképzelni, sem nagyon leírni, szóval...
De azért elárulhatnád, miért megy ennyire fel az agyvized a végtelen hallatán. Pedig elég gyakori fogalom, ha az Univerzumról van szó, tehát érdemes lenne hozzászoknod, s értened, hol miért használják Mr Géniusz!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Wolgor VAjZY
2014.06.13. 03:47
Elég sok fajta végtelen létezik, de(!) hogy valaminek a tömege lenne az, olyan nincsen. Jó lenne ha egyszer lejönnél a szeredről, és belegndolnál abba, hogy már azzal rácáfoltál erre a kijelentésedre, hogy élsz. Csak rajzold fel a gravitációs függvényt végtelen tömegre, és utána szégyeld el magad, hogy ilyeneket irogattál. Linkelnél erre amúgy valami forrást?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. VAjZY
2014.06.13. 13:00
Majd vitatkozok veled, ha lesznek alapvető fogalmaid az ősrobbanás elméletéről, mert láthatóan ez hiányzik. Te azt el tudod képzelni, hogy amit ma látunk, sőt, még amit nem látunk is egy pontszerű helyen létezett? Nem, nem tudod, és senki más sem, mivel teljesen másképp működik egy szingularitás (az ősrobbanás esetében meg aztán pláne), olyannyira, hogy még matematikával sem tudjuk leírni és nem is fogjuk tudni nagy valószínűséggel. Na, de ami a lényeg, a definíció kb óvodás szinten így szól: A Világegyetem egy végtelenül sűrű, végtelenül forró, végtelenül nagy nyomású, VÉGTELEN NAGY TÖMEGŰ szingularitásból keletkezett. Az, hogy utána elkülönültek az erőhatások, és előtérbe került a szimmetriahiány, stb már a mai és egyáltalán, a Planck-idő utáni fizika szerint működött. Ennek köszönhetően élhetünk mindnyájan. Ennél tovább azonban elvben is képtelenség "visszalátni", próbáld ezt megemészteni. Már így is statisztikus módokon vagyunk kénytelenek számolni és határértékekkel dolgozunk, mivel cseppet korlátoltabbak vagyunk, mint maga az Univerzum. Ezért nem fogunk valószínűleg se a sötét energiára, se a multiverzumra soha megfelelő bizonyítékot találni a valóságban, még ha elméletben passzolnának is a dolgok.
forrás: a legelemibb ősrobbanásról íródott művek.

Egyébként fizikusok is állítják már a kvantummechanika és a standard modell viszonylagos kidolgozottsága óta, hogy az elméleti fizikának meglehet, vége szakad, még akkor is, ha egy tudósnak pozitivistán kell hozzáállnia elmélkedése közben, hiszen a tényeknek él a tudomány. Érdemes kitörnöd az elfogultságodból és egészséges íróktól olvasgatnod(fizikát és filozófiát), aztán megérted, miért nem tudhatunk meg abszolút igazságot, bármennyire fájó is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Wolgor VAjZY
2014.06.13. 16:54
A legnagyobb probléma, hogy fel sem fogod miről beszélsz. Bedobálasz közismert fizikai fogalmakat, a te magad értelmezett hibás értelmezéseddel. Nem tudom, hol végeztél, de egy ilyen forrás megjelöléssel még azt is kérdőre vonnám, hogy bármely felsőoktatási itézményhez valaha közöd lett volna. Tudtad hogy a Planck-idő egy mértékegység, nem egy kozmológiai esemény? Nem tudom mennyi idős vagy, és kicsit fájdalmas, hogy el kell vinnem ennyire személyeskedésbe a témát, de ilyen arrogáns hülyével, mint te, még sosem beszélgettem. Felhívom a figyelmed arra, hogy nem teljesen kerek perec amit irogatsz, erre utána nézés helyett folytatod. Arra pedig hogy kérem, hogy jelölj meg forrást, annyit írsz összesen h könyvek. Ez szerinted mekkora kopetenciáról árulkodik? Ki állított ilyet, hogy az elémleti fizikának vége szakad? Név? Intézmény? Honnan szedsz ekkora hülyeségeket? Áruld már el könyörgöm. A BME-nek van egy oldala, ahol az ilyen áltudományos oldalakat szedik össze, hogy más ne kerülhessen ilyen helyzetbe mint te. Szeretném oda beküldeni! Légyszíves most már akkor reagálj csak, ha pontos linket mellékelsz az állításodhoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. VAjZY
2014.06.14. 10:53
Érdekes ahogyan rám hárítod a saját tulajdonságaidat (arrogancia, hibás értelmezés, utána járás hiánya, koMpetencia hiánya), ez vajon miről árulkodik?
Tudtam, csak képtelen vagy értelmezni egy mondatot, nem hogy összefüggő képeket.
Csak hogy egy nagyon népszerűt mondjak: Stephen Hawking: Einstein álma, 7. fejezet. Nem linkelgetek, vedd a fáradtságot, hogy oltogatás helyett tanulsz is valamit. Zárójelben, többet nem "vitatkozok" veled, mert Te azt nem tudsz, személyeskedni tudsz csak, szerencsére ezt be is vallod magadról, de ez sajnos még csak az első lépés a gyógyulás felé. Üdv.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Wolgor VAjZY
2014.06.14. 17:51
Elolvastam az általad linkelt forrást. Örömmel vettem tudomásul, hogy feltételezésem igaznak bizonyult. Mindenféle háttér tudás nélkül (bár jelenleg inkább értelmezésbeli hiba miatt) rossz információkat adsz tovább az olvasottak alapján. Hawking kijelentése, mint az általad linkelt forrás is igazolja, arra célzott, hogy a fizika az évszázad végére minden megfigyelésre determinisztikus választ ad, így a fizika véget ér mint kutatás, és tudásbáziként marad az utókorra. A hiba ott adódott, hogy a cím alapján te kiragadtad az elméleti fizikát, nem törődtél azzal a ténnyel, hogy pont arról szólt az egész eszmefuttatás, hogy a fizika tulajdonképpen teljes képet ad. így alátámasztottad, hogy amit írtál az abban a formában hülyeség. Mint a fejezet címe is kérdőjeles, az egész egy statisztikán alapuló eszmbe futtatás, nem értem ezt miért lett volna olyan nehéz hozzá írni. Viszont ami jobban érdekel, és még mindig nem kaptam rá válasz: Hol láttál ilyet, hogy végtelen tömegű objektum. Könyörgöm mond már el. Miért titkolod el előlem, hol láttál ilyet? 2 napja keresem, csak fórumokat találok, ahol csak annyít írnak a kérdezőnek rá, hogy nincs végtelen tömegű objektum. Légyszíves oszd már meg a forrásodat ezzel a témával kapcsolatban!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Simba
2014.06.15. 13:03
Látom ma már nem megy a vita személyeskedés nélkül, kár.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!