iPon Hírek

25 ezerszer hatásosabbá tettek egy antibiotikumot

Dátum | 2017. 06. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A vancomycin felfedezése óta az antibiotikumok egyik nagyágyúja, amelyet gyakran utolsó reményként vetnek be a fertőzések ellen. Három apró módosításnak köszönhetően azonban mostantól még halálosabb a szer lehet a baktériumokkal szemben, mivel újabb eszközökre tett szert azok megtámadásához. És ami a legjobb, az új, hatásosabb vancomycin ellen a jelek szerint legszívósabb, leggyorsabban alkalmazkodó baktériumok is tehetetlenek, vagyis a laborkísérletek során nem alakult ki bennük ellenállóképesség. És talán ez lehetne az igazi megoldás az antibiotikumválságra, mondják a kaliforniai Scripps Kutatóintézet munkatársai, akik az újfajta vancomycint létrehozták. Hiszen hiába fedezünk fel újabb és újabb antibiotikumokat, ami az utóbbi évtizedekben meglehetősen nehéz feladatnak bizonyult, ha a mikrobák előbb-utóbb ellenállóvá válnak ezekkel szemben. Ha azonban sikerülne olyan szereket előállítani, amelyek képesek legyőzni az evolúciót, és megakadályozni a rezisztencia kialakulását, az végre tartós megoldást jelenthetne a problémára.
Az ötlet persze nem új, de eddig nem sokan tudtak bármit is letenni az asztalra ezzel kapcsolatban. Dale Boger és kollégái a siker érdekében évekig tanulmányozták a vancomycin szerkezetét. A szer nagy előnye, hogy az ellen alapból is nehezen építenek fel ellenállóképességet a baktériumok. A vancomycin az úgynevezett Gram-pozitív baktériumok (például a MRSA) ellen hatásos, amelyek vastag sejtfallal rendelkeznek. A szer a legtöbb antibiotikummal ellentétben nem egy enzimet vagy sejtműködést vesz célba, hanem a hozzákapcsolódik a sejtfal egyik építőkövéhez. Ezzel aztán nem csinál semmit különöset, pusztán útban van és így megakadályozza a sejtfal tökéletes záródását. Ennek hatására a fal idővel szétesik, destabilizálva a baktérium belső szerkezetét, ami a sejt halálához vezet. Az elmúlt évtizedek kísérleteiből és tapasztalataiból is az derült ki, hogy a baktériumok nem sokat tudnak tenni vancomycin ellen a sejtfal védelmére. Az antibiotikumot közel hatvan éve használják a gyógyászatban, és egyelőre nincs olyan egyszerű genetikai mutáció, amely hatásos lenne ellene. Létezik persze rezisztencia, ez azonban bonyolult és nehézkes. A baktérium egy kétlépcsős jelzőrendszer révén érzékeli a vancomycin jelenlétét, majd elkezd a sejtfalba másfajta építőelemeket beleépíteni: a vancomycin célpontja, a D-alanin-D-alanin helyett D-alanin-D-laktátot épít be, így előzve meg a destabilizálódást. Ezt a rezisztenciát azonban szerencsénkre nagyon könnyű legyűrni: egy egyszerű kémiai módosítással el lehet érni, hogy a vancomycin a D-alanin-D-laktáthoz is hozzá tudjon kapcsolódni. Boger és társai azonban nem álltak meg ezen a ponton, hanem két másik helyen is módosították a molekulát. A vancomycin tetejéhez hozzákapcsoltak egy csoportot, amely a sejtfal építésében kulcsszerepet játszó transzglikoziláz enzim működését gátolja. A molekula egy másik részéhez pedig egy kvaterner ammónium sót kapcsoltak, amely képes lyukat ütni a sejtmembránba, így még gyorsabban előidézi a baktérium pusztulását. Mindhárom módosítás önmagában is elég lenne ahhoz, hogy végezzen a mikrobával. Együtt azonban hihetetlenül hatásosak, és a tesztek során 25–50 ezerszer gyilkosabbnak bizonyultak a vancomycinnel szemben ellenálló baktériumokkal szemben, mint a mezei vancomycin. Amely eleve nagy kihívást jelent a baktériumoknak, a módosításokkal viszont csaknem lehetetlennek tűnik (de legalábbis nagyon hosszú időbe telhet), hogy rezisztencia alakuljon ki. Ezt laborkísérletek során is megerősítették a szakértők, akik baktériumgenerációk sorát tenyésztették a halálosnál kisebb mennyiségű módosított vancomycin társaságában. Mielőtt az új szer a gyakorlatban is bevethető lehet, persze tesztelni kell a baktériumok által fenyegetett élőlényeken is. Az előzetes toxikológiai vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy az újfajta vancomycin biztonságos. És a szakértők közben azon is dolgoznak, hogyan tudnák leegyszerűsíteni a módosítási folyamatot, amely jelenleg nagyjából 30 különböző lépést igényel.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. cheatergs
2017.06.01. 19:28
Ha legyőzik ezzel az evolúciót az azért gáz, mert lehet kukába dobni a Darwin óta eltelt 150 évet; v pdg azért, mert ennek a szernek pirinyó módosításával pá-pá emberiség.
