iPon Hírek

13,2 milliárd éves galaxist találtak

Dátum | 2015. 09. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Minden korábbinál idősebb és távolibb galaxist azonosítottak a Caltech kutatói: Adi Zitrin, Richard Ellis és kollégáik bizonyítékokat találtak arra, hogy az EGS8p7 katalógusjelű csillagrendszer több mint 13,2 milliárd éves. A világegyetem a jelenleg elfogadott teóriák szerint 13,8 milliárd éve keletkezett, vagyis ha minden igaz, ez a galaxis alig félmilliárd évvel az ősrobbanás után jött létre. Az EGS8p7-et a Hubble és a Spitzer űrtávcsövek megfigyeléseire alapozva találták további vizsgálatokra érdemesnek a kutatók, akik így ebben az évben a hawaii Keck Obszervatórium infravörös spektrométerével (MOSFIRE) elemezték a galaxis képét, hogy megállapítsák annak vöröseltolódását. Ez utóbbi a Doppler-effektus eredményeként jelentkezik olyan csillagászati objektumok színképében, amelyek távolodnak a megfigyelőtől. A vöröseltolódást hagyományosan a galaxisok távolságának meghatározására is használják, ahogy azonban egyre távolabbi objektumokról van szó, egyre nehezebb megállapítani ennek mértékét. Az ősrobbanás után közvetlenül a világegyetem töltött részecskék kaotikus keverékéből állt, és mivel a szabad elektronok szórták a fényt, ez az anyag csak 380 ezer évvel később vált átlátszóvá az elektromágneses sugárzás számára, amikor a részecskék lehűltek annyira, hogy semleges hidrogén atomokká álljanak össze. Az univerzum félmilliárd éves korában aztán létrejöttek az első galaxisok, amelyek ismét ionizálták a semleges gázt.
A reionizációt megelőzően viszont a semleges hidrogénfelhők elnyelték a formálódó galaxisok által kibocsátott sugárzás egy részét, például a Lyman-alfa vonalat is, amely akkor keletkezik, ha a forró hidrogéngázt ultraibolya fény világítja meg, ami az új csillagok keletkezésekor jellemzően előfordul. Ezen elnyelődés miatt elviekben az EGS8p7 Lyman-alfa vonalát sem lehetne megfigyelni. „A korai univerzum galaxisait rengeteg semleges hidrogéngáz vette körül, amely átlátszatlan erre a sugárzásra” ‒ mondja Zitrin. „Azt várnánk tehát, hogy a sugárzás javát ezen csillagrendszer esetében is elnyelték a hidrogénfelhők. Ennek ellenére megpillantottuk a színképben a Lyman-alfa vonalat.” Ez pedig különösen meglepőnek tűnt egy olyan rendszer esetében, amelynek 8,68 a vöröseltolódása, vagyis ennek alapján a legrégibb ismert galaxisok egyike. A szakértők szerint a rejtélyre az lehet a magyarázat, hogy a reionizáció nem homogén módon zajlott le. „Több megfigyelés is alátámasztja azt a feltevést, hogy a reionizáció foltokban kezdődött” ‒ mondja Zitrin. „Egyes nagyon fényes objektumok ionizált hidrogénből álló buborékot képeztek maguk körül, a folyamat azonban ezt követően sem terjedt egyforma ütemben tovább.” Az EGS8p7 pedig szokatlanul fényes galaxisnak tűnik, amelyben nagyon forró csillagok születtek, így lehetséges, hogy a csillagrendszert körülvevő ionizált hidrogénbuborék nagyobb volt, mint a vele együtt létrejött más galaxisok körüliek, mondja Sirio Belli, a kutatás egyik résztvevője. Zitrin azt is hozzátette, hogy jelenleg azt igyekeznek megbecsülni, hogy mekkora esélye lehet egy ilyen szokatlan galaxis megtalálásának. Ha nagyon alacsony szám jön ki eredményül, az is elképzelhető, hogy a reionizáció idejének meghatározásában van a hiba, vagyis egy kicsit át kell írni az ősrobbanás utáni folyamatok időrendjét.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

