iPon Hírek

A Csurjumov–Geraszimenko jege egyidős a Naprendszerrel

Dátum | 2016. 03. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös jege nagyrészt kristályos formája alapján egyidős lehet a Naprendszerrel, állítják egy nemzetközi kutatócsoport tagjai. A szakértők a Rosetta űrszonda Rosina nevű tömegspektrométerének adataira alapozzák következtetéseiket. Az üstökösök jégtartalmával kapcsolatban évtizedek óta vita folyik a szakértők között. Az egyik vélemény szerint a jég szabályos, kristályos formában létezik ezeken az égitesteken, míg a másik irányzat az amorf jég mellett tette le voksát. A jég szerkezete ebben az esetben azért lényeges kérdés, mert választ adhat arra, hogyan és mikor keletkeztek az üstökösök. A Rosettának köszönhetően ez a vita eldöntöttnek tekinthető. A Rosina 2014 októberében mérte meg, hogy a Csurjumov–Geraszimenko jege milyen arányban tartalmaz molekuláris nitrogént, szén-monoxidot, illetve argont. A begyűjtött adatokat aztán összevetették az amorf jégen végzett laborkísérletek eredményeivel, illetve a kristályos jég viselkedésével kapcsolatos modellekkel, amely úgynevezett gázhidrátokat képezve jóval hatékonyabban ejti csapdába a gázmolekulákat, mint az amorf jég. A vizsgált anyagok mért aránya alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy az üstökös jege kristályos szerkezetű. Ez azért nagyon lényeges megállapítás, mert fontos támpontot adhat az üstökös (és hasonszőrű társai) korának megállapításában. A kristályos struktúra a jelenlegi teóriák szerint azt jelenti, hogy az üstökös a Naprendszerrel együtt, annak anyagfelhőjéből formálódott, vagyis jégtartalma nem még ezt megelőzően a csillagközi térben kezdett összeállni. A jég szerkezete egyben azt is elárulja, hogy a Naprendszer alapanyagát alkotó protoszoláris felhő kellően forró és sűrű volt ahhoz, hogy a kívülről esetlegesen belekerülő amorf jeget elpárologtassa. Az üstökös gázhidrátjai a mért arányok alapján mínusz 223–228 °C között formálódhattak. Az égitest jegével kapcsolatos információk fontos új adatokkal szolgálhatnak az óriásbolygók és holdjaik keletkezésével kapcsolatban is, ezek létrejöttéhez ugyanis szintén kristályos jég kialakulására volt szükség.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!