iPon Hírek

2022-ben eltérítik egy kisbolygó holdját

Dátum | 2015. 10. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy amerikai-európai közös űrmisszió keretében 2022-ben a szakértők megpróbálják eltéríteni egy kisbolygó holdját. Az AIDA névre keresztelt küldetés során két űreszköz, az ESA által fejlesztett AIM (Asteroid Impact Mission) és a NASA mérnökei által épített DART (Double Asteroid Redirection Test) látogatja meg a 65803 Didymos rendszerét. A Földet 2003-ban 7,18 millió kilométerre megközelítő kettős égitest nagyobbik tagja nagyjából 800 méter átmérőjű. Kísérője, amelyet nem hivatalosan Didymoon néven szoktak emlegetni, tőle 1,1 kilométerre kering. A 150 méter ármérőjű hold 11,9 földi óra alatt kerüli meg a rendszer nagyobbik tagját. A küldetés célja kettős, a szakértők egyrészt testközelből szeretnék megvizsgálni a hasonló bináris égitestek viselkedését, és azok összetételét, majd a megfigyelési periódust követően megpróbálják eltéríteni pályájáról a holdat, mégpedig olyan módon, hogy DART-ot nekivezetik az égitestnek. Az AIM biztonságos távolságból fogja figyelni az akció lefolyását, így a kutatók információkat kaphatnak arról, hogy a becsapódásos módszerrel lehetséges-e megváltoztatni egy ekkora égitest pályáját, és megoldást jelenthet-e egy hasonló próbálkozás, ha például egyenesen a Föld felé tart egy aszteroida.
Ahogy Patrick Michel, az AIM-csapat vezetője elmondta, az aszteroidák fontos állomást jelentenek a bolygóképződés folyamatában, így a Didymos rendszere sokat elárulhat arról, hogyan keletkezett a Föld és a többi nagyobb égitest a Naprendszerben. Az AIM a tervek szerint 2020 októberében indul útnak, és 2022 májusában érkezik meg a gyémántalakú Didymoshoz és tojásalakú holdjához. A földi távcsöves megfigyelések alapján a Didymos valószínűleg kondritból áll, a Didymoon összetétele azonban egyelőre nem ismert. Az AIM alaposan megvizsgálja a rendszer mindkét tagját, és egy piciny landolóegységet is lebocsát a holdra, hogy ennek segítségével rádióhullámokkal át tudja világítani azt, és feltérképezze az égitest belső szerkezetét. A DART 2021 júliusában indul útnak a Földről, és 2022 októberében éri el a kettőst, majd nekiütközik a holdnak. Az AIM folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket, és a becsapódást követően felméri a Didymoon új pályáját, és megvizsgálja a képződött krátert, valamint az abból kilökődött anyagot is. Az utóbbi évek kutatásai alapján az aszteroidák geológiailag nagyon sokfélék lehetnek, vagyis a kívülről egyformán porosnak és sokszor formátlannak tűnő égitestek számos különböző példát szolgáltatnak arra, hogyan állhat össze az anyag nagyobb egységekké. Az AIM a landolóegységen kívül három pikoműholdat is magával visz, amelyek segíteni fogják az égitestek vizsgálatában, illetve lehetőséget nyújtanak arra, hogy általuk a fejlesztők teszteljék, milyen egy összetettebb kommunikációs hálózatot működtetni a Földtől távol. A landolóegység, a MASCOT‒2 pedig az európaiak által is tervezett marsi mintagyűjtő küldetéshez szolgálhat létfontosságú terepi információkkal.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. FaL
2015.10.02. 09:05
Nem ismerem a rendszer pályáját, de mekkora fail lenne, ha eltérítik a hold pályáját annyira, hogy kiszakad a rendszerből és saját pályára áll, ami viszont majd keresztezi a Földét
.
.
.
De a küldetés sikerrel zárul és kiderül, hogy igenis lehet az apróbb égitestek pályáját módosítani és egy újabb misszió keretein belül megmentik a Földet a becsapódástól
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Smooth44 FaL
2015.10.02. 09:53
Miért a pillangóhatás meg láncreakció jutott eszembe nekem is először?
Évmilliók óta működik a rendszer úgy, hogy szinte minden nagyobb ojjektum rendre elkerüli a Földet.
Most belenyúlnak ebbe egy olyan ponton, ami látszólag jelenleg nem veszélyezteti bolygónkat, de majd összeakad egy másikkal, amit belelök egy harmadikba, ami eltérít egy negyediket és majd az ötödik, a legnagyobb fog telibe verni minket
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. tomchee FaL
2015.10.02. 09:58
Nekem is valami ilyesmi jutott eszembe
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. ChoSimba
2015.10.02. 10:35
Egy 150m-es aszteroidába belevágnak egy 400kg-os űrszondát több mint 6km/mp sebességgel.
Mi hiányzik ? Fotel, popcorn és 3D szemüveg !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kiskoller Smoot...
2015.10.02. 10:46
"Évmilliók óta működik a rendszer úgy, hogy szinte minden nagyobb ojjektum rendre elkerüli a Földet."