19. tibaimp
2015.09.10. 14:39
Én őszintén ebben az Ősrobbanás elméletben nem hiszek. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy egész egyszerűen a mai technológiával egész egyszerűen eddig, vagyis 13,8 milliárd fényévig, látunk, de maga az Univerzum lehet akár 50-100 milliárd éves is, és ugyan ilyen nagy is, de mi csak egy kis részét látjuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Avisto tibai...
2015.09.10. 16:21
Arról nem szólva hogy a semmi nem robban fel, pláne nem magától, szóval még ha volt is ősrobbanás valaminek azelőtt is lennie kellett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. kiskoller tibai...
2015.09.10. 17:12
Az, hogy az univerzum mekkora, nem tudjuk, nem is állítjuk, hogy tudjuk, és eddigi ismereteink szerint nem is fogjuk megmondani, hogy mekkora.

Ellenben az Ősrobbanás nem hit kérdése. Egyszerűen ez az elmélet az, ami megmagyarázza azt a tömérdek mennyiségű jelenséget, amit a teleszkópba nézve megtapasztalunk.

Senki sem mondja, hogy SEMMI sem okozta az Ősrobbanást. Valami valszeg okozhatta, de erről semmi bizonyítékunk, tudásunk nincs. Viszont semmi sem volt az Ősrobbanás előtt, hisz az Ősrobbanással keletkezett az idő. Ez így világos, nem? Viszont mi ok-okozatot csak időben tudunk értelmezni. Az ok megelőzi időben az okozatot. De mi van akkor, ha maga az IDŐ keletkezik? Akkor ilyen standard ok-okozati összefüggést nem tudunk leírni. De ettől még lehetett valami az Ősrobbanás előtt, csak nem korábban, hanem valahogy teljesen máshogy, számunkra felfoghatatlan módon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. ChoSimba kisko...
2015.09.10. 17:16
Hát igen. Ha az ősrobbanáskor keletkezett az idő, akkor az a kérdés hogy mi volt előtte, kicsit értelmetlen
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. tibaimp
2015.09.10. 17:26
Nehéz ügy ez gyerekek, és tőlünk sokkal okosabbak sem tudják a válaszokat...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. csabi02 kisko...
2015.09.10. 17:54
Amit írtál,nincs gond vele,csak amilyen stílusban...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. RealDreamQ tibai...
2015.09.10. 19:47
Nos , egyetértés !

+1

Avisto

+1

kiskoller
Az, hogy az univerzum mekkora, nem tudjuk, nem is állítjuk, hogy tudjuk...
Viszont semmi sem volt az Ősrobbanás előtt, hisz az Ősrobbanással keletkezett az idő.
De ettől még lehetett valami az Ősrobbanás előtt, csak nem korábban, hanem valahogy teljesen máshogy, számunkra felfoghatatlan módon. :lol:

mert TE is ilyen űrkutató volnál ? úgy írod legalábbis meggyőződéssel , ez ostobaságra utal csak , sorry , de ez van .

ChoSimba

+1

Jogos és nagyon is ésszerű ... találgatnak tippelnek - ennyi .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. drevin
2015.09.10. 23:14
Valószínűleg ott volt az ősrobbanás előtt, és látta, hogy nincs idő.
Ezért jelenti ki ilyen biztosan, hogy nem létezett az ősrobbanás előtt.
"Viszont semmi sem volt az Ősrobbanás előtt, hisz az Ősrobbanással keletkezett az idő."
Az a semmi most is ott van, mert abba a semmibe tágul a világegyetem, tehát az a semmi mégiscsak valami.
Ki állíthatja teljes bizonyossággal, hogy abban a semmiben nem létezett(ik) idő?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. mitvegyek
2015.09.11. 00:18
Az ilyen számunkra végtelen univerzum nem lehet hogy egy még annál is szinte végtelenül nagyobb lények kísérlete volt aztán bezárták valamibe és otthagyták? Mi meg benne élünk mint valami subatomi részekcsénél is kisebb lény és azt sem tudjuk mi van az ismeretlenen túl.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. mitvegyek mitve...
2015.09.11. 00:22
részecske
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. gargoyl
2015.09.11. 05:53
Sokkal nagyobb nem lehet az univerzum mérete a jelenleg feltételezettnél.
50-100MRD azért elég erős lenne.Ilyen méreteknél exponenciálisan nőne az égbolt sugárzása(nem háttérsugárzás) a csillagok,galaxisok fénye miatt és egy határt elérve úgy nézne ki az ég mintha mindenfelől nappali sugárzás érné a földet.Egyszóval lehetetlen a túl nagy méret.
Jelenleg az ősrobbanás elmélete magyarázza meg/írja le a ma látható univerzumot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Asagrim gargo...
2015.09.11. 09:47
Mindössze 200 éve figyeljük az égboltot komoly tudományos megfigyelés céljából, és úgy 70 éve kezdtünk el olyan teóriákat feljegyezni, amelyek viszonylag konzisztensen írják le, hogy mi az isten folyik a naprendszeren kívül. Nem hiszem, hogy elég tudást gyűjtöttünk volna össze ennyi idő alatt ahhoz, hogy egyértelműen kizárjunk bármit.

