iPon Hírek

2015-ben 10 nm-es, 2017-ben 7 nm-es lapkák jöhetnek

Dátum | 2013. 09. 17.
Szerző | gabi123
Csoport | FŐ EGYSÉG

Az Inteltől származó információk alapján a vállalat már idén is képes lesz 14 nm-es csíkszélességen készülő lapkák gyártására, de az új chipek csak a következő esztendőben fognak megjelenni kereskedelmi forgalomban. A gyáróriás állítja, már 2013-ban is meg fog történni néhány lapka leszállítása, ami természetesen elég ahhoz, hogy 2013-as terméknek nevezzük azokat. A cég távolabbi célokat is megfogalmazott. 2015-re vonatkozólag hasonló a recept, a 10 nanométeres gyártás már az év vége felé beindulhat, de a termékek piaci elérhetőségével vélhetően csak 2016 elején kell számolni.

Nem tudni biztosan, hogy ehhez az Intel az EUVL-t (Extreme Ultraviolet Lithography) kívánja-e használni, de a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint ez az új litográfiai eljárás a fejlesztések jelenlegi állapotában még elég sok nehézséggel küszködik, legalábbis a szakértők ezt állítják. A jövőbe tekintés azonban még ezen is túlmutat, ugyanis a bejelentés értelmében az előzőekkel megegyező mintára még 2017-ben beindul majd a 7 nm-es gyártástechnológiával készülő lapkák szállítása, melyek a tervek szerint 2018-ban már széles körben elterjedté fognak válni.

Ha ezeket a terveket az Intel képes megvalósítani, akkor a cég továbbra is lenyűgöző gyártástechnológia-fejlesztési képességről tesz tanúbizonyságot. Továbbá az, hogy az Intel élen jár az új gyártási eljárások bevezetésében és a csíkszélesség csökkentésében, helyzeti előnybe hozhatja az okostelefonokba és tabletekbe szánt lapkákat illetően, ami lehetővé tenné a piaci részesedésének növelését. Mint azt sokan tudják, a szerverek, az adatközpontok, a PC-k és a notebookok ágazatában még mindig nagyon jól megy az Intelnek, azonban az okostelefonok és a tabletek jelentik most a legdinamikusabban fejlődő piacot, ahol a vállalatnak nagy lemaradást kell behoznia.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

16. Akos93
2013.09.17. 11:11
Lehet hogy most egy elég primitív kérdést fogok feltenni, de miért jó az hogy minél kisebb csíkszélességben gyártsanak? Valaki eltudná nekem magyarázni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. szentvik
2013.09.17. 11:30
Kisebb csikszélesség -> kisebb méretek az egyes elemeknek -> ugyanakkora helyre több tranzisztort lehet letenni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. shteer
2013.09.17. 11:33
Intelt nem nagyon érdeklik a fizikai határok - megfogják, odébbtolják
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Terror Akos9...
2013.09.17. 11:33
Kisebb csíkszélesség mellett kisebb az ellenállás, így kisebb a fogyasztás és hőtermelés. Habár ez manapság már annyira nem számottevő, mert a tranzisztorok kapcsolása teszi ki a fogyasztás jó részét. Másrészt olcsóbban előállítható, hiszen a chip mérete is kisebb, így egy szilíciumostyára több chip fér, illetve a teljesítmény is növelhető azáltal, hogy ugyanakkora, de kisebb csíkszélességű chipbe több tranzisztor fér. Majd mindjárt mons még valaki egy-két szempontot, ezek a legjellemzőbbek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. bosshunter...
2013.09.17. 11:33
....És persze fogyasztás és melegedés szempontjából sem túl hátrányos....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. croix
2013.09.17. 11:41
csak kisebb csíkszélességen megnő a szivárgási áram...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. szentvik
2013.09.17. 12:01
Kiváncsi leszek mikor indul el valaki radikálisan új irányba ezen a téren. Mert azt már évtizedek óta tudni, hogy nem lehet a végtelenségig csökkentgetni a méreteket. Mondjuk nekünk anno azt volt egyetemen, hogy a 1x nm se valószinű, hogy meglesz, erre most 7 nanoval dobálóznak a szakik
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Cooley
2013.09.17. 12:04
Ez röviden akkor annyit jelent, hogy további legalább 4 évig még egy a cél, minél több tranzisztort belezsúfolni egy rég elavult architektúrába jelentéktelen változtatásokkal. Hajrá Intel!

