iPon Hírek

A földi vízkészlet fele idősebb lehet a Napnál

Dátum | 2014. 09. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy új kutatás tanúsága szerint, bár a Nap a legidősebb égitest rendszerünkben, a földi víz jelentős része még központi csillagunknál is korábbi eredetű. Bolygónk vízkészletének egy része ugyanis a csillagközi térben lebegő apró jégkristályokként kezdhette. A felfedezés fontos információkkal szolgálhat a Naprendszer összetételének alakulásával, illetve azzal kapcsolatban is, hogy más csillagok körül hogyan zajlik a bolygókeletkezés. A víz minden általunk ismert életforma számára létfontosságú összetevő, mondja Ilsedore Cleeves, a Michigani Egyetem kutatója. Annak megértése révén, hogy honnan származik ez az anyag, közelebb juthatunk ahhoz is, hogy mennyire lehet gyakori az élet az univerzumban, folytatja a szakértő. A Naprendszer minden víztömege tartalmaz bizonyos mennyiségű deutériumot, vagyis olyan vízmolekulákat, amelyek a hidrogén egy extra neutront hordozó izotópját tartalmazzák. A deutérium megtalálható a földi vizekben, az Európé jegében és az üstökösökről elpárolgó vizekben is. A csillagközi térben lebegő vízjég különösen gazdag deutériumban, így a szakértők régóta sejtették, hogy valamilyen módon ez lehet a Naprendszerben található nehézvíz forrása. A Nap fiatal korában rendszerünk nagyon kaotikus, sugárzással erősen terhelt hely volt, így az is elképzelhetőnek tűnt, hogy a kívülről érkező vízjég atomjaira szakadt szét, és csak később állt össze újra vízzé.
Cleeves ás kollégái a helyzet tisztázása érdekében modellezték a korai Naprendszerben jellemző állapotokat, és úgy találták, hogy ez a magyarázat nem állja meg a helyét. Ha a csillagközi jég teljes mértékben megsemmisült volna, az oxigén jelentős része fagyott szénmonoxid-molekulákban kötődött volna meg, ráadásul deutériumban gazdag hidrogénből sem képződött volna elég. A kész csillagközi jég nélkül a korai Naprendszerben egyszerűen nem állt rendelkezésre elég nyersanyag a jelenleg ismert, deutériumot tartalmazó vízkészletek előállításához. Minden jel arra mutat tehát, hogy a csillagközi vízjég kristályai különösebb átalakulások nélkül jutottak el a bolygókra, holdakra és üstökösökre. Cleeves és kollégái úgy gondolják, hogy a földi víznek nagyjából a fele, az üstökösök vízkészletének pedig teljes mennyisége abból a molekuláris felhőből érkezett, amelynek belsejében kialakult a Naprendszer. Mindez azért is érdekes, mert a csillagközi űrben a vízen kívül más érdekességek is akadnak, egyebek mellett például szerves molekulák, magyarázza Fred Ciesla, a Chicagói Egyetem bolygókutatója. Ha ezek az anyagok saját rendszerünkben aktívan részt vettek az égitestek formálásában, az azt jelentheti, hogy ez az univerzum más pontjain is megtörténhetett, vagyis számtalan olyan bolygórendszer akadhat, ahol rendelkezésre állnak az élethez szükséges nyersanyagok.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Enno
2014.09.26. 18:17
Jópofa elmélet
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. I.Jozsef83
2014.09.26. 22:56
Van még hova fejlődni , hogy ne csak elméletek legyenek ... de valóban érdekes a találgatás

még 10év és egészen más álláspontokat fognak megállapítani... kell még idő ilyen hipotéziseknek . Majd meglátjuk a marsi eredményeket is ... lesz mit elemezni és kitudja mit nem találnak és persze közre is adják-e ?.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!