iPon Hírek

A gímszarvasok körében előny a nagyobb agy

Dátum | 2016. 12. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők régóta sejtik, hogy az emberi faj sikere annak köszönhető, hogy elődeink szokatlanul hatalmas agyra tettek szert, ami új lehetőségek sora előtt nyitotta meg az utat számukra. Amikor azonban más fajokat kezdtek vizsgálni, eddig nem igazán látták jelét annak, hogy a nagyobb agy evolúciós előnyökkel járna. Egy új tanulmány azonban megváltoztathatja ezt, hiszen benne a Cambridge kutatói éppen azt igazolják, hogy a vadon élő gímszarvasok között a nagyobb aggyal rendelkezők sikeresebbek, és agyméretüket tovább is tudják örökíteni utódaiknak. Corina Logan és kollégái összesen 1314 gímszarvas-koponyát vizsgáltak meg a Belső-Hebridák egyik apró, Rùm nevű szigetén. Ez a földdarab azért kiemelten érdekes, mert a kutatók több mint 40 éve gyűjtenek adatokat a helyi szarvaspopuláció tagjairól. A projekt eredményeként mára hét generációra vonatkozóan állnak rendelkezésre információk. Logan szerint az agyméret és a sikeresség közötti kapcsolatot más fajokon pontosan azért nem sikerült kielégítően igazolni, mert nem nagyon vannak hasonlóan átfogó, hosszú távra visszamenő adatsorok egy-egy populációról.
A csapat úgy találta, hogy a koponya űrtartalma és a testméret közti arány magas szinten öröklődő vonásnak számít a gímszarvasok körében: az egyedek között ebben megmutatkozó eltérések 63 százaléka genetikai okokkal magyarázható. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a nagyobb koponyájú nőstények szignifikánsan hosszabb ideig élnek, és több utódot hoznak a világra. Az ugyanakkor még nem világos, hogy pontosan milyen előnnyel jár a tehenek számára a nagyobb agyméret. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a nagyobb aggyal rendelkező egyedek könnyebben váltanak alternatív erőforrásokra a szűkösebb időszakokban. De az is elképzelhető, hogy véletlen összefüggésről van szó, vagy hogy mindkét megfigyelt jelenség valamilyen harmadik faktor következménye. Ami még érdekesebb, a hímek körében nem sikerült hasonló tendenciákat észlelni, vagyis a nagyobb agyú bikák nem élnek tovább és szaporodnak többször, mint kisebb agyú társaik. Logan szerint ez azt sugallja, hogy a nemtől függően eltérések vannak abban, hogy aránylanak egymáshoz a nagyobb agyhoz kapcsolódó hátrányok és előnyök. Azon fajok esetében, ahol a hímeknek meg kell küzdeniük egymással a nőstényekért, ahogy a szarvasoknál is történik, a rátermettség, a fitnesz egészen más tulajdonságok függvénye lehet a hímek és a nőstények esetében, mondja Daniel Sol Rueda spanyol ökológus.
A nagy agy könnyebbé teheti az alkalmazkodást, és találékonyabbá, ügyesebbé változtathatja tulajdonosát, ugyanakkor hosszabb ideig tart amíg kifejlődik, és több energiába kerül a fenntartása is. Korábbi laborkísérletek során a guppikról például éppen az derült ki, hogy a nagyobb agyú egyedek gyorsabban tanulnak ugyan, de kevesebb utódot hoznak a világra. Az vadon élő gímszarvasok esetében viszont úgy tűnik, hogy a nagyobb agy nem jár hátránnyal, ami a nemi érés sebességét vagy az utódok számát illeti. Sőt: a Rùm szigeti szarvasok körében a tehenek nagyobb agya kifejezetten előnyös a túlélés és a szaporodás szempontjából. Logan szerint lehetséges, hogy erre az a magyarázat, hogy a nagyobb agy nem is annyira költséges energetikailag, mint ahogy sokan gondolják, de az sem zárható ki, hogy az állatok eddig fel nem tárt áldozatokat hoznak nagyobb agyukért, például gyengébb, kevesebb energiával működtethető immunrendszerrel rendelkeznek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. thestock
2016.12.22. 18:25
Tehát a gímszarvasok fogják átvenni a hatalmat az anyagi javak alapján szaporodó emberek felett...jó tudni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!