Remélem valaki előrukkol rövidesen egy olyan technológiával, ami ellen még az Intel tetemes tőkéje sem képes felvenni a harcot, vagy az amerikai jogrendszer olyan szintre fejlődik, ahol már nem lehet pusztán pénzzel irányítani egy egész piacot! Tudom, hogy hiú remények, de hát a remény hal meg utoljára...

Egy ideje eljutottam arra a szintre, hogy elvből nem vennék meg semmit, ami Intel. Ez a szint egyre csak fokozódik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. thedevelop...
2013.09.17. 12:07
szentvik: A fenti ábra szerint vizionált optikai összeköttetés, nanocső, vagy a szilícium helyett alkalmazott szintetikus anyag nem elég radikális?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. dobko
2013.09.17. 12:08
Haladnak szépen. Vajon lesz pikométer is ? Vagy esetleg ångströmméter.
Kíváncsi vagyok vajon lesz e olyan, hogy elég ez nekünk, vagy valami fizikai korlát amivel már tényleg nem bírnak el.

Off
PC-k esetében a gépházban termelt hőből is kivonhatnák az energiát, erre is kitalálhatnának már valamit.
Ja bocs, azt a Forma 1-ben csinálják jövőre.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. comeon dobko
2013.09.17. 12:45
Kombinált folyadék hűtés (alaplap, VGA, CPU) rákötése a fűtési puffer tároló hőcserélőjére és télen felhasználhatod a gép által termelt hőt házfűtésre. Nyáron a medence hőcserélője a cél, akkor ott fűtöd a vizet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ByrDer
2013.09.17. 14:36
Van fizikai korlát. 1 atom vastagságú anyagnál már nyilván nem lehet vékonyabbat csinálni és már ott sem biztos hogy minden úgy működik ahogy a makrostruktúráknál megszoktuk, szóval még jóval ezelőtt lehet a határ... de ez csak a jelenlegi megközelítés (szilícium alapú chipek) határa. Új anyagok, teljesen új technikai megközelítések, szupravezetés stb stb. A tudományban mindig van új lehetőség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dobko
2013.09.17. 14:50
#comeon
Ez az alap "mellékhatás", nem erre gondoltam, hanem, hogy konkrétan áramot előállítani a hőből, magába a gép működésébe visszafordítani az energiát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. fofoka
2013.09.17. 22:15
dobko:
Egy hőerőgépnél a bemeneti és kimeneti hőmérséklet aránya határozza meg a termikus hatásfokot. Na most képzeld el a 40 fokos levegőt legfeljebb szobahőmérsékletre tudod lehűteni. Persze ez is csak egy elméleti korlát, a gyakorlatban néhány fok különbség lenne elérhető. És ez még csak a termikus hatásfok, arra rájön a mechanikai (súrlódások), aztán együtt kijönne vagy 0.01%. Azért meg nem érdemes erőlködni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. enisherpa
2013.09.18. 18:25
A véges fénysebesség miatt kisebb csíkszélességen nagyobb órajelet lehet elérni. A villanydrótban a jel nagyjából a fénysebesség kétharmadával megy. 1 ns alatt az 20 cm.
5 GHz-en 1 órajel alatt 4 cm. Az összes kanyarral együtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Cannapeace
2013.09.19. 00:45
ha csak nem térnek át a foszforra aminek az atom vastagsága 0,1nm ezzel már elképzelhető de erről 2012ben már volt szó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!