iPon Hírek

6500 éves előzményekre vezethető vissza a modern európai genom

Dátum | 2013. 04. 29.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy ausztrál kutatás eredményei szerint a modern kori európai lakosság jellegzetes genetikai öröksége 6500 évvel ezelőtti alapokra vezethető vissza, vagyis nem az első földműves telepesek ezer évvel korábbi vagy a vadászó-gyűjtögető népcsoportok még régebbi megjelenéséhez köthető, hanem egy ezeknél későbbi eseményhez. Alan Cooper, a kutatás vezetője szerint valami alapvetően megváltozott i. e. 4500 körül: a csontvázak vizsgálataiból ugyanis az derül ki, hogy ebben az időszakban a korábbi népességet jellemző genetikai elemek eltűnnek, és új, ismeretlen forrásból származó elemek kezdenek megjelenni, amelyek aztán a később európainak nevezett génállomány alapjainak tekinthetők. Nagy valószínűséggel tehát egy új népcsoport beáramlásáról lehet szó az időszámításunk kezdete előtti 5. évezredben, ennek eredete azonban egyelőre megfejthetetlen rejtélyt jelent a kutatók számára, mivel még sehol sem akadtak rá hasonló génállományú leletanyagra ebből a korból, vagy a korábbi évezredekből. Úgy tűnik tehát, hogy egy relatíve friss bevándorlási hullám alapvető genetikai változásokat okozott Európa népességében. Cooper és kollégái 39 darab, németországi lelőhelyről származó, 2500−7500 évesre datált csontváz mitokondriális DNS-ét vizsgálták meg. A szakértők analízisük során egy olyan mutáció jelenlétére koncentráltak, amelyet ma az európai lakosság 45 százaléka hordoz, és korábbi kutatások alapján több ezer éve jelen van a genetikai állományban. A kutatók számára érthetetlen, hogy az ezt a mutációt hordozók, az úgynevezett H haplocsoport tagjai, hogyan és mikor terjedtek el ilyen mértékben Európában. Egyesek szerint ez a legutóbbi jégkorszak 12 ezer évvel ezelőtti enyhülése utáni népességrobbanás során történhetett, a most megjelent tanulmány azonban más képet fest a modern Európa genetikai alapjainak kialakulásáról. Egyetlen vagy néhány bevándorlási hullám helyett, ezek sorozatát feltételezi, amelyek során különböző időpontokban különböző irányokból érkező népcsoportok söpörtek végig a kontinensen.

Jelenlegi ismereteink szerint a modern emberek első képviselői 35−40 ezer éve érkeztek Európába Afrika irányából. 30 ezer évvel ezelőttre az egész kontinensen elterjedtek, míg közben közeli rokonaik, a neandervölgyiek teljesen eltűntek. Az eredetileg beáramló népcsoport tagjainak genomjában alig találni nyomát a H haplocsoportnak, körükben az U haplocsoport számított dominánsnak. 7500 évvel ezelőtt aztán egy újabb vándorlási hullám érte el Európát a Közel-Kelet irányából. Ennek tagjai a H haplocsoport egy genetikai variánsát hordozták, és nem mellékesen értettek a földműveléshez is. A tárgyi leletanyag alapján vonaldíszes kerámia kultúrának nevezett népcsoport gyorsan terjeszkedni kezdett, és elterjedésükkel párhuzamosan drámaian visszaszorult a korábban széles körben jellemző U haplocsoport jelenléte. 6500 évvel ezelőtt aztán újabb fordulat következett be: az első földműves népesség H haplocsoportja hirtelen nagyon ritkává vált, és helyét ugyanezen haplocsoport egy másik variánsa vette át. A vonaldíszes kerámia kultúra eltűnt, és helyét egy új, ismeretlen eredetű népcsoport vette át. A genetikai eredményeket a tárgyi leletek is megerősítik: az i. e. 5. évezred során számos változás figyelhető meg az építészetben, a települések szerkezetében és az eszközkészletben is. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozhatta ezt a változást, és az is rejtély, honnan származhatott az új népesség, amely 6500 évvel ezelőtt átvette az első páneurópai kultúra helyét. A kutatók elmondása szerint a következő időszakban ezen kérdések megválaszolása lehet a legfontosabb feladat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!