Itt van a válaszod. Csak egy kavics is elég ahhoz, hogy kihaljon tőle az egész emberiség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Smooth44 kisko...
2015.10.02. 11:19
Erről beszélek én is
(A nagyobb objektumot úgy értettem, hogy ami már elegendő méretű ahhoz, hogy túlélje a légtérbe való érkezést, elérje a földfelszínt és még komolyabb károkat is okozzon)

Jelenleg is milliónyi égitest és törmelék száguldozik a "környéken". Lehet, hogy a kiszemelt példány az életben meg se közelítené a Földet, de most akár apró módosítás is lavinát indíthat meg. Csak 5cm-t változik a pályája, még mindig elkerül mindent, amit eddig, de már esetleg átbillen egy olyan pozícióba, ahol egy másik égitest gravitációs mezeje már apránként, de folyamatosan nagyobb eltérésekre készteti, amivel egy újabbat fog megzavarni, ami már akár ütközhet is egy másikkal és így tovább... Lehet, hogy csak 100 vagy 1000 évekkel később, de okozhatnak ezzel most akár egy komolyabb katasztrófát is

Persze, nap mint nap ütköznek odaát dolgok és mégis élünk. Igen, ez szuper. De most miért is kísértjük a sorsot?
Nem lenne elég ezt akkor kipróbálni, ha már tényleg bajban leszünk? (ha nem jön be, akkor úgyis mindegy - majd megkérünk pár olajfúrót, hogy intézkedjenek)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.10.02. 11:28
Egyébként szerintem az túl kicsi ahhoz, hogy érdemben befolyásolja.

Ugye 150m átmérőjű a hold, tojás alakúnak mondják, ha teljesen szabályos ellipszoidnak vesszük akkor 150m-es és mondjuk 120m-es átmérőket véve, ugye 4/3xπ x d1 x d2 x d3-al kiszámolva több mint 9 millió m^3 a térfogata, a kondritok átalgos sűrűsége ~3,2 g/cm^3, amit ha összeszorzunk, hogy megkapjuk a tömeget kb. 28,9 millió tonna. [matekból nagyon rossz vagyok, lehet elszámoltam ]

Egy 400 kg-os valamit még ha 6 km/s-es sebességgel is lövünk bele, szerintem nem fog tudni a pályáján változtatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. bp123 FaL
2015.10.02. 12:15
Nem átmérő, sugár kell a képletbe:
4/3 x π x r1 x r2 x r3
"Csak" 3,6 millió tonna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. tomchee
2015.10.02. 12:20
Ha már szőrszálhasogatunk, akkor ott az nem lesz se tonna, se kilógram. Ha minden képpen súllyal akartok számolni, akkor bizony jóval kevesebb lesz az
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.10.02. 12:26
Lehet rosszul emlékszem, de a súly relatív, a tömeg abszolút.

Űrben nincs súly, mert nincs mit húzni és nincs mit nyomni.

Tömege viszont mindennnek van, függetlenül a környezetétől.

@bp123
Köszönöm mondtam, hogy szar voltam matekból
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ChoSimba
2015.10.02. 13:03
Számoljuk inkább lendülettel, mert az megmarad a lendületmegmaradás törvénye miatt, igaz ?
Nyilván csak ideális esetben, mert nem tudjuk, hogy az ütközés során mekkora energiaveszteség lesz, gondolok itt a fellépő hőhatásra, kémiai reakciókra, anyagkiszóródásra, stb. De felső határt legalább meg lehet ezzel határozni a sebesség változásra, ha a két test összeragad. Persze az továbbra is kérdés, hogy milyen irányból történik a "behatolás"
Mszonda=400kg, Vszonda=6.25km/s és Maszti=3,6E9kg értékekkel számolva nekem 0,7mm/mp a sebesség változás.
Ez mondjuk elég lófüttynek hangzik, de 1 óra alatt ez kb. 2,5m-es eltérés. Az simán kimutatható.
Mármint felső határ, szóval ennél kisebb lesz.
Vagy hülye vagyok, mert rég volt fizika óra
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. tomchee tomch...
2015.10.02. 20:03
Igen jól tudod. De hol a hiba abban amit mondtam? kg, tonna ezek súlyok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.10.02. 20:21
Tényleg nem akarok kötözködni, de a kg, tonna azok a tömeg mértékegységei.

A súly mértékegysége (mivel definíció szerint az az erő, amivel a test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza) valójában Newton (N)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. fofoka tomch...
2015.10.02. 22:15
A kg maximum a konditeremben súly. :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!