iPon Hírek

A gravitáció indíthatta be a kőzetlemezek mozgását

Dátum | 2014. 09. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Föld kérge folyamatos mozgásban van: a bolygó képződése óta eltelt évmilliárdok során a kőzetlemezek újra és újra szétszaggatták, majd egymásnak ütköztették a kontinenseket, rendkívül mély óceáni árkokat, gigantikus hegységeket és vulkánokat hozva létre a folyamat közben. A lemeztektonika elmélete megmagyarázza a kontinensek vándorlását, a tengerfenék gyarapodását, és azt is, hogy miért van Kaliforniában vagy Japánban olyan sok földrengés. Egyes teóriák szerint a folyamatosan mozgásban lévő lemezek az élet kialakulásában és elterjedésében is kulcsszerepet játszottak. Az azonban, hogy hogyan is kezdődött az egész, vagyis hogy miért lendültek mozgásba a lemezek, továbbra is rejtély maradt. Egy ausztrál kutatócsoport azonban nemrégiben érdekes elmélettel állt elő azzal kapcsolatban, hogy mi indíthatta útjára a kérget alkotó hét vagy nyolc nagyobb kőzetlemezt. Patrice Rey, a Sydney-i Egyetem kutatójának elmondása szerint igazából csak az utóbbi években kezdtek el azzal foglalkozni a kutatók, hogy a lemeztektonika nem lehet egyidős a Földdel. A bolygóképződési elméletek mindegyike azt sugallja ugyanis, hogy bolygónk egy álló, egy darabban levő kéreggel kezdte pályafutását. De ha ez így van, hogyan jutottunk el ettől a statikus állapottól a vándorló kőzetlemezekig? Napjainkban a kőzetlemezek megjósolható módon mozognak. Felső rétegeik hidegebben és sűrűbbek az alattuk elhelyezkedő részeknél, ami folyamatosan arra sarkallja őket, hogy alábukjanak egymásnak. A geológiai adatok azonban arra utalnak, hogy 2,5−4 milliárd évvel ezelőtt, az archaikum idején a lemezek még sokkal kevésbé voltak mozgékonyak. A legkorábbi kőzetrétegekben nem jelennek meg a szubdukció (alábukás) jellegzetes nyomai, mondja Rey. Minden jel arra utal tehát, hogy valaminek be kellett indítania a lemezek mozgását. Rey és kollégái szerint a korai Föld különleges geológiája állhat a háttérben. A bolygó fiatalabb korában a Föld belseje melegebb, kérge pedig vastagabb volt a mainál, vagyis maguk a lemezek is jóval nehezebbek voltak. A kontinensekre általánosságban jellemző, hogy a rájuk ható gravitáció miatt hajlamosak egyre inkább szétterülni, és közben eltolják maguktól a szomszédos lemezeket, mondja Rey. „Amikor az ezzel kapcsolatos adatokat egy számítógépes modellbe tápláltuk, rájöttünk, hogy önmagában ez az erő is elég lehet ahhoz, hogy a lemezeket alábukásra kényszerítse.” (Az alábbi videón 87 millió év története látható 9 másodpercbe összesűrítve.)
A lemeztektonika vélhetően változatos módokon segítette az élet kialakulását és az evolúciós folyamatokat a bolygón. A mozgó kéregelemek újfajta élőhelyeket, hegyeket, völgyeket, öblöket, tavakat teremtettek, újabb és újabb lehetőségeket nyújtva az életnek a kibontakozáshoz. A Rey és kollégái által megalkotott modell egy dolgot nem magyaráz meg: a lemezek és hátukon hordozott szárazföldek létrejöttét. A szakértők ezért jelenleg azzal foglalkoznak, hogy a földtörténet ezen elemét hogyan lehetne megmagyarázni, és hogyan lehetne belefoglalni az új modellbe.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Ronan
2014.09.19. 14:41
Meg az is hogy valakik még mindig az olajat imádják szeretik és tartunk itt ahol.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. lorddiablo Ronan
2014.09.19. 20:42
Kérlek, igazold számításokkal az állításodat. Mondani lehet dolgokat könnyen. Az energetika területén dolgozóként és kutatóként állítom neked, hogy az olaj alapú közlekedés 10x hatékonyabb, mint bármilyen eddig felmerült alternatív meghajtás. Ugyanis ha kitermeled az olajat, finomítod, szállítod, elégeted egy motorban, majd a keletkezett teljesítményt meghajtásra használod, 10% körüli hatásfokod lesz. Ha kombinált ciklusú erőműben állítasz elő elektromos áramot, amivel vagy hidrogént állítasz elő, vagy akkumulátorba töltöd, alapvetően a fosszilis tüzelőanyag szállítása és a 60%-os maximális erőművi hatásfok után ezt letárolod és előveszed az akkumulátorból. Az áramot szállítanod is kell távvezetékeken. A folyamat összegében 1% hatásfokot eredményez, a részfolyamatok legjobb hatásfokát megtalálod bárhol. Ezért nem lesz versenyképes ez a technológia sem még egy darabig a kőolaj alapúakkal szemben. Szerinted mi lenne a jó megoldás? Ha használható ötleted van, megbeszélhetjük akár személyesen is, független kutatóként dolgozom, nincs mögöttem semmilyen olajvállalat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!