iPon Hírek

4,4 milliárd éves marsi mintákat azonosítottak egy meteoritban

Dátum | 2013. 11. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy Szaharában nemrég fellelt meteorit minden korábbinál idősebb marsi ásványokat tartalmaz: a kődarab egyes elemei 4,4 milliárd évesek, vagyis mindössze 150 millió évvel a vörös bolygó formálódása után keletkeztek. Az amerikai, ausztrál és francia szakértőkből álló kutatócsoport megállapításai alapján a marsi kéreg rendkívül gyorsan formálódhatott, hasonlóan ahhoz, amit a Föld és a Hold esetében is feltételeznek. Bár napjainkban a Marsot hideg, száraz sivatag borítja, egykor jóval melegebb és nedvesebb világ volt, amelyen akár az élet is kialakulhatott. Ősi, kiszáradt folyómedrek őrzik ennek az időszaknak az emlékét, amikor a vörös bolygó légköre még sokkal jobban hasonlított a földire a mainál. A jelenlegi marsi felszín legidősebb részei a déli félteke felföldjei, amelyek számtalan becsapódás nyomait őrzik. Huzamosabb ideig működő- és kommunikációképes űreszközt eddig kizárólag a NASA-nak sikerült a Mars felszínére eljuttatnia. (A szovjet kísérletek közül egyedül a Marsz−3 (1971) maradt igazolhatóan funkcionális a leszállást követően is, de ezzel is csak 15 másodpercig tudtak kommunikálni, a Mars Express brit landolóegységével (2003), a Beagle−2-vel pedig röviddel a lekapcsolódást követően veszett el a kapcsolat, ennek további sorsáról azóta sem tudni.) Egyetlen landolóegység sem volt azonban alkalmas a kőzetek korának meghatározására, vagy egy minden részletre kiterjedő vegyi analízisre.

Ezért is nagyon érdekesek az úgynevezett marsi (vagyis a Marsról a Földre érkezett) meteoritok, hiszen velük gyakorlatilag „házhoz jönnek” a vörös bolygó felszínének mintái. Sajnálatos módon azonban a legtöbb marsi meteorit nagyon fiatal keletkezésű, vagyis jóval azt követően szakadt ki a felszínből, miután az eredeti, élet szempontjából kedvezőbb éghajlat megváltozott. A most fellelt darab (NWA 7533) azonban az első olyan példány, amely a marsi felföldekről származik. A meteorit úgynevezett törmelékkő vagy breccsa, vagyis különböző kődarabok kötőanyag segítségével egybentartott együttese. Ilyen kőzet nagyobb becsapódáskor vagy vulkánkitörések során egyaránt keletkezhet: a kidobódott anyag különféle eredetű darabkái az idők folyamán egy nagyobb kődarabbá állnak össze. Az NWA 7533 nikkelben és irídiumban gazdag, ami alapján a kutatók úgy vélik, hogy egy becsapódáskor keletkezhetett. A meteorit korát a benne található cirkonokból állapították meg a szakértők. A cirkónium tartalmú nezoszilikát rendkívül ellenálló anyag, így csaknem minden behatást kibír. Ezen kívül a kristályaiban gyakran esik csapdába urán, amelynek bomlásából megállapítható a minta kora. A vizsgált meteorit cirkonkristályai pedig egyetlen kivétellel ugyanazt a kort mutatták: 4,4 milliárd évet.

A cirkonmódszer a jelenlegi legmegbízhatóbb metódus a magma megszilárdulási idejének meghatározására, így az eredmény rendkívül meggyőző, és persze nagyon izgalmas is, hiszen mindez azt jelenti, hogy a meteorit az eddigi legjobb mintánk a Mars korai kérgéből, mondja Harry McSween, a Tennessee-i Egyetem bolygókutatója, aki nem vett részt a kutatásban. Jelenleg egyetlen hasonlóan ősi mintával rendelkezünk a Marsról. Az ALH 84001 jelű kődarabról 1996-ban azt állították a szakértők, hogy fosszilis maradványokat azonosítottak benne, ezt azonban azóta sem sikerült meggyőzően igazolni. A kődarab korát jelenleg 4,1 milliárd évre datálják. Az NWA 7533 érdekessége, hogy a törmelékkő különböző elemei eltérő kőzetekből származnak, de a cirkonok alapján ugyanabból az időszakból erednek. Ez pedig annak a jele, hogy a marsi kéreg nagyon gyorsan szilárdult meg, különben eltérő korú cirkonok is lennének a mintában. A marsi nezoszilikátok kora ráadásul megegyezik a legősibb holdi és földi cirkonok korával, vagyis a három égitest kérge ugyanabban az időszakban alakult ki. Bár a törmelékkő darabkáinak többsége közel egyidős, maga a meteorit jóval fiatalabb is lehet, mivel a kutatók egyelőre nem tudják, hogy mikor állhatott össze. További érdekesség azonban, hogy olyan talajmintákat is találtak benne, amelyek összetétele nagyon hasonlít a NASA Spirit rovere által vizsgált felszíni mintákhoz. A modern marsi talajjal ellentétben azonban a meteoritban megőrződött mintákban alig van kén és klór – ezeket vélhetően a korai Mars felszíni vizei oldhatták ki a kőzetekből.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. arn
2013.11.25. 10:23
akkor ez alapjan a mars kialakulasanak kellett koze lennie a hold es a fold kialakulasahoz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. DogTheDog
2013.11.25. 10:42
Pont tegnap este neztem egy dokut,hogy talaltak egy ehhez meglehetosen hasonlito darabot a szaharaban.A doku mondjuk magarol a sziszifuszi keresesrol szolt,es arrol,hogy a nonek,aki megtalalta mekkora szerencseje volt.
Lehet pont ezt a kavicsot mutattak a dokuban is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. thedevelop...
2013.11.26. 00:04
DogTheDog: Mi az a doku? Olyan, mint a prezi?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Zaiko
2013.11.26. 21:50
thedeveloper: feltehetőleg dokumentum film akart lenni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!