Az elméleted pedig ott hibás, hogy az ég tömve van galaxisokkal és egyéb formációkkal, melyeknek csak egy marha kevés részét látjuk az égbolton, tehát nem hiszem hogy jobban bevilágítaná bármilyen objektum, ami 50-100 milliárd fényévre lenne, mivel a szupernóva robbanások kivételével szabad szemmel nem látunk semmit, ami több mint 2,80 millió fényévre lenne, a köztes teret pedig teljesen sötétnek látjuk.

Annyira kevés foton jut el hozzánk a távoli objektumokról még a jelenleg feltételezett méretekkel is, hogy napokig kell exponálnia még az űrtávcsöveknek is, szóval hiába növeled a valós de megfigyelhetetlen távolságot 100 vagy akár 1000 milliárd fényévre, az nem fog számottevő mennyiségű fényt szolgáltatni a szemmel érzékelhető éjjeli égbolt sötét részeinek a világosítására, főleg nem nappali szintre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Andrew7
2015.09.11. 11:36
Sziasztok!
Mindenkinek szuverén joga, hogy kialakítsa a maga elképzelését az univerzumról. Már csak az a kérdés, hogy azoknak, akik nap mint nap ezzel foglalkoznak, elfogadjuk-e a tapasztalataikat. Persze mindenkinek lehetnek megérzéseik a világról. Jelenleg az univerzum tágulásából visszafelé számolva következtették ki a fent említett 13.8 milliárd évet. A tágulást pedig a doppler-effektusból számolták ki fényre vonatkozóan. A megfigyelések szerint a "sötét égbolt" jelenség arra utal, hogy az univerzum nem végtelen kiterjedésű. Végtelen kiterjedésű esetén sok probléma kerülne a képbe. Itt most nem az önmagába visszahajló univerzum végtelenségére gondolok. A csillagászok és a kapcsolódó tudományágak jeles művelői szerint, az univerzum olyan közegből alakult ki, ahol rengeteg energia létezik. Ezért feltételezik azt, hogy az univerzum létezése nem egyedi eset. Sok más univerzum is kialakulhatott ebben a közegben, akár mindegyik más és más tulajdonságokkal. Az én problémám viszont itt kezdődik. Miért is gondolják azt erről az energiamezőről, hogy végtelen nagyságú. Mert így könnyebb lenne megmagyarázni a párhuzamos világokat. Én akárhogy nézem csak mindig paradoxon a vége. Ha végtelen az energiamező, akkor az univerzum jellegű képződményekből is végtelen számú létezik. Vagyis a mi világunk pontos mása is végtelen mennyiségben van, sőt ennek a világnak bármilyen kis vagy nagyobb mértékű változata is végtelen számban létezik. Ez eléggé hihetetlennek tűnik. Továbbá azok a kérdések is szinte értelmetlenné válnak, hogy egy végtelen nagyságú energiamezőnek vajon milyen tulajdonságai vannak, ha ez egyáltalán matematikailag megjeleníthető. Ezért gondolják sokan úgy, hogy a világunk nem más, mint egy illúzió. Nevezhetném ezt szimulált világegyetemnek is. Mindig csak annyi információt látunk a világból, amennyi éppen szükséges. Akár egy videojátékban. Benyitunk egy szobába, és csak akkor látjuk meg mi van abban. Amennyiben nem nyitunk be, nem kapunk semmi információt. Azt hiszem itt abbahagyom az elmélyülést mielőtt lefárasztanék valakit ezzel.........
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kiskoller csabi...
2015.09.11. 11:52
Ha bunkónak hangzott, nem annak szántam. Sokféleképp lehet írni, és szövegből hangulatra, stílusra következtetni, nem volt szándékomban lekezelően írni.

