iPon Hírek

A földműves étrend szelídítette meg a kutyát

Dátum | 2013. 01. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A kutya és a farkas evolúciós útja legalább 11 ezer évvel ezelőtt ágazott ketté, valahol Eurázsiában, arról azonban hogy pontosan mikor és minek hatására történt ez a különválás egyelőre nem sokat tudunk. Erik Axelsson, az Uppsalai Egyetem evolúciós genetikusa egy dologban azonban biztos: ahhoz, hogy egy falkában vadászó állatból a család kedvence legyen, valami többre volt szükség annál, mint hogy a kutya megtanult együttműködni az emberrel. A svéd szakember és kollégái összehasonlították a kutya és a farkas DNS-ét, hogy megkeressék azokat a géneket, amelyek kulcsszerepet játszottak a Canis lupus háziasításában.

Ennek érdekében a szürke farkas 12 különböző, vadon élő alfajának, illetve 14 kutyafajtának (összesen 60 egyed) a genomját szekvenálták, majd összehasonlították az állatok genetikai anyagát. Az elemzés alapján 36 olyan régiót (122 gént) találtak a genomokban, amely valamilyen módon fontos szerepet játszott a kutya evolúciójában. 19 terület az agyi működés szempontjából fontos géneket tartalmaz, ebből is különösen fontos az a nyolc régió, amely az idegrendszeri fejlődésben játszik szerepet, hiszen vélhetően ezek indukálták azokat a viselkedési változásokat, amelyek a háziasítás megkezdését lehetővé tették.

Eddig tehát nagyjából azt kapták a kutatók, amit vártak, meglepetést okozott viszont a többi fontosnak tűnő genomrész funkciója, ezek ugyanis elsődlegesen az emésztőrendszer működésével állnak összefüggésben. A kutyák genomjában a keményítő lebontásáért felelős amiláz génjét 4-30 másolatban találták meg a szakértők, a farkasok DNS-ében viszont mindössze két példányban szerepel ugyanez a gén. Ennek eredményeképpen a kutyákban sokkal aktívabban fejeződik ki a gén, így jelentősebb több amiláz termelődik szervezetükben. Enzimmennyiségük alapján a kutyák ötször hatékonyabban bontják le a keményítőt a farkasoknál. Érdekes módon ugyanezen gén másolatainak száma az emberek esetében is nagyon eltérő lehet. Azok a népcsoportok, amelyek hagyományosan sok szénhidrátot fogyasztanak (például Japán, Európa és Észak-Amerika lakói), sokkal több génmásolattal rendelkeznek, mint mondjuk az afrikai vadászó-gyűjtögető törzsek tagjai.


A kutyák és a farkasok azonos számú másolattal rendelkeznek a szintén a keményítő bontásában szerepet játszó maltáz génjéből. Van azonban néhány nagyon fontos különbség a két állatcsoportban megjelenő génváltozatokban, amelyek egyik következménye, hogy a kutyákban az enzim hosszabb változata termelődik, amely elsősorban növényevőkben (szarvasmarha, nyúl) és sok növényi táplálékot fogyasztó mindenevőkben (gyűrűsfarkú maki, patkány) jellemző. A maltáz ezen verziója hatékonyabban bontja maltózt glükózzá, tehát a kutyák jelentősen több energiát képesek felhasználni a növényi táplálékokból, mint a farkasok.

Axelsson úgy véli, hogy az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, amely szerint a farkasok valamikor a földművelés kezdeti időszakában kezdtek közeledni az emberhez. A gazdálkodással együtt megjelenő, keményítőben gazdag hulladék, bár nem volt hús, de optimális, könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentett az állatok számára. A kutyák legkorábbi képviselői tehát azon farkasokból alakultak ki, amelyek hatékonyabbnak bizonyultak ezen új élelmiszerforrás feldolgozásában.

A felfedezés egyben arra a kérdésre is választ ad, hogy mennyi húst célszerű adni a kutyáknak. Mivel úgy tűnik, hogy a kutya és az ember tápcsatornájának működése gyakorlatilag egymással párhuzamosan módosult a földművelés megjelenésével egy időben bekövetkező étrendbeli változásokhoz alkalmazkodva, semmi szükség arra, hogy a kutyákat döntően húsból álló „farkasdiétán” tartsuk. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. pepeno1
2013.01.25. 16:48
Szerintem meg a kutyák is követhetik a paleolit étrendet, ha már az embereknél is pozitív irányba indítja el a folyamatokat a szénhidrát mentes étkezés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. zord01
2013.01.25. 16:56
Ez egy marha jó cikk, sok újdonság volt benne (számomra).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.01.26. 18:26
Jó dolog ez a paleolit diéta, de lehetetlen betartani, sőt fogalmazzunk úgy, hogy lehetetlen megvalósítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!