iPon Hírek

180 kilométeres vízvezetékkel mentenék meg a Holt-tengert

Dátum | 2013. 03. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Rövidesen gigantikus vállalkozás indulhat be a Holt-tenger megmentésére. Amennyiben a Világbank által rendezett meghallgatások során felvetett kétségek nem szabnak gátat a projektnek, egy Vörös-tengerből kiinduló csővezetéken keresztül pótolják majd a gyors ütemben csökkenő vízszintű tó vizét. A környezetvédők ugyanakkor tiltakoznak, mivel szerintük léteznek sokkal ésszerűbb és olcsóbb opciók is, amelyek a régió ökológiájára is kisebb hatást gyakorolnának. Ha a terv megvalósításra kerül, a 180 kilométeres csővezeték évente kétmilliárd köbméter vizet fog az Akabai-öbölből a Holt-tengerbe szállítani. A tó világ legmélyebb fekvésű szárazföldi területén található, így a csőrendszerben lefelé folyó víz egy hidroelektromos erőművön is keresztülhalad majd, amely egy sótalanító üzem számára termeli az áramot, évi 850 millió köbméter édesvizet biztosítva a környék lakossága számára. A projekt becsült költségei túllépik a tízmilliárd dollárt, de a jeruzsálemi meghallgatáson bemutatott megvalósíthatósági és környezettanulmányok mind azt támasztják alá, hogy jelen formájában a tervezet véghezvihető, és nem jelent túlságosan nagy kockázatot a környék ökológiájára sem, és jelentős előnyökkel kecsegtet minden érintett fél számára.

A környezetvédők legnagyobb problémája a tervezettel kapcsolatban, hogy annak következtében a Vörös-tenger és a Holt-tenger vize keveredne, ami szerintük beláthatatlan következményekkel járhat a tó és a régió élővilága számára. A Friends of the Earth közel-keleti szervezetének tagjai ezért igyekeznek a döntéshozók figyelmét az alternatív megoldási javaslatok irányába terelni. Meggyőződésük, hogy másképp is megoldható lehet a rendkívül száraz régió ivóvízellátása, és a Holt-tenger megmentése. Sokkal olcsóbb lenne például a Földközi-tenger vizét sótalanítani rögtön a parton, majd a sóval telített tengervizet a Holt-tengerbe, az édesvizet pedig Izraelen keresztül egyenesen Ammánba vezetni, ahelyett, hogy a Vörös-tenger vizét szinte egész Jordánián keresztülvezetve oldanák meg ugyanezt, mondják az aktivisták. David Meehan, a megvalósíthatósági tanulmány szerzője szerint ez utóbbi véleményben van ugyan némi igazság, de politikai szempontból nem lenne szerencsés döntés, ha a jordániai főváros vízellátását egy Izrael által bármikor ellenőrzés alá vehető vezetékre bíznák. Jordánia éppen azért nagy támogatója az eredeti tervezetnek, mert az ország édesvízellátás szempontjából a világ legszegényebb területei közé tartozik. A szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta pedig tovább romlott a helyzet, mivel az elmúlt két évben 250 ezer szíriai menekült érkezett az országba, hangzott el a jeruzsálemi meghallgatáson. Akad még egy dolog, amely a projekt tényleges megvalósulását jelentősen késleltetheti: minden érintett félnek bele kellene ugyanis egyeznie a tervezetbe, ami viszont egy háromoldalú megállapodás aláírását jelentené Izrael, Jordánia és a Ciszjordániát egyes területeit felügyelő Palesztin Nemzeti Hatóság között. Azt pedig senki sem tudja, hogy Izrael Állam erre hajlandó lesz-e, és ha igen, mikor.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!