RealDreamQ: A rel. elmélet kimondja, hogy fénysebesség a max. elérhető sebesség, semmilyen információ nem utazhat gyorsabban. Ez akkor azt jelenti, hogy ha X éves az univerzum, akkor a Föld középpontú, X fényévnyi gömbön kívülről semmi információnk nincs, és semmi információnk nem is lehet, mert megsértené a rel. elmélet által leírt törvényeket.

(Ez a gömb egyébként nagyobb, mert közben tágult az univerzum, így a gömb belsejében a tér is, így a gömb maga is)

Egy kérdés: Ha a tér tágulása mindenhol állandó, akkor nagyobb távolságban nagyobb ütemben tágul a tér, hisz kétszer akkora tér tágul ki.
Ha mondjuk másodpercenként minden kétszer olyan messze lesz egymástól, akkor egy 1m távolság 1m-el növekszik, de egy 2m távolság már 2m-el.

Ez viszont azt is vonja magával, hogy elegendő távolság esetén egységnyi idő alatt nagyobb mértékben tágul a tér, mint amennyi távolságot a fény tesz meg, ekkor kérdés az, hogy vajon el tud-e érni minket az a bizonyos fény egyáltalán valamikor? Vagy soha sem fog?

Visszatérve előző példára, ahol a tágulás üteme akkora, hogy másodpercenként minden kétszeresére tágul. Ekkor egy 1.000.000 méterre lévő csillag fényét látni fogjuk-e valamikor? Hisz a kibocsátás utáni egy másodpercben ugyan utazott a fény 300.000 métert, de a távolság közben 1.000.000 méterrel kitágult, szóval az a fény foton kb 1.400.000 méterre van (ez így elég durva becslés, ennél lehet közelebb van, de biztosan nincs közelebb, mint 1.000.000 méter)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ChoSimba kisko...
2015.09.11. 14:20
Hm, akkor lehet hogy az ember nem is növekszik a születése után, csak a tér tágul ki ?
Ha a tér így tágulna, akkor bármilyen szilárd anyag szétszakadna, mert a két vége messzebb kerülne egymástól.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. kiskoller ChoSi...
2015.09.11. 19:42
Márpedig pont így működik a tágulás, csak nem ekkora mértékben.

Mint írtam, a számok csak példák voltak, próbáltam keres számokkal, értékekkel bemutatni a dolgot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba kisko...
2015.09.11. 21:40
Nem egészen. A tágulás csak gravitációsan nem kötött objektumok között történik.
Pl. távoli galaxisok között, melyek egymásra vonatkozó gravitációs hatása a táguláshoz képes elhanyagolható.
A fejem és a lábam között nem tágul a tér.
De a Tejút és az Androméda galaxis között sem.
Ezért én valóban megnőttem, nem csak a tér tágult ki
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csabi02 kisko...
2015.09.12. 07:09
Az "ez így világos,nem?"-et értettem félre.

Amúgy ez mindig érdekes téma,és ahány ember annyi elképzelés,de pont ezért lehetne belemerülni olyan mértékben a témába,hogy pik-pak 80éves az ember,nem jutott közelebb semmihez,de az élete végéhez ért közben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kiskoller ChoSi...
2015.09.12. 12:47
Miért nem tágult volna ki a tér? Csak közben a gravitáció meg egyéb erők újra közel hozzák az atomokat/molekulákat egymáshoz. Végeredményben ugyanakkora leszel, mint voltál. Végül is így nézőpont kérdése, hogy volt-e tágulás...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!