iPon Hírek

A haj, az arcszőrzet és a gének

Dátum | 2016. 03. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az emberi hajnak rengeteg különböző típusa van, lehet egyenes, hullámos vagy göndör, vékony- vagy vastagszálú, nem is beszélve a számtalan színárnyalatról. A Bradfordi Egyetem kutatói és más brit intézmények tagjai új vizsgálatuk során 10 olyan, eddig nem ismert génvariánst azonosítottak, amelyek meghatározzák a haj jellegét. Ezek közt szerepelnek az első olyan gének is, amelyek kapcsolatba hozhatók az őszülés ütemével, a szakáll és a szemöldök bozontosságával és azzal is, hogy kire mennyire jellemző az egybenőtt szemöldök. Az emberi hajjal és a test más részein található szőrzettel való foglalkozás nemcsak a kozmetikai szempontból fontos, hanem fajunk evolúciójával kapcsolatban is lényeges kérdéseket segíthet megválaszolni. Az ember az egyedüli a főemlősök között, akinek koponyáján a szőr különösen dúsra és hosszúra képes nőni, mondja Desmond Tobin, a kutatás egyik résztvevője. Fajunk története során a hajat gyakran tekintették a társadalmi státusz, az egészség és a termékenység jelzőjének, ugyanakkor egyénileg nagyon eltérő lehet, hogy kinek mennyi szőr és haj nő a testén, és az milyen minőségű. Korábbi vizsgálatok során már több olyan gént azonosítottak a kutatók, amely meghatározó szerepet tölt be a kopaszodás mértékében, a hajszín alakulásában és haj göndörségében, ezen kutatások azonban elsődlegesen az európai és a kelet-ázsiai populációra koncentráltak. Kaustubh Adhikari (University College London) és kollégái viszont most több mint 6000 Dél- és Közép-Amerikai lakos testszőrzetét és genetikai állományát vetették össze.
A résztvevők igen vegyes képet mutatnak a génváltozatok szempontjából, hiszen felmenőik között európaiakat, afrikaiakat, amerikai őslakosokat és ázsiaiakat egyaránt találni. A kutatók a vizsgálatok során felmérték a résztvevők hajának és arcszőrzetének jellemzőit, majd vérmintákat vettek tőlük a genetikai elemzés érdekében. Az adatok analizálása során több olyan, eddig nem ismert régióra is ráakadtak a genomban, amely komoly befolyással van ezen fizikai jegyek alakulására. Az egyik most azonosított gén, az IRF4 például befolyással lehet az őszülés gyorsaságára, mivel fontos szerepet játszik a melanintermelés és -raktározás szabályozásában. Ugyanerről a génről korábban már azt is kiderítették, hogy kapcsolatba hozható az európaiak világosabb hajszínével. Egy másik érdekes gén, a PRSS53 a haj és a szőr göndörségét befolyásolja. Ez a gén egy olyan enzimet kódol, amely a szőrtüszőkben termelődik. A hasonló felfedezések a szakértők szerint egy napon újfajta őszülésgátló, hajgöndörítő vagy éppen hajkiegyenesítő módszerek kidolgozásához vezethetnek. Szintén ezen kutatás során került fókuszba az EDAR gén, amelynek egyik variánsát korábban a kelet-ázsiaiak vastagabb hajszálaival hozták összefüggésbe, most pedig az is kiderült, hogy ugyanez a génváltozat felel a ritkás arcszőrzetért és a haj egyenességéért is. A FOXL2 nevű gén a jelek szerint a szemöldök vastagságának meghatározásában, míg a PAX3 a két szemöldök összenövésének mértékében játszik szerepet.
Mindezen felfedezéseknek, ahogy már említettük, nem csak kozmetikai jelentősége van. A hasonló eredmények révén a szakértők szerint egy napon az is lehetségessé válhat, hogy pusztán a bűnelkövetők által hátrahagyott DNS alapján felvázolják azok kinézetét. Ehhez ugyanakkor még nagyon sokat kell vizsgálódni a területen, hiszen jelenleg a hajszín genetikai meghatározottságának kivételével alig tudunk valamit arról, hogy az említett gének hogyan befolyásolják a kinézetet. Az sem minden esetben világos, hogy a sokféle létező haj- és arcszőrzet milyen evolúciós előnyökkel bírt. A szakértők szerint elképzelhető, hogy például az egyenes haj a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás egyik jele, mivel ez lassítja a koponya hőleadását, ami göndör haj esetén sokkal gyorsabban zajlik. Más testszőrzeti jellemzők ugyanakkor bizonyos betegségekkel hozhatók kapcsolatba. A korai kopaszodást például a szív- és érrendszeri betegségekkel és a prosztatarákkal kapcsolták össze a kutatók, míg a korai őszülés a Down-kórral és a gyors ütemű öregedéssel járó progériával hozható kapcsolatba. Ezen egymáshoz kapcsolódó genetikai mechanizmusok felderítése révén tehát egy napon olyan kezelések lehetnek kidolgozhatók, amelyek a szépséget és az egészséges életet egyaránt elősegítik, állítják a kutatók.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Csicso1
2016.03.02. 18:11
Már megint ezek a BRIT tudósók!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!