iPon Hírek

13,3 milliárd éves galaxist észleltek

Dátum | 2012. 11. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A világegyetem első galaxisai kulcsszerepet játszottak annak a világnak a kialakításában, amelyben ma élünk. Ezekben keletkeztek az első csillagok, amelyek aztán gigantikus robbanásokban elmúlva lehetővé tették a következő generáció immár kisebb csillagainak kialakulását. Azóta újabb galaxisok nőttek fel és olvadtak össze, létrehozva a mai galaxishalmazokkal tarkított univerzumot. Nagy jelentőségük ellenére azonban még sosem sikerült pillantást vetni az első csillagrendszerekre.

Ez azonban lassacskán megváltozik: a Hubble űrtávcső mélyégvizsgálati projektjének hála már több egészen korai galaxisait is megfigyeltek a szakértők, egy újabb speciális kutatóprogram (CLASH) során pedig egy közbeeső galaxishalmazt gravitációs lencseként használva egy minden eddiginél idősebb csillagrendszert sikerült észlelni. A nemrég felfedezett rendszer az ősrobbanás után 425 millió évvel kezdte gyártani a csillagokat.

Mivel a világegyetem távoli vidékeiről időbe telik a fénynek ideérni, minél távolabbra nézünk, annál régebbi állapotokat látunk. Az univerzum tágulása miatt a fény hullámhossza megnövekszik, ami látható fény esetében azt jelenti, hogy a fény vörösebbként látszik. Ahogy az ősrobbanás idejéhez egyre közelebbi objektumokra tekintünk, a spektrum ultraibolya felén kezdő sugárzás egyre erősebben az infravörösbe tolódik. A legkorábbi galaxisok észlelését még nehezebbé teszi az a tény, hogy az extrém távolság miatt csak nagyon kevés általuk kibocsátott foton jut el a Földre, így ezek az objektumok rendkívül halványak.

A gravitációs lencse kontúrjai (színes vonalak) és a háttérbeli galaxis három „nagyítása” (JD1‒3)
A Hubble csillagászai tehát régi galaxisok nyomát keresve olyan objektumok után kutattak, amelyek csak a spektrum vörös felé eső részének hullámhossztartományában látszanak, a rövidebb hullámhosszokon nem. A halványságból adódó problémák kiküszöbölésére sorra nagyméretű galaxishalmazokra irányították a távcsövet, remélve, hogy ezek valamelyike mögött sikerül ráakadni a legősibb galaxisokra, és a halmazok gravitációs lencseként viselkedve észlelhetővé erősítik ezen objektumok fényét. (A gravitációs lencsék olyan nagy tömegű objektumok, amelyek meghajlítják a teret, így a közelükben egyenes vonalban haladó fény útja is meggörbül, szerencsés esetben lencseként fókuszálva a háttérbeli objektumból érkező sugárzást.)

Az űrtávcső végül az MACSJ0647.7+7015 katalógusjelű halmazra irányítva ütötte meg a főnyereményt: a Hubble két legmélyebb infravörös szűrőjével készített felvételen három halovány folt jelent meg. A lencseként szolgáló galaxishalmaz anyageloszlását feltérképezve kiderült, hogy mindhárom kép ugyanazon háttérbeli objektumot ábrázolja különböző „nagyításokban” (nyolcszoros, hétszeres és kétszeres). Az újonnan felfedezett rendszer az MACS0647‒JD katalógusjelet kapta.

Annak kiderítésére, hogy valóban egy korai galaxisról vagy pedig valamilyen fényes infravörös forrásról van-e szó, a Spitzer űrtávcsövet használták a szakértők. A három különböző képnek köszönhetően annak lehetőségét is sikerült kizárni, hogy valamiféle átmeneti eseményről van szó. A különböző nagyítású képeken eltérő hosszúságú utat tett meg a fény, így a felvételek által rögzített állapotok egy nagyjából ötven éves időtartamot ölelnek fel, ennyi idő alatt pedig egy kevésbé állandó objektumban már változásokat lehetne megfigyelni.

Minden arra utal tehát, hogy egy távoli galaxisról van szó, amely a vöröseltolódás mértéke alapján a világegyetem 425 millió éves korában létezett, vagyis 13,3 milliárd éve. Térbeli méreteit tekintve a csillagrendszer meglehetősen parányi, átmérője csak 600 fényév, azonban annál nehezebb. A Tejútrendszer kiterjedésének mindössze 250-ed részét kitevő rendszer legalább százszor annyi anyagot tömörít magába, mint galaxisunk. Méretei is alátámasztják tehát azt a sejtést, hogy valóban a galaxisok első generációjának egyik tagjáról lehet szó. A kutatók jelenleg nem tudnak többet mondani a csillagrendszerről, de reményeik szerint a James Webb űrtávcső üzembe helyezése után még közelebbi pillantást vethetnek majd a világegyetem hajnalának ezen ősi tanújára.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. Asagrim
2012.11.20. 10:21
Lenyűgöző hogy tizenvalahány pixelből mit meg nem tudnak állapítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Asagrim
2012.11.20. 10:52
Jah, ha nem könyvtári gépen lennék, most ide is linkeltem volna azt a csavartükörképes dolgot ... gondolom tudod melyikre gondolok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. RLaci83
2012.11.20. 10:57
De mindenképp figyelemre méltó az a tény, hogy (még ha csak következtetés is) technikailag már vagyunk annyira fejlettek, hogy mennyi mindent meg tudunk állapítani. És nem is annyira légből kapott hülyeségek terén, hanem reális értelemben.

