iPon Hírek

A CERN kutatói pentakvarkokat találtak

Dátum | 2015. 07. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A svájci Nagy Hadronütköztető kutatói egy egészen újfajta szubatomi részecske felfedezését jelentették be. A pentakvark négy kvarkból és egy antikvarkból áll, és létezését évtizedek óta feltételezték a szakértők. A 2000-es évek elején úgy tűnt, hogy kísérletileg is sikerült igazolni az anyag ezen egzotikus formájának létét, az akkori eredményekkel kapcsolatban azonban súlyos kételyek merültek fel. Azóta sok kutató fel is adta a pentakvarkok megtalálásáért folytatott harcot, a CERN kutatói azonban nem így tettek, és ez alkalommal biztosak abban, hogy sikerrel jártak. A minket körülvevő világ nagyrészt három kvarkból álló hadronokból, vagyis protonokból és neutronok épül fel. Ezeken kívül azonban léteznek két kvarkból (illetve antikvarkból) álló mezonok, és négy, illetve – mint most kiderült − öt kvarkból felépülő, összetett szubatomi részecskék is, ezek többsége azonban annyira instabil, hogy megfigyelésükhöz extrém körülményekre és különleges műszerekre van szükség.
A kvarkoknak hat típusa ismert (Fel/Up, Le/Down, Bájos/Charm, Ritka/Strange, Felső/Top, Alsó/Bottom), és ezek mindegyike rendelkezik egy antirészecske párral is. A most észlelt pentakvark két Fel-, egy Le- és egy Bájos-kvarkból, valamint egy Bájos-antikvarkból épül fel. „A pentakvark nem egyszerűen egy új részecske” – mondja Guy Wilkinson, a CERN LHCb (Large Hadron Collider beauty) detektorának szóvivője. „A kvarkok kapcsolódásának egy eddig ismeretlen módját testesíti meg, amelyet az elmúlt 50 év kísérleti kutatásai alatt egyszer sem sikerült észlelni.” A szakértő azt is hozzátette, hogy az anyag ezen új formájának tanulmányozásával talán végre az is világosabbá válik, hogy a hagyományos anyag, vagyis a protonok és a neutronok hogyan formálódnak. A különleges részecskére a Lambda barionok egyik típusa (Λ0b) bomlási adatainak elemzése közben, gyakorlatilag véletlenül akadtak rá a szakértők. A kísérleteket 2009−2012 között végezték el, a korábbi érvénytelennek ítélt eredmények miatt azonban nagyon óvatosan álltak hozzá a folytatáshoz, és csak azt követően publikálták eredményeiket, hogy megbizonyosodtak róla, ezúttal tényleg sikerült igazolni a pentakvarkok létezését.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. ChoSimba
2015.07.15. 22:38
Hm, oszt' mennyi kilója szeletelve ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. FaL
2015.07.16. 09:08
Érdekes felfedezés, ugyanakkor bennem felmerül, hogy ez mennyire képezi le a valós dolgokat és nem csak egy laboratóriumi kísérlet-e. Ha ugyanis ezek bár létező dolgok, de annyira instabilak, hogy rögtön lebomlanak/átalakulnak, akkor lényegében előfordulhat, hogy csupán a részecskegyorsító által létrehozott körülmények között kialakuló dolgok, amely a természetben nem fordul elő, így messzemenő következtetéseket nem lehet belőlük/általuk levonni az anyag felépítésével kapcsolatban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. dzsuz87 FaL
2015.07.16. 10:09
Minél több példát tudsz megfigyelni, annál tisztábban rajzolódik ki a mögötte húzódó fizikai kép.

A Földön megfigyelhető hétköznapi anyagok természetét sokkal jobban ismerjük, az azokból levonható következtetések felderítésében lényegesen előrébb járunk. Pont az ilyen kísérletekkel lehet valami újat tanulni.

Hogy gyakorlati haszna lesz-e, azt az idő majd eldönti. Például a PET (pozitron emissziós tomográfia) is instabil részecskéket használ, mégis használható az orvosi diagnosztikában.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba dzsuz...
2015.07.16. 10:49
Igen, az hogy hogy valami nem stabil, az nem azt jelenti, hogy a való életben nem fordul elő. Csak azt, hogy nem tart sokáig, ameddig létezik. Pl. hasadóanyagok közül is vannak milliárd éves felezési idejűek (pl. Th232) és vannak nanomásodperc idejűek is (Po212).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. VAjZY FaL
2015.07.16. 12:25
A XXI. század kísérleti fizijája már nem csak a stabil, "mai" állapotban lévő anyagit vizsgálja, ugyanis inkább az infláció kezdetének pillanatában uralkodó állapotokra kíváncsi, tehát ezzel azt igyekeznek kideríteni, hogy a mai anyag miképpen vált ilyenné, amilyen. Akkoriban ugye sokkal nagyobb nyomás és hőmérséklet volt jellemző - a mai körülmények között nyilvánvaló az instabilitásuk.
Egyébként ugyanakkor jósoltak hatkvarkos felépítésű részecskéket is, ehhez gondolom, még nagyobb energiákra lesz szükség, nagyságrendekkel nagyobbra. Ha ez kiderül, közvetett bizonyítékként szolgálhat arra, hogy a kvarkok is strukturáltak, 1/6 töltésű szubkvarkokból álló egységek, a kvantumfizika ellenére. Ezek ugyanúgy, szimmetrikusak, így eredményezvén a kvarkok többféleségét. Egészen addig lehet még mélyebbre ásni, ameddig nem találunk olyan homogén részecskét, mely csak egyféle van. Pl.: elektron, neutrínó stb. Az ilyenek hadronokba alakulásáról pedig volt már szó, nem kézzelfogható a homogén részecskék anyaggá válása, erről lesz még mit tanulni, ahogy egyre nagyobb energiákat tudunk befektetni. Mindenesetre érdekes dolgok derülhetnének ki az infláció utáni állapotokról, fekete lyukakról, más nehéz égitestekről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba VAjZY
2015.07.16. 12:30
Csodálom, hogy még nem jöttek olyan hozzászólások, hogy abba kellene hagyni a kísérleteket, mert véletlenül fekete lyukakat fogunk létrehozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.07.16. 18:19
Vagy mert nagyon sokan éheznek és inkább arra kellene költeni a pénzt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ChoSimba Philo
2015.07.16. 18:47
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.07.16. 20:22
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.07.16. 20:22
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. noherczeg Philo
2015.07.16. 20:56
Eloszor nerdrage oltast irtam volna, de inkabb mutatok valamit, ami esetleg legalabb balanszirozza a velmenyed a tudomanyrol, annak elonyeirol:

https://www.youtube.com/watch?v=rmKlA_UnX8c
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!