A harmadik eshetőség, h itt vki nagyon hatásvadász volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Narval
2017.06.01. 19:37
Soha nem fognak olyan kemikáliát gyártani, ami ellen nem fog rezisztencia kialakulni. Pontosabban soha nem fognak tudni olyan kemikáliát előállítani, ami ellen az emberben alkalmazható, tehát bennünket nem (nagyon) károsító, mennyiség minden körülmények között elpusztít egy kórokozót. Lehet, hogy 100x nagyobb koncentrációjú drog már elégséges (lenne), csak az már valószínűleg káros ránk nézve is. Persze mindig kellenek az újabb és újabb molekulák, nem akarom ezzel lebecsülni a kutatókat, mert ezzel egy lépéssel előrébb tudunk járni, de előbb-utóbb a mikrobák behúzzák azt a lépést, és újra egál lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Szefmester
2017.06.01. 20:02
Ha ez ellen is kialakul a rezisztancia akor baj lesz. Vaaaaaagy előfordulhat hogy ami erre rezisztens az másra nem, mert eltérő védelmi módszer kellene ellenük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. BiroAndras Narva...
2017.06.02. 15:35
A cikkben elég jól elmagyarázták, hogy miért nem fog rezisztencia kialakulni. És ha a szer kifejezetten a baktériumok sejtfalának specifikus komponenseit támadja, akkor az emberre lehet teljesen ártalmatlan. Ez már egy létező cucc, amit a gyakorlatban használnak, szóval nagyon káros nem lehet. Amit módosítottak rajta, az peding mint már írtam nagyon specifikus alkatrészeket támad a bacik sejtfalában, tehát az emberi szervezet szempontjából valószínűleg lényegtelen a változtatás.
Van bőven példa olyanra, hogy különböző élőlények másképp reagálnak ugyanarra az anyagra. Például az étcsoki az embernek nagy mennyiségben se árt, legfeljebb hízlal, viszont egy kutyát simán meg tud ölni már egész kevés is. Vagy az a cucc amitől az paprika csíp, valójában egy idegméreg, és nagyobb mennyiségben halálos az embernek. Viszont a cápák például teljesen immunisak rá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. agyturbini...
2017.06.07. 11:04
Azt hiszem itt egy ketten felreertelmeztek az evolucio es a bakterologia mivoltat.
Az evolucio pontosan mukodik, hiszen ha az adott kornyezethez nem tud alkalmazkodni az adott eloleny akkor kipusztul. Nem feltetlenul veszi at valami mas a helyet, nem kotelezo. Ha ez ebben a formaban mukodik akkor el kell gondolkodnunk a szervezet belso bakteriumainak potlasarol egy kezeles utan, hiszen nem lesz hogy azok helyreallnak, vagy tuleleik azt. Vagyis igen egy ilyen kezeles akar az embert is megolheti, de teljesen mas okbol, mint azt sokan gondoljak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!