Ennél már csak az lenne a jobb, ha az új, "James Webb űrtávcső" segítségével mindezt 100%-on túlmenően tudnák bizonyítani
Na az lenne ám a szép teljesítmény!!

ÉN bízom abban, hogy idővel (bár nem élem meg ) kilépünk ebből a "tejes" világból

Csak így tovább!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Asagrim RLaci...
2012.11.20. 11:23
Nyilván még csak a fejlődési görbe elején tartunk ilyen téren, és a technika fejlesztéséhez elengedhetetlen a jelenlegi technikával való tapasztalatszerzés. Így nem is azt mondom hogy feleslegesek az ilyen találgatások, csak értetlenkedek hogy mit ki nem tudnak hozni ilyen kevés információból!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Ineva
2012.11.20. 11:58
Na, akkor mostmár a felszíneket térképezzék fel és szóljanak ha találtak egy Jedi Templomot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. RLaci83
2012.11.20. 12:11
Asgarim
Meg tudlak érteni, nem lenne hátrány, ha több infóra alapoznának. De hát muszáj valamibe hinni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. arn
2012.11.20. 12:24
es ha csak a ter surubb ott, es innen vizsgalva tunik kicsinek? tehat benne elve lehet "normal" meretu galaxis, csak a bigbang utani olyan szakaszban, ahol a vilag (ter, anyag) atlagos surusege joval magasabb volt, mint a mostani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. lorddiablo
2012.11.20. 12:36
Ez nem hit kérdése. Annak ellenére, hogy pixeles a kép, nem kell elítélni. Ezek mögött komoly számítások húzódnak meg, amik abszolút megalapozottak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. kiskoller
2012.11.20. 13:41
CSI ZOOM
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Whysper
2012.11.20. 18:23
De mi a alapján határozzák ezt meg mert méretéből max ,hogy messze van a színéből esetleg vagy mi?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. freyr
2012.11.20. 18:24
Néha komolyan elgondolkodom azon, hogy csillagásznak lenni izgalmas vagy halál unalmas tevékenység-e... Elképesztő dolgokat fedeznek fel, de odáig eljutni, annyi mérést átnézni, egy-egy újabb adatra sok esetben évekig várni, miközben számos, évekkel korábbi megfigyelések adatait kell még elemezni és igazolni vagy cáfolni...

Asagrim: ami azt illeti ez már közel sem a fejlődés eleje, hanem már bőven a határait feszegetik a jelenlegi technológiának. Itt már csak úgy lehetne fokozni a pontosságot, hogy még nagyobb távcsöveket építenek minél távolabb a Földtől és a Naptól, de azzal semmi sem változna, a fény attól még fény marad, a távolság attól még távolság marad. A következő lépcsőhöz mondjuk egy teljesen új sugárzásra kellene bukkanni, ami lényegesen gyorsabb a fénynél, de ugyanúgy feltérképezhető általa bármilyen objektum az űrben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Asagrim freyr
2012.11.20. 18:39
Nyilván amikor azt mondtam hogy az elejénél tartunk, nem arra gondoltam, hogy bőven ki lehet még hozni többet a jelenlegi technológiákból, hanem hogy éppen csak mostanában álltunk neki ennek, emiatt még bőven van hova fejlődni ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. qwertzzui
2012.11.21. 03:58
ez nekem már túlzás...Ha ilyen dolgokat megtudnak állapítani, akkor fogják már meg magukat, és térképezzék fel az óceán mélyében lévő állatokat is! Mert hogy még a negyedét nem ismerjük az ott élő állatoknak, az is fix! Sz@rrá zoomoljuk a világ egyetemet, de még a földet se ismerjük. Lassan jobban ismerjük a szomszédos bolygókat, mint a földet
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csabi02
2012.11.21. 08:54
@qwertzzui - +1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. fofoka
2012.11.21. 18:34
user12: azt azért megnézném, hogy egyedül Indiában hányheti USA háborús költségvtéssel lehetne a szegénységet felszámolni.. Nem lenne elég oda egy hónap, de még 10 év se.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!